Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-20 / 298. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 20. (Folytatás a 3. oldalról.) Varrni Gyula (Zala megye L vk.) az MSZMP Zala me­gyei Bizottságának első tit­kára, a törvénytervezet elő­adója elmondta, hogy az or­szággyűlés bizottságai nagy felelősségérzettel, hozzáértés-', sei vitatták meg a törvény- javaslatot. Az eszmecsere so­rán csaknem 90 képviselő fejtette ki véleményét, mond­ta el javaslatait. Egyöntetű volt a vélemény: a jövő évi költségvetés hatékonyan szol­gálja az ország társadalmi- gazidasági fejlődését, kellő feltételeiket teremt az ered­mények megszilárdításához, a szocialista építőnuinka ma­gasabb szintű folytatásához: az országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága a tör­vényjavaslatban megjelölt célokat, feladatokat reálisnak tartja, ezért a tervezet vál­toztatás nélküli elfogadását javasolja, Dr. Pál István (Fejér me­gye 11. vk.) a pusztaegresi Hunyadi Tsz üzemi állator­vosa az állattenyésztéssel és az állategészségüggyel össze­függő kérdésekről beszélt. Elmondotta, hogy a törvény- javaslat fontos feladatként jelöli meg az állatállomány termelőképességének fokozá­sát. Ebből a szempontból nagy jelentőségűek a korsze­rű termelési rendszerek, amelyek napjainkban az ál- latenyásztésben is mind job­ban terjednek. Dr. Gonda György (Vas megye, 7. vk.) megyei ta­nácselnök kiemelte, hogy a következő öt esztendőben 375 milliárd forint áll a tanácsok rendelkezésére a fejlesztési célok és a költségvetési gaz­dálkodáshoz szükséges felté­telek biztosítására. Ha ez az összeg több lenne — mondta —, jő helyre jutna, azonban a következő éveikben a lehető­ségek ennyi anyagi eszköz juttatását«; teszik lehetővé, nem többét Az említett ösz- szeg tehát a reális lehetősé­gek mérnkét fejezi ki. Erre csak egyféleképDen reagál­hatnak és bízvást reagálnak is a tanácsok: jó színvonalú gazdálkodással. Dr. Novák Pálné (Heves megye, 12. vk.). a hatvani Vá­rosi Tanács egészségügyi osz­tályának vezetője egészség- ügyi politikánk célkitűzései­ről szólva hangsúlyozta: a betegek érdekeit szolgálja az az intézkedés, amely igyek­szik megszüntetni a párhuza­mosságot a különböző szintű intézetek munkájában, illet­ve a fekvő- és járóbeteg-ellá­tásban. A szolgálatok és in­tézetek szervezeti egyesítése, a rendelkezések végrehajtása feltételeiben is megalapozott, érdemi munkát igényel. Dr. Molnár Béla (Budapest, 67. vík.) a Kertészeti Kutató Intézet főigazgatója rámuta­tott: a népgazdaság összes tő­kés exportjában az élelmi- szeripari termékek 40 száza­lékkal részesednek. A mező- gazdaság export árualapjá­nak bővítésiét is exportfej­lesztő hitelezés segíti. De a mezőgazdasági nagyüzemek közül eddig csak kevés ér­deklődött a fejlesztési hitel iránt, ós elemezte ennek okát Nagy Sándorné (Hajdú me­gye, 15. vk.) a Komádi Ken­dergyár művezetője felszóla­lásában többek közt a gyer­mekintézmények, a szociális gondoskodás néhány kérdésé­vel foglalkozott. Dr. Kovács Gábor (Békés megye, 10. vk.) a Szarvasi öntözési Kutató Intézet igaz­gatója a tudományos kutatá­sok és a termelés, a gyakorlat kapcsolatáról szólva hangoz­tatta: a tervek és a célok megvalósítása érdekében el kell érni, hogy a tudomány produktumai minél gyorsab­ban, minél nagyobb területen érvényesüljenek. Azután az elnöklő Apró Antal — mivel több felszó­laló nem jelentkezett — be­zárta a törvényjavaslat vitá­ját és megadta a' szót Falu­végi Lajos pénzügyminiszter­nek. A pénzügyminiszter válasza A véleményekből, javas­latokból — mondta Faluvégi Lajos — kitűnik, hogy min­den tekintetben teljes az egyetértés az 1976-ra vonat­kozó célkitűzésekkel, helyes­lik a pénzügyi szabályozók tervezett változtatásait, azo­kat a gazdasági intézkedé­seket és programokat, ame­lyeket a kormány és szervei mind a jövő évi, mind az öt évre szóló terv eredményes, jó végrehajtása a hatékony gazdálkodás, az eddiginél szervezettebb munka érdeké­ben készítenek eiő. Közölte, hogy a vitában érinteti, a mezőgazdasággal, a tanácsi gazdálkodással és a munkaerőga zdálkod ássál kapcsolatos kérdésekre a kormány — munkaprogram- járnak témáiként — vissza fog térni, megvizsgálja a fel­vetett gondolatokat, javas­latokat, amelyeknek elemzé­sére egyébként lesz ismét le­hetőség azon az országgyű­lési ülésszakon, amelyen majd az idei esztendő gaz­dálkodását értékelik. A háztáji és a kisegítő gazdaságok szerepéiül szólva hangsúlyozta, hogy ezek ter­melésére, hasznos munkájára nagy szükség van. Termelé­sükről nemhogy nem kívá­nunk lemondani, ellenkező­leg, a lehetőségek szerint bő­víteni kívánjuk a háztáji termelést Ennek ismételt megfogalmazásával a mi­niszter — mint utalt rá — azt a félreértést kívánta el­oszlatni, ami az utóbbi évek­ben különböző adózási sza­bályok miatt alakult ki a háztáji gazdálkodással kap­csolatban, nevezetesen, hogy az adóztatási rendszer a ház­táji visszafejlesztését célozta volna. Nincs ilyen szándék! Van viszont valóban olyan törekvés, hogy a viszonylag nagyobb mértékben idegen munkaerőt is foglalkoztató mezőgazdasági termelők — akik ennek révén nagyobb jövedelemhez is jutnak — az eddiginél nagyobb arány­ban járuljanak hozzá befi­zetéseikkel a községi közös feladatok megoldásához, a községi költségvetések pénz­ügyi alapjainak biztosításá­hoz. Az ilyen háztáji gazda­ságok száma azonban az or­szágban nem több 200—250- nél. Bejelentette a pénzügymi­niszter, hogy felül fogják vizsgálni a mezőgazdasági export fejlesztését szolgáló hitelek feltételeit Aláhúzta a miniszter a ku­tatási eredmények és a ter­melés kapcsolatának — a vitában többek által érintett — jelentőségét, e kapcsolat erősítésének.fontosságát. Kö­zölte, hogy a kormány tu­dománypolitikai bizottsága javaslatokat dolgoz ki a tu­dományos irányítás, a tudo­mány és a gyakorlat kapcso­latának újrarendezése és erősítése érdekében. A munkaerőhelyzet jelen­legi és várható alakulásával kapcsolatban Faluvégi Lajos nyomatékkal rámutatott: az egyes területeken meglevő munkaerőgondokat nem tud­juk elszigetelten megoldani, hanem összefüggő intézkedé­si rendszerre van szükség. Azt kell szem előtt tartani, hogy a mozgósítható mun­kaerőt a legfontosabb terü­letekre irányítsák, olyan te­rületeikre, ahol azt a legered­ményesebben tudják felhasz­nálni és ahol ma valóban égető gondokat okoz a mun­kaerőhiány. E célok elérésé­hez olyan lényeges intéz­kedések kidolgozása van fo­lyamatban, amelyeknek ha­tása remélhetőleg már a kö­vetkező félévben érezhető lesz. Abban summázta a mi­niszter a vitát, hogy a fel­szólalók valamennyien meg­fogalmazták-megerősítet­ték: a feladatok 1976-ra reá­lisak. összhangban vannak az V. ötéves terv nagy célkitű­zés elvei. Végezetül kérte a pénz­ügyminiszter, hogy az or­szággyűlés változtatás nél­kül hagyja jóvá az 1976. évi költségvetés törvényjavas­latát. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot ál­talánosságban és részletei­ben, az eredetileg beterjesz­tett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Az elnök Apró Antal — aki tisztét a tegnapi ülésen felváltva osztotta meg Péter Jánossal és Raffai Saroltá­val — bejelentette: végére jutottak a korábban elfoga­dott tárgysorozatnak. A téli ülésszakot berekesztette, a képviselőknek kellemes ün­nepeket, eredményekben gazdag boldog új esztendőt kívánt. Új üzemet avattak Jászladányban Űj létesítménnyel, a ve­gyesipari szövetkezet 10 mil­lió forintos költséggel épült fémtömegcikk üzemével gaz­dagodott Jászladány. A teg­nap megtartott üzemavatás egybeesett azzal a közgyű­léssel. amelyen az ipari szö­vetkezet döntőbizcttsáffát és felügyelőbizottságát válasz­tották újjá. Az átadási ünnepségen a szövetkezet több mint há­romszáz tagján kívül ott vol­tak a szövetkezet régi és új partnerei — a budapesti vál­lalatok képviselői — a szom­széd községek ipari szövet­kezeteinek küldöttei. Részt- vett az ünnepségen Soós Ferenc, a járási pártbizott­ság titkára. A táskazárakat gyártó új üzeni 850 négyzetméter alap­területen, a szövetkezet saját kivitelezésében — rekord­idővel — 8 hónap alatt épült. A szövetkezet tagsága, 17 szo­cialista brigádja 6250 társa­dalmi munkaórával járult hozzá építéséhez. Létrehozását a termék iránti igény gyors növekedé­se tette szükségessé. A szö­vetkezet régi üzemében az idén 500 ezer táskazárat gyártottak. Ezzel a mennyi­séggel azonban a megrende­lők — a Fővárosi Bőrdíszmű Vállalat, a rákospalotai Bőr­és Műanyagfeldolgozó Válla­lat, a budapesti Bőr- és Ci­pőkellékek Kereskedelmi Vállalata, a szolnoki BöR­TEX — igényeinek csak egy kis részét tudták kielégíteni. Az új üzemben 1976-ban 14 millió forint értékben már 1 milliót gyártanak a kere­sett termékből. Az eddiginél korszerűbb feltételek mellett készülnek január 1-től a szö­vetkezet egyéb termékei is. Az új üzemben fából és fém­ből 1 millió forint értékben gyermekjátékokat gyártanak a TRIÁL-nak. Az OMKÉR. megrendelésére 2 millió fo­rint értékben orvosi és labo­ratóriumi felszereléseket ké­szítenek exportra. Az ünnepi közgyűlésen eredményes munkájuk elis­meréséül a szövetkezet tizen­hét dolgozója kapta meg a Szövetkezeti ipar kiváló dol­gozója kitüntetést Üzemi demokrácia Egy felmérés tapasztalatai Mintegy 80 vállalatnál ösz- szegyűjtött tapasztalatok alapján értékelte tegnap az üzemi demokrácia érvénye­sülését a nehézipari mi­nisztérium vezetőinek ér­tekezlete. A felmérést segí­tette, hogy a minisztérium a szakmai szakszervezetek­kel együttműködve a mun- kásíküldöttek és a szakszer­vezeti bizalmiak tanácskozá­sának megszervezésére ki­jelölt 10 vállalat gazdasági, társadalmi vezetőivel, a kül­döttek egyrészével kerekasz- tal-konferencián is megbe­szélte a tapasztalatokat. Eb­ből kitűnt, hogy több helyen inkább csak formailag tet­tek eleget az üzemi demok­rácia érvényesítésének, s még nem gondoskodtak min­denütt a különböző döntési szintek decentralizálásáról, a hatás- és jogkörök rendezé­séről. A vállalati vezetők többségének azonban szilárd meggyőződése, hogy az üze­mi demokrácia fejlesztésének elmaradása gátolná a tarta­lékok feltárását, a gazdálko­dj karzat. Meghívottak 89 koszorúja. Bár a te- lekommunikáció jó­voltából az országgyűlés va­lóban onseágos gyűlés — in­nen közelről mégis más. Él­mény. Látni a Házat. Már ez is. Szinte részesévé lenni, jövőt alakító terveink törvényerőre emelésének — ez méginkább. * * » Hírlapírók a páholyban. Nem újságírók, nem parla­menti tudósítók — hírlapírók. Ezt nyomtatják a belépőkár­tyára, — s talán ez sem vé­letlen (Mikszáth jut eszem­be) — hozzátartozik a Ház hangulatához. Mint ahogy maga az épület is, régen volt országgyűlések hangulatát idézi. De valami mást is. Jelen van a jelenkor. Veszprémi kollegám ör­vendezve újságolja a j,szen­zációs” felfedezést. Egvik munkásnő képviselőjük épp abban a székben ül, ahol földbirtokos elődje hajdan. S milyen otthonosan iegy- zem meg magomban. Milyen otthonosan. Mint ahosv a többiek is. Semmi feszálve- zettiség, semmi tartózkodás. Bedig a Ház fenséges bolt- * veivel,' hűvös elega n -i áj ával ünnepélyességet sugall. Parlamenti noteszlapok Már az ülésszak kezdete előtt egy órával, népes a fo­lyosó. A képviselők — sokan két ülésszak között nem is találkoznak — szinte keresik egymást. Minden percet ki­használnak egy kis magánbe­szélgetésre. Magánbeszélgetés ? A neves zeneszerző egy fiatalasszonyt üdvözöl aZ egy úton járók közvetlenségével. — Olvastam, hogv az Önök gyárában... Huszár István miniszterel­nök-helyettes expozéja. Ered­ményeinket, az előttünk álló öt év sokasodó teendőit so­rolja. Figyelem az arcokat. Nyug­tázó és értő, egyetértő bólo- gatások. „Külső és belső egyensúly kejl...” Az egvik képviselő törté­nelmi fontosságúnak ítélte meg ezt az ülésszakot. Meg­változott, nehezebb külhoni feltételek mellett... Bizony nem lesz könnyű. Reális terv kell hát. Alános. Körülmé­nyeinkkel számoló. Az expozé, s a tervet rész­leteiben vizsgáló bizottság megbízásából felszólaló dr. Bognár József professzor fej­tegetései meggyőző érvekkel bizonyítják: a terv ilyen. Földönjáró, valóságra épülő. Ettől van, hogy a parla­ment hangulata bizakodó és kiegyensúlyozott. A szünetben a képviselők többsége — így a Szolnok megyeiek is — kisebb-na- gyobb csoportba verődve be­szélgetnek. Latolgatják az or- szágos terv — amely szava­zatuk nyomón azóta to. vény is egyben — milyen helyi magatartást kíván majd. — Ha a nagy gépeken is ... akkor a kihasználás ... — A fegyelem a munká­ban ... mi is... — A minőség, mennyiség helyett... nem könnyű ... — Nálunk már nincs be­vonható munkaerő... Inten­zitás ... Hatékonyság ... A képviselő nemcsak tör­vényhozója — valahol, egv gyárban, a mezőn, az iskolá­ban, a műteremben formáló munkása is a honnak. — trömböczky — dás hatékonyságának javítá­sát. A hatáskörök decentralizá­lásának késedelmes megvaló­sítása miatt a középszintű vezetők sok esetben alig győ­zik megnöveltedéit feladataik teljesítését, s ugyanakkor a különböző helyi döntések meghozatalára alkalmas al­sóbb szintű vezetés nem cse­lekedhet szabadon, mert félj adatköre korlátozott. E hely­zet rendezése, a demokra­tikus vezetési módszer kiala­kítása érdekében néhány vállalat már elvégezte, másutt pedig megkezdték a vállalati működési és szer­vezeti szabályzat korszerűsí­tését. Ezt a munkát ki kell terjeszteni a vállalatok szé­les körére & gondoskodni kell arról is, hogy jól össze­hangolják az üzemi demok­rácia fórumainak működé­sével, s meghatározzák a társadalmi és a gazdasági szervek feladatkörét is. A minisztériumnak is fon­tos feladata, hogy segítse az üzemi demokrácia fejleszté­sében követendő tapasztala­tok rendszeres cseréjét, gon­doskodjon a folyamatos el­lenőrzésről, a vezetek beszá­moltatásáról, az üzemi de­mokrácia érvényesülésének rendszeres értékeléséről. Ki­dolgozták már annak a mi­niszteri utasításnak a terve­zetét ami intézkedik az üze­mi, a munkahelyi demok­rácia fejlesztési feltételeinek megteremtéséről. Á Járműjavítóban Elkészült az 1300 szeiéífes öltöző Még az év utolsó napjaiban megkezdhetik a költözkö­dést a szolnoki Járműjavító dolgozói, januárban pedig véglegesen birtokukba ve­hetik a határidőre elké­szült új, szociális épület­tömböt. A háromszintes, rrjintegy 28 millió forin­tos költséggel épített, léte­sítményben helyet kapott egy transzformátorállomás, öltözőblokk és irodai rész. A villamos fogadóállo­más berendezéseit csak jö­vő év közepén helyezik el az épületrészben, nagyobb feladatot pedig csak 1977 végén kap az állomás, mi­kor elkészül a Diesel-csar­nok. Az irodákban az épü­lő csarnok adminisztratív és irányító személyzete, és a rekonstrukció során le­bontott irodák dolgozói he­lyezkedhetnek majd el. Az épületben a legnagyobb részt az öltöző foglalja el. Az 1300 személyes öltöző többsége fekete-fehér rend­szerű, a fényezőüzem. a ko­csijavító és a Diesel-csar­nok dolgozói öltözhetnek ott, akik eddig különböző szükségöltözőkben váltot­tak ruhát. Az új létesítmény műsza­ki átadása tegnap kezdő­dött meg. Özdröl ficéS terven feli Eredményekben gazdag esztendőket fejeztek be az Özdi Kohászati Üzemek dol­gozói. A negyedik ötéves ' tervben végzett kiemelkedő munkájuk bizonyítja; négy­szeres kiváló vállalat kitün­tetést kaptak, a kongresszusi zászló is Ózdra került. De­cember 16-án az acélgyártók és a hengerészek után a nyersvasgyártók is befejez­ték negyedik ötéves tervüket. Ezen a napon csapolták a terv teljesítéséhez hiányzó utolsó tonna jó minőségű nyersvasat. Az év végéig még több tízezer tonna acélt, durva- és finom-hengerelt- árut szállítanak terven felül a népgazdaságnak. Olojgyűjtő állomás Felépült a szeged-móravá- rosi olajgyűjtő állomás, s megkezdték a mintegy fél- milliárd forint értékű beren­dezések, szeparátorok, veze­tékrendszerek, a biztonsági berendezések műszaki átadá­sát. Az állomás feladata, hogy az úgynevezett irányított fer- defúrású kutakon át a város lakott területe alól össze­gyűjtse a szénhidrogéneket, különválassza az olajat a földgáztól és mindkettőt az algyői feldolgozó üzembe to­vábbítsa az ugyancsak el­készült távvezetéken. A ter­vek szerint az állomás, illet­ve a hozzátartozó kutak jö­vőre már körülbelül 150 000 tonna olajjal növelik a sze­gedi széphidrogén medenc® termelését, t I ©effelesasBött sí* orssaggyuléa t#Sí yiésszeilca

Next

/
Thumbnails
Contents