Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

19S5. december 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szocialista építésünk biztosítéka a dolgozók tömegméretű aktivitása és alkotóereje ta MSZMP KB levele a nagyar szakszervezetei XXIII. kniressznsásak (Folytatás az 1. ódáiról.) 7jetek, gazdasági vezetők se­gítsék a munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalom minőségi előrelendítését. Hangsúlyosan foglalkozott a főtitkár a szocialista de­mokrácia, a munkahelyi de­mokrácia fejlesztésének kér­déseivel. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy az üzemi demok­ráciának nemcsak egy-egy fórumon, nemcsalt egy-egy alkalommal, hanem a veze­tés és a 'dolgozók minden­napi kapcsolatában kell ér­vényesülnie. Magától értető­dően kell figyelni a dolgo­zók véleményére. Közös gon­dolkodásra és cselekvésre van szükség. Arra kell töre­kedni. hogy a vezetés el­gondolásait a dolgozók ta­pasztalatai egészítsék ki. Az így született elhatározásokat azután fegyelmezetten kell végrehajtani, mert e nélkül f a döntést megelőző viták­szólva Gáspár Sándor hang­súlyozta: Szooialista körülmények között a szakszervezeti rész­vétel módjai az országos po­litika alakításában természe­tesen változnak. Olyan új formák, módszerek szüksé­gesek, amelyek révén a dön­tésekben még jobban érvé­nyesülhet a kapcsolatok tar­talmi gazdagsága. A szakszervezeti mozgalom munkájának továbbfejleszté­séhez bizonyos belső feltéte­leket is javítani kívánunk. Erőteljesebben kell érvénye­sítenünk a szakszervezetek tevékenységében a társadal­mi munkát. Ennek megfele­lően lényegesen meg akar­juk javítani a szákszervezeti Vzalmiak tevékenységét. Vissza akarjuk adni a bi­zalmiaknak az egyetértési jogot, amely néhány év vei ezelőtt megszűnt Ki akarjuk alakítani —fő­leg a nagyüzemekben — az ónálló, még bátrabb és tar­talmasabb alapszervezeti munkát Növelni akarjuk az ágazati szakszervezetek ha­táskörét, felelősségét, gazda­gítaná akarjuk munkájuk tartalmát. Az egész szakszer­vezeti mozgalomban árnyal­tabb érdekegyeztető és ne­velő munkára, egyszerűbb, de tartalmilag sokrétűbb irányításra törekszünk. A fejlődéssel együtt állan­dóan változik a helyzet, vál- tdznaik a tennivalók. Mind­ez a szakszervezetek elé is új és új feladatokat állít. Természetes törekvésünk, hogy az új helyzetből adódó tennivalókkal kapcsolatban mielőbb kialakuljon a szak- szervezetek egységies állás­pontja. A régi beídegzett munkamódszerekkel ma már nem lehet megoldani az új feladatokat. Ezért nekünk is mindig igazítani kell mód­szereinken, Erősítenünk kell azt a képességünket, hogy állandóan megújítsuk önma­gunkat,hogy meg tudjunk fe­lelni növekvő feladataink­nak. Ha a fejlődés útján még gyorsabban akarunk haladni, akisor nekünk is változnunk keik Jobban és mindig job­ban kell végeznünk saját tennivalóinkat, bürokrácia- mentesen, gyors ügyintézés­sel és felelősségérzettel. Szólt Gáspár Sándor a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom internacionalizmusáról. A magyar szakszervezetek mélyen átérzik felelősségü­ket a magyar munkásosztály, a magyar dolgozók iránt, a szocializmus megvalósítá­sáért. Ugyanilyen felelősség- tudat hatja át a nemzetközi munkásosztály egyetemes ér­dekeihez fűződő szolidaritá­sunkat. Tiszteletünk és megbecsü­lésünk megbonthatalan szá­lai fűznek bennünket a har­cokban megedzett szovjet szakszervezetekhez, vala­mint a többi szocialista or­szágban tevékenykedő test­vérszervezeteinkhez. Mivel céljaink azonosak, tapaszta­lataink kimeríthetetlen együttműködési lehetőséget biztosítanak a szocializmus építésének szolgálatában. Szakszervezeti mozgal­munkat az internacionaliz­mus vezérli a világ munká­sainak, dolgozóinak konti­nentális és világméretű har­caiban, a haladásért, a jobb életért Ápoljuk a muukásszolldaritás hagyományait Á munkásszolidaritás régi hagyományait tovább ápol­va, szorosan azok mellett voltunk, vagyunk és leszünk, akik szabadságukért, függet­lenségükért, jogaikért, a tár­sadalmi haladásérzés min­dennapi életünk jobbá és szebbé tételéért küzdenek. Síikra szálltunk és síkra szállurik a hazájukat, éle­tüket és jövőjüket védelme­ző vietnami és a többi in­dokínai nép és a létérdekeik védelméért harcoló arab népeik mellett Tovább erősödő szolidari­tással támogatjuk a fasiz­mussal szeimben fellépő chi­lei népet a portugál demok­ratikus erőket, a fasizmus fel­számolásáért küzdő spanyol népet. Szolidárisak vagyunk a kapitalista országokban küz­dő munkásokkal, akiket mé­lyen sújt a fokozódó létbi­zonytalanság, a súlyosbodó pénzügyi, gazdasági válság, az életfeltételek labilitása. A munkások, a dolgozók és szervezeteik nemzetközi összefogása sok ragyogó eredményt szült. Az egység hiánya pedig sok keserű ta­nulsággal szolgált a történe­Hozzászólások, vita Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott beszéde után a kongresszus Méhes Lajos­nak. a Vasas Szakszervezet főtitkárának elnökletével folytatta munkáját. Somogyi Miklós a szám- vizsgáló bizottság elnöke fű­zött szóbeli kiegészítést a bizottság írásos jelentésé­hez. Ezután Gál László SZOT- titkár. az alapszabály szöve­gező bizottság elnöke indoko­lást terjesztett elő a magyar szakszerveztek alapszabályá­nak módosított tervezetéről. Gál László beszéde után az elnök bejelentette, hogy a Magyar Szofcialista Mun­káspárt Központi Bizottsága levelet küldött a magyar szak­lem során. Most a szolidari­tásnak és összefogásnak új, kedvezőbb feltételei bonta­koznak ki világméretekben és kontinentális keretekben egyaránt. Beszédének befejező részé­ben a SZOT főtitkára foglal­kozott az előttünk álló fela­datok perspektívájával, majd szóbeli kiegészítését a követ­kezőképpen fejezte be: Szocialista jelenünk nem gond nélküli. De tele van tervekkel, lelkesítő, reális tervekkel. Valóra váltjuk e terveket, mint ahogyan ed­dig is megvalósítottuk min­den fő célkitűzésűnket. Van erre biztosíték. Munkásosz­tályunk, parasztságunk, ér­telmiségünk, a dolgozók tö­megméretű aktivitása és -„al­kotóereje, hite és bizalma* a szocialista építés ügye iránt. E munkában részt venni megtisztelő feladat. Olyan politika megvalósításért, olyan élet kibontakaztatásá- ért harcolunk, amilyet a dolgozók számára a szocia­lizmuson kívül egyetlen rend­szer sem tudott biztosítani. Igyekezzünk hát minél pél- dásabban megfelelni ennek a szép és megtisztelő fela­datnak. szervezetek XXIII. kong­resszusának, majd felolvasta a levelet, amelyet Kádár János írt alá. A tanácskozás résztvevői nagy tapssal fogadták a Párt Központi Bizottságának levelét, amelyet a kong­resszus valamennyi résztve­vője nevében a kongresszus elnöke megköszönt. Majd hozzászólások követ­keztek: többek között kö­szöntötte a kongresszust a Szovjet Szakszerveztek Ta­nácsának titkára. A kongresszus első napi tanácskozása ezzel véget ért. Az elnök bejelentette, hogy a szakszervezetek kongresz- szusa ma reggel fél 9-kor folytatja munkáját. , A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXIII. KONGRESSZUSÁNAK ELNÖKSÉGÉHEZ BUDAPEST TISZTELT KONGRESSZUS! KEDVES ELVTÁRSAK, ELVTÁRSNŐK! a SJmySF Szocialista Munkápárt Központi Bizottsága ífstsgftía szívből köszönti a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongreszusát, a kongresszus küldötteit, személyük­ben a négymillió dolgozót tömörítő magyar szakszervezete­ket, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a közigazgatás, vala­mint a szolgáltatás szervezett