Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-23 / 300. szám
u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 23. BOOAPEVE frUsmímviMA sokaság fia Érthetetlen az ember. Becsüljük, hogyne becsülnénk mi művészetünk élő nagyjait, alkotásait, mégis igazán — legalábbis úgy tűnik — egy-egy nagy egyéniség akkor teljesedik be igazán, ha már itthagyott bennünket, ha már halott. S ha valaki, vagy valami e nem mindig egészséges szemlélet ellen tesz, annak már csak azért is örülnünk kell, mert gondolatainkat rakja igazán helyére. Ezért jó az Ifjúsági Rádió Váci Mihályról szóló dokumentumműsora, amelyben a költő gyermekkorát és ifjúságát igyekszenek a műsor szerkesztői megismertetni velünk. Nem a halott költő, nem a megváltoztathatatlan tárul ki előttünk, hanem az élő ember, s az ő hétköznapokba gyökerező, s onnan kiemelkedő költészete. Ha igaz, hogy a költő verseit igazán csak az ember ismeretében lehet érteni, kétszeresen igaz ez Váci Mi- hályra. Gyermekéveinek, kora ifjúságának dokumentumszerű felelevenítése egyben egy életút magyarázata is — bizonyítéka annak, hogy a tehetség önmagában kevés: a megélt élet, a környezet minden gondolatban jelen van. Meglepő, milyen egységes tud lenni egy ilyen összeállítás, annak ellenére, hogy az irodalmi, az ismeretterjesztő műsor, a hangjáték elemeit is felfedezhetjük benne. Ami egységgé kovácsolja, az a lírai, mégis objektív hangvétel — és Kozák András hangja. A költőt megszemélyesítő Kozák András a legegyszerűbb eszközökkel is tudja azt a drámai erőt kölcsönözni minden szavának, amely Váci költészetéből -sugárzik. A színészválasztás telitalálat, az összeállítás egyike a rádióban hallott legjobb irodalmi műsoroknak. Vén Europa Hetei A Remenyik Zsigmond regényéből adaptált hangjáték, ha csupán az lenne a cél, hogy az idő következetes realizmusát bizonyítsa, talán még jó is lehetne. Ám különösen drámai alkotástól, joggal várná az ember, hogy cselekménye figyelemkeltő, gondolatközlő legyen. Őszintén szólva nem nagyon értem, mi ihlethette a rádiót, hogy így, ilyen formában vigye mikrofon elé ezt a regényt, hiszen ami abban történik, meglehetősen távol áll tőlünk Az eldugott délamerikai szállodában tengődő néhány európai kiúttalanságának, a szellemi szegénységnek, az érzelmi sivárságnak meglehetősen zavaros ábrázolása inkább bosszankodást vált ki a hallgatóból, semmint gondolatokat. így aztán az egyébként parádés szereposztás sem sokat segít, a színészek szinte önmagukat keresik, a darab epizódokra esik szét, nincs, ami összefogná. Tudjuk, hogy a rádió rengeteget „fogyaszt”. Három adó egésznapi műsorát kitölteni bizonyára nem könnyű. Mégis — különösen igaz ez az irodalmi adaptációkra — igényesebb, nagyobb dramaturgiai fegyelemmel kellene válogatni, és feldolgozni, mert feltehetően nemcsak a műsoridő „feltöltése” a cél, hanem az is, hogy ami elhangzik meghallgatásra találjon. — trömböczky — TUDOMÁNY-TECHNIKA LaMsriffl a „világ feleién” A fenyvesek kétszeres hasznot húznak a kivágásra kerülő fákból. Vágás előtt négy-öt évvel ugyanis megcsapolják a fák törzseit. Szakavatott kezek V alakú rovátkákat vágnak a fák kérgébe, ahonnan hetekig csorog a seb alá erősített cserépedénybe a mézszínű gyanta. Időnként emberek jönnek és vashordákba ürítik a fenyők „vérével” telt csuprokat. A gyantagyűjtés tavasztól őszig, évenként mintegy hat hónapon át tart. A fenyőgyanta a vegyipar egyik fontosabb alapanyaga. Mintegy negyvenféle terméket készítenek a fenyők „véréből”. A lakk- és festékipartól a kozmetikumok előállításán át a lőpor-, konzerv- és papírgyártásig ki tudja hány helyen használják fel a fenyőgyantából készült anyagokat. Hazánkban csak egyhatoöát tudjuk kitermelni fenyőerdeinkben a szükséges gyanta mennyiségének, a többit importálnunk kell A Pamir nagy kiterjedésű hegység a Szovjetunió, Afganisztán és Kína határán. A földrajztudósok, botanikusok szótárában a Pamir a „világ- teteje”. Platói 4000—5000 méterre a 'tenigerszint felett húzódnak. Hófödte hegycsúcsaik, gleccserek, erózió vájta gyönyörű völgyek, vízeséseik, kristálytiszta vizű hegyi patakok kompozíciója ez a hegység. Az ember szinte nem hisz a szemének, amikor a völgyekben és a magasabb fekvésű részeken művelt parcellákat lát. A hegységben a hegyi tavak, a jég borította csúcsok legalább 300 kisebb folyót és patákat táplálnak. Ezek szállítják a völgyekbe az életet adó vizet. Marco Polo áljai A 13—19. század között a Pamírt a tudomány csatk Mar- ca Polo útleírásából ismerte. „Oly magasak itt a hegyek, 'hogy a csúcsok közelében madár sem jár. Különös, hogy amikor tüzet gyűjt az ember, a láng nem ad olyan meleget, mint az alacsonyabb régiókban. Ez biztosan azért van így, mert tisztább, finomabb itt a levegő” — írta a velencei kereskedő. Humboldt, a híres német természettudós is, járt a hegységben, és említi is a Pamírt munkájában. A hegységről részletes adatok egészen 1871-ig nem voltaik. Akikor Fed csenik o orosz utazó tudományos expedíció élén bejárta a Pamir csúcsait és völgyeit. Flórájáról, geológiai felépítésiéről, időjárási viszonyairól az esői adatok ennek az expedíciónak a jóvoltából ismertek. A Pamir a szovjet hatalom ideA repülés történetében az első, gyakorlati célokra hasznosítható helikoptert a 85. életévét a közelmúltban betöltött Heinrich Focke professzor 1936-ban építette meg. A „FW—61” típus megbizhatósága és teljesítménye annyira meghökkentő volt, hogy egyes szakemberek — köztük a helikopterfejlesztés másik nagy egyénisége, a magyar Asbóth Oszkár — nem is akartak hitelt adni a róluk szóló híreknek. A „FW—61” repülései során 3000 métert meghaladó magasságot ért el, mintegy 120 km/óra sebességgel tudott haladni, s közel másfél óráig volt képes a levegőben tartózkodni. Focke két emelőcsavarral látta el gépét, amelyeket kardántengelyek segítségével hajtott meg a központi elhelyezésű 160 lóerős csillagjém került reflektorfénybe. A szovjet kormány felfigyelt a hegység biológiai és botanikai érdekességeire. 1928-ban expedíciót küldték a Pamir hegységbe, majd 1934-ben a Közép-ázsiai Lenin Egyetem munkatársai szálltak ki a helyszínre. Ez az expedíció állandó kutató állomásokat hozott létre a Pamlron: a keleti oldalon biológiai kutató- állomást, a nyugati részen botanikuskerteket. Azóta a Pamir valóságos ökológiai laboratóriummá vált. Az ökológia — a biológia egyik ága — az állatok, a növények és környezetük kapcsolatát vizsgálja. Régi vágya a biológsuoknak, hogy a „lehetetlenség határán” fekvő területeken is találjanak és neveljenek a klímaviszonyoknak ellenálló növényfajtáikat. Ezzel szeretnék megoldaná a föld zord vidékein élő népek élelmezését, környezetük kellemesebbé tételét. Termászet adta Isbcratérium A Pamírt tengerszint feletti magassága és hőmérsékleti viszonyai teszik ökológiai laboratóriummá. November és március között a hőmérséklet —30 Celsius fokra süllyed, júliusban viszont 36 Celsius .fokra is felmelegszik. A pamíri botanikus kertek 2100—3800 méter között helyezkednek el. Ezekben a kertekben több mint kétszáz közép-ázsiai, európai, amerikai, krími, kaukázusi, keletázsiai növényfaj él. Az amuri . tölgy, az amerikai tölgyfa, a pannszilvániai vadcseresz- nvé, a kalifoniai kőrisfa, a motorról. A két rotorlapát ellentétes irányban forgott, így a forgató-nyomaték-re- akció egyszerű módon ki- egyenlítést nyert. A helikoptert kizárólag a rotorlapátok állásszögének változtatásával kormányozták. A konstruktőr és munkatársai először a képen látható modellt építették meg, s csak az azzal szerzett tapasztalatok alapján láttak neki a megfelelő nagyságú helikopter elkészítéséhez. Az első repülés során a pilóta 400 méter magasságban a jármű hajtóművét kikapcsolta és az emelőcsavarokat autórotációra állította át. így a gép autigíróként érhetett földet. Ez nagyon fontos kísérlet volt, mert eloszlatta az attól való félelmet, hogy mi történik, ha a motor a levegőben leáll. távol-keleti aralia, a szibériai vörösfenyő és társai. Mellettük kilencven almafajta, haimincnyolcféle őszibarack, valamint szilva- és körtefák sokasága. A diófa nehezen alkart meghonosodni, de ma már megél a 3000 méteres magasságban. Hatalmas korcmgú napraforgók, dúsle- vű párád i csarnok, és nem ritka az olyan burgonya, amiből egyetlen szem egy kilót nyom. Fejlődési rendellenességek is megfigyelhetők ebben a terrriészctadta laboratóriumban. A 2000—2500 méter magassági határok között túlburjánzás áll elő: egy ko- csányon több gyümöels is lóg. A tudások szerint ennek az az oka, hogy a Pamírbam az ultraibolya sugárzás 50 százalékkal meghaladja más magashegységek értékeit. Igen tiszta, száraz itt a levegő, és a napsugárzás hatása fokozottabban jut érvényre. A 'kutatók szerint a nagymennyiségű ultraibolya sugárzás teszi lehetővé, hogy a növényeik kibírják a Pamir hatalmas hőmérsékleti fcülönibségeát. Ói ivényíajta A Pamíri Biológiai Intézet genetikai szekciójának igazgatója, Fazruffiaih Nigmatul- Ism egy expedíció alkalmával eddig ismeretien, vad gabonafajtákra lelt nemrég a hegységben. Ez a telet nemcsak botanikai érdekesség, a genetika számára is izgalmas kutatási területet nyit. Ä Pamir hófödte hegycsúcsai közelében vadon nőtt „zöld világ” . titkai fokozatosan kitárulnak az ember előtt Lesz-e Éj jégkorszak A jégárak — gleccserek — világszerte több alkalommal megnövekedtek és visszahúzódtak az utolsó jégkorszak óta. Méretváltozásaik az éghajlat alakulását követik és évezredekre visszamenőleg vallanak a klíma kisebb- nagyobb ingadozásairól. A glaciológusok elsősorban a gleccserüledékek és morénák (a gleccserek által szállított és feltorlaszolt kőzettörmelékek) alapján igyekeznek felderíteni a jégárak mozgásának méreteit a távolabbi múltban. Az utolsó nagy eljegesedés idején jégmezők borították az északi félteke nagy részét, az összes szárazföld felületének mintegy 27 százalékát (a mai mintegy 10 százalékkal szemben). Hanem úgy 7 ezer évvel ezelőtt a Skandináviát borító jég már teljesen széttöredezett, felolvadt az óceán vizében, s az alpesi gleccserek ugyancsak apadni kezdtek, sokuk egészen eltűnt. Világszerte magasabbra emelkedett a növényzet határa. A felmelegedési periódus kb. 6 ezer évvel ezelőtt érte el a csúcsát. Akkortájt az átlagos világhőmérséklet valószínűleg 2—3 C fokkal magasabb volt, mint napjainkban. Mostanában az általános „visszavonulási” irányzatot újra előretörések szakítják meg. Ismereteink még nem érték el azt a fokot, hogy megbízható előrejelzést mondhatnánk a gleccserek jövendő fluktuációjáról. Üj jégkorszaktól azonban nem kell tartani, vélik a kutatók. A kozmikus sugárzás mérése Közismert tény, hogy a világűrből állandóan nagy energiatartalmú kozmikus sugárzás „bombázza” bolygónkat. Bár a Föld légköre és sugárzási Övei védelmet nyújtanak a sugárzás káros hatásai ellen, annak bizonyos komponensei mégis befolyásolhatják életünket. Éppen ezért világszerte sok intézet foglalkozik a kozmikus sugarak folyamatos vizsgálatával. Most arról érkezett hír, hogy szerűit kifejleszteni egy nagy pontosságú, mégis igen könnyű mérőeszközt, amellyel a sugárzás egyik legfontosabb jellemzője — az energiája — válik könnyen mérhetővé. A chicágói egyetem munkacsoportja egy nemrégiben felfedezett elektromágneses jelenség, az átmeneti sugárzás megfigyelésére vezették vissza a probléma megoldását. Ez a hatás akkor lép fel, amikor egy nagy sebességű részecske két különböző anyag határán áthalad. Ilyenkor veszít mozgási energiájából, s erre jellemző intenzitású röntgensugarat bocsát ki. Ha tehát megfigyeljük a röntgensugarat, következtethetünk a részecske energiájára, A tudósok úgy pontosították a mérőberendezést, hogy sok réteges „szendvicset” állítottak össze. A részecske így kénytelen határrétegek sorozatát átszelni, és egy sor röntgensugarat kibocsátani. A sugárzás analízise nagy pontossággal elvezet á beeső részecske energiájának meghatározásához. Akusztikai mikroszkóp A Stanford Egyetem (USA) három munkatánsa akusztikai mikroszkópot szerkesztett. A mikroszkóp fény-, illetve elektronok helyett hanghullámokkal dolgozik. A mikrosTkóp rezgő-kristály segítségével az elektromágneses hullámokat akusztikai energiává alakítja át. Az akusztikai hullámokat ezután a vizsgálandó tárgyra összpontosítják. Miután a hanghullámok áthaladtak a vizsgálandó tárgyon, ezeket egy receptor ismét elektromos hullámokká alakítja vissza. Ezeket a hullámokat azután katódcső teszi láthatóvá az emberi szem számára. Az akusztikai mikroszkóp a tárgyakat tehát rugalmasságuk függvényében teszi láthatóvá, ellentétben az optikai mikroszkóppal, amely az anyagnak ezt a tulajdonságát nem érzékelteti. Mi az előnye az akusztikai mikroszkópnak ? Bár a nagyítása lényegesen kisebb, mint az elektron-mikroszkópnak, nagy előnye, hogy az élő sejtek megfigyelését teszi lehetővé. Általában biológiai kutatásokra igen jó kisegítő eszköz a fény- és az elektron-mikroszkóp mellett. Kiválóan alkalmazható izomrostok összehúzódási képességének vizsgálatára, valamint sejtosztódáskor a cito- plazma viselkedésének megfigyelésére. A kutatok az akusztikai mikroszkópnak eddig négy prototípusát hozták létre. Mielőtt a sorozat- gyártást megkezdenék, technikai szempontból a mikroszkóp konstrukcióját le kell egyszerűsíteni. Filsígézok veszélye a VúdJsiEÉnyra Német kutatók tapasztalatai szerint nagy iparvidékek közelében, a rosszul szellőzött medencékben elsősorban a szélcsendes, felhős időben a szennyezett levegőtől rendkívül sokat szenved a vad. A károsodás külsőleg a bőrfelületet éri, belsőleg be- légzés útján az idegrendszert érinti. A tapasztalatok szerint a kéndioxid kisebb kárt okoz, viszont a toxikus por az emésztőrendszerben mérgezéseket idézhet elő. Az ólomoxid a májat támadja meg. Az utóbbi években azt tapasztalták, hogy a különböző gázok a szarvasok agancsában káros elváltozásokat okoznak. Cementművek közelében alkálikus porok a fűvel együtt kerülnek az állatok szervezetébe. Ezek a porok a gyomornedvek működésében okoznak változásokat. Hatásukra a teheneknél csökken a tej hozam. II helikopter „afyia” IHNEK—-GHNfiH
