Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
\ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI* 1975. december 14. Az új szovjet ötéves terv irányelv-tervezete Áz SZKP Központi Bizottsága jóváhagyta az SZKP XXV. kongresszusa alapvető irányelveinek tervezetét a szovjet népgazdaság fejlesztéséről az 1976—80-as évekre. Az okmány a többi között leszögezi: a 10. ötéves terv főfeladata, hogy továbbra is következetesen megvalósuljon a Kommunista Pártnak a nép anyagi és kulturális életszínvonalát célzó irányvonala, amely a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztésén, hatékonyságának növelésén, a tudományos és műszaki fejlesztés meggyorsításán, a mun- kátermelékenység növelésén, valamint a munka minőségének általános és sokoldalú javításán alapul. A tervezet rámutat, hogy a szovjet nép valóraváltva az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait, a lenini párt irányításával újabb hatalmas lépést tett a kommunista építés útján. Jelentősen megnövekedett az ország gazdasági kapacitása. Tovább emelkedett a nép életének anyagi és kulturális színvonala. Jelentős sikerek születtek a külpolitikában, a XXIV. pártkongresszuson kidolgozott békeprogram megvalósításában. Elmélyült a szocialista országokkal. mindenekelőtt a KGST-tagállamokkal kialakított együttműködés. Következetesen megvalósul a szocialista gazdasági integráció komplex programja. A kilencedik ötéves terv évei alatt létrejöttek a párt távlati szociális-gazdasági poltikájával összefüggő új, még nagyobb feladatok megoldásának kellő feltételei. A 10. ötéves teridőszak — folytatódik az okmány — új és fontos szakaszt jelent _a kommunizmus anyagi és műszaki bázisának megteremtésében, a társadalmi viszonyok tökéletesítésében és az új ember kiformálásában, a szocialista életforma fejlesztésében. A tervezet az 1976—80-as évekre az alábbi alpvető feladatokat tűzi ki: X. Biztosítani kell a társadalmi termelés állandó növekedését és struktúrájának tökéletesítését. 24—28 százalékkal kell növelni a nemzeti jövedelmet. 2. Intézkedések egész rendszerét kell megvalósítani a nép jólétének további emelése érdekében. Az egy lakosra számított reáljövedelmet 20—22 százalékkal kell növelni. 3. Biztosítani kell a társadalmi termelés hatékonyságának és intenzitásának növelését, fokozottabb takarékosságra van szükség a népgazdaságban. 4. Fokozni kell a tudományos és a műszaki fejlesztés ütemét, mint a társadalmi termelés hatékonysága és intenzívebbé tétele fokozásának döntő feltételét. 5. Tökéletesíteni kell a népgazdaság irányítását. 6. Intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani a környezetvédelemmel kapcsolatban, ésszerűen kell kiaknázni és újratermelni a természeti tartalékokat. 7. Következetesen fejleszteni és mélyíteni kell a sokoldalú együttműködést a szocialista országokkal, elő kell mozdítani a szocialista világrendszer megszilárdulását. Bővíteni kell a gazdasági, a tudományos és a műszaki kapcsolatokat a fejlődő országokkal, és az iparilag fejlett tőkés államokkal. Az ipar főfeladata, hogy minél teljesebben kielégítse a népgazdaság és a lakosság szükségleteit jóminőségű termékekkel, biztosítsa a termelés műszaki felújítását és intenzívebbé tételét minden egyes iparágban. E feladat megoldása végett az ötéves tervidőszak alatt 35— 39 százalékkal kell növelni az ipari termelést. Minden iparágbai) az eddiginél jóval több fogyasztási cikket kell előállítani. A tervezet ezután megállapítja: a mezőgazdaságban fő feladat, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelés további növekedését és stabilitását, mindenképpen fokozzák a földművelés és az állattenyésztés hatékonyságát abból a célból, hogy minél teljesebben elégítsék ki a lakosság szükségleteit. Az okmány nagy figyelmet fordít a tudományos és műszaki fejlesztésre, valamint a tudomány további sokoldalú fejlesztésére. Az okmánytervezet magában foglalja a szociális fejlesztés és az életszínvonalemelés széleskörű programját. Előírja a többi között, hogy a munkások és az alkalmazottak átlagbérét 16—18 százalékkal növeljek, és az ötéves tervidőszak végéig legalább havi 170 rubelre emeljék. A kolhoztagok jövedelmei átlagosan 24—27 százalékkal növekszenek. Az okmány aláhúzza a szocialista gazdasági integráció nagy jelentőségét. Tervbevették, hogy a Szovjetunió és az érdekelt KGST-orszá- gok tovább fáradoznak azon, hogy közösen és komplex módon oldják meg a feladatokat az alapvető nyersanyagfajták, a fűtőanyagok, a gépgyártási termékek, a fogyasztási árucikkek kiaknázásának és termelésének szélesítésében, valamint a közlekedésnek, a közösen kidolgozott hosszútávú célprogramok alapján történő fejlesztésében. Következetesen kialakítják k közös tervtevékenység újabb irányait, a KGST-országokkal való együttműködés gyakorlatában bevezetik a termelési és gazdasági kapcsolatok jóval hatékonyabb szervezeti formáit, aktívan kiaknázzák a termelés nemzetközi szakosításának és kooperációjának lehetőségeit. Biztosítják a szorosabb koordinációt és az erők egyesítését a Szovjetunió és a KGST-országok között a tudományos és a műszaki fejlődés feladatainak megoldására. A különböző társadalmi rendszerű államokkal való békés egymás mellett élés elveiből kiindulva, és a nemzetközi feszültség enyhülésével - számolva, az okmánytervezet kilátásba helyezi a kereskedelmi, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, tudományos, és műszaki együttműködés további fejlesztését hosszúlejáratú alapon az iparilag fejlett tőkés országokkal. Az okmány kimondja, hogy feltétlenül realizálni •kell az európai biztonsági és együttműködési konferencián elfogadott záróokrrtány tételeit, amelyek szerint bővíteni és mélyíteni kell a nemzetközi együttműködést a gazdaság, a tudomány és a technika területén, a környezetvédelemben és más területeken. Tervbevették a gazdasági kapcsolatok kiszélesítését a fejlődő országokkal is. Az okmány végezetül leszögezi: az új ötéves terv megvalósítása mégjobban megszilárdítja a Szovjetunió nemzetközi pozícióit, előmozdítja a szocialista világrendszer további erősödését és azoknak az erőknek az összefogását, amelyek a békéért, és a társadalmi fejlődésért harcolnak. Jövőt alapozó eszmecsere A chilei jobboldali junta újabb pert készít elő Luis Corvalán ellen — jelentette ki az Unsere Zeit tegnapi számának adott interjújában Orlando Millas, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. Millas felhívással fordult a haladó közvéleményhez, hogy akadályozna meg a per megindítását és harcoljon a Chilei Kommunista Párt vezetőjének szabadon- bocsátásáért. Elmondotta, hogy Corvalánt jelenleg a Trés almosi koncentrációs táborban őrzik. Az első per — amelyet titokban tartottak meg — októberben ért véget. A nyolc- kötetes (3200 oldalas) vádiratban Luis Corvalánt és társait a rezsim megdöntésére irányuló szervezkedéssel vádolják. A hadbíróság egyik tagja december 5-én közölte a vádlottak ügyvédjével, hogy a per második szakasza január 15-én nyílik meg Jus- tiano tengernagy elnökletével. Választások Ausztráliában Egybehangzó hírügynökségi jelentések szerint az ausztráliai választásokon a szombat délig megszámlált szavazatokból az tűnik ki, hogy Malcolm Fraser konzervatív koalíciós pártja veGough Whitlam volt miniszterelnök, a munkáspárt vezetője máris elismerte vereségét a Fraser vezette konzervatív koalícióval szemben. Új kormány Kongóban Henri Lopes, a Kongói Népi Köztársaság kormányának elnöke a Kongói Dolgozók Pártjának rendkívüli Központi Bizottsági ülésén benyújtotta kormánya lemondását. A párt központi bizottsága új „forradalmi kormány” alakítását indítványozta, amely „képes szembenézni az országban kialakult helyzettel”. Az új miniszterelnök Louis Sylvain Goma, a Kongói Nemzeti Hadsereg vezérkari főnöke, aki korábban a Kongói Dolgozók Pártja Központi Bizottságának tagja volt. A varsói, kultúra és tudomány palotájában öt napon 5t, ” gyakran az éjszakai órákig tanácskozott a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. Megvonta az eltelt öt esztendő mérlegét s felvázolta Lengyelország társadalmi- gazdasági fejlődésének útját a következő öt esztendőre. Mit hozott a kongresszus? A várakozásoknak megfelelően szenzációkat nem. Viszont alkotó, nyílt vitát igen. A csaknem két és fél millió párttagot képviselő 1811 küldött közül százak mondták el véleményüket, tolmácsolták az elvtársaiktól kapott útravalót, az ország, egy-egy fontos munkaterület, vagy éppen gyáróriás helyzetéről, a dolgos mindennapokróL A kongresszus sajátos lengyel tükörképpel szolgált. Bemutatva a méltán csillogó felületeket, a sok küszködéssel és fáradsággal elért eredményeket, nem takargatva a homályos foltokat, jól tudván, hogy a gondok megmutatása, a megoldatlan problémák feltárása az erőt bizonyítja és egyben — a lengyel tapasztalatok is tanúsítják — a továbblépés nélkülözhetetlen feltételei. Ilyen háttér előtt nyugodtan ^evezhetjük reálisnak Edward dereknek, a párt újraválasztott főtitkárának szavait: „mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb öt évéről adhat számot”. Aki Lengyelországban járt, és az öt évvel ezelőtti helyzethez hasonlít, méltán lepődik meg a látványos változásokon. Az ugrásszerű fejlődést jelzik a VII. kongresszus felé terjesztett beszámoló adatai is. A nemzeti jövedelem a tervezett 38 százalék helyett 62 százalékkal növekedett A belső és külső forrásokból végrehajtott hatalmas beruházási program nyomán legalább 3 millió fiatal lépett munkába, s ezzel mintegy feloldották azt a társadalmi feszültséget, amelyet a demográfiai robbanás miatt foglalkoztatási gondok okoztak. A reálbérek csaknem 40 százalékkal nőttek, felemelték a legalacsonyabb béreket, s példásan bővült a fogyasztási cikkekkel való ellátottság. Több mint egymillió új lakást adtaik át. A gaizdasági és szociális fejlődés aligha érthető meg az egész társadalmat átható „nyílt párbeszéd” légköre nélkül. Csak igy válik világossá, hogy — a nehézségek idején is — miért találtak visszhangra a párt és állami vezetés felhívásai. „Ezekben az években — mondta a kongresszusén Edward. Gierek — gyakran fordultunk a munkásosztályhoz, a parasztsághoz és az értelmiséghez segítségért és támogatásért. Társadalmunk sohasem hagyott cserben.” Erre a támogatásra számít és épít a VII. kongresszuson elfogadott program is. Az alapelvek nem változtak, de a program új belső és nemzetközi követeimén veket, feltételeket vesz figyelembe. Megfogalmazódott, hogy Lengyelország — éppen az eltelt években — a fejlődés új történelmi szakaszába lépett: már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodik. A társadalomban, a gazdaságban egyaránt a minőség, a hatékonyság, a korszerűség kategóriái kerülnek előtérbe. Erre késztetnek, ösztönöznek a belső adottságok módosulása, például az extenziv iparfejlesztés lehetőségeinek csökkenése, és a külső körülmények is, nevezetesen a Lengyelországot is gyakran hátrányosan érintő világgazdasági változások. Ide sorolhatjuk azt a fontos feladatot, hogy a növekvő szükségletek kielégítésére fejleszteni kell a mezőgazdaságot és ez nyilván hatással lesz majd a még döntően kisparaszti tulajdonviszonyokra. Változatlanul fontos célnak tekintik a ia7 kosság életszínvonalának emelését, szociális biztonságának megszilárdítását, s az egyre növekvő fogyasztási igények kielégítését. A fejlődés szerves részének tekintik a gazdaság irányításának korszerűsítését — a központi irányítás erősítésével párhuzamosan kiszélesítik a gazdasági tervek önálló döntéshozatali jogát és felelősségét. lengyel elvtársaink, barátaink valós célokat határoztak *" meg' kongresszusukon. A múlt időszak kedvező mérlege, a valósághű helyzetértékelés és a továbbfejlesztett irányvonal — így együtt kínálja immár a fejlett szocializmus építése jövőbeni sikereinek biztosítékát. Két évtizedünk az ENSZ-len A spanyol kormány eskütétele Az új életre keltett spanyol monarchia első kormánya szombaton letette a hivatali esküt. A miniszterek előbb az uralkodóra esküdtek hűséget, majd a falangista mozgalom elveinek végül a királyság törvényeinek betartására tettek ígéretet. Kötelezték egyúttal magukat arra, hogy titokban tartják a minisztertanácsi vitákat Korlátozzák a földkisajátításokat Portugáliában A portugál kormány tegnap közleményben jelentette ki, hogy a pénteki miniszter- tanácson hozott döntések értelmében korlátozza a földkisajátításokat, s egyúttal engedélyt adott a gazdálkodók vasárnapra tervezett földbir- tokkisajátitás ellen tiltakozó megmozdulásához is. A Rio de Mayorba összehívott gyűléstől a Portugál Kommunista Párt elhatárolta magát. A közlemény a továbbiakban bejelentette azt is, hogy a minisztertanács jóváhagyta katonai személyek kinevezését a rádió és televízió igazgatótanácsának élére. Az első kongresszus előestéjén Havanna — virágoskert Havannát már régen úgy emlegetik Latin-Ameriká- ban, mint a parkok és virágok városát. Most, ezekben a napokban különösen rászolgál az elnevezésre. A szerdán nyíló első pártkongresszus tiszteletére a csaknem kétmilliós fővárost virágba, zászlodíszbe öltöztették lakói. A kubai emberek, akik gondolataikat, érzéseiket nagyobb intenzitással fejezik ki külsőségekben, mint az európaiak, így köszöntik a párt legfelső fórumát, az ország minden részéből érkező küldötteket és vendégeket, és a világ több mint 80 testvérpártjának delegátusait. A Miramar-városrész 1-es utcájában, az ötezer szeméA libanoni biztonsági erők tegnap nyilvánosságra hozott közleménye szerint Beirut legtöbb körzetében változatlan hevességgel folynék a harcok és a lövöldözések. A szembenálló felek nehéz és könnyűfegyvereket egyaránt bevetnék. lyes Marx Károly Színházban tartják a párt első kongresszusát. Szerda reggel 3150 kongresszusi küldött népesíti majd be a hatalmas termet. Már jórészt Havannában tartózkodnak az ország közel kétszázezer kommunistájának képviselői. Köztük olyan országos híresség: mint Laudelina Perez, a houlgini asszony, az első olyan nő Kuba történetében, aki a tavalyi cukorévadban 200 ezer arroba (több mint kétmillió kg) nádat vágott le. A parkokban, tereken már sorra állítják fel a televíziós készüléket, amelyeken — a kellemes, plusz 24 fokos kubai télben — kollektíván kíséri figyelemmel a A tegnapi összetűzésekben húsz személy vesztette életét és többen megsebesültek. A politikai pártok képviselőit tömörítő koordinációs bizottság tegnap ismét ülést tartott, hogy megoldást találjon a harcok beszüntetésére. lakosság a tv esti kongresz- szusi beszámolóit. S aki ismeri a kubai emberek lelkivilágát. szokásait, az csaknem bizonyosra veszi, hogy a parki összejövetelek többségükben rumbázással’ fejeződnek be. A fővárost színesítő sok százezer piahát felirat nem csupán a kiemelkedő munkasikereket hirdeti, hanem köszönti a szocialista közösség tagországait, amelyek a legnehezebb időkben siettek a szabadság szigetének segítségére. Az őszinte, baráti érzésekről, az együttműködésről. a testvériségről szólnak a legújabb pol-beat dalok is. amelyek a kongresz- szus tiszteletére születtek. Most. a küszöbönálló kongresszust köszöntő gazdag eseménysorozatban hazánkról, népeink, pártjainak kapcsolatáról is mind több szó esik. A havannai Budapest kikötői rakparton, a Ganz- darukon magyar zászló leng. A Partagas Dohánygyár Ko- dály-kórusának tagjai új magyar műveket tanultak be az ide érkező pártdelegá- ciónk köszöntésére. A Magyar—Kubai Barátság nevet viselő üvegkombinátban pedig kiállítás mutatja be szépen fejlődő kapcsolataink fontos állomásait. Utcai harcok Bejrutban H úsz esztendeje éppen, hogy 1955. december 14-én az ENSZ New York-i palotájának nagytermében új tagok jelentek meg, közöttük Magyarország képviselői is. Sok esztendő következetes és határozott politikai támogatása kellett a Szovjetunió részéről ahhoz, hogy hazánk is elfoglalhassa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az ENSZ-hez ugyanis már 1947. április 27-én elment az a levél — az akkori magyar külügyminiszter irta az ENSZ főtitkárának, — amelyben az ország bejelentette: kormányunk elfogadja az ENSZ alapokmányában foglalt kötelezettségeket, aláírta a .békeszerződést és kéri, vegyék fel az ENSZ tagjai sorába... A magyar jelenlét a világszervezetben mindig a béke, a megértés, a problémáknak tárgyalások útján való megoldása gondolatát szolgálta. Ha valaki végigpillant az ENSZ elmúlt húsz évének történetén, esztendőről-esztendőre megtalálja a magyar külpolitika aktivitásának jeleit. 1963-ban Magyarország képviselőjét választották meg az I. számú politikai bizottság alelnöki tisztére; 1965-ben hazánk képviselője ugyanennek a bizottságnak elnöke lett. 1966-ban a magvar küldöttség tagját választották a közgyűlés egyik alelnökévé. 1968-ban és 1969-ben hazánk is tagja volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Felsorolni is alig lehet azokat a javaslatokat, tervezeteket, amelyeknek kezdeményezői vagy társszerzői voltunk. K ét évtized fordulója táján, az ENSZ közgyűlés jubileumi ülésszakán külügyminiszterünk. Púja Frigyes joggal emlékeztethetett arra, hogy az enyhülés, a békés egvmás ^ellett élés térhódításában a szocialista országok sorában hazánknak is szerepe volt. „A Magyar Nép- köztársaság kormánya rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít mind az európai biztonsági értekezletnek, mind az ott elfogadott záróokmánynak. Az a véleményünk, hogy az aláíró országoknak az elkövetkező hónapokban és években mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogv a záróokmány rendelkezéseit átültessük az életbe” — mondotta a többi között a magyar külügyminiszter és ezen a jubileumi ülésszakon beszélt az ENSZ alapokmány elveinek tiszteiéiben, tartásáról, hangoztatta, hogy az ENSZ alapokmánya rhost is alkalmas a világszervezet céljainak és élvéinél- érvényre juttatására, ezért felülvizsgálásra nincs szükség. Ma is az a lényeg — hangzik hazánk álláspontja, — hogy a tagállamok olyan politikát folytassanak, amely összhangban van az alap« okmány minden ENSZ-tag által elfogadott elveivel. i Újabb Corvalán per
