Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-04 / 284. szám
T9T8, woftiroii mom néplap 3 ügyes asszonykezek egy műszakban tfz-tlzenkétezer félliteres, műanyag flakont töltenek, dugaszolnak és csomagolnak a karcagi ÁFÉSZ hypőtöltő üzemében. Az ott dolgozó két szocialista brigád vállalta, hogy a tervet 350 ezer forinttal túlteljesíti a kongresszusi munkaversenyben. Vállalásukat egy hónappal az év vége előtt teljesítették Is (Fotó: Temesközy) Csők kisiklás volt... Gondok, tervek a rizstermesztésben A karcagi Lenin Termelőszövetkezetben 1973 őszén tizenegy társasgazdasággal 8300 hektáron megalapították a rizs termesztési zárt rendszert. A gazdaság a környék egyik legrégebbi hagyományokra visszatekintő rizstermesztő üzeme: nagy területen, szép eredménnyel termelték ezt a növényt. A zárt rendszer technoilőgiáját. * szarvasi Öntözési Kutató Intézettel közösen, a ma;(rrie- zőgazdaságának követelményei szerint dolgozták ki. Gépek kerestetnek Rizstermesztéssel általában ott foglalkoznak, ahol a szikes, kötött, vizenyős földek a hektáronkénti 15—17 mázsa búzát sem termik meg. Ennyit is csak száraz esztendőkben lehet betakarítani a búzatáblákról, mert ha egy kicsit is csapadékos az időjárás, akkor szinte semmit sem ad ez a talaj. Ilyen területeken jó technológiával viszont még mindig lehet 30 —35 mázsa rizst is aratnL Igaz. a rizstelepek létesítése nem olcsó, hektáronként 42—43 ezer forint, a megtérülés pedig 5—6 év. De ahol messzemenően betartották a zárt rendszer előírásait, ott az idén is 30 mázsán felül fizetett a rizs. Ilyen termésnél a jövedelem meghaladja a mázsánként: 2—300 forintöt. s ez 4.5—5 aranykoronás földeken nagyon szép eredménynek számít Ennek ellenére Szabó Ernő a rendszer vezetője mégsem elégedett Elmondta, hogy a gazdaságok vezetői a rizst mindig a megbeszélés végére hagyják, amikor a beruházásokról döntenek. Ennek többek között az az eredménye, hogy a telepék nagyrésze elavult Sajnos, ebben a zárt rendszer létrejötte sem hozott sok változást. Az elmúlt két év alatt a társgazdaságok csaknem 70 millió forintért vásároltak gépeket, de ez is nagyon kevés előrelépést hozott. Sok üzemben a pénz csak arra volt jó, hogy a hiányzó, elavult berendezéseket újjal pótolják. Arra sincs elegendő és megfelelő gép, hogy az őszi mély- művelést idejében a megkívánt, minőséggel fejezzék be a gazdaságok. A tavaly őszi kellemetlen időjárás mellett ez is oka volt annak, hogy a rizstermelő területnek csak egyötödét szántották lel. Megcsillant a remény, de... A tereprendezés i® nagyobb teljesítményű, precízebb gépeket igényel.. A rendszer vezetői előtt, hosszú idő után, az idei mezőgazdasági kiállításon csillant meg a remény, hogy megfelelő berendezéseket vásárohatnak. A Caterpillar elnevezésű amerikai gépsor nyolc DT—75-ös traktor tejesítményével dolgozik, s a vetés kivételével minden munka elvégzésére alkalmas. Ha 2—3 műszakban üzemeltetik, 800 hektár művelésére elegendő egy gépsor. Az ára viszont igen borsos: átszámítva 9—10 millió forintba kerül. Teljesítménye és a bemutatókon látott jó minőségű munka szól mellette, ha a döntés kedvező lesz, leg- hamarább 1977-ben jelenhet meg a hazai rizsföldeken. Addig is — bár ebben a rendszer vezetője szerint jóval komolyabb volt az előrehaladás — a betakarító kapacitást kellene növelni. A rendszerben egy kombájnra 85 hektár rizsföld vár őszönként, és ez átlagosan 20—25 napos aratást jelent Még ennél is gyorsabban kell haladni, mert Magyarországon az október és a november elég csapadékos, s ez a termésben jelentős veszteségeket okozhat. A hektáronkénti 15 mázsás termésre azonban még az esős'ősz sem adna magyarázatot. Pedig a karcagi Lenin Tsz-ben ebben az évben csak ennyj került magtárba. Az üzem Vezetői már levonták a következtetéseket, s a jövőben mindent megtesznek azért, hogy az idei sikertelen esztendő ne ismétlődhessen meg. A lényegesebb hibákat azonban nem árt még egyszer átgondolni, hiszen más is okulhat belőlük. levőre bizonyai Leli Egyéb nagyarányú beruházásaik miatt a kalickák felújításával nem törődtek eléggé. s ezért a termelőszövetkezet 1200 hektár rizsföldjéből igen sok elavult. 15 éves táblák is vanrtak köztük. Az őszi szántás is elmaradt, pedig legalább a földek 30—40 százalékát tavaly is feltörhették volna. Ehhez azonban hozzájárult az is, hogy nekik az átlagnál is kevesebb gépük van. A technológiai javaslat ellenére egyetlen fajtára alapoztak, Dubovszkij—129-est vetettek mindenütt A vegyszerezés szakszerűsége is kívánni valót hagyott maga után, a növényállományban erős fertőzés pusztított Mindez együtt a gazdaság bevételéből 8 millió forint kiesést okozott. Ez anyagilag ugyan nem rendítette meg az üzemet, az erkölcsi veszteség viszont annál nagyobb, s a felelősség alól sem lehet kibújni. A partner-gazdaságokat nem riasztotta vissza a kudarc. tavasszal 10 200 hektáron vetnek rizst a karcagi zárt rendszer technológiája szerint. A Lenin Termelőszövetkezet vezetői pedig bizonyíthatnak, hogy az idei esztendő csak kisiklás volt. — braun — II munka, az élet sínjében A pártcsoportok tevékenységéről A* «nbere&et munfcáJuK‘ sarán különböző hatások érik, megotóaradó problémákkal találkoznak; kérdések fogalmazódnak meg ben. ralik egy-egy társadalmi jelenség vagy intézkedés kö- ■zetkezbében. Ezekre választ várnak, — és igen gyakran a kommunistáktól. A munkahelyeken a párt legkisebb egységed — a pártcsoportok — mint szeizmográfok jelzik a közhangulatot, de alakítjálc, formálják is azt. Éppen ezért talán a legalkalmasabbak arra, hogy tájékoztassák a velük együtt dolgozó pár- tonkívü beiket, meggyőzzék őket a párt politikájának helyeségéról, mozgósítsanak v égrahaj tusára. Segítségükkel a pártvezetőségek és az irányító pártszervek mindenkor pontosan informálódhatnak a területükön élők hangulatáról, és a jelzések nyomán megfelelően intézkedhetnek. Természetes követelmény A Politikai Bizottság 1972 decemberében határozatot hozott az alapszervezeti munka fejlesztésére. Azóta az alapszervezeti vezetőségek egyre jobban felismerik: politikai munkájuk, tö- megkapcsolatuk/ és befolyásuk nagyrészt a pártcsoportok tevékenységén múlik. Ha a pártcsoportok aktívan dolgoznak politizálnak, akkor az alapszervezetek munkája folyamatosabb, életszerűbb, fegyelmezettebb, végrehajtják a felsőbb pártszervek határozatait és megvalósítják a hasznos, ésszerű helyi kezdeményezéseket, törekvéseket. A Politikai Bizottság említett határozatának megjelenése óta a megyében javult a pártcsoportok munkája. Hozzájárult e fejlődéshez természetesen a bizalmiak újraválasztása is, amelyet a pártkongresszusra való készülődés időszakában bonyolítottak la, és amely szinte mindenütt hasznos munkaértekezlet is volt. A megye 1021 alapszerveze- tébem több mint három cs 'élezer pártcsoport választott bizalmit, értékelte közösségük munkáját. Teriné- szotes követelményként támasztották akkor a megválasztott bizalmi iránt, — mivel az egész kollektíva munkáját irányítja —. hogy ne csupán tárgyi tudással, politikai felkészültséggel, szervezőkészséggel rendelkezzen, hanem fokozott felelősségérzet hassa át az egész párt- csoport. tevékenységéért. E követelmények érvényesítése alapján azu.tán kevesebb olyan bizalmit választottak, aki csak 8 általánost végzett. Növekedett a párt.is- kolai végzettséggel rendelkezők és a fizikai munkásak száma. Munkaterv és öntevékenység Általános gyakorlattá kezd válni, hogy a pártcsoportok munkatervet készítenek és Túrnak alapján dolgoznak. Üléseiket általában taggyűlések -előtt tartják; rnagbe- zaélik a taggyűlésen megvitatásra kerülő témákat. Tgy lehetőség nyílik arra, hogy a tagság megfelelően készül- ion fel az eszmecserére. A Tapasztalatok azt mutatják, hogy ezért az utóbbi időben aktívabbak lettek a taggyűlések. több a tárgyszerű, konstruktív hozzászólás. Volt alkalmunk néhány pártcsoport-ülésen részt ven. ni, munkaterveket lapozgatni, párttagokkal beszélgetni a legkisebb közösségek munkájáról. A legtöbb helyen — üzemben, termelőszövetkezetben — a taggyűlési témák mellett önállóan egyéb témaköröket is megvitattak. Rendszeresen értékelik a csoporttagok pártmegbízatá- sainak teljesítését, elismerik a jól végzett munkát, szájpon kérik, ha valaki nem tett eleget vállalt kötelezettségének. Megvizsgálták a pártoktatás helyzetét, tárgyaltak arról, hogy milyen a politikai munka helyzete üzeműkben, műhelyükben, milyen a pártfegyelem, mit kell teraniök saját területükön az üzemi párt- érteikzelet, a XI. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásáért, értékelték a nők és a fiatalok helyzetét az adott munkahelyen, megvitatták milyen pártfel- adatok várnak rájuk a KISZ KB 1974 áprilisi határozata alapján. Napirenden szereplő téma volt a párthatározatok feldolgozásának módszere éppen úgy, mint például a párt káderpolitikájának ér-, vényesüláse, vagy az üzem politikai, gazd.asági és társadalmi szerveinek együttműködése. Ne magukban Az aktivitás, a pártcsoportok öntevékenysége azonban nem jelentheti azt, hogy a pártvezetőségek magukra hagyják ezeket a kis közösségeket. Nagyon is szükség van az alapszervezetek vezetőségeinek irányító, ellenőrző, segítő munkájára. Ezt egyébként korábban hiányolták is a pártosoportok, a bizalmiak: Mint mondták: „a párt- vezetőségek adjanak több és lolyamatos segítséget a pártcsoportoknak a hatékonyabb, színvonalasabb munkához. Ne csak a beszámoló taggyűlések előtt foglalkozzanak velünk”. Tapasztalata, ink is bizonyítják, hogy még ma sem teljesen megfelelő példáu: a pártcsoportok tájékoztatása. Így azután gyakran hiába fordulnak hozzá- ink a párton kívüliek, hogy válaszoljanak a kérdéseikre, nem tudnak mit mondani. Bizalmiak mondták el: jó lenne, ha az illetékes párt- ezervek számukra is tanfolyamot rer.dezinén'űc — és ez különösen a fiatal párt.- j’lapszervezetekben igény —, ahol az elmélet mellé gyakorlati tanácsokat is kaphatnának megbízatásuk teljesítéséhez. Tegyük hozzá, ezt a gyakorlati segítséget az alapszervezetek vezetőségei is megadhatják akár úgy, hogy önállóan szerveznek „foglalkozást” a bizalmiak számára, akár úgv. hogy tapasztalatcserére küldik őket olyan alapszervezet,hez, ahol valóban tanulhatnak a csoportok vezetői. Fontos feledető! látnak el Egy azonban bizonyos: a korább iákhoz képest a pártcsoportok a megyében jobban átfogják az egész párttagságot, és a pártvezetőségek is egyre jobban felismerik: ezek a kommunista sejtek a pártmunkában fontos feladatot látnak el, és '' ta 'Síik jobban kell támaszkodni rájuk mindennapi tevékenységük során. A pártcsoportolk tagjai, az egyes kommunisták benne élnek a munka, az élet „sűrűjében". Számukra megkü- li nböztetett megbecsülést, elismerést és tiszteletet csak a végzett munka ad. Napjainkban a pártonkívüliek egyre szélesebb rétege vesz részt a politikai, a társadalmi munkában, és ez a pártcsoportok eredményes munkájának is tulajdonítható. Éppen ezárt van szükség folyamatos, rendszeres segítésükre, munkájuk, tevékenységük figyelemmel kíséré- 1 sere. V. V. Nyersvcs, gépóriás és az ember LgmeziibSiis az iprítűgépgyérlian Élénksárga, jól szabott munkaruhában két férfi vasat cipel a gyárudvaron. A november végi délelőttöt „felvidítja” az itt is, ott is előbukkanó sárga szín. A jászberényi Aprítógépgyár munkásai — ha nem ismernék egymást — a gallér és a kézelő színéről megállapíthatják, hogy melyik műhely dolgozója, aki velük szembe jön. Sós István „zöld-galléros”, vagyis lemezlakatos. Fiatal, határozott, nyilvánossághoz szokott ember. — KISZ-alapszervezeti titkár vagyok, volt és van .lehetőségem több ember előtt beszelni, nemegyszer vitatkozni — mondja, miközben lazít tartásán, s nehéz markoláshoz szokott kezét is „elhelyezi”. — Nagyon kemény munkának tartják a vasasok a le- mez-lakatosságol..i — Nehéz is. Tudom, mert ezt tanultam, ezt csinálom. A munka nehézségét azonban kárpótolja más... hogy mondjam... az a szépség vagy elégedettség, amit a kész gép lát-' ványa ad. De a folyamat is, míg' a nyersvasból hasznos gép lesz, igazán megéri a fáradságot. — Említette munkája szépségét. Beszélne erről bővebben? — Furcsának tűnik ez a jelző, ha a vas. a későbbi gépóriás „küllemére” mondom. A belső tartalomra, a kapcsolódó folyamatokra, a kerek, egész kialakulására értettem. Hogy tárgyilagosa'ob legyek: nemrégiben'készült el nálunk egy osztályozó törőgép. Sokkal nagyobb, mint egy harckocsi, az ára is 10 millió körül van. Ez a gápóriás úgy „született”, hogy egy csomó lemezt, nyersvasat kaptunk \ — és persze a tervrajzokat — amiből néhány hónap után felépült a gépóriás. Nálunk, a vasszerkezetdakatos műhelyben készült, a forgácsoláson kívül, minden porcikája. Ha hasonlítanám más munkához? Olyan, mint amikor egy szobrász a nagy kősziklát megtalálva. tudatos tervvel, egy csodálatos szoborcsoportot alkot belőle. Már látja az alaktalan tömegben azt a formát, amiért érdemes mázsákat emelni, izzadni és küzdeni. — Szép példát említett. Nagyon szeretheti a szakmáját. — Inkább megszerettem. S ezt. hogy eddig elértem, sok embernek köszönhetem. — Ezek szerint nem gyerekkori. vágy a lemezlakatos szakma7 — Nem. hisz’ villanyszerelőnek jelentkeztem.. Sokad magammal más szakmába „irányítottak”, túljelentkezés volt. Már harmadikos tanuló voltam, mikor az Aprítógépgyár tanműhelyében élvezni is kezdtem, amit csinálok. Ekkor kezdődött az idős „szakik” első, komoly akciója: az alapokat megtanultam, maradtam a szakmánál. Aztán sikeres vizsga után, egy nehéz. de jó szándékú kollektíva. Évek után kimondhatom: a szakma szeretettnek is egyik legdöntőbb eleme ez az odatartozás, ez a részesség. A műhely „Barátság” szocialista brigádja — ahol én is tag vagyok — jó összetartó erő. Ugyancsak tevékeny közösség az ifjú kommunistáké, habár... sok gonddal, főleg az utóbbi időben. — Tehát mégsem „fenékig tejföl”... — Sajnálnám, ha úgy értette volna az eddigieket. Van és volt gond, eddig is, most is, mint a munkában mindenhol. A KISZ sem kivétel, mert emberek alkotják, többek között sártődékeny, érzékeny fiatalok is. T- Mint magánember, mit kívánna, mit szeretne elérni? — Kapcsolódik a gyárhoz, társadalmi megbízatásaimhoz nagy részt. Hogy mégis életem „másik felét” is említsem: férj, apa vagyok, megfáradt szülőkkel, kiegyensú- Ivozott felnőtt testvérekkel. Kívánságom, mint minden emberé, az egészség, boldogság. Hogy mit szeretnék elérni? Ami becsületes, egyenes úton elérhető. T. Szűcs Etelka i
