Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-21 / 299. szám

2 Szolnok íiwrrn weplaf W7S. deremSer ft Céljaink, terveink magasztosak Fide! Castro előadói beszéde A két földrész közötti idő­eltérések miatt pénteken lap­zárta után, a késő esti órák­ban kaptuk meg a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága beszámolóját, ame­lyet Fidel Castro első titkár terjesztett elő. Fidel Castro elvtárs beszédét, amely a de­cember 17—18-i plenáris ülésen hangzott el, az aláb­biakban ismertetjük. Vannak események, ame­lyek történelmi jelentőségűek a nagy politikai folyamatok­ban: pártunk első kongresz- szusa ezek közé tartozik — mondta bevezetőben Fidel Castro. Ahhoz, hogy idáig eljussunk, több nemzedéken Egyetlen pillanatra sem fe­lejtjük el, hogy a nemzetközi szolidaritás nélkül, a segítség nélkül, amelyet az egész vi­lágon nyújtottak harcunkhoz osztály testvéreink, s különö­sen a Szovjetunió nagyszerű népe, a kubai forradalmárok számára — akik egy hatal­mas, gátlástalan és agresszív imperializmussal álltak szem­ben — csak az lett volna le­hetséges, hogy a párizsi kom- münárokhoz hasonlóan, hősi halált haljanak. Az azonban nem, hogy győzzenek. A kubai függetlenségi harc és a forradalom történetét elemezve Fidel Castro rámu­tatott: Kuba, Spanyolország utolsó gyarmata volt Latin- Amerikában, s ma e félteke első szocialista országa Rész­letesen szólt a spanyol gyar­matosítók, majd azok kiűzé­se után, az amerikai impe­rialisták, és kubai kiszolgálóik ellen vívott küzdelem állo­másairól. Méltatta az 1925- ben megalakított első kubai marxista—leninista párt sze­repét hangsúlyozva, hogy Jo­se Balino és'Antonio Mella, a párt alapítói, a dicsőséges októberi szocialista forrada­lomból merítették forradalmi eszméiket A kubai forradalom 1959. január elsejei győzelméhez, a Batista-rendszer megbuktatá­sához vezető tényezőket ele­mezve Fidel Castro méltatta a július 26-a mozgalom sze­repét, a kommunisták küz­delmét és a forradalmi di­rektórium elnevezésű szerve­zet harcát (1953. július 26-án Fidel Castro vezetésével a forradalmárok egy csoportja Santiagóban megrohamozta a Moncada laktanyát, s noha a támadás kudarcot vallott, eb­ből az akcióból nőtt ki a Batista-rendszerre végső csa­pást mérő gerilla-hadsereg — a szerkj Amikor az Egyesült Álla­mok egyoldalúan beszüntette a kubai cukor átvételét, a Szovjetunió megvásárolta a termést; ellátott bennünket olyan nyersanyagokkal és élelmiszerekkel, amelyeket akkor a világon sehol másutt nem tudtunk volna beszerez­ni; térítés nélkül szállított fegyvereket. A szovjet kato­nai és műszaki szakértők ez­rei segítettek fegyveres erőink kiképzésében és gaz­daságunk minden ágazatának fejlesztésében. A szovjet nép erőfeszítéseivel párosult a többi szocialista ország által nyújtott támogatás,, amely arányos volt lehetőségeikkel. A Kuba iránti szolidaritás­ban Marx, Engels és Lenin internacionalista gondolatai valósulnak meg — mondotta Az eredményekről szólva a Központi Bizottság beszámo­lója részletesen elemezte a Kuba számára kulcsfontossá­gú, a devizabevétel nyolcvan százalékát szolgáltató cukor- nádtermelás és a feldolgozó ipar fejlődését és problémáit. Noha az elmúlt két évben a termelés valamivel csökkent, keresztül, a kubai nép leg­jobb fiainak áldozatára volt szükség. Sokan adták életü­ket népünk függetlenségéért, igazságáért, méltóságáért és haladásáért. Ma el­ső megrendült megemlé­kezésünk nekik szól. Esz­méik, erőfeszítéseik és kion­tott vérük nélkül, nem nyíl­hatott volna meg ez a kong­resszus. Az elnökségben helyet fog­laló külföldi delegációkat üd­vözölve Fidel Castro köszö­netét mondott azért a meg­becsülésért, amelyet jelenlé­tük kifejez, majd kijelen­tette: A forradalom győzelmével — mondotta az előadó — az ország történelmében gyöke­res fordulat következett be. A bukott rendszer gépezeté­nek felszámolását, a nagy­szabású államosításokat az első földreformtörvényt, a faji megkülönböztetés meg­szüntetését Az 1962 októberi karib- tengeri válságra utalva le­szögezte: az Egyesült Álla­mok, a megoldás részeként kénytelen volt beleegyezni, hogy nem támadja meg Ku­bát Mi — mondotta — ak­kor nehezen értettük meg ennek a formulának teljes horderéjét. Most 13 eszten­dővel később tárgyilagosan látjuk, hogy a válság rende­zése a forradalmi tábor győ­zelmét jelentette. A Szovjet­unió most még hatalmasabb, mint annak idején volt az erőviszonyok jelentős mér­tékben a forradalmi erők ja­vára módosultak, az Egyesült Államok nem térhetett ki az akkor kötött kompromisszum betartása elől. A győzelem abban állt hogy égy ilyen kockázatos helyzetben sike­rült megőrizni a békét, anél­kül, hogy az alapvető politi­kai célokat fel kellett volna áldoznü A Központi Bizottság be­számolója elemezte azt a folyamatot amelynek során a kubai forradalom szocia­lista jellege kikristályosodott Ebben a történelmi időszak­ban a kubai nép egyik leg­nagyobb tette volt annak a marxista—leninista pártnak újjászervezése, amely ma ve­zeti a forradalmat és bizto­sítja folyamatosságát Lehetetlen ezt a visszapil­lantást anélkül elvégezni — mondotta —, hogy ne mél­tatnánk a nemzetközi szoli­daritás szerepét Fidel Castro. Bizalmunk Le­nin pártja iránt határtalan. A Szovjetunió a világbéke döntő tényezője. Ha nem lé­tezne. az imperialista hatal­mak ebben a növekvő nyers­anyag és üzemanyaghiány ál­tal jellemzett korban már mohón hozzáláttak volna a világ újrafelosztásához. Ezután a szónok a gazda­sági élet elemzésére tért rá beszámolójának második ré­szében. A forradalom győzel­mét követő évtizdeben — mondotta —• Kubának több mint 300 000 embert kellett fegyverben tartania. Utóbb az ország a viszonylag béké­sebb légkörben nagyobb energiát fordíthatott a gaz­dasági fejlődés kérdéseire, s lehetővé vált, hogy több mint 150 000 fővel csökkentsük a véderők létszámát az ötéves terv végére eléri a nyolcmillió tonnát. A gazdasági helyzetet ösz- szegezve Fidel Castro, el­mondta, hogy míg 1961 — 1965 között a társadalmi össz­termék növekedése nem ha­ladta meg az évi 1.9 száza­lékot. 1971—1975 között tíz százaléknál is több volt éven­te. E gyors ütem további fenntartása azonban objektív nehézségekbe ütközik. Ezért az 1976 januárjában kezdődő első kubai ötéves terv évi hat százalékos növekdést irányoz elő, a terv, továbbra is nagy figyelmet fordít a mezőgaz­daságra. A fő hangsúlyt azonban már az iparosítás­ra helyezi. Az építő munka impozáns eredményeinek ismertetése után a Központi Bizottság beszámolója a szocialista építő munka problémáinak mélyreható kritikai elemzését adta. Rámutatott, hogy a ku­bai forradalom kétségkívül fontos tapasztalatokkal gaz­dagította a világ forradalmi mozgalmát, azonban nem tudta kezdettől fogva hasz­nosítani a szocalista országok eredményes gyakorlatát Fidél Castro az első évék­ben alkalmazott gazdaság- irányítási módszerekről szól­va- megjegyezte: amikor úgy tűnt hogy mind közelebb kerültünk a termelés és el­osztás kommunista formái­hoz, a valóságban mind Fidel Castro ezután a nemzetközi helyzetről és a szocialista Kuba külpoliti­kájáról beszélt Rámutatott, hogy a tőkés rendszerben mély válság alakult ki, amely súlyosbítja a kapita­lizmus általános válságát Bírálta azokait a módszere­ket amelyekkel a tőkés or­szágok a fejlődő országok ro­vására próbálnak kilábalni ebből a krízisből. A latin-amerikai helyzetet elemezve rámutatott, hogy az nagyban különbözik a né­hány évvel korábbitól. La- tin-Amerika — mondotta — nem áll olyan globális vál­tozások előestéjén, amelyek a Kubában történtekhez ha­sonlóan gyors szocialista át­alakulásra vezetőnek. Kuba külpolitikájának ki­induló pontja az, hogy állás­foglalásait alárendeli a szo­cializmusért és a népek nem­zeti felszabadulásáért vívott Ezután a forradalmi moz­galom kérdéseiről beszélt. A nemzetközi kommunista moz­galom. egységét — Marx, Engels és Lenin elvednek alapján —, elengedhetetlen feltételnek tartjuk ahhoz, hogy győzedelmeskedjék a világ népeinek harca. En;A megfelelően elutasítunk es elítélünk minden olyan tö­rekvést, amely nemzetközi méretekben a kommunista erők egységének megbontá­sára irányul, csökkenteni és rágalmazni próbálja a Szo- jetunió Kommunista Pártjá­nak dicsőséges szerepét a jelenkori történelemiben. Mi kubaiak nem örülünk annak, hogy a népek ellensége, az amerikai imperializmus erős, viszont egyetlen igazi forra­dalmár sem mondhatja, bár­hol is éljen a földön: az a baj, hogy a Szovjetunió erős. Fidgl Castro kijelentette: a Kínai Népköztársasággal és messzebb jutottunk a szo­cializmus építésére szolgáló helyes módszerektől. A negatív jelenségek kö­zött említette azt a problé­mát is, amely a párt és az ál­lam által betöltött funkciók egybemosódásából adódott, valamint a szakszervezetek munkájának hiányosságait. Amikor erről beszélünk, meggyőződéssel mondhatjuk, hogy szervezetünk időköz­ben nagy, bátor és energi­kus párttá kovácsolódott a forradalom tüzóben. Olyan pánttá, amely már kiküszö­bölte ezeket a fogyatékossá­gúkat Ezután a beszámoló mél­tatta a kultúra, az oktatás, a tudomány egész területién elért eredményeket. Kiemel­te, hogy Kubában egy esz­tendő leforgása alatt felszá­molták az analfabetizmust, egymillió embert tanítottak meg ími-olvasni. Óriási fej­lődés jellemzi az egész közr> oktatási rendszert. Ezek az eredmények egész Lattn- Amerikában nagy visszhan­got váltottak ki­harc nemzetközi szükségle­teinek. E politika megvalósí­tásában — mondotta az elő­adó — nagy szerepet játszik részvétele a nemzetközi kommunista mozgalomban és szövetsége mindazokkal az ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai haladó erőkkel, ame­lyek a nemzeti felszabadulá­sért, a békéért küzdenek. A Kubai Kommunista Párt a nemzetközi kommunista mozgalom szerény, de szi­lárd osztagának tekinti ma­gát. Ezután az előadó részle­tesen szólt Kubának, a szo­cialista közösséghez, min­denekelőtt a Szovjetunióhoz fűződő testvéri viszonyáról. Üdvözölte a nemzetközi eny­hülés terén, elért sikereket Kuba tagja a KGST-nek mondotta a szónok és ez meghatározó szerpet tölt be az ország gazdasági fejlődé­ben. Albániával a kapcsolatok — az ismert politikai álláspon­tok miatt — kizárólag állam­közi jellegűek. Az előadói beszédet zárva Fidel Castro kijelentette: Az a legfontosabb, hogy politikánk felfelé vezető út­ján eljutottunk arra a pont­ra, ahol ma tartunk. Az. ami az elmúlt évek során Kubá­ban történt, hasonlóan ah­hoz. ami korábban a cári bi­rodalom szívében és a föld annyi más pontján teljese­dett be, a világ jövőjét tes­tesíti meg. Céljaink, terveink magasztosak, de csak úgy tudjuk valóra váltani őket, ha megőrizzük forradalmunk eszmei tisztaságát, ha önzet­lenül, becsülettel, áldozatké­szen dolgozunk a nagyszerű holnap, mindannyiunk jövő­je érdekében. Haza vagy halál — győz­ni fogunk — hangzott el a beszéd végén a kubai for­radalom legendás jelszava. A nemzetközi szolidaritás történelmi szerepet játszott a győzelemben Bizalmunk Lenin pártja iránt határtalan Az építő munka impozáns eredményei A kommunista mozgalom egységéről Az új alkotmány jelentősége Rámutatott: különleges po­litikai és jogi jelentőséggel bír most az 1940. évi alap­törvény helyébe lépő Alkot­mány elfogadása. Olyan szocialista alkotmány lesz ez, amely megfelel társadal­munk sajátosságainak, né­pünk társadalmi tudatának, ideológiai meggyőződésének és törekvéseinek, tükrözi a forradalom által végrehaj­tott mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai vál­tozásokat. A párt első titkára a Ku­bai Kommunista Párt mai szerepéről szólva kiemelte: a párt a forradalom lelke, a pártban eltűnik individualiz­musunk, s megtanulunk kö­zösség? fogalmakban gon­dolkodni. Megkülönböztetett fon­tosságot tulajdonított az elő­adó a párttagok kiválasztá­sának, annak a demokra­tikus konzultációnak, amely minden egyes új tag felvé­telét megelőzi a munkahe­lyen. Felhívta a figyelmet a Lenini pártépítési elvek fon­tosságára. Közölte, hogy 1965-ben a párt tagjainak és tagjelöltjeinek száma nem volt több 50 000-néL, ez év szeptemberében számuk már túllépte a 200 000-et. A ta­goknak több mint 52 száza­léka az iparban és a mező- ■. gazdaságban működő sejtek­hez tartozik. Kuba internacionalista külpolitikája Kádár János látogatása a havannai üvegkombsnátban (Folytatás az L oldalról.) barátokkal, osztálytestvérek­kel találkozunk. — Elmondhatjuk: küldött­ségünkre nagy hatással van kubai testvórpártuhk legfőbb fórumának forradalmi, inter­nacionalista légköre, az elv­hűség, amely tanácskozásu­kat áthatja Kádár János viharos taps­sal fogadott beszédét a Ku­bai Kommunista Párt és Fi­del Castro vezette Központi Bizottsága, a hős kubai nép, népeink testvéri barátsága, a szocializmus és a béke élte­tésével fejezte be. A forró hangulatú barátsá­gi gyűlés az Internacionálé hangjaival zárult, s amikor a szívélyes házigazdáktól bú­csút vett Kádár János, eze­ket írta a havannai üzem emlékalbumába: „A magyar pártküldöttség nevében őszintén köszönöm a „Ku­bai—Magyar Barátság” Üveg. kombinát pártszervezetének, vezetőinek, összes dolgozójá­nak a baráti fogadtatást Gratulálok eddigi eredmé­nyeikhez, szívből jó egészsé­get további sikereket kívá­nok mindnyájuknak”. Délután a magyar küldött­ség, élén Kádár Jánossal, a kubai főváros köreiében lévő „Jósé Marti” Úttörőtábort kereste fel. A delegációt el­kísérte Belarmino Castilla miniszterelnök-helyettes, a KB tagja. A tengerparti villanegyed a forradalom győzelme előtt a gazdagok egyik üdülőhelye volt Most 2500 gyerek szá­mára biztosít táborhelyét Kéthetenkénti váltással egész iskolai osztályok érkeznek ide, tanáraikkal együtt s az órák után sportolnak, játsza­nak, fürdenek. A tábor meggyőzően pél­dázza azt, amit Fidel Castro a kongresszuson hangsúlyo­zott : a kubai forradalom egyik legnagyobb vívmánya az, hogy az országban ma már nincs rongyos és éhező gyerek, mindenki számára nyitva áll a tanulás lehető­sége. A tábor bejáratánál dobo­ló, táncoló úttörők sorfala fo­gadta Kádár Jánost és a kül­döttség többi tagját, majd abban a házban, ahol a nagy forradalmár, Che Guevara élt, a tábor legkiválóbb úttö­rői ismertették gazdag kiállí­tási anyag alapján a hős for­radalmár életét Kádár János az itteni emlékkönyvbe be­jegyzett soraiban tolmácsolta népünk tiszteletét a hős iránt A magyar vendégek kör­utat tettek a nagyki terjedésű táborban, ahol javában folyt a játék és a sport-vetélkedés, majd meghallgatták a gyere­kek műsörát Az úttörők a forradalomról, a , kongresz- szusról szóló dalokat, verse­ket táncokat adtak elő. A műsor a híres Guantaname- rával zárult. Kádár — SzdszIov - Marchais találkozó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a kubai KP kongresz- szusán résztvevő magyar pártküdöttség vezetője pén­teken Havannában találko­zott testvérpártok küldöttsé­geinek vezetőivel. Meleg ba­ráti légkörű találkozóra ke­rült sor Mihail Szuszlowal, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a KB titká­rával. Szívélyes elvtársi megbeszélést folytatott Geor­ges Marchaisval, a francia KP főtitkárával Koszigin Törökországba, Gromiko Japánba látogat AlefcsreJ Koszi gin szovjet miniszterelnök vezetésével december végén kormány- küldöttség utazik Törökor­szágba. A japán külügyminiszté­rium szombaton hivatalosan bejelentette, hogy január 9- én néhány napos látogatásra Tokióba érkezik Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter. fl Mexikói Kommisia Párt KB titkárának látogatása hazánkban Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására de­cember 15—20-a között láto­gatást tett Magyarországon Antonio Franco, a Mexikói Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Anto­nio Francot fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkába. A mexikói testvérpárt képvise­lője megbeszélést folytatott az MSZMP KB külügyi osz­tályán. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott látogatás során véleménycserét foly­tattak a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom idősze­rű kérdéseiről, s tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről. Megállapodtak hogy a proletárinternaciona­lizmus szellemében tovább­fejlesztik a két testvérpárt közötti kapcsolatokat Anto­nio Franco szombaton eluta­zott Budapestről. Portugália Tárgyalások a kormány átalakításáról Lisszabonban folytatódnak a konzultációk Costa Gomes elnök, Azevedo miniszterel­nök és a három vezető párt — a kommunista, a szocialista és a demokratikus néppárt — képviselői között a kor­mány újjászervezéséről. Portugália demokratikus sajtója az utóbbi napokban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szocialista pártnak és a demokratikus Ford veresége A Ford-kormány súlyos vereségével végződött a wa­shingtoni szenátus szavazása az angolai katonai segélyről. A szenátorok 54:22 arányban elutasították az e kérdésre is vonatkozó torvényjavasla­néppártnak a különböző mi­nisztériumi posztok felosztá­sa kapcsán támadt ellentétei következtében hosszú időre elhúzódhat a hatodik ideig­lenes kormány újjászervezé­se. A Diario Popular cimű lisszaboni lap szerint a né­zeteltérések miatt az ország vezetői és a pártküldöttségek közötti tegnapi konzultációk sem vezettek eredményre. a szanálásban tot. Ez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg a képvise­lőház januárban ne;n tár­gyalja e jogszabályt, a kor­mány nem folyósíthat to­vábbi összegeket az angolai szakadárok támogatására.

Next

/
Thumbnails
Contents