Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-14 / 293. szám

Ära: 1 forint §£ii&©r@l& §g©M€tolk A tettrekászséget jó irányban segítheti a tárgyilagos­ság. Csakncgy túl sok bölcsesség, magyarázat — ko­pottak ám! — kínálkozik mentségként. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát — vélik az üzleti sikerekben bővel­kedő váuualat vezetői. Mindenki a maga szerencséjének ko­vácsa — hangoztatják azok, akik fölrúgták a kooperáció já­tékszabályait, s vállalatok sorát hozták lehetetlen helyzetbe. Az embernek legjobban a saját baja fái — így indokolja ki- lincsalésát, „kaipcscdataimak mozgósítását” az állami támoga­tással felszínen maradó cég vezetősége. Ök alkotnak népes sereget, amikor a sikerekben — például a társadalmi ter­melés javaiban — osztozunk, ám csak nyomukat lelni, ami­kor a gondok közös vállalásáról esik szó. Érfefflanlkednek, mi közük hozzá, s morgolódnak, ha megnőnek a követelmé­nyek. Várhatóan 34—35 százalékkal haladja meg az idén a nemzeti jövedelem az 1970-ben elértet. A növekedés évi át­laga nagyobb, mint a korábbi tíz esztendőben.. Siker? Igen,- s közös! Akkor viszont elfogadhatatlan, hogy a nemzeti jöve­delem felhasználásában, keletkezett feszültségeket csupán a központi irányítás enyhítse, szüntesse meg, mert azokhoz a népgazdaság különböző területem elhelyezkedő egységeknek semmi közé. A központi irányítás szerveinek éppúgy, mint á vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek azt kell megtenniiüiic, ami a dolguk, ami a saját feladatkörük. Képte­lenség otlya^L-ajta „munkaonogosatás”, hogy a sikerekből min­denütt s mindenki részed — amennyit csak lehet —, de a gondokkal nézzenek szembe, bajflódjaniak „odafent” és a ke­vésbé szerencsés vállailaitok. Szűkítsük a kört. A jól érvényesülő vállalat, szövetkezet közössége tekinthet-e úgy a gyengébbre, mint számára kö­zömbösre? „Mi megtettük a magunkét, tegyék meg ők is — hangzik ilyenkor az okoskodás. Valóban, ahol javításra szo­rul a vezetés, a szervezés, ahal a társadalom adta adóala­pokkal, — eszközökkel rosszul sáfárkodnak, ott már nem­csak jogos követelmény, hanem egyenesen felszólítás, pa­rancs a nagyobb igyekezet, a rendtevés. Ez azonban koránt- sam menti fel a jókat! Sőt, azt kívánja tőlük, hogy példájuk­kal — gazdálkodiásá módszereikkel, szervezési tapasztalataik­kal stb. — segítsenek, öseitönözssmak, ha az össztársadalmi érdek úgy kívánja, akikor vállaljáik aat is, ami az előírások betűi szerint ugyan már neon kötelező, de módjukban áll Äz SZKP Központi Bizottsága léváhagylia az új ötéves terv irányelv-tervezetét Részletes tudósítás a 2. oldalon Befejeződött a szakszervezetek tapssszasa isinél Gáspár Sáisder a Már — Kádár János részi veil a SZÓ? eiiillkséiéiteic fosadásán A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa tegnap reggel fél 9 órakor zárt ülés­ed folytatta munkáját. A kongresszus titkos szavazás­sal megválasztotta a Szak- szervezetek Országos Taná­ri ácsának 207 és a szám- vizsgáló bizottság 25 tagját. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának tagja lett megyénkből Árvái István munkás, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa ve­zető titkára, Belső László munkás, a MÁV szolnoki Járműjavító Üzem szakszer­vezeti bizottságának. függet­lenített tilkárhelyettese, a Vasutasok Szakszervezete bu­dapesti területi bizottságá­nak tagja, Mikes Krisztina munkás, a Mezőtúri Állami Gazda-ság baromfigondozója, a KISZ-alapszervezet titká­ra, Szabó Attila munkás, a Tisza Cipőgyár (Martfű) vál­lalati szakszervezeti tanácsá­nak függetlenített titkára, a Bőripari Dolgozók Szakszer­vezete elnökségének tagja, Szabó Lászlóné óvónő, a szolnoki Mátyás király úti óvoda óvónője, a Pedagógu­sok Szakszervezete központi vezetőségének tagja. Ezután a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság meg­tartotta alakuló ülését. A SZOT titkos szavazással meg­választotta a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának el­nökségét, titkárságát, a SZOT elnökét, alelnökeit, főtitká­rát és a titkárokat, továbbá a választott tisztségviselőket. (Folytatás a 3. oldalon) ÜÄS Paks — Atomváros Látogatóban a paksi építkez/ésen A negyedik ötéves tervben épölt Képeik új létesítményeinkről 3. oldal Megújuló Jászkunság Egy folyóirat törekvéseiről 4. oldal (Clubok, szakkörök, művészeti csoportok Vádat a mezőtúri művelődési központról A szép szó erejével A szolnoki Híd együttes bemutatása . 5. oidal megtenni. Iliúziákiat kergetnénk? A legutóbbi hómapotkbain j-ómé- hány közösség bizonyságéi, ajtta érettségének, társadalmi tu­datosságának, áldoastkiéis-zségáneíc. Fölismerték ezeken a he­lyeken, hogy a közös gondok elicerülhetetlianül kihatnak a körös sikereikre, azaz ha utóbbiakat gyarapítani kívánjuk, akkor a gondozói sem függetlenítheti senki magát. Találóan jegyezte meg au egyik vállalati igazgató, hogy „nincs rezer­vátum”, azaz nincs olyan nyugalmas, mindentele kellemetlen hatástól megóvott terület, ahová a vállalatok — s a szövet­kezetek — viasaailiúzódihaitn-mak, míg elül a vihar, azaz amed­dig lezajlik a kemény próba, ami elé a hatékonyság mainál gyorsabb növelése állítja a termelőket. Annáik, hogy a legutóbbi esztendőkben a költségvetés vi­selte a világpiaci áremelkedések terhét, nemcsak előnyei, ha­nem hátrányai is voltaik. Egyebek között az, hogy a vállala­tok túlságiosan megszokták a védett állapotot, a nyereség már-már automatikus növekedését, s a szükségesnél kisebb figyelmet fordítottak a termelés anyag- és energiar.gányessé- gére, az állóeszközök fcihesrználtsáigáiria, a minden piacon ver­senyképes áruk arányának bővítésére. M eggyőződésünk, hogy bizonyos magartartósfoemáik csak ij.cKor változtathatók meg, ha mindent a nevén ne­vezünk. A cselakvőkászséget, a társadalmi érdekek felismerését éppúgy, mint azt, amikor filléres teljesítmények forintokat követeknek. Azt .tehát, amikor némely közösségek vezetői megpróbálják átírni az értékrendet, s a sikereik osz­tásaihoz kamionnal mennek, a gondokból meg elvisznek ko- sáenjréval. Siker és gond: közös! Sokat írtunk, beszéltünk ró­la. Most már a mindémmapokbain kell ennek érvényt szerezni, hogy elég váll — felelősségtudat és célratörő cselekvés — legyem a góradak viseléséhez. fegresszisi mtmwmmy Kis^iszállÉssn A Szolnok megyei Ta­nács kisújszállási Faipari Vállatánál 19 szocialista bri­gád dolgozik. Az üzem vál­lalásai között szerepelt a termelési érték növelése. A tervezett 3,28 millió többlet termék előállítását 3,6 mil­lióra teljesítették. Az előző év azonos időszakához ké­pest — kilenc hónap alatt — 15,8 százalékkal emelke- det az össztermelés, amelyet kizárólag a munkatermelé­kenység fokozásával értek el. Az egy főre eső termelé­si érték tavaly 108 ezer fo­rint volt. most 136 ezer fo­rint. Az üzem dolgozói segíte­nek a városfejlesztésben is, az épülő vásárcsarnok és óvoda építésében. Patronáló szerződésük van a szociális otthonnal és több iskolával, óvodával, bölcsődével. Tanácskozás a zajártalomról A környezetvédelem egyik lényeges területevei, a zaj­ártalommal összefüggő kér­désekről tanácskoztak Bu­dapesten ezekben a napok­ban a bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a szovjet és a ha­zai szakemberek. Elemezték a KGST-n belüli közös mun­kát, megállapították, hogy az 1971-ben indult együttműkö­dés eredményes volt. Az el­következő öt évre — a most aláírt jegyzőkönyv tanúsága szerint — még szorosabb együttműködést határoztak el: közös kutatásokat végez­nek több városban. Moszk­vában, Prágában, Varsóban és Budapesten különböző helyeken zajvizsgálatokat végeznek, és az ott élő em­bereket kérdőívekkel „inter­júvolják” meg a környeze­tükben jelentkező zajok ha­tásairól. Iskola épül Szolnokon Szolnok jövőre, a má­sodik negyedévben megkez­dődik a kisegítő és gyógype­dagógiai általános iskola építése. Jóváhagyták a beru­házási programot, amely a közművekkel együtt 24 mil­lió forint. Az iskota építési tervét a debreceni Tervező Vállalat készítette, az építkezés bo­nyolítója a SZÖVTERV, a kivitelező pedig a Szolnok és Vidéke Építőipari Szövet­kezet. Az új létesítmény ti­zenkét tantermes lesz. A kétszázötven tanulónak több politechnikai szoba és mű­hely, valamint tornaterem, ebédlő és napközis terem áll rendelkezésére. Az iskola a tervek szerint 1977 szeptem­berében készül el. Tisztavatás Elöljárók és szülők tiszte­letétől és szeretetétől övezett, bensőséges ünnepségen ke­rült sor tegnap a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskolán a tanulmányaikat befejező főiskolások tiszti avatására. A honvédelmi miniszter nevében Menyhárt András vezérőrnagy köszöntötte a fiatal tiszteket, majd Ko­vács Ferenc hadnagy felol­vasta a tiszti fogadalmait. Ezzel együtt a fiatal tisztek végleg elkötelezték magukat egy életre, a haza védelme mellett. Fiatal mezőgazdászok vetélkedője A tiszafüredi járás mező- gazdasági téeszeiben dolgozó fiatal szakemberek, növény­termesztők, állattenyésztők, gépészek, közgazdászok szel­lemi vetélkedőjét rendezte meg tegnap a járási műve­lődési házban, a Hazafias Népfront, a KISZ járási bi­zottsága és a járási hivatal. A szellemi tornára hét tsz küldte el, egyenként három­tagú csapatát. A verseny­zők általános műveltségből vizsgáztak, politikai és szak­mai kérdésekre válaszoltak. Az egyfordulós vetélkedőn kiemelt feladvány volt az iparszerű termelési és állat­tenyésztési rendszerekkel öoz- 'szefüggő ismeretek, a korsze­rű nagyüzemi gazdálkodás el­vi és gyakorlati kérdései. A legjobb teljesítményt elért Üzem karambolos autóknak Uj szeEgáltalásak az FFIT-nál Ha elromlik az autó, ez az első kérdés a javítóhoz: hány óra vagy hány nap múlva jöhetek érte? Gépjárműja­vító berkekben nagyon el­mésen, így is jellemzik egy- egy műhely kapacitását — hány munkaórát (ez mun­kával eltöltött órát jelent) képesek egy évben autók „gyógyítására” fordítani. A túrkevei XVII. sz. AFIT Vállalatnál ez az érték 1,7 millió óra, ami évről évre újabb és újabb üzemek át­adásával alakult ki. A vál­tozást jól illusztrálja a mun- kadíj-bevétel is, ami az el­múlt esztendőben 122.6 mil­lió forint volt, s az idén várhatóan 150 millió forint lesz. csapatokat jutalmazta a zsű­ri, amelynek elnöki tisztét Balajti Bálint, a járási párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője töltötte be. Új szövetkezet a BŐRTEX BÖRTEX — ez lesz a ne­ve annak a szövetkezetnek, amely a Szolnok és Környé­ke Bőripari, illetve a Textil- és Bőrfeldolgozó Szövetke­zet egyesüléséből jött létre. A tegnap tartott közgyűlé­sen Pozsonyi Miklósmét vá­lasztották meg a szövetkezet elnökévé. Az újonnan ala­kult vállalat jövő évi ter­melési értékét mintegy 82 millió forintra tervezik. Egy mondáiban — Tegnap Nagy Mária fő­titkár vezetésével Moszkvá­ba utazott az MSZBT kül­döttsége, hogy részt vegyen a Szovjet—Magyar Baráti Társaság IV. össz-szövetségi konferenciáján. — Hazaérkezett a Szov­jetunióból az a dr. Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter vezette küldöttség, amely Minszk- ben a KGST Élelmiszeripari Állandó Bizottságának 25.' ülésén vett részt. Á munkaórák számát je­lentősen befolyásolja a mun­káslétszám. Az autószerelés manapság divatos szakma, bár az aranykezű mesterek segítőjeként egyre jobban előtérbe kerülnek a műsze­rek. A túrkevei AFIT Vál­lalat munkáslétszáma ebben az esztendőben száztízzel gyarapodott, de ugyanakkor nőtt az elmúlt évihez ké­pest az egy munkás egy munkanapra jutó munkadí­ja is. A nyereségük 1974- ben 45 millió forint volt, s ez az idén várhatóan eléri a 60 millió forintot. A vállalatnál központi kérdés volt ebben az esz­tendőben az anyagmozgatás. A túrkevei üzem területe például tíz hektárra rúg, nem kis feladat tehát a szét­szerelt autók alkatrészeit a megfelelő műhelyekbe szál­lítani. Három bolgár gyárt­mányú targoncát vásároltak, hogy megkönnyítsék a ra­kodók munkáit. Benn a mű­helycsarnokokban pedig egy alaposan kidolgozott szállí­tási program szerint megépí­tették a darupályákat, s fel­kerültek a daruk is. A sze­relési munkáknál század- \ milliméter pontossággal kell a több mázsás IFA V—50- es, vagy a Tátra típusú teherautók alkatrészeit egy­máshoz illeszteni. Nagy se­gítség a kéziemelők után a daru. Az idei év alkatrészellá­tási gondjai nem kerülték el ezt a vállalatot sem. A hiányzó darabokat kényte­lenek maguk, házilag elő­állítani, ami sok esetben rá­fizetéses munka. Van azon­ban egy termék, amelyet igen nagy tételben — 2^ ez­ret gyártottak az idén — készítenek. Ez az IFA teher­gépkocsiknál használatos olajhűtőbetét. A gyártott mennyiség legnagyobb ré­szét az NDK-ba exportálják. Egy javítással foglalkozó üzem vagy vállalat munká­ját jellemzi a reklamációk száma is. A túrkevei AFIT garanciát vállal a vuwká. jáért. Áz ország bármely ré­széből érkezzen az értesítés, negyvennyolc órán belül már ott vannak, s a hibát elhá­rítják. A reklamációk szá­ma igen csekély, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az „ügyeletes” kocsik hóna­pokig állnak. Sokáig vitatkoztak —s né­hány AFIT-üzemben még ma is vitatéma — hogy a személygépkocsik tulajdono­sa ott lehet-e a javításnál vagy sem. A túrkevei AFIT megengedi a „gazdáknak”, hogy ott legyenek a „mű­tétnél”, így ezzel elkerülnek minden felesleges vádasko­dást. — merthát a javítási munka nem titok. És nem titok az sem, hogy az új műszerekkel, melyeket az idén vásároltak, pontosab­ban tudják mérni a fékerőt, egyszerűbben vizsgálhatják a lengéscsillapítót, s így to­vább. A szolnoki, a békés­csabai és a gyulai telephe­lyen mintegy harmincféle autótípust javítanak. Szako­sodásra nincs lehetőség, de a közeljövőben Szolnokon kialakítanak egy karambolos autók javításával foglalkozó üzemet. Az első lépések már meg is valósultak, erről ta­núskodik a korszerű fénye­zőműhely, ahol úgynevezett beégetéses eljárással kapják meg színüket, fényüket a megjavított autók. Elkészült t a karosszéria-egyengető is. melynek értéke közel fél­millió forint. Az idén az Ál­lami Biztosító elhatározta, hogy kihelyezi az AFIT székhelyére a kárfelmérő szakembereit. Ezzel a lé­péssel sok felesleges papír­munkától, s legalább annyi, felesleges mászkálástól és vitától kímélik meg a káro­sultakat. A szakosított üzem átadá­sa mellett egy új telep ter­veivel foglalkoznak a válla­lat vezetői. Ez a személy­gépkocsi-javító üzem 1978 körül készülne el Tiszaföld- váron vagy Martfűn. l H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents