Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december SL És megszületett a gyermek... Ha a tettes tizenéves A tiszaíöldvári szülőotthon várójában fiatal férfi topo­rog, arcán izgatott boldog­ság: nemsokára megérkezik, családjuk negyedik tagja. A csöndes ^kórtermekben vi­rágillat, megkönnyebbülten mosolygó kismamák. El­múltak a nehéz, „fájó per­cek”, nézik az órájukat, las­san készülni keli az újabb találkozásra. Hozzák a ba­bákat szoptatni. A hófehérbe pólyáit cse­csemők egyelőre nyugodtan alszanak a kiságyakban, csak néha hadonászik egy-egy ökölbe zárt kis marok a le­vegőben. Legyen harmadik is Ennek a csöndes, de egyébként nagy forgalmú sziilőotthanmák, a martfűi, a homoki település és a kun­szentmártoni járás jó né­hány községe terhes tanács­adásainak „gondozó-apja” dr. Király Ferenc vezető főor­vos. Szakorvosként tíz éve dolgozik Tiszaföldváron, egyedül Munkáját négy szü­lésznő, két csecs emőgondo- zónő, és néhány védőnő se­gíti. Ügy gondolom, a növekvő szülések nemcsak több mun­kát adnak, hanem több örö­met is szereznek a szülész- orvosnak. — Valóban örömet jelent, amikor ennyi egészséges, jól fejlett csecsemőt segítünk a világra. Az örömömhöz az is hozzájárul, hogy nemcsak a szülések száma növekszik, de egyre több szociálpolitikái intézkedést is hoznak a ta­nácsok, az üzemek. — Például? — Saját tapasztalatomat mondom. Kijárok a martfűi Tisza Cipőgyárba tanács­adásra. A kismamák négy hónap után könnyített mun­kakörben dolgozhatnak, nem keld teljesíteniük a normát. A terhesgondozás a védőnő­kön keresztül már néhány hetes korban megkezdődik. A tanácsadásokra, már elő­fordult — hallottam —, hogy a művezető küldte az illető kismamát. Nem beszélve -ar­ról a hallatlan kedvezmény­ről, amit a gyermekgondo­zási segély bevezetése jelent Természetesen a családi pót­lék, é szakszervezeti segé­lyek mind hozzájárulnak ah­hoz, Hogy ennyi a kismama, a kisgyerek. — Ezek szerint elégedet­tek lehetünk? — Általában igen. A gya­korlati életben adódik azon­ban néhány probléma, amin segítem kellene. Például ke­vés a védőnő. Fizetésemelés­sel, szolgálati lakással érde­keltté lehetne tenni a fia­tal lányokat, hogy ezt a ment könnyű pályát válasz­szák. Jó volna, ha nagyobb választékban, jó minőségű, de olcsóbb gyermefcruhát le­hetne vásárolni. Nekem két tizenéves lányom van, na­gyon jól tudom, hogy mi­lyen sokba kerül csak az „öltöztetésük!” Ezenkívül megoldatlan egyelőre a gon­dozási segélyen lévő kisma­mák foglalkoztatása. Több kismamatalálkoziót is szer­vezhetnének az- üzemék, vagy például tanfolyamokat indíthatnának részükre, ahol megismerkednének az új technológiákkal. Egyszóval jobban kellene éreztetni ezekkel az anyák­kal, hogy fontosak a társa­dalomnak. A szó nem elég. Talán ilyen okok miatt is van, hogy kevesen vállalják a harmadik gyermeket, pe­dig az ideális család képé­hez legalább három gyerek illik. — Véleménye szerint mi kellene ahhoz, hogy megvál­tozzon az egyke, esetleg a kétgyermekes családszemlé­let? — Először is a begvejp- sedott szemléleten kellene változtatni, hogy ne sajnál­kozzanak a „sokgyermekes” r agycsaládon, mondván mi­lyen nehéz lehet -nekik. Igaz, nehezebb felnevelni harcén.­négy gyereket, mint kettőt, de legalább olyan örigm. is. Változtatni kellene a la- káskérdásekben Js a szakem­berek álláspontját. — Ezt hogy érti? — Mind többen jutnak új lakáshoz, csakhogy azok ál­talában kicsik és drágák. Egy 40 négyzetméter alapterületű lakásban valóban csak két gyermekeit lehet felnevelni egészséges körülmények kö- zöbt Tudom, van intézkedés, hogy a nagycsaládosok előbb és nagyobb lakásba költöz­hessenek, de akkor miért építenék annyi kis lakást? Előre kellene gondolkod-niok a tanácsoknak, bár ez pénz­kérdés is. Ma már másként A kórteremben minden csendes. Pihennék a kisma­mák. Szabó Lászlómé, a martfűi Tisza Cipőgyár tűzőnője nyolchónapos kismama, ter­hessége során rendellenes­ség lépett fel, azóta többször volt kórházban. — Mikorra várják a „trón­örököst?” — Ö lesz az újévi ajándé­kunk Már alig várom,'hogy itt legyen mellettem. Előre tervezem, hogy kiveszem, a három éveit, közben jöhet a második vagy akár a har­madik gyerek is. Annyira sürgetnénk a baba jövetelét, hogy már mindent megvet­tünk, tipegőket, ingeket. — Ha sokáig otthon lesz, nem fél majd a munka új­rakezdésétől'? — Én eddig úgy láttam, hagy nálunk, a cipőgyárban nemcsak a kismamákról, de a kisgyermekes édesanyák­ról is nagyon szépen gondos­kodnak Kürtös Istvánná dajka, a földvári 3. számú óvoda Esztike „nénije”, ítoát napja hozta világra István nevű kisfiát Az első gyermek ti­zenegy évvel ezelőtt szüle­tett, a neve Zsuzsanna. — Amikor a kislányom született, kaptunk néhány száz forint szakszervezeti se- gélvt és négyszáz forint ér­tékű babeikelengvét Manap­ság egészen másképpen van. — Mi az oka, hogy ilyen nagy a korkülönbség a két gyerek között? — Már régebben szeret­tünk volna másik gyereket de a lakás, a bebútorozás, a íürdőszobaépítés, mind „el­vitte” a pénzt és azt akar­tuk, legalább a másik gye­rekünk mindent megkapjon. Most már vállalhatom, hogy csupán 850 forint tesz a „ke­resetem”. Otthonmara-dok há­rom évig. Ez a legszebb do­log, amit az állam nekünk, édesanyáknak adhatott Miig’az anyukáikkal beszél­getek, mozgolódás támad a szülőszoba körül, majd éles csecssmőhang űzi el a csen­det Megszükibettt a legif­jabb tiszaföldvári polgár, Szabó Zsóka Piroska. Súlya 3250 gramm, A megyei tanács vb egész­ségügyi ás szociálpolitikai osztályán dr. Kindlovits Má­ria gyermekszakorvossal és Fehér Edit vezető védőnővel beszélgetünk. Cseh százötven védői van — Hogyan alakult a szü­letések száma az elmúlt években a megyében? . — 1975 első hat hónajpjá- ban 4 ezer 282 újszülöttel gyarapodott Szolnok megye. Ugyanakkor még mindig sok az abortuszt kérő nő, és a TEMEB bizottság jó néhány esetben kénytelen kivételt tenni. Például leányanyákat, a 40 év felé közeledő asszo­nyokat nem lenne humánus dolog szülésre bírni. —• A terhes- és csecsemő­tanácsadás megyénkben elég jól szervezett. Hány orvos, védőnő látja el ezeket a feladatokat? — A védőnője száma két­száz, de gyakorlatilag csu­pán százötven dolgozik, meg­betegedések vagy éppen szü­lések miatt. Az egészségügyi feladatokat harmincegy szü­lész és harminckilenc gyer­mekgyógyász látja el a me­gyében. Nem panaszkodunk, bár a helyzet e tekintetben éppen a kicsi emberkék ér­dekében jobb is lehetne. Teres Eiwia P ecember 10-én Becs­ben elfogták Frankel Leót, a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi megbízottját, aki pár hét óta aranyművesként dolgozott ott. Franciaország a kiada­tását követelte. Frankel ap­ja a magyar kormány köz­benjárását kérte a kiadatás megakadályozására. Erre a közbelépésre azonban nem volt szükség, mert a bécsi államügyészség már előzete­sen megállapította, hogy az osztrák törvények szerint magyar honos külföldi ál­lamnak nem szolgáltatható ki. Frankel Leót ezért a kö­vetkező év februárjában át­adták a magyar kormány­nak, s itthon öt héttel ké­sőbb szabadon engedték. A hónap folyamán rende­letet adtak ki a posta és távírda hivatalok egyesítésé­re. Addig ugyanis a kettő két, egymástól független in­tézményhez tartozott, s ez — érthető módon — sok feles­leges kiadással járt. Az egye­sítés után a postát és táv­írdát a kisebb helyeken egy helyiségben lehetett elhe­lyezni és kevesebb tisztvise­lőt kellett alkalmazni. A közvéleményben ennél sokkal nagyobb érdeklődést keltett a méterrendszer 1876. január 1-i bevezetése. Addig a legkülötibözöbb mértékfaj­ták uralkodtak, a legkülön­Fk — a megkülönböztető két betű a nevük előtt jel­zi, hogy nem akárkikről van szó. Más a bánásmód, a hangnem, a légkör. Ügyüket sem tárgyalhatja bármelyik bíróság, csak a megyei bíró­ság székhelyén működő já­rásbíróság. Még a szankció is más, árnyaltabb, differen­ciáltabb. Ha a legszigorúbb büntetéssel, szabadságvesz­téssel sújtják is őket, cellá­juk csak a fiatalkorúak bör­tönében lehet. Egyszóval, 'rá­juk más paragrafusok vonat­koznak : a Büntetőtörvény­könyv külön fejezetébe fog­lalt szabályok. Miért a ki­vételezés? Hiszen ők is vé­tettek, megsértették a tör­vényt. A válasz: mert még ném felnőttek. Ezért a tör­vényalkotók és azok is, akik ítélkeznek felettük, joggal bízhatnak abban, hogy ne­velhetők, törvénytisztelő, be­csületes emberekké formál­hatók. Éjszaka a kocsinak körül Tudom, hogy a mérleg másik serpenyőjébe kerülő ellenérvek közül a legsúlyo­sabb, hogy a notórius bű­nözők, a visszaesők zöme már fiatal korban kezdte. Ezért aggódnak a rendőrök, bírák, ügyészeik, még akkor is, ha a tettesek számát jel­ző grafikon süllyed, de a bűncselekményt elkövető fiataloké nem. S Szolnok megyében ebibein az eszten­dőben ezt jelezte az a bizo­nyos grafikon. Sőt! Míg ta­valy az országos átlag sze­rint a bűnözőknek megköze­lítőleg tíz százaléka volt fk-s, a megyében viszont 11 százalék felett volt az ará­nyuk. És az idén még szo­morúbb a kép. Az idei félév statisztikája szerint a „leg­fertőzöttebb” megyék közé tartozunk. És ez a tény már önma­gában is nyugtalanító, amit még tetéz, hogy bűncselek­ményeik többsége a legna­gyobb jóindulattal sem so­rolható a meggondolatlan hősködésből, vagánykodásból elkövetett „balhék”,, közé. Az elmúlt ‘esztendőkben, ha a fiatalkorúak törvénysértésé­ről volt szó, verekedésről, garázdaságról, az éjszaka csendjébe hásító hangosko- tíásról beszéltünk. Az idén pedig vagyon elleni bűncse­lekményekről, rablásról. Sok ahhoz hasonló rablásról, mint amilyet a tizenöt éves szolnoki fiú — társul tizen­három éves gyereket vá­lasztva — sorozatosan elkö­vetett. Éjjel á szórakozóhe­lyek környékén lődörögtek, az ajtón kilépők közül a leg­részegebb, legidősebb embe­reket szemelték ki, akik már nem bírtak védekezni. Le­fogták, kizsebellék. A kihall­gatásokon, a tárgyaláson fel­tett kérdésre, miért tették, csak annyi volt a válasz: kellett a pénz. Lehat, hogy mondott volna mást is, töb­bet a tizenöt éves fiú, ha ki tudja fejezni gondolatait. De analfabéta volt, aki amy- nyi esztendőt sem töltött is­kolapadban, hogy a betűket megtanulja. Miért nem? Mert alkoho­lista, állandóan válófélben lévő szüleinek kisebb gond­juk is nagyobb volt annál, hogy a gyerekkel törődjenek. Hasonló családi „idilliben” élt az a négy kislány is, (tizenöt, tizenhárom és tíz­évesek), akiket egy keresz­telőn a „kedves” rokonok leitattak és a négy gyerek hazafelé menet egy mellék­utcában a földre tepert és kizssbelt egy fiatal nőt. Ide kívánkozik egy megdöbben­tő adat: tavaly az erőszakos, garázda bűncselekmények 80 százalékát ittassan követték el a tizenévesek. Hol adtak nekik alkoholt? A szórako­zóhelyeken, vagy otthon? A kiszolgáló pincért büntetni lehet, de ami otthon, a négy fal között történik, ritkán derül ki. Néha csak akkor, amikor már a vádlottak padján ül a gyerek. Nem család! ügy „Naponta tanúi lehetünk az emberek megértő segít­ségének. De ezekbe*! az ese­tekben mintha bedugultak volna az információs csator­nák. Családi ügy, nem avat­kozhatunk bele — mondják a szomszédok, a munkatár­sak, és hallgatnák. Miért e torz tapintat?” — bosszan­kodott a megyei rendőr-fő­kapitányság fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó hadna­gya. — így hiába a törvény, a lehetőség, hogy a gyerekü­ket elhanyagoló, testi, szel­lemi és erkölcsi fejlődésü­ket veszélyeztető, agresszív, alkoholista szülőket a bíró­ság felelősségre vonhatja. A sokféle büntetési mód tavaly óta a munkaterápiás intézet­tel bővült, ahol nemcsak dolgoztatják, (bérüket a csa­lád kapjta), de gyógyítják is az alkoholistáikat. Érthetet­len, hagy a másfél eszten­deje adott lehetőséget a bí­rósági gyakorlat miért hagy­ta majdnem teljesen - figyel­men kívül. (Mindössze két- három esetben alkalmazták.) Msv3!és és iníefés A szülők, ha védekeznek, a rossz ' társaságra hárítják a felelősséget, mert ők — mondják — megpofozzák a gyerdket amikor... Nem az ő asztaluk — hangoztatják a kollegák mindaddig, míg nem az üzem kapuin belül csinálják a „balhékat”. — Pimasz, elvetemült su- l.ancok — mondja kd gyoi-s ítéletét a felnőttel? társadal­ma, és szigorú büntetést kö­vetel. De elég csak szank­ciókkal fellépni a kiegyensú­lyozatlan, szélsőséges inga­dozásokra hajlamos, a nega­tív hatásokra is fogékony kamaszokkal szemben? Ha a bűn megelőzését tartjuk közrendünk, közbiz­tonságunk,, nyugalmunk alapjának, akkor ez, ha fia­talokról, a felnövő generá­cióról van szó, hatványozot­tabban igaz. És ezért az if­júsági szervezetek, a neve­lők, a munkahelyi kollektí­vák, az állami, a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek is összehangoltabban és töb­bet tehetnek. A Szolnok megyei gyer­mek- és ifjúságvédelmi koordinációs bizottság leg­utóbbi ülésén a’ közeljövő teendői között elsősorban a pártfogói hálózat bővítését, a már „büntetett előéletű” fiatalok utógondozásának társadalmi megszervezését, a cigány fiatalok munkába ál­lítását, az ifjúsági őrjáratok gyakoribb szervezését, és a KISZ-bizottságok aktívabb munkáját hangsúlyozta. K. K. Száz évvel ezelőtt Miül irtat az ójsápk 1375. decem'jcrében bözőtib váltószámokkal. Né­hány példa rá: a hosszmér­téknél 1 ölben 6 láb, s l lábban 12 hüvelyk volt. A súlymértéknél 1 font 32 latot tett ki. Az úrmértékben: 1 akóban 40 pint, s 1 pintben 4 meszely foglaltatott. A mértékrendszer népszerűsíté­sével, előkészítésével az új­ságok sokat foglalkoztak, az átállás megkönnyítésére 'kü­lönféle átszámítási tábláza­tokat közöltek. Az Akadémia egyik ülésén Pettkó János bányamérnök, levelező tag kifejtette, hogy a tízes számrendszer mester­kélt, nehéz vele a számolás. A 10 helyett a 2-nek vala­melyik hányadát kellene a számrendszer alapjául vá­lasztani. Erre a célra a leg­alkalmasabb a 16 lenne. 18-ig csak egyjegyű számokat kell használni. Pettkó a nevükre is javaslatot tett, s ezek a francia elnevezések magya­rosított alakjai voltak: tíz, onz, duz, terez, kator, kenz és széz vagyis tizenhat. A rendszert tízes helyett szézes rendszernek kell hívni. A 16 négyzetének a tömén, köbé­nek a bitómén és negyedik hatványának a tritömén ne­vet ajánlja. A közqs hadsereg magyar- ellenes szellemére jellemző a katonatisztek lányait, ár­váit nevelő soproni intézet­tel kapcsolatos kirohanás. Trefort vallás- és közokta­tásügyi miniszter megláto­gatta az intézetet és 603 Ft segélyt ajánlott fel abból a célból, hogy alkalmazzanak egy magyar tanítónőt, A hadsereg vezetősége mereven ellenezte ezt és a „Vater­land” című lapban leszögez­ték állásfoglalásukat: „Tör­ténjék akármi, a hadsereg semmi esetre sem engedi a katonatisztek lányait magyar ■h\felven tanítani”. A vasúthálózat meg nem épült ki, a postát a legtöbb helyre kocsival szállították. Nagybecskerek és Kikir.da közt, Basahíd melleit decem­ber 21-én délelőtt egy ilyen postakocsit támadott meg néhány útonálló. A kocsist megölték és az ülés alatti Iádéiban lévő 79 003 Ft-ot el­rabolták. Az újságok — tel­jes joggal — érthetetlennek találták, hogy ilyen nagyér­tékű szállítmány mellé miért nem adtak fegyveres kísérőt. Egy másik rendőrségi eset viszont országszerte derült­séget keltett. Egy Sárossi Imre nevű betörő 10 000 Ft zsákmányával Szolnokról Triesztbe menekült. A rend­őrség megtudta tartózkodási helyét és a trieszti hatósá­goktól elfogatását kérte. A posta azonban a táviratot té­vedésből Sárossinak kézbesí­tette, aki ezután sietett to- vábbállni. De pár nappal ké­sőbb mégis sikerült letartóz­tatni. A hónap krónikájához tar­tozik két haláleset. Decem­ber 10 én hetven éves korái­ban elhunyt Toldy Ferenc, tudományos életünknek egyik legsokoldalúbb mun­kása. A magyar nyelv és irodalom egyetemi tanára volt, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a tudományos magyar irodalomtörténet megalapítója. December 22-én követte őt Kemény Zsigmond, aki író­nak, publicistának és poli­tikusnak egyaránt volt, a kiegyezés egyik elő­készítője, sötét hátterű tör­ténelmi regények írója, a Kisfaludy Társasig elnöke. A túlhajtott munka és a po­litikai izgalmak felőrölték egészségét, elborult elmével halt meg. s •y 1

Next

/
Thumbnails
Contents