Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

1975 december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tiszafüredi Háziipari Szövetkezetben Amíg a zöld vesszőből elegáns bútor lesz Minden teremből a fűz­vessző, kellemes, édeskés il­lata fogad. Hosszú az út, amíg a vesszők — hossz és vastagság szerint osztályoz­va — végül fotelekké, vi­rágtartókká, kosarakká, tü­körkeretté válnak az itt dol­gozók ügyes ujjai nyomán. Amíg a hihetetlenül vékony pálcákból stabil tárgyak ké­szülnek. A fűzvessző legfőbb tulaj­donsága a szívósság. Átvitt értelemben iá, hiszen a mű­anyagok korában sem csök­kent a fűzből készült tár­gyak iránti kereslet. Sőt, a magyar fűzfeldolgozás úgy­szólván egyeduralkodó Euró­pában, a külföld valutáért vásárolja fűzbútorainkat. Ti­szafüredről is egy tucat or­szágba mennek az áruk. Az ártereken, vizenyős réteken vadon tenyésző, de ma már inkább üzemszerűen termelt vesszőket megfőzik, hántoló­géppel megtisztítják, vastag­ság és hossz szerint osztá­lyozzák. aztán a szövetkezet gyors kezű nődolgozóié a „szó”. — Az idei készáru export­tervünk 13 millió 600 ezer forint — magyarázza Ratkai Jánosné, a szövetkezet el­A LAMPART Zománcipa­ri Művek bonyhádi gyárá­ban megkezdték a Buda­pesti Nemzetközi V á áron díjat nyert Varia főzőedény- csalid sorozatgyártását, kü­lönféle méretekben és szí­nekben. Az edénycsalád kü­lönböző típusú „tagjai”, az Alice, Barbara, Cora és Dia­na fantázianevet kapták. A tálalásra is alkalmas lá­basok és fazekak nemcsak szebbek, hanem lényegesen jobb minőségűek is a régeb­bi formájú edényeknél. A Kedves vevők! Tisztelt vásárlók! De van amikor a megvásárolt kabát zsebébe vagy a cipőbe bújtatott kis papíron a megszólítás he­lyett, kimérten csak az áll: használati utasítás vagy ke­zelési tudnivaló, sőt újab­ban már ilyeneket is olvas­ni, hogy mellékelt használati KRESZ. Éz utóbbit például egy bébiréklihez mellékelt sötétkék keretes kartonlapon láttam. Elképzeltem, amint a kis ruhadarabot, a közlekedés szabályait betartva, a pelen­kának és a káddal szembe haladó ingnek elsőbbséget biztosítva, a jobbkéz szabály szerint zöld lámpánál kimos­suk, majd a körforgalomra vonatkozó utasítások alapján a centrifugába helyezzük. Ugyanis nem tudtam másra gondolni, mert azon a bizo­nyos sötétkék keretes lapocs­kán azon kívül, hogy agyba- főbe' dicsérte, milyen nagy­szerűen választottam, hogy éppen ezt a réklit... Mivel nagyon szerencsés az össze­tétele és a korszerű öltözkö­dési igényeknek... (igazuk van, már a pólyában el kell kezdeni) men mérettartó és minden a világon. Hát még ha a mellékelt KRESZ-t is betartom, „ekkor fogja leg­jobban szolgálni önt ez a ruhadarab” — állt a kék ke­retes kartonlavon. Jó — gondoltam, tolmácsolni fo­gom a kéthetes Krisztinának. nőké, miközben végigme­gyünk a munkatermeken. — Legfontosabb termékünk az úgynevezett Békési fotel, amiből gyermekeknek és fel­nőtteknek való is készül. Az idén újdonságnak számít a „vulcos-pálcás” kagyiófotel: kilencszázat készítettünk be­lőle, 1976-ra pedig már ki­lencezerre van megrendelé­sünk. A szövetkezet termelésé­ben a döntő szerep a kézi munkáé. A fonást nem vé­gezheti gép, néhány előké­szítő munkát azonban igen. — A vesszőhántolást és a „sínanyagok” hasítását, gya- lulását gép végzi. — mond­ja az elnökasszony. — Ezen­kívül használunk szögbelövő gépeket is. Egy gép három ember munkáját végzi el. Ezért triplán kellemetlen, hogy a szögellátás akadozik, gyakran emiatt nem tudjuk a hasznos és értékes gépe­ket használni. Nemcsak a gépek jelzik, hogy fejlődik a szövetkezet. , Az idén készült el két. egyen­ként 300 négyzetméteres vasvázas szín. A közeli ter­vek között szerepel . három ugyanilyen rendszerű léte­sítmény megépítése és a meglevők átalakítása. Így kényelmes öltözőt, zuhanyo­Variét fedővel ellátott típusokon páravezető résen távozhat a gőz. Egyes típusainak peremét rozsdamentes acélszalag vé­di a sérülésektől, más típu­sok alját pedig feketére zo­máncozták, ami a gázzal való főzésnél előnyös. Az új típusú edények szállítását megkezdték, s karácsony előtt már kaphatók, elsősor­ban a budapesti üzletekben. A korszerű edényekből a jövő év első felében mint­egy hetvenezret gyártanak Bonyhádon. Mikor a beígért mellékelt KRESZ-t sehol sem találtam, mit tehettem volna, u közle­kedési szabályokat a mosás­nál rugalmasan alkalmaz­tam. Akkor jöttem csak za­varba, mikor a kis réklit a kéthetes Krisztinára rá akar­tam adni. Arról ugyanis a kék keretes kartonlapon nem. tájékoztattak, hogyan kell a parányi ruhácskát rendelte­tésszerűen használni. Így hát a réklit eltettem, nem adhattam rá a bébire csak úgy. Mi lesz, ha kiderül, nem bírja a savas folyadékot. Mert nekem már vannak tapasztalataim, nem akar­tam úgy járni, mint az is­merősöm, aki a falra szerelt konyhaszekrényéről sem tudta, hogyan kell rendelte­tésszerűen használni. Hát persze, hogy leszakad, ha te­lerakja jénai tulakkal. Nem tudom, miért nem vett pléh- tányérokat és papír pohara­kat. Nagyon önfejű, még pe­reskedett is. Követelte, hogy térítsék meg a kárát. Az ösz- szetört jénaikat, meg azt a sok mindent, amire a szek­rény rázuhant. A bíróság még szakértőt is kirendelt. Nincs vita, döntse el az, hogy mennyi volt a szekrényt és a tartótipli teherbíró képessé- ge. És arról a nőről is megvan a véleményem, aki ott állt a vadonatúj fekete csizmájá­ban és használati utasítást lobogtatva — nem akarom zót kapnak a dolgozók, és jó körülmények közt fogják vé­gezni a késztermékek mosá­sát. lakkozását, csomagolá­sát. — A három munkacsar­nok részlegeiből néhányat összevonunk, és az egyik te­remben megoldjuk az üzemi étkeztetést. A jobb munka- körülmények talán elejét veszik a munkáslétszám in­gadozásának. A szövetkezet legimpo­zánsabb helyisége a kész­áruraktár. Glédában állnak a szállításra kész, mo­dern és hagyományos for­májú fotelek, a divatos be­vásárlókosarak. a fonott vi­rágtartók. A háziipari szövetkezet­nek fontos szerepe van Ti­szafüreden. Azok a lányok, akik a nyolc általános után nem tanulnak tovább, ide­jöhetnek dolgozni, és rövid idő alatt szakmát tanulható nak. Szakmát, méghozzá olyat, amelyre büszkék le­hetnek, hiszen ők azok, akik a sáros, zöld gallyakból a világ minden táján keresett, elegáns, elnyűhetetleh tár­gyakat varázsolnak. Szabó János Téli egyetem Harkányban Európai hírű fürdőhelyün­kön, Harkányban vasárnap ünnepélyesen megnyílt a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat VII. nemzetközi téli egyeteme. A rendező- szerv nevében a TIT Bara­nya megyei titkára köszön­tötte a mintegy száz bolgár, jugoszláv, lengyel, magyar és NDK-beli érdeklődőt, majd Márk Bertalan nyú- galmazott főiskolai tanár, a TIT Baranya megyei ügyve­zető elnöke megnyitotta a kéthetes nemzetközi talál­kozót. megsérteni, de hisztizett, Nem akarta megérteni, hogy a lakkbőr az érzékeny bor­fajták közé tartozik, és hi­deg időben repedésre hajla­mos. A ragasztott talpa pe­dig nedves időben leválásra. Pedig az eladónő is nagyon korrektül megmagyarázta, hogy a csizma azért 814 fo­rint, mert divatos, nem azért mert jó minőségű. Még olya­nokat is mondott a vevő, — dühébn minden kitelik az ilyentől —, hogy már öt év­vel ezelőtt is csak ezeket a gumis végű, fekete fényes csizmákat lehetett kapni. Ahelyett, hogy örült volna, milyen előzékenyen figyel­meztette a gyártó cég, hogy a csizmát lehetőleg kelle­mes, napsütéses időben hord­ja. Mit szóljon akkor az az is­merősöm, aki gyanútlanul megvette az izzadásgátló sprét, és mindig odaspriccel­te, ahol: gátolni kellett. Már üres volt a doboz, mikor a véletlen folytán kiderült, hoqy csehszlovák gyártású, kellemes illatú valami, amelyhez elfelejtettek ma­gyar nyelvű használati utasí­tást mellékelni, szájsnré volt. Persze rosszabbul járhatott vólna, ha egy francia felira­tú bogirirtót vesz. Ez is bi­zonyítja, hogy mindig csak a használati utasításokban és a vevőben van a hiba. K. K. A lakásban meleg van. Résny-re nyitjuk az ablakot, a kellemesen hűvös levegő betolakszik a lakásba, helyé­be kiszökik a fűtőtest mele­ge. Nem szellőztetünk — . hűtünk”. Közben, szinte észrevétlen, nem is gondo­lunk rá, fűtjük az utcát. Gőzölög a gyár a csípős decemberi reggelen. Pára- lelhők szállnak a magasba ilt is, ott is, észrevétlen, nem is gondolunk rá, „fűtjük” a telet De van egy másik kép is, inkább borzongtató. Fagyos éjszakák derengő reggelén a távfűtéses lakásban gyere­kek dideregnek. Szüleik rosszkedvűen, alkalmi vil- lunyrezsóval, kilowattos hő- sugárzók-kal próbálnak meg­előzni náthát, megfázást — ■tűzben gyorsan pörög az óra, nő a villanyszámla. Mindannyian tudjuk, a széllel elszáUó energia a jóval drágább villamos fűtés mind-mind pocséklás. Azt, mi lenne az ideális, persze könnyű megfogalmazni: la­kásban, hőközpontban, gyári erőműben annyit, s csak annyit használjunk el, amennyi éppen szükséges. De vajon milyenek a műsza­ki, nem utolsósorban az em­beri feltételei annak, hogy ez teljesülhessen? Ennek próbáltam utánanézni a Szolnoki Cukorgyárban, a Tiszamenti Vegyiművekben és az Ingatlankezelő Válla­latnál, amely Szolnokon há­rom távfűtő hőközpontot működtet. Hő min! hulladék Nem is gondolná az em­ber, a Szolnoki Cukorgyár rrúly'en, viszonylag nagy hő­erőművel rendelkezik. Név­legesen 10 megawatt villa­mos energiát képesek itt előállítani, ebből a gyár 6—7 megawattot használ fel, a többit „beadják” az országos hálózatba. Kézenfekvő: az eiső energiamegtakarítási le­hetőség a • mind gazdaságo­sabb fűtőolaj-felhasználás, erre törekszik az ott dolgo­zók Vörös Csillag szocialista brigádja is. Sorban ezután a tüzelés- technikai feltételek követ­keznek — ha jók a kazánok, pontosak a műszerek, jól be­állították az olajégőket, ak­kor a kazánház, ahogy a műszakiak mondják, jó ha­tásfokkal dolgozik. Az or­szág cukorgyárainak erőmű­vei között, ami a hatásfokot illeti, első helyen áll aszói­nak!. Itt nemcsak a villamos ge­nerátorokat meghajtó gőz­turbina gőzszükségletét ál­lítják elő, jut belőle techno­lógiai célra is. Míg az erő­mű hatásfokát — a jól ösz- szehangolt rendszer ma már minimális veszteségekkel dol­gozik — csak tized százalé­kokkal lehet javítani, addig a felhasználásban még sok a kihasználatlan lehetőség. Jelzi ezt az is, hogy egy mázsa réoa feldolgozásához hány kilogramm gőzt hasz­nálnak fel. Amikor fennaka­dás nélkül, teljes erővel dolgozik a gyár, s naponta -160—400 vagon réoa is „át­fut”, 40 kilogramm gőz is elég mázsánként. De eav „gyen­gébb” naoon, amikor 300 vagon körül van a teljesít­mény, egy-egy mázsa répá­hoz már 57 kilogramm gőz kell. Bár a bonyolult tech­nológiának csupán egyetlen lépcsője a gőzfelhasználás, e számök jelzik, van még mód takarékoskodni az energiá­val. Ugyanakkor a gyártási fo- 'yamat során ma még na­gyon sok hulladékhő megy veszendőbe. Sokhelyütt el­folyik a már felhasznált, de még meleg víz, a gőz egy része is a levegőbe távozik — ezért „gőzölög” a gyár. A hulladékhő megfogása,. szak­emberek mondták, minden­képpen megérné, ezért egy Díjnyertes föiSedény Gyártják a Mí, mikor és mire való? A vásárló dilemmái olyan zárt hőrendszer ki­alakítása a cél, amelyből gyakorlatilag egyetlen ka­lória sem „szökhet meg”. fóüDwaü-vadászat A Tiszamenti Vegyiművek hőerőműve alig valamivel nagyobb, mint a cukorgyáré, 12 megawatt csúcsteljesít­ményre képes. Az alapvető eltérés az, hogy az itt meg­termelt energia tulajdonkép­pen a gyártás melléktermé­ke. A kén elégetésekor ke­letkező gázt, mintegy 1000 CelsiusfokróJ, egyébként is le kellene hűteni 450 fokra, az így nyerhető hőenergiát az erőműben gőzfejlesztésre Használják fel: ezzel hajtják meg a hőerőmű villamos ge­nerátorait működtető három gőzturbinái Az erőmű, s egyben a gyár fejlődésére jellemző, hogy ezelőtt 12 évvel még csak 5,1 millió kilowattóra villa­mos energiát termeltek éven­te. No ez sem kis szám, hi­szen Szolnok minden pol­gára, csecsemőtől az aggas­tyánig, körülbelül 70 órán ét „villanyvasalhatna” eny- nyi energiával. Az idei „ter­més” ennek már több mint tízszerese, 58,5 millió kilo­wattóra lesz. Az üzem saját „hulladék- hőjéből” ellátja magát vil­lamos energiával, sőt még az országos hálózatba is ad a .feleslegből”. Az erőmű berendezéseinek tervszerű karbantartásával, a kiesé­sek, üzemzavarók megelőzé­sével az idén a tervezettnél 6 százalékkal több energiát termeltek. Tavaly minden tonna kénsavból — illetve a gyártása során keletkező hő­ből — 116 kilowattóra vil­lamos energiát állítottak elő, az idén ez a szám már 125 kilowattóra. De energiamegtakarításra is van szép számmal példa a Vegyiművekben. Csupán a nyersfoszfát őrlésénél több mint 1000 kilowattórával fo­gyott kevesebb, műszaki, szervezési intézkedések nyo­mán. A szuperfoszfát üzem­ben a futódaruk reteszelésé- nék megváltoztatásával — "agyis a csúcsterhelések halmozódásának elkerülésé­vel — 500 ezer kilowattóra az idei megtakarítás, s ez épp fedezi a szunerfoszfát termelés növekedésének vil- i&mosenergia igényét. Mindez távolról sem je­lenti azt, hogv a Vegyimű­vekben további energiamegta­karításra nincs lehetőség, az említett néhány példa azon­ban jól mutatja: ott. ahol tervszerűen és szakszerűen igyekszenek minden kilo­wattot, minden kalóriát egy­re okosabban hasznosítani — mint a számok jelzik — az eredmény sem marad el. A Vegyiművek hőerőműve egyben a gyár saját lakóte­lepének távfűtő hőközpont­ja is. Bár a radiátorokba beadott fűtővíz mennyiségét és hőmérsékletét a külső hőmérséklettől függően, szá­mításon alapuló diagramm­ból állapítják meg, (és szél­sebességmérővel mérik azt is, mennyi „szélpótlékot” kell rátenni), annak, hogy a la­kók nagyon ritkán panasz­kodnak, más oka van. Ha bárki is fázik, egyszerűen felveszi a telefont, beszól a hőközpontba, s ott „rálök­nek néhány lapáttal”. (Azt persze nem állíthatom, hogy ilyenkor esetleg másutt, más lakásban ez nem vált ki nyitott ablakú „eHenfűtést”.) HWsu la^ás, nelea la'iás Nem ilyen egyszerű a visz- «zaielzés a város három nagy távfűtő- központi ában, hi­szen a Zagyva-partit kivéve a másik kettőben, a József Attila, illetve az Ady Endre úton egyelőre telefon sincs. A lakásokban legalább 20 Celsius fok hőmérsékletet kell biztosítaniuk, de a hőközponlban dolgozók, leg­alábbis folyamatosan, nem tudják, milyen a lakásokban uralkodó hőmérséklet. Ók egy elméleti és gyakorlati megfontolásokon alapuló táblázat szerint állítják be a fűtövz hőfokát. Szélsebessé­get ugyan nem mérnek, de a kezelők saját belátásuk szerint három különböző fo­kozatú .szélkompenzációt al­kalmazhatnak.” Itt bizony már sok múlik a dolgozók hozzáértésén, lel­kiismeretességén, hiszen visz- szajelzés legfeljebb rekla­máció formájában van, de mire az eljut az illetéke­sekhez, már eltelik néhány óra, nem ritkán néhány nap is. Ha az IKV valahonnan jelzést kap, hogy hideg a lakás, pontos, elektromos hő­mérővel (összesen kettő van belőlei) ellenőrzik. Mint el­mondták, sok esetben kény­telenek megállapítani, a la­kó „hőérzékével” van baj, ám nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy mire az ellenőr eljut a lakásba, már megváltoztak a fűtési viszonyok is. Való igaz. nincs könnyű dolguk az IKV dolgozóinak sem. A hőközpontok műsze­rezettsége nem kielégítő, szükség lenne például né- Dány olyan import műszer­re, amelyek ma szinte besze­rezhetetlenek. Még nagyobb gondot jelent, hogy a távfű­tőhálózat radiátor-rendszeré­nek apróbb, ám lényeges hi­bái csak jóval a fagypont alatti külső hőmérsékletnél jelentkeznek. Ha ezeknek a radiátoroknak nem azonos az úgynevezett hidrosztati­kai ellenállásúk, például egy rejtett szűkület van a cső­ben, vagy a fűtőtestben, ak­kor az egyik lakásba keve­sebb hőenergia jut be, míg a másik esetleg túlmelegszik. Joggal merül fel a kérdés: nem próbálták ezeket ki? Természetesen a lakások át­adásakor próbafűtés van, de nem mínusz 10 Celsius fok alatt, másrészt nem mérnek, csupán azt konstatálják, me­leg-e a fűtőtest. Az IKV ugyan minden fűtési szezon előtt, a próbafűtéskor meg­méri minden ház 3—4 laká­sában a hőmérsékletet, ennél többre nem futja az erőiből. S ha észlelnek is rendelle­nességet, nem könnyű a hi­bát megtalálni. Nincs meg­felelő műszer, nincsenek a rendszerben mérési pontok, s különösen télen egv-egy fűtőtest leürítése körülmé­nyes — így az IKV jószeré­vel csak a nagyobb hibákat tudja gyorsan orvosolni He fütsäk az utcát A fűtőrendszer apróbb tö­kéletlenségeit pedig túlfűtés­sel igyekszik kompenzálni, hogy ott is meleg legyen, ahol valamilyen — már em- ’ített — okból alacsonyabba hőmérséklet az átlagnál Takarékos energiagazdál­kodásra a lakótelepi hőköz­pontokban tehát nem valami ideális a lehetőség, de, első­sorban a kazánházak jobb kihasználásával, erre is töre­kednek. Az 1971—72-es fű­tési szezonban például egveit- len légköbméter fűtéséhez 140 ezer kilokalória hőener­giát használtak fel, míg az országos átlag 110 ezer volt. 1974—75-ben, igaz könnyű tél volt, már csak 96 ezer kilokalória jutott egy-egy légköbméterre. Hatalmas számokról van itt szó, hiszen három hoteöz- pont mintegy kétezer lakást fűt és lát el melegvízzel, ez az év első tíz hónaoiában bárom és fél millió köbmé­ter földgáz elfogyasztását je­lentette. s csak a gáz több mint 6 millió forintba ke­rült. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a távfűtés költségeinek csupán mintegy negyedét fizeti a lakó, még- irkább érezzük annak jelen­tőségét, ami egyben a cél is: legyen minden lakásban me­leg, de ne fűtsük az utcát. Trömböczky Péter Szí llel szám energiák

Next

/
Thumbnails
Contents