Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

SZOLNOK MEGYEI NEFLAP 1375. december 3. BQfrAPEVI TUDOMÁNY—TECHNIKA fl karcagi Talaimivelési Utó liiéztitea A karcagi Talajmüvelési Kutató Intézet tudományos eredményei általában „cégjelzés" nélkül jelennek meg a gyakorlatban. Például módszert adnak a ta­lajjavításhoz, melynek alapján az OMMI talajjavítási tervet készít, a Talajjavító Vállalat pedig kivitelezi azt. Kevesen tudják, hogy mindez a kutató intézetből indult, pedig az ott folyó munka megérdemli figyelmünket. A száraz körülmé­nyek közötti szikjavításban sehol a világon nincs olyan jó technológia, gép, tudományos eredmény, mint Karcagon. Az itteni módszerek annyira megnyerték például a szovjet tu­dósok tetszését, hogy a jövő évi szikjavítási tanácskozásuk­ra meghívtak két karcagi kutatót, hogy tartsanak előadást. A MÉM három kiemelt kormányprogramja közül az egyik a talajtermékenység fokozása. A Talajmüvelési Kuta­tó Intézet kapacitásának háromnegyed részét e program kö­ti le: hazánkban ők a talajjavítás és talajművelés bázis in­tézménye, s ők koordinálják az országban folyó ilyen jel­legű kutatásokat. Megyénk egyetlen kutató intézetében egy­részt a ma problémáinak megoldását igyekeznek segíteni, például az energiatakarékosabb talajművelés kutatásával, a mélylazításos altalaj öntözés olcsó, egyszerű technológiájá­nak kidolgozásával, a gyepgozd&Vkodás fejlesztésével. Az intézetben folyó munka másik része a jövő megalapozását szolgálja: ilyenek az új talajjavító anyagok használatával és új technológiák, gépek kifejlesztésével foglalkozó kutatások. A karcagi intézet kutatásait sokoldalú kooperációban végzi. Partnerük tíz hazai kutatóhely, egyetem, s csaknem mindegyik termelési rendszer. Szoros kapcsolatot tartanak külföldi intézetekkel is, részben a KGST-n belül, részben kétoldalú együttműködések révén, összeállításunkban sze­retnénk ízelítőt adni a Karcagon folyó tudományos munká­ból, eredményekből, de felvillantjuk barátaink eredményeit — ha csak kaleidoszkópszerűen is. Pásztor helyett technika ■-----------1 A pásztor helyett az állat maga végzi a legelő adagolását, s így biztosítja a gyep okszerű felhasználását. Ez az elektro­mos szerkezet dr. Csontos Imre találmánya: az idén már 450 darabot rendelt belőle az AGROTRÖSZT A szikja vitás sztárja: a TLC n háromszázadik Háromszázadik adásához érkezett a Petőfi rádió hét­fői zenés kívánságműsora. Ilyenkor, a kerek számok er­re Késztetnek, érdemes meg­állni egy pillanatra, nem is annyira a legutóbbi adás, mint inkább e műsorforma méltatására. A legnépsze­rűbb adások egyikéről van szó, igazi „Petőfis” műsor­tól, hiszen ez az adó kimon­dottan vállalja a könnyedebb műfajt a tanítva szórakoz­tatást. Mégis mi tette, hogy a hétfői kívánságműsor a Petőfi adó délutáni műsorai közül is a legnépszerűbbé vált? Ügy érzem, egyrészt a di­namikus, szinte pillanatra szerkesztés képessége, az egyensúlytartás, s nem utol­sósorban az, hogy az adás gazdái mindig tudtak és tudnak újítani. Ezért bízom joggal, hogy még sok hétfő délután szerez a hallgatónak örömet, hogy tovább szapo­rodnak a kerek számokkal jelzett „évfordulók.” Külön kell szólni a kitűnő műsorvezetőkről, közöttük is elsősorban Vértessy Sándor­ról, aki szinte eszközmente­sen, természetes jó ízléssel, bensőséges, közvetlenséggel, a hallgatóval beszélgetve irá­nyítja a műsort. Neki és riportertársainak nagy sze- i epük van abban, hogy egy­re inkább szeretet és biza­lom övezi ezt a raűsorfor- mát, hogy szinte mindig szí­vesen hallgatjuk. Ha! történet A rádióújságban néhány hete éppen lapunk e rova­tával vitatkozva fejtette ki a Szivárvány című sorozat szerkesztője, hogy nem ért egyet azzal a véleménnyel, mely szerint a lazán kötődő részekből szerkesztett rádió­műsor is akkor igazán jó, ha nemcsak formális a kap­csolat a benne szereplő ri­portok között, hanem tartal­mi, gondolati kapocs is ösz- szefűzi őket. Nos, változat­ban véleményem 1 bizonyíté­kaként hadd hozzam példá­nak az elmúlt hét műsorá­ból László György és No­votny Zoltán összeállítását, amely a Huszas stúdió soro­zatában Hat történet a sport világából címmel hangzottéi. Ebben a műsorban is ott a •'ormai kötődés, hiszen a hat történetet nem mindennapi sportsikerek felidézése kap­csolja egybe, ezért kerültek egy műsorba. Látszólag ez is elég lenne, de — szeren­csére — az adás szerkesztői ezzel nem elégedtek meg. Megkeresték azt a közös vo­nást, amely Papp László, Balczó András, Kárpáti Ru­dolf, Kozma István, Bozsik József és Földi Imre sikereit összekapcsolja, amit Papp László jellemző tömörséggel így fogalmazott meg: fél gőzzel nem megy. S ezzel noha a hat történet, mint a hat ember tulajdonképpen mind-mind egyedi — sike­rült megteremteniük műso­ruk gondolati egységét Szavakban A rangos irodalmi műsor mindig öröm a versszerető Hallgatónak. Legjobb vers- mondóink a héten éreekúj- '-ári és prágai kollégáikkal együtt idézték fel József Attila legszebb verseit, „Rám tekint pártfogón e század...” című közös műsorukban. A több nyelvű adás m.a még talán szokatlan a rádióban, ám ha nem is gyakran, szí­vesen hallgatjuk annak bi­zonyítékát, hogy legjobb köl­tőinket határainkon túl is, velünk együtt, egyre inkább megszeretik. — trömböczk; — Helyesebben: a jövő sztár­ba. Egyelőre ugyanis csak modellgép van belőle a kar­cagi Talajművelési Kutató Intézetben, de jó tulajdon­ságai máris nyilvánvalóak. A TLC vagyis a két szint­ben művelő mélyjavító gép igen sokat tud: a fölső ré­teget (A-szint) forgatja, a gyenge minőségű alsó réte­get (B-szint) lazítja, ebbe be­viszi a javítóanyagot, felap- rftja a talajt, s elkeveri ben­ne a javítóanyagokat — s mindezt egy menetben. Ta­la jműveiésre külön is hasz­nálható. Ezzel a géppel — mely kb. 5—6 év múlva már a gyakorlatban is megjele­nik — megoldódik a, B-szint javításának egyik problé­mája. . Hazánk világviszonylat­ban is mindig élen járt a talajjavításban. Számunkra ez létkérdés volt, hiszen Ma­gyarország szántóterületei­nek 10—12 százaléka szikes, de ez az arány Szolnok me­gyében már 25 százalék. A 'ölső, szántott talajrétegek javítására jól bevált módsze­rünk és anyagunk van (me­szezés). A rosszabb minősé­gű mélyebb rétegek, a B- szint javítását száraz körül­mények között kellett kikí- téiietezni, mivel. nincs elég vizünk, s a talajok nagy ré­sze annyira kötött, hogy nem ereszti át a vizet. A B-sziht azonban számunkra nagyon fontos, hiszen ezzel megvas­tagítjuk a -termőréteget. Eh­hez javítóanyagot kell a ré­tegbe juttatnunk: a követ­kező ötéves tervben már óriási mennyiségűi foszfor­gipsz áll e célra a mezőgaz­daság rendelkezésére. Olyan gépet kell konstru­álni, mely a kívánt mély­ségbe juttatja a javítóanya­got a szükséges mennyiség­ben. és ' ezt a rétegben ho­mogénen elkeveri. A Talaj­művelési Kutató Intézet (gépgyárak segítségével) há­romféle gépet fejlesztett ki. A sávosan szóró mélylazító­gép 80 centi mélyen lazítja a talajt, s e lazított sávba juttatja a javítóanyagot. Ez­zel jobb lesz a talaj vízház­tartása. termékenysége. En­nek a sávonkénti lazításnak 5—4 évenkénti megismétlé­sével idővel összefüggő ja­vított rétég alakulhat ki. Ésszerű földhasználat: a tömegtakarmányokat meg lehet termelni a gyenge, szi­kes földeken, az eddig ki­használatlan gyepterülete­ken. A szántóföldek így föl­szabadult részén jól fizető árunövényeket kell termelni. A gyepgazdálkodás szerepe jelentősen nőtt ezzel, hiszen a karcagi emberek által szöcskelegelőnek, bíbicjá­rásnak mondott kopár terü­leteken nagy tömegű takar­mányt kell termelni. A kar­cagi. Talaj művelési Kutató Intézet feladata, hogy új technológiát dolgozzon ki az állatok téli-nyári tömegta- karmányánák biztosításá­ra. A gyep ■ hozamn övelésé­nek technológiája már adott, de elmaradtak ettől a gyep hasznosításának kutatásai. A kutatóknak e probléma megoldásánál figyelembe kell venniük a társadalom fejlődését, az urbanizációt, az életszínvonal emelkedé­A röptárcsás, szőnyegsze- rűen szóró gép már sokkal hatékonyabb: gyorsan halad, 120 centiméter szélességben lazítja a talajt, a javítóanya­got nemcsak bejuttatja a fí-szintbe, hanem el is keve­ri. Szabályozni lehet a be­juttatott anyag mennyiségét és halmazállapotát. A legna­gyobb elismerést a világ szikjavító szakemberei között a TLC két szintben művelő mélyjavító' gépe vívta ki, mely a szakemberek min­denféle elvárásának megfe- IeL A karcagi és a moson­magyaróvári szakemberek ezt a gépet már a K—700-as trak­tor nagy teljesítményéhez alakították ki — ez fogja húzni az új sztárt. A kísérletek azt mutatják, hogy a terméseredményeket a B-szint megjavításával 20—40 százalékkal lehet nö­velni egyes esetekben még többel. A három géptípus leggyengébbikével javított nagyüzemi területeken kb. 25 százalékkal javulták a terméseredmények. sét: tíz év múlva nem lesz, aki a csordát kihajtsa. A technikának tehát át kell vennie a pásztor szerepét. A technikai eszközöket úgy kellett kialakítani, hogy az állatok ki tudják elégíteni szükség! eleiket. Őrzés: több évi munka után kialakultak az őrzés­biztos vill.anypásztorok a ku­tató intézet és a karcagi Ál-, talános Szerelőipari Szövet­kezet (KÁSZ) együttműkö­dése nyomán. Készültek há­lózati és telepes villanypász- torok, de a nagyüzemek szá­mára rendkívül előnyös vol­na. ha a KÁSZ vállalkozna nagyterületű villanypászto­rok (10—15 km3) gyártására is, hiszen lassan ezres gu­lyák őrzését kell megolda­ni . Legeltetés: már nem lehet a régi módon legeltetni. A legelőadagolás automatizá­lása érdekében az intézet ki­fejlesztett egy Önadagoló be­rendezést, mélyet a pásztor helyett maga az állat ,.ke- zel”. Kis kerekeken gördülő kocsit tol a szarvasmarha maga előtt a fejével legelés közben, annak ütemében. Deleltetés: kiveréstől be- verésig, azaz tavasztól őszig A Szovjetunió ázsiai köz­társaságaiban jelentős szik­javítási munka folyik, az új öntözőrendszerek mellett, ahol öntözés nélkül nem le­het szántóföldi termelést folytatni (nincs eső). Ezeken a sós szikeseken az öntözés és a kémiai talajjavítás ha­tására a káros sók kimosód­nak a talajból. így az óriá­si területeken intenzív kul­túrákat (gyapot, szőlő, gyü­mölcs, lucerna), létesítettek. A kémiai talajjavításhoz el­sősorban gipsztartalmú anya­gokat és ipari melléktermé­keket használtak fel. Más módszert alkalmaz­tak Ukrajna déli részén és a Don környéki területeken. Itt 30—50 centiméteres mély­ségben mészben gazdag al­talaj található: az e fölötti rossz minőségű B-szint hely­ben hagyásával egy három rétegben szántó ekével föl­jebb keverik a mésztartal­mú C-szintet és földúsítják vele a szikes A-szintet. va­gyis a művelt legfelső réte­get. E módszer hatása ha­sonló a Magyarországon használt digózáséhoz. Igen elterjedt talajjavítá­si módszer Romániában, In­diában, Spanyolországban, Marokkóban stb. (főleg a tenger- és folyómenti sós szikeseken) az úgynevezett kimosásos módszer. Sok vi­zet engednek a szikre, s ez kimossa a káros ásványi anyagokat, így a talaj ter­mékennyé válik. Romániá­ban (Gyulától 20 kilomé­terre) a mienkhez hasonló talajokon próbálják ki a ki­mosásos módszer hatását. A kísérleti telepet alagcsövez- ték, és a nátrium „kicseré­lődése” érdekében gipsz tar­talmú javítóanyagokat al­kalmaztak. A gipsz hatására az állat ki van téve az idő­járásnak, a rovarok támadá­sának. Ezek a környezeti ha­tások visszavetik az állat ter­melését, ezért huzatmentes, száraz fekhelyet, olcsó nyári szállást kell számukra ké­szíteni. A Talajművelési Ku­tató Intézet szállásmodellje kizárólag a minden gazda­ságban megtalálható hulla­dékanyagokból készült. A te­tő szalmabála, lefedve fóliá­val, oldala hulladékdeszka. Az állat kötődik az otthon­hoz, számára ez ideális hely. Itatás: az intenzív legelőn a vízellátást hálózati veze­tékkel oldják meg. Az itató­vályúban vízszintszabályzó automaták biztosítják az ivóvizet, nem a pásztornak kell többszáz vödörrel a kút- ból felhúznia. A karcagi kutató intézet a gyepgazdákodás fejleszté­sében elért eredményeit át­adja a zagyvar ékasi rend-, szernek, mely ezek segítsé­gével alattit ja ki technoló­giáját, és ily módon a kuta­tás eredményeit átadja a partnergazdaságoknak, hogy mielőbb teljesíthessük a húsprogramot, növeljük a tejtermelést. kémiai folyamat játszódik le a talajban, „kicserélődik” a nátrium, s a keletkezett sót kimosatják úgy. hogy nagy mennyiségű vizet en­gednek a földbe. A Szovjetunió krasznoda- ri területén ARMAVIRBEN most fejlesztenek ki egy gé­pet, amely a kukorica, cu­korrépa után egy menetben készíti elő a talajt (talaj­maró, rögtörőkombináció­val), vet és a Vetést lezárja (sorhengerekkel). E gépek­kel már folynak a kísérle­tek a Szovjetunióban. Természetesen az eredmé­nyekre (s az együttműkö­désre) lehetne sorolni a pél­dákat hosszan. A bevált módszerek közül mindegyik KGST-ország a viszonyai­nak megfelelőket választja ki. A szikjavítás eredmé­nyeiből azonban minden or­szág profitálhatja, ahol éven­te 600 milliméternél keve­sebb csapadék hull, mivel ilyen helyeken keletkezik a szik. Főleg a fejlődő orszá­gok számára hasznos tehát a karcagi Talajművelési Ku­tató Intézetben és a szocia­lista tábor országaiban fo­lyó szikjavítási kutatómun­ka. Afrikában, az arab vi­lágban, Ausztráliában. Ka­nadában például igen sok a szikes talaj. Itt azonban a jó földekből is vannak tar­talékok, még nem kénysze­rültek a szikes talajok meg­javítására. Most még gyér a népesség, de ha a demog­ráfiai robbanás következté­ben megváltoznak a népes­ségi viszonyok, égető kér­déssé válik a szikjavítás. S akkor a mi kutatóink mun­kája fegyver lesz — az éh­ség ellen. Irta és összeállította: Körmendi Lajos Néhány év múlva már úgy ismerik ezt a gépet, mint ma a John Deere traktort. Képün­kön a talajjavítás jövőbeli sztárja, a TLC, azaz a két szintben művelő mély javító mo­llel! gép látható Kaleidoszkóp a szikjavításról 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents