Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
WTS. december 1*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 löd és intenzív Jellegének erősítése a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök liatéko- nyább kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb feldolgozottsági fokát megvalósító, értékesítési céljainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, illetve az ezt elősegítő műszaki fejlesztés. Jelentős teendőnk a meglevő és gazdaságosan kitermelhető hazai ásvány-vágyon hasznosítása, valamint a széles körű energia- és anyagtakarékosság, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb kihasználása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ipari és a mezőgazdasárri termelés előirányzataival foglalkozott Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. A követetményekElőtérhen a minőség és a versenyképesség Az ipar a termelési szerkezet átalakításával, az energia, az anyag és félkésztermékek termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő import-terheit, növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az exportot A feldolgozó marban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfelelnek a korszerűség követelményeinek. E tekintetben különösen a gépiparra hárulnak nagy feladatok. A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés néLkülözhe- tetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak akkor érhetünk él sikert, ha rövid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egvbehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük Beüsd tartalékok a mezőgazdaságban nek megfelelő termék-szerkezetben történő megválást* tása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. A termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenék. Az ipari termelés növelésének fő kérdése ezért nem az, hogy nagyobb mennyiségi teljesítményt érjünk ej, hanem az, hogy a termék-szerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban változzék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nemzetközi versenyképesség feltételeinek. a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítás útján. Az érintett dolgozók átcsoportosítását, átképzését tervszerűen, jól előkészítve, reális igényeik figyelembe vételével kell lebonyolítani. Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel. Ha nem ezt .tennénk, tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munkaerőhiány gátolja a folyamatos termelőmunkát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás. folyik a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontjából döntő jelentősége van, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos felhasználásában, a munkaerőgazdálkodás javításában. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mezőgazdaságban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat. (Tótytatás s t. oldalról) te a feltételét jelenti. Nyíl'/an meg kell mondaná, ho^y a magunk elé tűzött ólokat csak akkor valóf/íttjatjuk meg, ha a munkafegyelmet, a munikaerkölcsöt rjegszUárdít- Juk és magasabb szintre emeljük. Olyan társadalmi légkört kell teremtenünk, amely nem tűri meg a hanyagságot a nemtörődömséget vagy a taktikázó közönyt Bizonyos vagyok abban, hogy országunk egész lakossága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy vezetők és beosztottak felismerik a népgazdasági tervben saját érdekeiket és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a nép- gazdasági tervben foglalt célok megvalósításáért Kérem az országgyűlést hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg, fogadja el és a tervet emelje törvényerőre. Ezután Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. egyensúlyozott fejlődésének tartás feltételeit. Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát, az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvény-tervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbrelépést A tervezőmunka során az Igények — különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták, a reális lehetőségeket. Az igények növekedése a fejlődés természetes velejárója és szívünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket kénviselőket is —. hogv mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembe vételével alakítsuk ki álláspontunkat. A törvény-tervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogv a tervidőszakban gazdasági építőm,-unkánkat a korábbihoz kénest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásait, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bővíteni és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyako- rolnak efnn.v*»*^ Ezért a fogyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelés, az export, a hatékonyság és a szerkezet-átalakítás feladatait a reálisnak ítól-fc felső határon szükséges előirányoznunk. A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegvensúlvozott fejlődésének biztosítása. Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglévő erőforrásainkat, jobban használjuk ki gazdaságunk belső tartalékait. A fejA terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi-, műszaki-, technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése a népgazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételezi a belső tartalékok mozgósítását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági üzemekben is növeljék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munka- szervezés színvonalát. Fordítsanak nagyobb figyelmet a már létrehozott de még ki nem használt hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezéseit gazdaságos üzemeltetésére, nagyobb szak- szerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takarmánnyal, a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket. A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkkal összhangban lényegében kialakult. Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk mező- gazdaságunk sokoldalú termelését. A két fő ágazat közül a növénytermesztés növekedése lesz a gyorsabb, de megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre, különösen a hús és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekedjék az export A mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban gondoskodni kell a termékeit megóvásáról, a feldolgozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről. Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb tömegű előállítása. A tervidőszakban is folytatjuk agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az állami gazdaságoktól és az élenjáró termelőszövetkezetektől azt várjuk, hogy a jövőben is példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások. a nagyhozamú fajták alkalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzem- szervezési módszrek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásával, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a jól, mind a közepesen gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszövetkezetek termelése. Egy dolgot azonban hangsúlyozni szeretnék: most nem az üzemi méretek további növelése a feladat, hanem sokkal inkább a már kialakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozotabb kihasználása. Hazánkban az egy szövetkezetre jutó átlagos terület-nagyság ma már nem. kicsiny: 3 500 hektár. Erről azért is szólok, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem haszon, hanem kár származik abból, amikor a szükséges feltételek megléte ^nélkül egyesülnek termelőszövetkezetek. A termelőszövst- kezetek ésszerű és megalapozott egyesülését a jövőben is támogatjuk, Nem helyes azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei nincsenek meg és emiatt jelentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul. A figyelmet inkább arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az állami vállalatok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyítésével növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a háztáji és a ki-1 segítő gazdaságoknak mind a* önellátásban, mind az árutermelésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka megkönnyítéséért, termékeik átvételének jobb megszervezéséért Tervszerű életszínvonal^ politika A terv gazdasági lehetőségeinkkel összhangban irányozza elő az életszínvonal emelését. Szocializmust építő társadalmunk alapvető célja és fontos hajtóereje a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, növekvő anyagi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az életkörülmények javítása csakis gazdasági fejlődésünkkel összhangban történhet, az életszínvonal emelésének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ. A terv szerint a lakosság jö-' vedelme, a fogyasztás, a nehezebbé vált gazdasági feltételek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak folyamán fokozódik a tartós fogyasztási cikkek térhódítása, egészségesebb lesz a táplálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakáskultúra, javulnak a lakásviszonyok, bővülnek a szolgáltatások. Arra törekszünk, hogy a keresetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szak- képzettség, a munka nehézségi foka az eddiginél jobban érvényesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi helyzettel, a sok helyen tapasztalható egyenlősdivel. A dolgozók többségének igazságérzetét Is sérti az a gyakorlat, amikor a bérek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak a teljesítmények arányában, hogy az a dolgozók között feszültséget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a feladat, hogy mindenütt érvényt szerezzünk a teljesítményekkel összhangban álló bérezésnek. A tervidőszakban a kereseti arányok javítását központi béremeléssel is elősegítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyamatos munkarendben dolgozók műszakpótlékának összegét is. Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a parasztság jövedelme megközelítőleg azonos ütemben növekedjék. Külön figyelmet kívánunk fordítani a nagyüzemi munkásság bér- és jövedelmi viszonyainak alakulására, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszövetkezeti jövedelmekben fennálló indokolatlan különbségek is. A helyesebb jövedelmi arányok érdekében arra, törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés, ugyanakkor meg kell akadályozni minden jövedelemnövekedést, amely nem áll arányban a teljesítménnyel. (Folytatás a 4. oldalon) A terv a nemzet, a nép boldogulását szolgálta Németh KároBy beszéde Németh Károly, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára felszólal az országgyűlés téli ülésszakán BeJpofitöcai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XL kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az ocszággyűlési választásokkal, a Magyar Szakszervezetek^ kongresszusával és az orfvzággyűlés mostani, kiemelVedő jelentőségű ülésszakával záruk Most az a feladati/hk, hogy a párt XI. kongres-yz usáin elhatározott társad'/lomipoHtíkaá céljainkkal, /azdaságpolitikai törekvésünkkel összhangban tör- vé/iybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A közeli napokban befejeződő tervidőszakban a magyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelő erői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A, nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt Javult a társadalmi termelés hatékonyságéi, a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az inar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult A kenyér- gabona és a kukorica termelésűben felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emel' kedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakásállomány, bővült a gyermekintézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, valamint a tömegközlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságoolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatotMagasabb követelmények Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit. A célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható eredményeit, a hosszútávú tervező munka tapasztalatait, a KGST országokkal lefolytatott terv-koordinációs tárgyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeinek és gazdaságunk. belső tartalékai lehető-. fcak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagy mértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk “exportált termékek. ára csaló mérsékelten emelkedett Emiatt és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtében számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okozták törést gazdasági fejlődésünkben. A megváltozott világgazdasági helyzetben azonban szembetűnőbbek voltak gazdasági munkánkban már korábban is meglévő fogyatékosságok. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése: a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehaladás a beruházási tevékenység javításában, az üzem, és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munkaerőgazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték á szükséges intézkedések. vé, a megváltozott világgazdasági feltételek pedig szűkp.gOpiC^ó S. <To',Tdasági munkában az eddigieknél magasabb, minőségi követelményeket támasz- szunk. Arra törekszünk, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesztése, korszerűsítése és hatékonyabb kihasználása útján tovább javuljanak népünk életkörülményei és fokozatosan megteremtsük a gazdaság ki-