dolgozóit. A magyar nép az elmúlt években nagy eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében, a dolgozók életszínvo­nalának emlésáben idehaza, a nemzetközi életben pedig hoz­zájárult a béke védelméhez és megszilárdításához, a társa­dalmi haladás ügyéhez. Népünk nagy vívmányainak létre­jöttében, a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseiben méltó szerepük volt a magyar szakszervezeteknek, amelyek hí­ven legjobb hagyományaikhoz, a munkáshatalom támaszai­ként jól betöltötték hivatásukat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a szakszervezeti mozga­lomban tevékenykedő bizdí’miak, üzmi, vállalati szakszer­vezeti bizottsági tagok, területi és országos szervezetekben dolgozó tisztségviselők, minden aktivista áldozatos, felelősség­teljes munkájáért, amelyet szocialista hazánk építésében, a szakszervezeti tagok érdekében fejtenek ki. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa hazánk nagy jelentőségű társadalmi eseménye. Tanácskozásuk fon­tosságát növeli, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ez év tavaszán meg­erősítette a párt fő politikai irányvonalát, kijelölte a legkö­zelebbi feladatokat, az új programnyilatkozatában meghatá­rozta a fejlett szocialista társadalom, építésének azokat a tennivalóit, amelyek végrehajtásával hazánk közelebb jut a végső célhoz: a kommunista társadalom megteremtéséhez. A Hazafias Népfront felhívását követve népünk a választáso­kon szavazataival is hitet tett e program mellett és hozzá is látott megvalósításához.. A népünk további felemelkedését, a haza felvirágzását szolgáló na;gy program megvalósítására az ország, a nemzet- minden alkotó erejét össze kell fogni. A munkában a párt számít minden társadalmi és tömegszervezetre, mozgalomra, mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tö- magszervezefcére, a szakszervezetekre. V&y nv&'v&m erejét most a gazdasági feladatok megol- 13íJS j,£Ífj dására összpontosítjuk. A Központi Bizott­ság értékelve a végzett munka eredményeit és tapasztala­tait, gazdaságunk helyzetét, széleskörűen megvitatta ■ és jó­váhagyta az 1976—80-as évekre szóló új, V. ötéves-népgaz­dasági, terv, s az 1976-os népgazdasági terv irányelveit. A feladatok nem csekélyek, a számunkra kedvezőtlenül alakúit nemzetközi gazdasági feltételek közepette.is biztosí­tanunk kell népgazdaságunk további dinamikus fejlődését és a lakosság életkörülményeinek szolid, de megalapozott javí­tását. Pártunk továbbra is megkülönböztetett figyelmet for­dít a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, és a mun­kásosztály és a dolgozók cselekvő támogatására építve min­dent megtesz, hogy tovább javuljon valamennyi társadalmi réteg életszínvonala, szociális és kulturális ellátása. Tovább kívánjuk bővíteni a társadalmi gondoskodást a nagycsaládo­sokról, a nőkről, a fiatalokról és a nyugdíjasokról; változat­lanul kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása. Népgazdasági terveink nagy és lelkesítő célokat tartal­maznák, biztató jövőt tárnak fel. Az új, V. ötéves terv és az 1976. évi terv harciprogram a szocializmus minden híve számára. A szakszervezetek sokat tehetnek azért, hogy min­den munkahelyen növekedjék a tervszerűség, jobban kihasz­nálják a munkaidőt, takarékoskodjanak anyaggal és ener­giával, az üzm- és munkaszervezés javítása .folyamatos le­gyen, a munkanormák mindig megfeleljenek a növekvő kö­vetelményeknek, a bérezés is a jobb, hatékonyabb munkára ösztönözzön. A szakszervezetek mozgósítsák a dolgozó mil­liókat, fáradhatatlanul szervezzék és segítsék a szocialista munkaversenyt és munkamozgalmakat, a szocialista brigá­dok példamutató tevékenységét a népgazdasági feladatok megoldására. A fejlett szocialista társadalom építése jelentős felada­tokat állít a szakszervezetek elé a dolgozók szocialista neve­lésében. A szakszervezeti nevelőmunkában kapjon nagyobb szerepet a munkára nevelés, a kiváló dolgozók népszerűsíté­se, a jó tapasztalatok elterjesztése. Nevelőmunkájukkal'ala­pozzák meg és segítsék elő a dolgozók szakmai ismeretiének bővítését, a munkás öntudat, a munkásszolidaritás, a közös­ségi széliem, a szocialista emberi méltóság és erkölcs meg­szilárdítását és szélesedését. Tegyenek többet a szocialista bérezés érvényesítéséért, a szorgalmas, jól dolgozó munkás társadalmi, anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében, ’Se­gítsék elő, hogy mielőbb megvalósuljon egész társadalmunk­ban a szocialista brigádok jelszava: „Szocialista módon dol­gozni, tanulni, élni!” harca segített a ümunkáshatalom kivívásában, a szocializmus alapjainak lerakásában, s ma segít a fejlett szocialista társadalom építésében, A követelmények növe­kednék; a szakszervezetek munkájának továbbfejlesztéséhez a feltételek hazánkban, biztosítottak. A mozgalom célkitűzé­seinek valóra váltása igényli, hogy emeljék a szakszervezeti munka színvonalát, javítsák munkamódszereiket, tökéletesít­sék szervezetüket és jobban éljenek az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel. Mindezzel érjék el, hogy a szakszerve­zetekben egyre töibb munkás és dolgozó szerezzen mozgalmi tapasztalatokat, vezetési ismereteket hogy a szakszervezeti mozgalom a lenini gondolatnak megfelelően „a gazdálkodás, a vezetés, a kommunizmus iskolájává” váljon. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos abban, hogy a szakszervezetek, amelyekre mindig számíthatott, a jövőben is eleget tesznek feladataiknak. Központi Bizottságunk eredményes munkát, sikert kíván a kongresszusnak. Meggyőződésünk, hogy a ma­gyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa szocialista célja­inknak megfelelő határozatokat hoz és a szervezett dolgo­zók, a párttagok és pártomkívüliek együttes munkával azokat megvalósítják. Ä Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából KÁDÁR JÁNOS *lső titkár nak, javaslatoknak nincs sok értelme. De a végrehajtás­ból sem lehet száműzni a demokratikus elemeket. El­lenkezőleg ! Ösztönözni, bá­torítani kell a dolgozókat arra, hogy keressék, javasol­ják a végrehajtás legjobb módszereit. A következő kérdés, amellyel foglalkozott Gáspár Sándor, az életszínvonal-po­litika. A szakszervezetek támo­gatják a kormány életszín­vonal-politikáját, egyetérte­nek azzal. Arra töreksze­nek, hogy az életszínvonal emelését szolgáló eszközök jobb felhasználásával szo­cialista elosztási. elveink a korábbinál is árnyaltabban, hatékonyabban érvényesülje­nek. Ebben látjuk az élet- színvonal emelésének belső tartalékait. Szólt a jövedelemelosztás módszereiről, a szocialista el­osztás elveiről, a munka sze­rinti elosztás kérdéseiről. Meg keli valósítani a szocialista elosztás elvét i r Tökéletesítenünk kell a I jövedelemelosztás módszí* neát Minél jobban meg kell , valósítanunk a szocialista el- , osztás elvét Tömegméretek- : ben az alapigényeket kielé- , gítettük. De még jórészt előttünk áll, hogy megfelelő- i en differenciáljuk a jöve­delmeket. Az kapjon többet a társadalomtól, aki valóban többet is ad a társadalom­nak. 'Ehhez a feltételek ma már megérettek. Ma az indokoltnál nagyobb «Átérések vannak az üzemek, ágazatok között. Az üzemek " között van különbség a vál- ' lalati munka hatékonysága, * méginkább népgazdasági , fontosság szempontjából.' Ez ; a keresetekben és jövedel­mekben is visszatükröződik. Ma azonban ezek az eltéré­sek még nem ott jelentkez­nék, ahol a népgazdaság szá- ■ mára szükséges volna. Ezért helyeseljük és támogatjuk, hogy a népgazdaságilag je­lentősebb létesítményeknél, vállalatoknál a keresetek és a személyi jövedelmek ' az , átlagosnál jobban emelked­jenek-, ugyanezt a teljesít- i ményt jobban fizessék meg. ; A dolgozók bérének eme­lésére vonatkozó döntést 1988 óta kizárólag a gazda­sági vezetőkre bíztuk. A szakszervezeti bizalmiak jo­gait e területen csökkentet­tük. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy a végrehajtásnál sok a szubjektivitás. A gaz­dasági vezetők neon eléggé támaszkodnak a kollektíva véleményére és a szakszer­vezetek tapasztalataira. Ezért vissza kell állítanunk a szak- szervezetek jogait az egyéni bérek alakításával kapcso­latban. Állandó figyelmet kell for­dítani a nagyüzemekben dol­gozók bérének és jövedelmé­nek alakulására... Az egész társadalomnak alapvető ér­deke, hogy az ipari, különö­sen a nagyipari munkásság életszínvonala kielégítően alakuljon. Több alkalommal szóvá tettük a szocialista elosztás­sal ellentétes jövedelmek képződését Intézkedések is születtek ezek korlátozására. El kell érnünk, hogy a sze­mélyi jövedelem alapvető forrása minden foglalkozási csoportban a munkahelyről származó bér legyen. Milliók ügy® lett a tanulás Részletesen foglalkozott Gáspár Sándor a fogyasztód árak emelkedésének problé­máival, az árváltozások el­lenőrzésével, továbbá a la­kásigények és -viszonyok helyzetével, a gyermekintéz­mények fejlesztésének szük­ségességével, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítá­sával és az anyagi jóléttel összefüggő erkölcsi, maga­tartásbeli kérdésekkel. Milyen életmódot akarunk,' képzelünk el a szocialista társadalomban? Azt mond­juk: minden ember jövője a közösséggel, a társadalomé­val együtt alakul. Azt akar­juk: mindenkinek a munká­ja legyen egyre értékesebb, mindenki lássa, érezze a munka, az alkotás örömét, ne maradjon senki elmara­dott, közömbös. Arra ösztön­zünk mindenkit: művelődjék, közügyekkel, másokkal is tö­rődjék, ne csak önmagával. Legyen aktív a tanulásban, a közéletben. Nálunk az ember értéké­nek és megbecsülésének csakis az lehet az alapja, hogy mit tesz szocialista cél­jaink megvalósításáért, hogy tehetségét, szakértelmét mi­ként fordítja önként és tu­datosan a közösség javára. A művelődésiről, a szocia­lista ember kialakításáról, valamint a kommunista tár­sadalmi önkormányzatról szólva aláhúzta a SZOT fő­titkára: Népünk műveltebb, szeb­ben, jobban és kulturáltab­ban él, mint valaha. Ma tíz­ezreik járnák a munka mel­lett iskolába. Százezrek ol. vasnak és milliók ügye let' a ,szocialista módon tanul­ni” cél elérése. Fiatalságun­kat és az idősebbeket is egy­re inkább áthatja a „többe' akarás” óhaja. De áthatja as a tudat is, hogy ezért többe' is kell tenni mindenkinek. Megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy a közművelő­dés fejlesztésének ügye egy­re inkább a társadalmi ér­deklődés középpontjába ke­rült. Ez így helyes, ez ígj igazságos. Ezért joggal sür­getjük, történjék még töbt ennek érdekében. Az MSZMP programnyi­latkozata megfogalmazta s kommunista társadalmi ön­kormányzat gondolatát. Meg győződésünk, hogy nagy ét időszerű feladat ez, amely­nek feltételei már ma ér­lelődnek. E program szellemében i kommunista társadalmi ön kormányzat mindenekelőtt i munkahelyeken és a lakóhe lyekén fog erőteljesen fej­lődni, szocialista elveink é: a szocialista j ellemvonásol erősödése, elterjedése útján Távlatokban az állam erősö tíésável együtt — társadal­mi fejlődés eredményekén fog kialakulni a kommunis­ta társadalmi önkormányzat A szakszervezetek szere púról, helyéről, társadalmi életünkben és a szakszer vezeti munka módsaereirő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents