Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-31 / 305. szám

1975. decwnfccr 5L SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP 3 r Óránként négy és fél ezer csirke A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalatnál óránként négj és fél ezer csirkét dol­goznak fel az új holland automata gépsoron. A 15 millió forintos csirkefeldolgozó sor minden nehéz fizikai munkát elvégez Tovább bővül az autóbuszgyártás A IV. ötéves tervidőszak­ban több mint 90 százalékkal nőtt hazánkban az autóbusz- gyártás az előző öt évhez ké­pest. Jelentősen bővültek a belföldi igények, a tervezett 5000 Ikarus-autóbusz helyett 5724-et állítottak forgalomba 1971—75. között A szocialis­ta országokba több mint 32 000 buszt szállítottak, nagyrészüket a Szovjetunió­ba, az NDK-ba és Lengyel- országba, de minden eddigi­nél többet vettek a román, a csehszlovák, valamint a kí­nai partnerek is. A tőkés pi­acon, elsősorban a közel-ke­leti és a latin-amerikai or­szágokban a tervezettnél 40— 50 százalékkal több, összesen 2900 autóbuszt adták el. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumban már kidolgoz­ták a jövő évek feladatait a közúti járműgyártás területén is. Az autóbuszgyártás továb­bi bővítése új piacok feltárá­sát is szükségessé teszi. Vár­ható, hogy a jövőben a ma­gyar autóbuszok iránt megnő a kereslet, többek között Pe­ruban, Venezuelában és Kí­nában is. I A jövő szakisnrakásai Karcagon a Városi Üttör5 Elnökség és a Fa-, Elektro-, Lakatosipari Szövetkezet a tanév kezdetén „kombinatív” szakköröket hozott létre, ahol az asztalos, az elektro­műszerész és a lakatos szak­mákat az üzem legjobb szak­munkásai igyekeztek meg­szerettetni a gyerekekkel. A három szakkörben öt- venen ismerkednek a mes­terségek titkaival. A FELISZ és az úttörő elnökség a kö­zelmúltban együttműködési szerződéssel is megerősítette a közös munkát, amely mindkét fél számára hasz­nos. A gyerekeknek így könnyebb lesz a pályaválasz­tás. az üzemek pedig újabb szakmunkástanulókat fogad­hatnak a mostani szakköri tagok közűL Víztorony épöl Jószdózsón „Egy kútja volt a falunak, odajárt 70 esztendőn át a te­lepülés apraja-nagyja” — mondják a jászdózsaiak. Sze­rencsére mindez a múlté Jó ütemben halad ugyanis a község vízmüvének építése, a vízvezetékhálózat bővítése. Az új év első negyedében el­készül az 50 köbméteres víz­torony. Az AKVA típusú, acélszerkezetű víztorony, a főtéren a községnek az el­múlt években fúrt 20 gazdag hozamú kútjából gyűjti ösz- sze és tárolja éjszaka a vizet, hogy napközben zavartalan legyen az egész község víz­ellátása. A víztoronyból a már meg­lévő 9 kilométer vízhálózaton és 42 közkifolyón jut el a víz a község legtávolabbi utcá­jába is. Jövőre egyetlen olyan család sem lesz Jászdózsán, amelynek, lakásához 250 mé­ternél messzebb lenne az egészséges, jó ivóvizet adó kút A víztorony átadása után évente további 50 családi házba lehet bevezetni a vizet. ú;aöi faüődés o:ssi Január elsejével Zala me­gye két nagy bútorgyára, a Zala és a Kanizsa Bútorgyár, — amelyek évente együttesen több mint egymilliárd forint értékű modern bútort állíta­nak elő —, a Zala megyei Ta­nács irányítása alól a Köny- nyűipari Minisztérium fel­ügyelete alá kerülnek. A minisztériumi felügyelet alá helyezés a kát gvár to- víbbíel löd éjének egyik lép­csőfokát jelenti, s egyben új lehetőségeket, köztük a nem­zetközi munkamegosztásba való aktívabb bekaocsolódás útját nyitja meg előttük. R szolnoki kenyér Az elmúlt időszakban so­kat zúgolódtak a kenyér mi­nősége miatt Szolnokon. A vásárlók jogos és jogosnak vélt panaszai nyomán a sajátban egymás után jelen­tek meg az elmarasztaló cMcék A kecskeméti megyei Éleűnüszertúlenőrző és Vegy­vizsgáló lAtézet — ide tarto­zik Szolnok is — szakembe­rei rendszeresen vizsgálitiáfk a szolnoki sütőipari termékek minőségét Az eredmény: megállapították, hogy nem annyira rossz a kenyér mi­nősége, minifcahogy az a cik­kekből következnék. A kenyér minőségéit köte­lező hatályú állama szab­vány határozza meg és az intézet szakembered is ezt vették alapú L E szabvány szerint: a 25 vizsgált ke­nyérből egynél találtak mi­nőségi hibát, kávéstoé sütöt­ték át, és emiatt a kenyér- bál sűrű volt Általában igazak voltak a fogyasztók észrevételei. Iga­zak, mert a szolnoki új ke­nyérgyárban sütött kenyerek bélé valóban sűrűbb, mint a kézzel daigasatotbaJké. Az így készített kenyerek íze kevésbé zamatos. Valóban előfordult két nap után. hogy nyúlóssá vált a béL az új gyár technológiai rend­szere miatt De hozzájárult a helytelen és több napos tárolás is. A fogyasztót ter­mészetesen nem érdekli a szabvány előírás. Jó kenyeret akart, él­vezhetőt, kellemes ízűt. frisset, és az sem „hiba” ha két napig is ilyen marad. Ha kritizálunk, aktkor azt is el kell mondani, hogy ré­gen még rosszabb volt a kenyér, mint manapság, rosszabb az országos átlag­nál is. És sokszor nem is volt elegendő, főleg ünnepek előtt Ezért keltett új, mo­dem, gépesített elegendő kenyeret készítő üzemet épí­teni Szolnokon. Az új üzem tervezett technológiája általános igényekre épült. A beüzemeléshez, a kezdeti nehézségek leküzdéséhez idő kellett, és ma már egyre ke­vesebb a panasz a kenyér minőségére. Végül is a fogyasztó szem- . pántjából előny, hogy min­dig van friss kényéi-, mert az üzem kapacitása a napi igényt — ünnepek előtt is ki tudja elégíteni. Nem kell napokkal előre sütni. A ke­nyér jól átsült, egyforma, egyenletes, szabványos mi­nőségű. Ize is egyre jobban megközelíti a helyi szotkáso- ’ kát. De az is igaz, hogy akad még probléma is, amin minél előbb változtatni kelt Ezek közül leglényegesebb, hogy a szinte automatikus feldolgozás miatt, a kenyér bélé gyorsabban „öregszik” és ez már egy nap után ész­revehető. Ezen minél hama­rabb változtaitni akarnak a gyárban, de türelmével se­gíthet a fogyasztó is. Az el­lenőrző intézet fokozottan vizsgálja továbbra is a szol­noki kenyér minőségét, és szigorúan vigyáz arra, hogy tovább ne romolják. Horváth György mz Elelmlszerellenőrző Intézet igazgatója l$ko!asz§?e!Hezet Iskolaszövetkezetét alakí­tottak a szakmunkástanulók a nyíregyházi Kereskedelmi Oktatási Központban, amely­ben kereskedelmi szakközép- iskolásakat és szakmunkásta­nulókat képeznek Az isko­laszövetkezet tagjai egy ter­met kaptak, s ebben a nyí­regyházi ÁFÉSZ egész nap üzemelő boltot rendezett be részükre, ahol élelmiszereket — édességeket, tejet, péksü­teményt — árulnak a diákok, de berendezkednek iskolasze­rek, könyvek árusítására is. Jutalom a legjobbaknak A MÉH Tröszt és az űttö­rőszövetség elnöksége által meghirdetett országos hulla­dékgyűjtési versenyben me­gyénk általános iskolás tanu­lói közül az 5. kategóriában a tiszasülyi — görbemajori általános iskola tizennégy ta­nulója 3., az országos papír­gyűjtési verseny 5. kategóriá­jában a tiszakürti általános iskola ötven tanulója máso­dik helyezést ért eL A MÉH Tröszt és a Tíszavidéki MÉH Vállalat vezetői a napokban ünnepélyes keretek között adták át a görbemajori álta­lános iskolásoknak a 800 fo­rint pénzjutalmat a 3 ezer 744 forint értékű halladékért ffl r©iBsi©©s®S* A immksádő végén ötös tízes csoportokban hagyják el az_ üzemet a Tiszaimentí Vegyiművek munkásai. A kapuban szó nélkül nyit jóik (ki a táskákat. A portás, vagy a rondész betópiiiiamt: „rendben, köszönöm, viszont látásra”. Csak rit­kán hívnak „félre” valakit. — Kandész és rendőr, ro­kon foglalkozás — vélekedik Kádiár Gergely rendészeti eűőadó. — Mindkettő fefiada- ta megelőzni, m^gaikadáiyoz- mi a búnoseleíkm-éinyeikeit, vé­deni a társadalmi tulajdont Szoros 'kapcsolatunk van a városi rendőrkapitánysággal. A portyáizó URH-járőrök nap mint nap benéznek; rendben van-e minden. — Igen, Terii­ben. — mondjuk. Igaz tör» téntelk az idén is lopások, de jóval kevesebb, mint az előző években. Három eset­ben csíptük rajta az üzemi szarkákat. Egviik alkalom­mal az ügyeletes portás S. Nagy Imre bácsi figyelt fel két emberre, akik nagy csomagcfekal igyekeztek a kerítés felé. Három zsák mosóport akartaik kicsem­pészni ... — Sokat segítenek k társa­dalmi aktíváik, — az üzem becsületes régi dolgozói — kapcsolódik a beszélgetésbe a másik rendész, Nagy Imire. — Csontos János darukezelő már kétszer akadályozta meg, hogy károsodjon a tár­sadalmi tulajdon. A cl^ru fülkéjéből jól beJátmi az üzemeit Legutóbb is észre­vette a suttvambam terhet cipel őket. Sebesen tornászott a toronyból, felrakta önkén­tes rendőri kar-szalagját és elébük pattant: „Jó estét emberek! Hova, hova így megpakolva?!” Azok szólni sem tudtak ... A lopások csökkenő sttóima részben annak eredménye, hogy egyik eset után ötven dolgozó részvételével nyílt tárgyalást rendeztek. Az üzemiben így gyorsan elter­jedt a híre: ki dézsmálta rendszeresen a raktárkészle­tet Két hétig mondogatták egymásnak a közmondást: „Addig j.ár a korsó a kút­ra ...” — Égy két ember' van áld megkockáztatja — folytatja Kádár Gergely. — Tudják, ha egy doboz mosóport ta­lálunk valamelyik táskában azt könnyen fizetéscsökken­tés, vagy pnéihiiummegvonás követi... És még valamit: eljátszott becsületet Több milliárdnyi érték van a kerítés mögött. Hu­szonnégy portás és a rendé- szek i^vjálk éjjel-nappal a társadalom vagyonát a Ti- szaimaniti Vegyiműveikben. X. K. L. telük és a miniséi Ha eSgandolftoduak az utóbbi tíz-tizenöt év tár­sadalmi fejlődésének alaku­lásán, s felmérjük azokat a vádtozásotkait, amelyek ez idő alatt végbementek, akkor azt tapasztaljuk, hogy ered­ményeink nyomán, a felve­tődő új feladatokban mindig felmerül ugyanaz a követel­mény. Ezt a követelményt a legáltalánosabb formájában a minőség fogalmával ne­vezhetjük meg. A minőség igénye talán a legszembetűnőbb a gazdaság terűtekén. Ha nincs minő­ség, mát sem ér a mennyi­ség. A sálány áru, különösen nemzetközi összefüggésben, egyre inkább értékesítbetet- lerunó válik. S amennyiben a termékről van szó, akikor a minőség követelménye egyúttal meghatározza, a gaz­dasági tevékenység egészét is, hiszen a termelés szer­vezettségének, a szakmai felkásEJÜltségniek vezetőre és beosztottra egyaránt érvé­nyes követtelmiányén túl a gazdasági és termékstruktú­ra áüormálásáig minden te­rületre kiterjed. Ha nem tu­dunk megfelelni a kihívás­nak,, aíkkor kialakult tár­sadalmi szülkségteteimk ki­elégíthetőségei, az életszín­vonal növelésének vagy ép­pen szinten tartásának a le­hetősége kerül veszélybe. Bármennyire elsődleges is a gazdaság minőségi színvo­nalának biztosítása, mindez csiaik kiindulópéint életünk emberi kapcsolatrendszeré­nek tartalmasabbá tételéhez, „minőségi jegyeinek kibon­takoztatásához. Ha eddig a „technikai” oldaliról volt szó, (a minőség szőkébb, közgaz­dasági meghatározottságá­ról), akkor most az emberre, az emberi kibontakozásra, a személyiség gazdagodására tevődik át a hangsúly. Ez a hangsúly-áttevődiés — a gazdasági feladatok és nehézségeik szorítása ellené­re — egyre nagyobb mére­teiket ölt. Nemcsak a rra tár­sadalmunkon belül. Nemzet­közileg is. Az „életminőség”, az életmód kérdése ma olyan ■ kérdés, amely a tőkés orszá­gok ideológiájában, sőt tár­sadalmi programjában is megielernik. A bizonyítás kérdésévé válik a polgári társadalmak és a .szocialista országok vetélkedésében. Nemcsak azt kell bizonyíta­nunk, hogy gazdaságilag versenyképesek vagyunk, ha­nem azt is, hogy a mi tár­sadalmunk képes ez élet mi­nőségi oldalának — a sze­mélyiség SKNkoldalú kibortá- koTtetásántsk és önirmegvai ó- sitás árnak — gyaátorlati rea­lizálására. Meg kell mutat­nunk, hogy kénesek vagyunk emberi kapcsolafaiinik olyan alakítására, amsdybem az egyéni törekvések és életcé­lok nem a „fogyasztói tár­sadalom” szürke vegotáció- jám al apiul, vagyis nem olyan .életmódon, amelyben az egyén passzív élvezőjévé vá­lik egy — különben is ész- szerűtlenül elosztott — gaz­daságnak, amely maga is sok vamatkotzásbam e passzív ma­gatartás fennimanadásán áll, vagy bukik. Életünk és a minőség, ösz- szolcaposolódásának ez utób­bi követelménye azonban mmdonakeiött belülről vető­dik fel. Az anyagi javak vi­szonylagos bőségével a ve­le való értelmes élni tudás igénye is együtt jár. Vajon közösségi kapcsolataink, tár­sadalmi aktivizálódásunk és kulturális önmúvetás-üinlk ja­vára szolgál-e ez a megnö- vekodett 'társadalmi gazdag­ság, vagy pedig az egyéni szerzés, a tárÉyi fétiseit, a nyáirspcégárt-individuaiista ösztöneinek mind nagyobb fokú kielégítésére? Lebecsül­nénk feladataink nagyságát, ha a problémában pusztán szónoki kérdést látnánk. Társadalmi fodyamataink még túlságosan ellanitmandá- sosiakaihihoz, hogysam egy­szer s mindenkorra eÜnté- zottnek vehetnénk a bonnié felvetett alternatíva-lahető- siágeket. Hányszor találko­zunk pia még azzal hogy egv-egy 'területein olyan ma­gatartás veti, meg magát, és olyan összefonódások alakul­nak ki, amelyek saját önző céljainak szolgálatába állíta­nak másokat, anyagi elő­nyökre tesznek szert, s min­dent elkövetnek a társadal­mi nyilvánosság elfojtására, lia kell, még mageingedhetet- lem eszközöktől sem riadva vissza. Nagyon is fontos tehát, hogy a társadalmi gazdag­sággal, mint lehetőségigei váló élés, a felette való ren­delkezés még inkább össz­társadalmi kérdéssé, a nyil­vánosság elé tartozó üggyé váljon. És nemcsak a fen­tiek miatt Az életminőség, az életmód problémája fel­tételezi, hogy a szocialista értékek, a szocialista erkölcs és magatartás alulról, a tár­sadalmi egyének felől Vető­dik fel. Ezért sokkal kevés­bé tehet megtervezni, „felül­ről” kiadskítaiini. A valóban emberi közösségek önJormá- lódásámalk társadalmi folya­matát kell szemmel tarta­nunk, segítve, ösztönözve és biztatva ezt a kibontak-azást. A fejlett szocialista társar dalom elképzelhetetlen e minőségi kérdésiekben való előrelépés nélkül. Tatán nem túlzás azt állítani, hogy ha a szocializmus - építésének egy korábbi szakaszában a szo­cialista tulajdonformáikon nyugvó társadalmi termelés megteremtése volt a fő1 fel­adat, akkor ma ezeknek a tulajdonviszonyoknak az erő­sítésié, tartalmasabbá 'tétele elsősorban az emberi ka-o- csotetck minőségi oldalinak a fejflesztáeát feltételezi. Ezért állíthatjuk, hogy nincs olyan termelési és technikai feladóit, amit ma ne kétszer kelletne átgondolni. Egv-szor a termefliesi és 'technikiai ol­dalról, egyszer pedig az em­beri maaatántás és tudatos­ság altakífcátáimak a követel­ménye szerint. ______T£rs»d»*rol gye lkonls/tunlk bármely terü­letiéhez közel (tűrik is tehát, valóban azt tapasztaljuk, hogy közvetlen feladatként áld előttünk a minőségi kö­vetelmények érvényesítése. Csel: kedveink megítélésé­nek kritériumai között mi mindien eddiginél nagyobb harugsiúlyt kiap ez a kérdés. A legszélesebb társadalmi rétegek érdéit-e tehát, hogy a köztudat tárgyává tegyük ezeket a kritériumokat. An­nál is Moáíob, mart a minő­ségi feladatok pozitív mr-g- oLdásáihoz a köztndat minő­sége is szükséges. Hülvcly István JÓS kezdik az ével A nemrég egyesült szolnoki Textil- és Bőrfeldolgozó-, és a Bőripari Szövetkezet, janu­ár elsejétől Bőr- és Textilipa­ri -Szövetkezet néven már közösen kezdi az évet Az egyesült szövetkezetek indu­lása kedvező, elegendő imeg- rendeléssel és jó anyagellá­tással látnak munkáihoz. A konfekció részleg szov­jet megrendelésre ötezer női dzsekit,-a nngvkörtii kiren­deltség egy NSZK cég meg­rendelésére műbőr férfi ka­bátokat, a cipőkészítő rész­leg edzőcipőket, a bőrdíszmű részleg pedig hagyom in-- -s bevásárló, akta- és különbö­ző fazonú sporttáskákat gyárt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents