Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

1975. decernbar §. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MULT ÉS JÖVÖ Tiszafüredi váitezásak Megtárgyalta a járási pártbizottság »Megváltozott a járás ar­culata az utóbbi öt eszten­dőben” — így summázta vé­leményét Bérezi István, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz elnöke azon a járási pártbi­zottsági ülégen, amelyen a negyedik ötéves- tervidőszak gazdasági fejlesztésére vo­natkozó járási tervek, prog­Beritáázások, ú] Mi az amiben „előbbre lé­pett” a valamikor szegény, •álmos járás? Sokat fejlődött gazdasága: ma már számot­tevő az ipara és a mezőgaz­dasága. Az ipari beruházások érté­ke például meghaladja a 300 millió forintot — vagyis majdnem 70 millió forinttal több, mint amennyit tervez­tek. Felépült két nagyüzem: az Alumíniumárugyár. vala­mint a Magyar Hajó- és Da­rugyár tiszafüredi gyáregy­sége. Az Alumíniumái'ugyár, amelynek az első évben (1971-ben) mindössze 20 mil­lió forint volt a termelési előirányzata, az idén túltel­jesíti 130 milliós, éves ter­vét. Az MHD gyáregysége jól dolgozik, elért eredmé­ramok végrehajtásáról, a to­vábbi gazdaságfejlesztés po­litikai, szervezési feladatai­ról tárgyaltak. Valóban me­gyénk e vidékén, ahol hosz- szú éveken át „nem történt semmi”, ahol egyik esztendő szinte olyan volt mint a má­sik, öt évvel ezelőtt gyors fejlődés indult. majiMkalmak nyei láttán döntött úgy a központi gyárvezetés, hogy 1980-ig ide koncentrálja a portál darugyártását ás ezért\ még további 200 milliós be­ruházást valósít meg Tisza­füreden. Az állami ipar mellett je­lentősen fejlődtek az ipari szövetkezetek, új raktárak, üzemcsarnokok épültek. Mindezzel pedig együttjárt az újabb foglalkoztatási le­hetőség: több ezer ember ju­tott így munkához, köztük nagyon sok nő. Az újabb ke­nyérkereső a családokban pedig több jövedelmet jelent, a több pénz pedig magasabb életszínvonalat, új családi házat, bútort, tévét, autót, ruhát stb. sén túl, a járási pártbizott­ság az elkövetkezendő évek — az V. ötéves terv — főbb gazdaságpolitikai célkitűzé­seit is meghatározta. Nem konkrét mennyiségi követel­ményeket szabtak, célt, irányt határoztak meg, amiből vi­lágosan megértheti minden tanácsi és pártszerv, gazda­sági egység: mi az. ami rá­juk vár a tennivalókból. A testület abból indult ki, hogy nincs két olyan település a járásban, ahol egyforma len­ne a gazdaságpolitikai hely­zet, ahol egyformán kellene „lépni” a kitűzött célok el­érése érdekében. Ugyanakkor viszont a testület felhatal­mazta a járási párt-végre­hajtóbizottságot, hogy az új tervidőszakra meghatározott feladatok végrehajtását — melyeket a XI. pártkongresz- szus határozatai, a kormány munkaprogramja, az MSZMP KB 1974. decemberi és 1975. júliusi határozata alapján fogalmaztak meg — rendsze­resen segítse, ellenőrizze. És már a konkrét tervek készí­tésétől a munkaszervezésén át a cselekvésig. Új feladatok szerint A kisiparosok VII. országos kíi!dö!t§vOlóse A több mint 86 ezer kisipa­ros képviseletében 240 kül­dött részvételével pénteken a Vasas Székházban megkezd­te munkáját a szervezett kis­iparosok VII. országos kül­döttgyűlése. A KIOSZ kétna­pos tanácskozásán részt vesz Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, dr. Villányi Mik­lós pénzügyminit'7terhelyet- tcs, Bonifert Áriám,- az MSZMP KB alosztály vezető­je, valamint országos főható­ságok, társadalmi szervezetek több más vezető beosztású képviselője. Részt vesz a kül­döttközgyűlésen több külföl­di küldöttség is. Neményi Endre elnöki meg­nyitóin után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizott­ságait. majd dr. Gervni Béla. a KIOSZ elnöke szóbeli beszá- • melóval egészítette ki az or­szágos v°zetőség írásos jelen­tését. Megállapította, hogy négy év alatt bővült a kisipa­rosok működési lehetősége, tovább fokozódott társadalmi megbecsülésük, javult szoci­ális ellátásuk. A továbbiakban a lakosság részére nvújtott szolgáltatá­sok bővítésével, az anyagbe­szerzés gondjaival, az adózás kérdéseivel és az árak alaku­lásával foglalkozott a küldött közgyűlés. Heti jegyzetünk Száz kérdés üzemi munkások, édesanyák, kiskorú gyermekü­ket egyedül nevelő elvált, vagy özvegy nők és férfiak, pályakezdő fiatalok, a munkában töltött évtizedek után nyugdíjukat élvezők kérdeztek. Miről? Családi pótiékról, nyugdíjról, gyermekgondozási vagy árvasági segélyről. Több mint száz kérdésre vártak és kaptak pontos, minden részletre kiterjedő választ. A válaszadók ugyanis a társadalom biztosítással kapcsolatos jogszabályoknak olyan ismerői voltak, akik tudják: az írott töltények csak akkor érvényesülhet­nek, ha az emberek — akikért alkották — ismerik őket. A jogszabályok akkor lesznek igazán hasznosak, ha az emberek élni tudnak velük. A Jászberényben december 4-én megtartott társa­dalombiztosításról szóló fórum sugalmazta ezeket a gondolatokat. A fórum rendezője: a Hazafias Népfront Szolnok megyei elnöksége, a Megyei Jogász Szövetség Szelnek megyei szervezete, Jászberény város Tanácsa és a Házi Jogtanácsadö szerkesztőségé, házigazdája a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottsága volt A tapasztalatok azt igazolták, hogy helyes kezde­ményezés volt, hogy a különböző jogszabályokról ér­demes — kell is — gyakran így sokszemközt beszél­getni. A fórumon olyan — az új nyugdíj-törvénnyel az egészségügyi ellátás állampolgári jogra emelésével, a táppénzes napok számának emelkedésével — kap­csolatos kérdésekre kaptak világos választ a résztvevők, amelyekben eddig nem tudtak egyértelműen eliga­zodni. Gondosan előkészített jól sikerült rendezvény volt a Jászberényben megtartott fórum, A társadalombiz­tosítási jogszabályok jobb, szélesebb körű ismertetését tűzte ki célul és ez sikerült. Hasznos volt azért is, mert az ahogyan a kérdezőle a kérdéseikre adott vá­laszokat fogadták bizonyította: a társadalombiztosítás jogszabályai, pártunk és kormányunk intézkedései, a dolgozók, az állampolgárok egyetértésével, igazságérze­tével találkoztak. I. A. Ragvoltá terméseredmények Beruházások, termelésfej­lesztés tekintetében nem ma­radt el az ipar mögött a mezőgazdaság: több mint 320 millió forint értékű be­ruházás valósult meg ezen a vidéken. Minden összefügg az iparszerű termelési rend­szerek elterjedésével, az esz­közkoncentrációval, a mező­gazdasági termelés egyre korszerűbb szervezeti, agro­technikai alapokra helyezé­sével. Mindez elsősorban' a növénytermesztésben valósult meg. És az anyagi befektetés, a magasabb színvonalú mun­ka eredménye tükröződik ab­ban, hogy az egy hektárra jutó. halmozatlan termelési érték 148..forintról több mint 400 forintra, az árbevétel pe­dig a 7600 forintról több mint 13 ezerre emelkedett. A ma­gasabb színvonalú gazdálko­dás, a nagyobb termésered­mények több forintot jelen­Mindenütt épült valami Eddig azokról a területek­ről szóltunk, arpelyek úgy­mond „vitték a pénzt” a csa­ládok többségének. És ame­lyek „elveszik” tőlük, ahol elkölthetik a keresetüket, de amelyek nélkülözhetetlenek a kulturáltabb, színvonalasabb élethez? A kereskedelem fej­lesztésére fordított összeg a tervidőszakban a járás terü­letén megközelíti a C0 millió forintot. Alig van olyan te­lepülés ahol ne épült volna ABC-aruház. vagy ruházati áruház, presszó, húsbolt. ét­terem, TÜZÉP-telep. A ta­nácsok fejlesztési tevékeny­sége is jelentős volt — se­gítette ezt a lakosság, főként a szocialista brigádok önkén­tes társadalmi összefogása, bár e tekintetben a járás nincs a legelőkelőbb helyen a megyei ranglistán. Mi épült? Többek között 5 törpe vízmű, 111 kilométer vízve­zeték, 10 kilométer villany- vezeték, aztán orvosi rende­lők. általános iskolai tanter­mek, óvodák, községi műve­lődési ház. sok ú j lakás és út. Az eredmények elérésében döntő szerepük volt a járás kommunistáinak, a párt-, a tanácsi, a gazdasági vezetők­nek. A tervezéstől, a végre­hajtás ellenőrzésén, segítésén át a személyes példamutatá­sig mindenütt és mindenkor kulcsszerepet töltöttek be. Vegyük példának a járási pártbizottság tevékenységét. A IV. ötéves terv gazda­ságpolitikai feladatainak végrehajtására intézkedési tervet fogadtak el, amelyet azután kommunista aktíva­üléseken vitattak meg a ter­melő és a forgalmazó ágaza­tok vezetőivel, dolgozóival. tettek a szövetkezeti gazdák­nak is. Az átlagjövedelem a tízórás munkanapra több mint duplájára nőtt, és meg­haladja ma már a 150 fo­rintot A járás vezetői, a termelő- szövetkezetek szakemberei, vezetői azonban világosan látják: az eredmények elle­nére sem mondhatják, hogy a mezőgazdaság műszaki színvonala megfelel a jelen­legi és főként a jövő köve­telményeinek. És egy másik nagy gond, amely megoldás­ra vár: a növénytermesztési ágazat mellett elmaradt az állattenyésztés fejlesztése. Ezt tükrözik a termelési, a hatékonysági adatok, az ál­latlétszám alakulása. És a gondok közé tartozik, hogy még akadálya a továbblépés­nek a szakemberek nagy hiánya. Az Gzemek elkészült terveit — amelyek először szabtak több évre szólóan fejlesztési, termelési feladatokat — megvitatta és véleményezte a testület. Azután az 5 esz­tendő alatt több mint 30 esetben tárgyalt meg a párt- bizottság vagy a vb gazda­ságpolitikai témát, aminek célja mindenkor a tervek végrehajtásának ellenőrzése, a további feladatok megha­tározása volt. Több intézke­dési tervet készítettek, ame­lyek — az említett pártbi­zottsági ülésen felszólalók véleménye szerint — az iránytű szerepét töltötték be munkájuk során. Mert olyan feladatokat szabtak. mint például az ipari és a mező- gazdasági termelés (mennyi­ségi és minőségi növelése, a lakosság foglalkoztatásának megoldása, az adottságok jobb kihasználása, az üzem- és munkaszervezés tökélete­sítése, az eszközkoncentráció és a kooperáció fokozása, a lassan fejlődő gazdaságok se­gítése, a lakásépítési prog­ram teljesítése, a káderprob­lémák megoldása. Mert ami igaz — bár a ve­zetők túlnyomó többsége ele­get tett kötelezettségének — néhány helyen probléma volt e tekintetben. Az egyik he­lyen nem használták ki gaz­dasági adottságaikat, másutt meg a vezetési elvek meg­sértése miatt kellett a járási pártbizottságnak intézkednie. De éppen a járás kommunis­táinak érejét mutatja, hogy úrrá tudtak lenni a nehéz­ségeken. A végzett munka nyugtá­zásán, a munka közben szer­zett tapasztalatok összegezé­Hépszeri (asadéóra igazságszolgáltatás - csak tájékoztatás A szolnoki Városi Tanács Bartók Kamarakórusának próba­terme minden szerdán két órára jogi irodává válik. Délután 4-től 6-ig bárki bekopogtathat, kérdezhet és a jogász — a városi tanács jogvégzett dolgozói közül a soros — felel. A kitűzött célok most is nagyon jelentősek: tovább korszerűsíteni a termelést, növelni a műszaki színvona­lat, újabb, modem termelési eljárásokat alkalmazni. Az eddigieknél is jobban kihasz­nálni az adottságokat, fel­tárni a belső tartalékokat, takarékoskodni anyaggal, energiával, az ember erejé­vel. Javítani a munka haté­konyságát, a munkatermelé­kenységet növelni, még több embernek munkát adni. el- , sősorban -a meglevő ipari üzemek további fejlesztésé­vel. Jobbá tenni az emberek életkörülményeit. Ha az újabb ötéves terv­ben teljesítik őket. nemcsak a népgazdaság gazdagodik általa, gazdagabb lesz az ott élő több mint negyvenezer ember is. Y. V. Szürke télikabátos 50 év körüli férfi érkezett elsőként, jóval a fogadóóra előtt. „Az újságban olvastam róla, isme­rősök is mondták, hogy in­gyenes ez a tanácsadás. So­kan dicsérték, hogy türelme­sen végighallgatják az em­bert. Régóta készültem, hát most rászántam egy órát.” Nemcsak ő, a pénzügyi osz­tály jogásza dr. Zentai Nán­dor sem fukarkodott az idő­vel. 6 is rászánt, majd egy órát az „ügyfélre”. — Doktor úr! Hát ez most már két lakásnak számít? Csak azért, mert a gyerekek miatt megosztottuk, az ajtó­kat befalaztuk? Nekünk csak néhány kis „lyuk” maradt. Örököltem. A pénzből szeret­nék egy kényelmes, új lakást venni. Nem tehetem? Tör­vény tiltja? Dehát ez a fél, vagy mit tudom én, egész la­kás a feleségem nevén van. Zentai doktor jogászi pre­cizitással megmagyarázta, hogy a tulajdonszerzési kor­látozás elsősorban a csalá­dokra vonatkozik. — Most el kell válnom, ha azt akarom, hogy nekem is legyen valami öregségemre? — Nézze, — kezdte újra a jogász — minden azon múlik, hogy különálló, teljes értékű lakás-e, amelyben önök élnek. Ezt majd a helyszíni szemlén a műszakiak eldöntik. Ha nem önálló, egész lakás, ve­het még egy másikat. Ha pe­dig az, csak azt tudom aján­lani, adja el. Ez volt a lényege — de in­kább a vázlata — az aprólé­kos részletességgel adott vá­lasznak. A szapora köszönések kö­zött távozó férfi még futtá­ban az örökölt hagyatékkal kapcsolatban érdeklődött. Szemmel láthatóan meg volt elégedve a válasszal. Idős, szikár férfi ült a he­lyére. Kicsit zavarosan, ide­gesen magyarázott, időbe tel­lett, míg Zentai doktor kihá­mozta a lényeget. Kiderült, hogy az évekkel korábban bérbe • adott lakására — amelyben már nem lakik, csak a bútorát tartja a bérlő — szüksége lenne a fiának. Bírósági ítéletet mutatott, amely megszüntette a bérleti viszonyt és kötelezte a bérlőt, hogy szállítsa el a bútorát. — De az... szóval, mit csi­náljak? Ki nem dobálhatom, már meg is venném azt a sok régi kacatot, de hiába írtam, nem is válaszolt. És azon a szerdán nem a szikár férfi volt az egyetlen, aki tanácsot kért, mit tehet, ha egy ilyen jogerős ítélet van a kezében, de annak ér­vényt senki sem szerezhet. „Bárhová mentünk, minde­nütt azt mondák, adjunk he­lyette másik lakást a bérlő­nek. Még hogy neki, az hagy- ján. De a bútorának is? Mit ér az ítélet, ha nem lehet vég­rehajtani?” — panaszkodtak. És a jogász nem mortdhatott mást, utcára bérlőt nem lehet kitenni. Szükséglakás? No igen, ha lenne. Marad hát a rosszhiszemű lakáshasználó­nak kijáró bírság. A szőke fiatalembert már ismerősként üdvözölte Zentai doktor. Hosszú listával jött, mint máskor. Válóper, a gyerek elhelyezése, tartásdíj... Jogerős ítélet a kezében, mintha ellenőriztetni akarn i a bíróság döntését. Vele szemben kevesebb volt a tü­relem. (A jogi tanácsadást nem a bírósági ítéletek kont­rolljaként hívták életre.) — Vannak ilyenek is, sze­rencsére kevesen — jegyezte meg, amikor becsukódott az ajtó a szőke fiatalember mö­gött. — Minden fórumot meg­járnak: ügyészségi, bírósági panasznapot, váltogatják az ügyvédeket, senkivel sincse­nek megelégedve. Nem akar­ják tudomásul venni, hogy vélt sérelmeket nem lehet orvosolni, jogtalan igényeket, kéréseket teljesíteni. Már elmúlt 6 óra, de Zen­tai Nándor dem nézett az órájára. A fejkendős asszony­ka meg csak mondta, mondta a magáét. Hogy a háromgye­rekes családapának semmije sem volt. mikor hozzáment. Az ő pénzéből építettek. Pénz, ház, meg hogy a mostoha- gyerekek... Múltak a percek, tíz, húsz, harminc, és nem derült ki, miért jött, panasz­kodni, vagy tanácsot kérni. Talán válni akar. De kié lesz a ház, ez a legnagyobb gond­ja. A jogász egyet mondha­tott: forduljon a bírósághoz. Téma: Az V. ötéves terv előkészítess Ülésezik az országgyűlés építési és közlekedési, valamint külügyi bizottsága A következő napokban az országgyűlés állandó bizott­ságai sorra megtárgyalták a népgazdaság V. ötéves tervé­ről szóló törvényjavaslat ter­vezetét, s egyben megvitatják a hatáskörükbe tartozó tár­cák, országos főhatóságok és intézmények 1976. évi gazdál­kodásának előirányzatait. Az országgyűlés építési és közle­kedési bizottságának pénteki ülésén Gyarmati János elnök­lésével — az V. ötéves nép- gazdasági tervről szóló tör­vényjavaslaton kívül — rész­letesen foglalkoztak a képvi­selők az ÉVM, valamint a KPM jövő évi költségvetésé­vel. Építőipari vonatkozásban a tárca vezetőinek tájékoztató­ja többek között arról szá­molt be, hogy a népgazdasági terv mostani ötéves időszaká­ban 15 nagy beruházás befe­jezése szerepel, ezek közül 11-nek a teljes, befejezése biz­tosított. Négy beruházás — főként a tervdokumentációk, illetve a szerkezetek késedel­mes szállítása miatt — 1976- ra húzódik át. A jövő évben több mint 89 000 lakás felépí­tésével lehet számolni. Ami a KPM tevékenységét és feladatait illeti, a közhasz­nálatú távolsági személyköz­lekedési eszközökön utazók száma1 az idén várhatóan mintegy négy százalékkal lesz több a tavalyinál. Az éssze­rűbb munkamegosztásra utal, hogy — a rövid távolsági utazások közútra terelésével — a közúton utazók száma erőteljesen emelkedik, a va­sút igénybevétele pedig csök­ken. A közlekedési vállalatok nagy erőfeszítéseket tesznek az utazás kultúráltságának növelésére. A kiselejtezett, főleg kéttengelyes személyko­csikat a MÁV korszerű, négy- tengelyesekkel pótolta. Sűrí­tette menetrend szerinti jára­tait, több expresszvonatnál csökkentette a menetidőt, az üdülőforgalom zökkenőmen­tes lebonyolítására új gyors­vonatpárokat helyezett for­galomba. Az országgyűlés külügyi bizottsága Gyenes András el- nöklésévsl pénteken ülést tartott. Az ülésen Púja Frigyes kül­ügyminiszter, a Magyar Nép- köztársaság külpolitikájának feladatairól tartott előadást, majd Roska István kiilügy- miniszterhelyettes a Külügy­minisztérium 1976. évi költ­ségvetésének tervezetét is­mertette. Tavaly október óta több mint háromszázan kopogtattak be a jogász fogadóórájára. Jó, hogy ennyi embernek segített eligazodni a paragrafusok világában. Jó, hogy nem játssza a mindenttudó szerepét. Rossz, hogy sokan ezt várják tőle. A városi tanács jogászai társadalmi munkában nem arra vállalkoztak, hogy heti két órában helyettesítik az ügyvédet, igazságot tesznek vitás kérdésekben. Pontos tájékoztatást ígértek államigazgatási kérdésekben. Megmondják, hogy mi­lyen kérdésekben hová kell fordulni, mi a legrövidebb íttja- módja egy-egy ügy elintézésének. K. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents