Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-07 / 287. szám

1975. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyesült a megye két téesz-szövetsége a Magyar Sajtó Napién A Szolnok megyei Néplap dolgozóinak KEDVES ELVTÁRSAK! A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bi­zottsága nevében tisztelettel köszöntőm önöket a Ma­gyar Sajtó Napja alkalmából. Elismerés és köszönet illeti a Néplap munkatársait felelősségteljes, eredmé­nyes tevékenységükért, amelyet a kommunista sajtó leg­jobb hagyományainak folytatóiként végeznek pártunk politikájának következetes megvalósítása érdekében. Társadalmunk fejlődésével a sajtó feladata, felelős­sége is növekszik. Pártunk fontos szerepet tulajdonít a sajtónak a szocialista eszmék terjesztésében, a szocia­lizmus vívmányainak széles körű megismertetésében. Ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjuk valósítani a XI. kongresszus célkitűzéseiből reánk háruló feladato­kat, a jövőben még inkább számítunk a sajtó mozgó­sító erejére. Munkájukhoz sok sikert, erőt, egészséget kívánunk. Elvtársi üdvözlettel ANDR1KÓ MIKLÓS a megyei pártbizottság első titkára • * * KEDVES ELVTARSAK! Nagy megbecsüléssel és őszinte tisztelettel köszöntőm Önöket a Magyar Sajtó Napja alkalmából a megyei tanács és végrehajtó bizottsága, valamint vezető mun­katársaim nevében. Fáradhatatlan, segítőkész munkájuk nagyban segítet­te IV. ötíves tervünk célkitűzéseinek eredményes meg- valósítását, megyénk lakosságának tevékeny közéleti szereplését. Az előttünk álló nagy feladatok megoldásához — az V. ötéves terv és pártunk XI. kongresszusa határozatá­nak végrehajtásához — kérjük támogatásukat. Ezekben a sajtó informáló, lelkesítő és mozgósító ereje nélkü­lözhetetlen. Kérjük és várjuk továbbra is segítőszándékú észre­vételeiket, amelyek a dolgozók véleményét, javaslatait, segítőkészségét bontakoztatják ki és tevékeny részvé­telre mozgósítanak a. város- és községpolitikai felada­tok gyakorlati megvalósításában. ­További munkájukhoz — fenti gondolatok jegyében — kívánok kimagasló eredményeket, személyes életük­ben sok örömet és jó egészséget. \ Elvtársi üdvözlettel DR. HEGEDŰS LAJOS a megyei tanács elnöke A Tisza G'pőgyá’ban Munkásküldöttek tanácsa Nyolc év telt el azóta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának határozata nyomán megalakult a megyé­ben a termelőszövetkezetek két területi szövetsége, egy­részt a Középtiszavidék és a Jászság, másrészt a Nagykun­ság közös gazdaságainak ösz- szefogására. A szövetségek létrehozásának célja elsősor­ban a téeszek demokratikus működésének elősegítése, az önálló, vállalatszerű gazdál­kodás fejlesztése, a jogvéde­lem megszervezése volt, de feladataik sorába tartozott minden olyan átfogó, egy-egy gazdaság gondjain túlmutató probléma megoldása is, amely több termelőszövetke­zetben azonos volt, s előre­lépni csak közösen lehetett. A területi szövetségek ha­mar rátaláltak valódi tenni­valóikra, csak rövid ideig for­dult elő, hogy energiáikat egyedi, esetleges ügyek inté­zése kötötte le. Hamar felis­merték, hogy nem a gazda­ságok napi apró-cseprő dol­gainak intézésére hivatottak — mondjuk ki — nem azért létesültek, hogy a tagszövet­kezetek vezetőségei, vezetői helyett dolgozzanak, sokkal inkább azért, hogy velük együtt. Ha nyolc év munkáját ösz- szefoglalóan akarjuk meg­vizsgálni, nyugodt lelkiisme­rettel állapíthatjuk meg: a két területi szövetségnek je­lentős szerepe volt és van abban, hogy például Szolnok megyében évek óta nincs mérleghiányos termelőszövet­kezet, hogy a szocialista de­mokratizmus kiteljesedett, hogy a téeszek gazdálkodásá- ban egyre jobban a vállalati jelleg dominál. De aktív szer­vezőként, politikai, szakmai tanácsadóként voltak ott a területi szövetségek akkor is, amikor a különböző, többször tíz gazdaságot magukba fog­laló, korszerű termelési rend­szerek megalakultak, nagy szerepük volt az egyre in­kább iparszerűvé váló terme­lés meghonosításában is. S amikor a kor szükségsze­rűen azt diktálta, hogy a ki­sebb termelőszövetkezetek erejüket összeadva nagyobb gazdaságokká egyesülj enek; DECEMBER, vásárlások havonta. Tagadhatatlan, hogy ez az esztendő legforgalma­sabb hónapja a kereskede­lemben. Karácsonyra készü­lődve mindenki tervezgeti, hogy mivel is lepje meg a családját, ismerőseit a szere­tet ünnepén. Egyre többször állunk meg a karácsonyi hangulatot árasztó kirakatok előtt és egyre többször „ven­dégeskedünk”' az áruházak­ban. üzletekben. December elején a városokban, a fal­vakban egyaránt futótűzként terjed a vásárlási láz. De nemcsalt a nagyközön­ség készülődik, hanem a ke­reskedelmi vállalatok is. A korábbi évek tapasztalatain okulva már novemberben megkezdik a csúesforgalmi előkészületeket. Sok helyen kedvezményes kiárusításokat rendeznek, megszaporodnak az árubemutatók, árutanács- adólt. Így próbálnak segítsé­get adni a vásárlásokhoz. Előzetes jelzések szerint a kereskedelem megfelelő áru­készlettel várja a vevők ost­romát. Mit ígérnek megyénk­ben a kereskedők? Az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat mintegy 173 millió forin­tos árukészlettel várja a ka­rácsonyt. Nyolcvan áruházá­ban, boltjában 10 millió fo­rint értékű játék, 11 millió forintért bútor, 22 millióért férfi, női és gyermekruha, 9 millió forintért cipő áll a vevők rendelkezésére. De nem lesz hiány divatáruban, ékszerben, illatszerben sem. A megye egyetlen Centrum áruháza, is bátran fogadhat­ja a vevőket. Az idén 22 millió forint — a szokásos­mért a gépesítés, az agrotech­nika fejlődésével hatéko­nyabban gazdálkodni csak optimális nagyságú területe­ken lehet; nos az ésszerű és szükséeszerű termelőszövet­kezeti egyesülések előkészíté­sénél, majd a már megnöve­kedett gazdaságok gondokkal teli első lépéseinél is ott bá­báskodtak a területi szövet­ségek. Tevékenységük termé­szetesen a felsorolt példáknál sokkal szerteágazóbb volt, hi­szen a mozgalmi munka,. a munkavarseny istápolóba éppúgy mindennapos teendő­ik részévé vált, mint a belső ellenőrzés, vagy a továbbkép­zés megszervezése. Ämi/.or a két területi szövetség tagszövetkezeteinek küldöttgyűlései az elmúlt hé­ten a szövetségek egyesülése mellett döntöttek nem az ed­dig elért eredményeket kér­dőjelezték meg tehát, hanem a megváltozott körülmények­hez, a növekvő követelmé­nyekhez jobban alkalmazko­dó szervezeti forma létreho­zására szavaztak. Az egyesülést egvrészt az tette indokolttá, hogy a me­gye területén nincsenek me­reven elhatárolható termelé­si körzetek, s egyre kisebb á műszaki-technikai színvo­nalkülönbség is a gazdaságok között. Termelőszövetkezete­ink az évek során megerősöd­tek,'nőtt önállóságuk, számuk az egyesülésekkel a korábbi­nak csaknem felére csökkent — januárban 61 közös gazda­ság lesz a megyében. A meg­növekedett földterület, a na­gyobb gazdasági bázis az ál­talános termelésfejlesztési kérdéseket hozta előtérbe, ezekre a választ egyre inkább közös összefogással kell meg­keresni, s ebben segíthet majd a megyét egységesen átfogó új területi szövetség. Nem egyszerűen összevo­násról van tehát szó. a szer­vezet korszerűsítésének egy­ben minőségi változásokat is kell hoznia. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának novem­ber 26—27-i ülésén megfogal­mazták az előttünk álló öt­éves terv irányelveit. A tö­mör mondatok mind mégany- nyi bonyolult szervezési, tér­nél 6 millióval több — a ka­rácsonyi készlete. Aki fény­képezőgépet. fotós cikkeket szán ajándékként, megtalálja az OFÖTERT boltokban. A szolnoki Beloiannisz úti üz­let például másfél millió fo­rint értékű ajándékot tud je­lenleg adni, de a hónap kö­zepén újabb áru érkezik, fél­millió forintért. Az élelmi­szer-ellátás is biztató, 60— 65 milliós készletet — sza­loncukor, csokoládé-függelék, pezsgő, déligyümölcs — rak­tároz az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat. A felkészülést tekintve je­lenleg minden a legnagyobb rend'oen van. Mégis előfor­dulhat, hogy nem tudunk kedvünkre valót vásárolni. Biztosan akad majd hiány­cikk, és akkor kezdődnek a galibák. De valljuk meg őszintén: nehéz mindenki ízlését kielégíteni, sőt szinte lehetetlen. Persze, mindez nem mentesíti a kereskedel­mi vállalatokat attól, hogy a hátralevő hetekben min­dent tegyenek meg a folya­matos áruellátásért. Igyekez­zenek a drágább áruk mel­lett olcsóbbakkal is megtöl­teni a polcokat, a kirakato­kat. Több olcsó cikkre van szükség, hiszen nem min­denkinek egyformán vastag a pénztárcája. „KÜSZÖBŰN” a csúcsfor­galom. Okosan teszi, aki nem hagyja az utolsó napokra az ajándékvásárlást, hiszen most még megspórolhatja a karácsonyi tumultust, és per­sze majdnem bizonyos, hogy ilyenkor még azt kap, amit keres. SZ. E. vezési, gazdálkodási feladatot jelölnek meg — végrehajtá­suk a korábbinál átgondol­tabb, hatékonyabb termelés feltételeinek megteremtése nélkül lehetetlen lesz. S ebben az új területi szö­vetség dolgozóinak, aktivis­táinak nagy szerep jut. A tervszerűség, a hatékonyság növelésében, a meglévő tech­nikai bázis célszerűbb hasz­nosításában például éppúgy segíteni, koordinálni kell, mint a szarvasmarha-állo­mány egyre sürgetőbb gyara­pításában, vagy a tejtermelés feltétlenül szükséges növelé­sében. Hiszen legfontosabb feladatuk ' változatlanul a párt határozatainak érvénye­sítése a népgazdaság érdekei­nek megfelelően, s természe­tesen nemcsak a termelés­ben. Az oktatás, a továbbkép­zés, a munkaverseny, a tár­sulások, az együttműködések szervezése, éppúgy, mint ed­dig, továbbra is feladataik között szerepel majd. Gon­doskodniuk kell arról is, hogy a szocialista elosztás elveit sehol, egyetlen gazdaságban se sérthessék meg, hogy erő­södjenek a tulajdonviszo­nyokban a szocialista voná­sok, hogy a nő- és if júságpo­litikai, a közművelődési, a káderpolitikai határozatok érvényre jussanak — s ezzel még közel sem soroltuk fel sokrétű teendőik mindegyi­két. Hogy erre mind jusson erő, energia, szakmát értő, széles- látókörő ember, erősíteni leéli a területi szövetség munkájá­ban a mozgalmi jelleget. A korábbinál több, szőkébb munkaterületen, s egyben konkrétabb problémák meg­oldásán dolgozó bizottságra, több aktivistára lesz tehát szükség, olyanokra, amelyek és akik az egész megye szö- _ vetkezeti gazdaságát átfog­ják egy-egy részterületen, egy-egy részkérdés feleleté­nek megkereséséhez. ■ov s csak így lehet meg­teremteni a megye mainál is korszerűbb mezőgazdaságát, összefogva, együtt. A felszabadulás óta eltelt harminc év alatt az ország lakossága megközelítőleg másfél millióval növekedett — ez tűnik ki a Statisztikai Hivatalnak a legutóbbi há­rom évtized népességössze­tételére vonatkozó vizsgáló­dásaiból. A demográfusok kutatásai megerősítik, hogy a há­rom évtizedes békés épí­tőmunka minden vonat­kozásban megváltoztatta az ország arculatát. Az aktív keresők aránya 1949 és 1973 között 39 szá­zalékról 58 százalékra nőtt, kialakult a szövetkezeti pa­rasztság. s ezzel egyidejűleg szinte eltűnt a kisáruterme- lők osztálya: arányuk az 1949-ben „mért” 51 száza­lékról 3 százalékra esett. Je­lenleg háromszor annyi értel­miségi és más szellemi dol­gozó van hazánkban, mint 1949-ben. A második világháború után — a háborús vesztesé­gek hatására — létrejött ma­gas nőtöbblet fokozatosan csökken: ezer férfihoz viszo­nyítva a nők száma 1975 ele­jén már csak 1062 volt. 24- gyel kevesebb, mint 1945- ben. A harminc év alatt — a halandóság javulásával, illetve a termékenység csök­kenésével — nagy mérték­ben változott a kormegosz­lás is: csökkent a gyermekek aránya, ugyanakkor erősen megnövekedett az időseké. Figyelemre méltó ad^at: je­lenleg jóval többen élnek Véget ért a KGST közlekedési állandó bizottságának 50. iiiése December 1—6. között Bu­dapesten tartotta 50. ülését a KGST közlekedési állandó bizottsága. Az egyhetes ta­nácskozás munkájának ered­ményét összefoglaló jegyző­könyvet szombaton a Geílért Szállóban ünnepélyesen írták alá a tagországok küldöttsé­geinek vezetői. Az ülésről kiadott közle­mény szerint az egyhetes ta­nácskozáson foglalkoztak a közlekedés valamennyi ága­zatának a KGST komplex programjából adódó felada­taival, a szükségletek és a lehetőségek egybevetésével. Meghatározták a tagállamok további közlekedési együtt­működésének alapvető irá­nyait és tennivalóit, megtár­gyalták a nemzetközi szállí­tási igények várható alakulá­sát, s összehangolták az egyes tagországok ezzel kapcsolatos tennivalóit, valamint a tagál­lamok 1976—1990. évekre szó­ló közlekedésfejlesztési ter­veit. A KGST közlekedési állan­dó bizottsága legközelebbi ülését jövő nyáron Csehszlo­vákiában tartja. Év végi mérlegen a társadalmi munka Túrkeván az 1975-ben vég­zett társadalmi munka értéke meghaladja a 3 millió forin­tot. Ez több mint 5 és félezer ember önzetlen tevékenységé­nek eredménye. De amíg az egy társadalmi munkásra eső érték 602 forint, addig egy lakosra ennek pontosan a fe­le, vagyis a tervezett Összeg minimuma jut. A város dolgozói ebben az évben is 2—3 napi munkabé­rüket ajánlották fel a gyer­mekintézmények felújítására, és a helyek számának növelé­sére. Ez az összeg november 30-ig meghaladta a 350 ezer forintot. A tsz-ek a szakkö­zépiskola tornacsarnokának építéséhez 800 ezer forinttal járultak hozzá. , házasságban, mint 30 évvel ezelőtt: arányuk a 15 éves és ennél idősebb férfiak kö­zött 65-ről 70 százalékra; az ugyanilyen korú nők között 59-ről 64 százalékra nőtt. s ezzel párhuzamosan erősen visszaesett a nőtlenek és ha- jadonok, viszont jelentősen emelkedett az elváltak szá­ma. Kevesebbet szülnek a há­zas nők: az ezt jelző arány ez év elején átlagosan két gyermeknél kevesebb volt, és csupán háromnegyede a 26 évvel ezelőtti termékenység­nek. Főleg a két-, valamint az egy gyermekes anyák ará­nya növekedett és erősen visszaesett a négy és a több gyermeket szült házas nőké. örvendetes viszont, hogy egyre kevesebb a gyermek­telen nők száma. A felszabadulás óta eltelt időszak nagy vívmánya, hogy jelentős mértékben- ja­vult a népesség iskolázottsá­ga. S ez minden szintre vo­natkozik. Az általános isko­lát elvégzettek aránya 21 százalékról 58 százalékra, a középiskolai végzettségűeké 6-ról 19 százalékra, a dip­lomásoké pedig 2-ről 5 szá­zalékra növekedett. A gazdasági átalakulásra utal a néogazdasági ágazatok összetételének megváltozá­sa is: 1919 óta az aktív kere­sők száma a mezőgazda­ságban alig valamivel több mint a felére csök­kent, viszont a többi Az ország legnagyobb cipő­ipari üzemében a martfűi Ti­sza Cipőgyárban szombaton tartotta első ülését a mun­kásküldöttek tanácsa. A martfűi ,a debreceni, a kun­szentmártoni és a mezőtúri üzemek, választott munkás­küldöttei, mintegy 180-an, a művelődési házban tárgyaltak a több mint hatezer munkást foglalkoztató nagyvállalat gazdasági és szervezeti kérdé­seiről. Kiss Lajos vezérigaz­gató elnökletével megtárgyal­ták a kollektív szerződés ter­vezetét és az üzemi szakszer­vezeti bizottság ezzel kapcso­latos állásfoglalását, amelyet előzőleg írásban kaptak meg a küldöttek. Értékelték a negyedik öt­éves terv teljesítésének hely­Szombaton a Vasas-szék­házban — a beszámolók, az írásos dokumentumok, a ha­tározati javaslat vitájával — folytatta, majd a választ­mány, a társadalmi bizottsá­gok és az országos vezetőség megválasztásával befejezte munkáját a KIOSZ VII. or­szágos küldöttgyűlése. A ta­nácskozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, Karakas László munka­ügyi miniszter; Keserű Jánosné a Központi Bizottság és a kormány ne­vében köszöntötte a küldött­gyűlést, elismerését fejezve ki a kisiparosságnak az egész társadalom hasznára hasznos munkásságáért, különös te­kintettel a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatásaik-a. Beszé­dében biztosította a kisiparo­sokat, hogy az "gvén és a kö­zösség érdekét szolgáló tá­zetét, a belföldi és az export­piac alakulását, körvonalaz­ták az ötödik ötéves terv leg­fontosabb gazdaságpolitikai tennivalóit, az előkészítés helyzetét. A napirendekkel kapcsolatban a küldöttek tol­mácsolták üzemük, munka­helyük kollektívájának állás- foglalását, sok értékes javas­latot tettek a termelés, a szo­ciális helyzet további tervsze­rű javítására. A munkáskül­döttek tanácsa a munkahelyi demokrácia új fóruma ter­vek szerint félévenként ülé­sezik, s napirendre tűz olyan témákat, is mint a bérfejlesz­tés. az új gazdasági szabályo­zás, az export fejlesztése, a gazdaságosság, a takarékosság és így tovább. mogatág, a tisztességtelenek­kel szembeni szigor jegyében eljáró állami irányítás és fel­ügyelet — mint minden más területen, — a kisiparban is tovább javítja a jövőben a munka feltételeit. Dr. Gervai Bé!a válasza után a küldöttgyűlés határo­zatot hozott, amely többek között a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítését, a segítőképes családtagok mun­kába vonását, az általános jö- vedelemadó-terhek arányo­sabb elosztását célozza. A kw^öttftk vá":>l megvá- lasctof-’k a KTŐSZ 60 tagú v'ii -■ rv-át. Az új vílaszt- mlnv rtselső ülését, a-a-u---,-, rrv' v’’'•'sztoVók a 7 veze­A~, 7 t!r'’t'"'"viselőket. A KIOSZ e’n.ök*: Molnár Jó­zsef, h Uioi-'T-r- Nsményi Endre és Fischer Pál. Vásárlások hava Trömböczky Péter II demográfiai helyzet alakulása a felszabadulástól napjainkig Befejezte munkáját a KIOSZ srszágos küfdöltgyííiése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents