Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 15. (Folytatás a 3. oldalról.) A következő években is a társadalmi juttatások növelé­sével fokozatosan mérsékelni kívánjuk a családok jövedel­mi színvonalában az eltartot­tak száma miatt meglevő kü­lönbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedel­meknél gyorsabban növeked­nek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermekne­velés költségeihez: emeljük a családipótlékot; továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermek-intézmények fej­lesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási se­gély mértéke lépést tartson az átlagkeresetek növekedésével. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok helyzetének ja­vítására. A nyugdíjak reálér­tékének megőrzése mellett a tervidőszakban lehetőségeink­kel összhangban emeljük az alacsony nyugdíjakat. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti tagok nyugdíj korhatára a tervidőszak végére fokoza­tosan — a nőknél 55, a férfi­aknál 60 éves korhatárra csökken. Mindebben az idős korúakról való fokozottabb társadalmi gondoskodás jut kifejezésre. Beruházások a lakosság életkörülményeinek javítására A bérek és a szociális jutta­tások emelése nem egyetlen tényezője az életszínvonal, az életkörülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházá­soknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezés­re álló anyagi eszközök zömét a lakás- és a közmű építés, a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés háló­zatának fejlesztésére fordít­juk. A lakásépítés üteme el­sősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Meg­különböztetett figyelmet for­dítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltéte­lei jobban igazodjanak a la­kásra várók jövedelmi és szo­ciális helyzetéhez. Amint látható, a következő tervidőszakban is az életkö­rülmények, a jövedelmi vi­szonyok folyamatos javítására törekszünk. A reáljövedelmek és a reálbérek azonban a tervidőszak első felében — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — az öt év átla­gánál szerényebb mértékben növekedhetnek. A terv számol az árak változásával is és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek- és a reáljövedel­mek növekedését, vagyis úgy alakítjuk a jövedelmeket és a szociálpolitikát, hogy azok együttesen a lakosság élet- színvonalának tervezett ja­vulását eredményezzék —az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a ter­melés területén befolyásol­ják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szer­kezetét, hatnak a kereslet alakulására. Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a rá­fordításokat. Ez fontos felté­tele annak, hogy megvaló­sulhassanak a termékszer­kezet átalakítására, a minő­ség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitű­zések. Ugyanekkor tartósan a fogyasztói árak sem ma­radhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói áraikat is emelni szükséges. A nagyobb kiha­tású fogyasztói áremelést, nrnt példává jövőre a hús­áremelést, jövedelemkiegé­szítéssel kapcsoljuk össze és ezáltal is biztosítjuk, hogy a tervezett reálbér és a reál- jövedelem növekedés meg­valósuljon. Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között ma­radjon, biztosítani kell az árfegyelmet, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visszaélések megelőzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket felügyelő irányító mi­nisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók mó­dosítása miatt bekövetkező nyereségcsökkenést áreme­léssel, minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra. Megkülönböztetett figyel­metigényel, hogy az áruala­pok és' a vásárlóerő tovább­ra is összhangban legyen. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az el­látásért felelős minisztériu­mok,1 vállalatok tartsák első­rendű kötelességüknek, hogy összehangolt munkával meg­teremtsék ennek minden szükséges feltételét. Előrehaladásunk elképzel­hetetlen a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztásból szárma­zó előnyöket, növeljük az áruforgalmat és a termelés­ben előtérbe állítsuk a köl­csönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési for­rónkat Gazdasági együttműködés a KGST-országokkal A magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST-országokkal folytatott sokoldalú együttműködés­nek. Arra törekszünk, hogy a gazdasági együttműködést a termelési szakosítás, a koo­peráció bővítése és á ter­mékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Ak­tívan dolgozunk a szocialis­ta gazdasági integráció elmé­lyítéséért, amely elősegíti nemzeti céljiánk érvényesí­tését, országunk és az egész szocialista közösség erősödé­sét szolgálja, a gazdasági, a műszaki és tudományos fej­lődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk riszt több közös beruházás­ban, valamint a KGST-or- szágok nyersanyag- és ener­gia szükségleteinek kielégí­tését, a gépiparban a terme­lési kooperációt és a szako­sodást hosszútávra megala­pozó célprogramok kidolgo­zásában, majd megvalósítá­sában. A mezőgazdaság terü­letén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből. Gazdaságunk fejlesztésé­ben, szerkezetének korszerű- sitésőben a jövőben is ki­emelkedő szerepe lesz 2 magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipari terme­lésünk jelentős mértékben a Szovjetunió nyersanyag- és energiaforrásaira támaszko­dik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korsze­rű szovjet technológiai be­rendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségé­vel valósul meg. Szovjet mű­szaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a paksi atom­erőmű, az új solti rádióadó és sok más nagy létesítmé­nyünk. Ugyanakkor a Szov­jetunió biztonságos értéke­sítési lehetőséget nyújt a magyar ipar és a mezőgaz­dasági termékek számára. Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunió­val és a többi baráti szoci­alista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyezte­tése, a hosszúlejáratú keres­kedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk terv­szerű fejlődéséhez. Előreha­ladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműkö­dés további erősítése, a gaz­dasági kapcsolatok elmélyí­tése. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a szocialista áru­forgalom tervszerűségét, és a népgazdaság szükségletei­vel összhangban tovább bő­vítsük a már egyeztetett for­galmat. Minden korábbinál na­gyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. A tőkés importtal kapcsolatos árveszteségek és a termelés növeléséhez szükséges anyagsmport miatt a behoza­talnál gyorsabb ütemben kell növelnünk a tőkés országok­ba irányuló exportot. Az eh­hez szükséges árualapok gaz­daságos megtermelése és ér­tékesítése megköveteli, a külkereskedelmi munka szín­vonalának emelését, a ter­melő és a külkereskedelmi vállalatok nagyfokú aktivitá­sát, összehangolt tevékenysé­gét, a tervszerűség, a szer­vezettség és a piackutatás ja­vítását. A tőkés külkereske­delmi mérleg egyensúlyba hozásának, a fejlődés folya­matos biztosításának elen­gedhetetlen feltétele, hogy az import ésszerű helyettesítése mellett — a kivitel és a be­hozatal az előirányzott mér­tékben növekedjék. A ha­gyományos kereskedelmi for­mák mellett a tőkés viszony­latokban is előtérbe kell állí­tanunk a gazdasági együtt­működés fejlettebb formáit, a kölcsönös előnyökön és érdekeltségen nyugvó, hosz- szabb távra szóló termelési kooperációt. Intenzív munká­ra van szükség annak érde­kében is, hogy jobban be­kapcsolódjunk azoknak a fejlődő országoknak gazda­sági-fejlesztési programjába, ahonnan növekvő nyers­anyag- és energiaigényeink egy részét is ki tudjuk elégí­teni. A tőkés országokkal foly­tatott gazdasági kapcsolato­kat általános külpolitikai törekvéseinkkel összhang­ban, a szocialista közösség érdekeit is szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a köl­csönös előnyökön, a hátrá­nyos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulni. A megváltozott világgaz­dasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való ak­tívabb részvételünk megkö­veteli, hogy jobban feltárjuk a világgazdaság változásai­nak a magyar népgazdaság­ra gyakorolt hatásait, össze­függéseit, hogy rugalmasab­ban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A jó kezdet fél siker Most, amikor az ország­gyűlés a szocializmus építé­sének a következő 5 évre 6ZÓ1Ó nemzeti programját ik­tatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint is­meretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv irányelveit, amelyek össz­hangban vannak az ötéves terv céljaival. A jó kezdet fél siker. Eli kell érnünk, hogy mór a jö­vő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a fo­lyamatok, amelyek megala­pozzák a további évek ki­egyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedé­seket követel. Mire irányul­janak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gaz­daságtalan termékek terme­lésének korlátozására; a gaz­daságos export növelésére, tartós és biztonságos értéke­sítési kapcsolatok kiszélesíté­sére, a munkaerőgazdálkodás javítására, a munkaerő terv­szerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére; az adminisztratív létszám csökkentésére; a takarékos­ság következetes érvényesí­tésére, az energia- és nyers­anyag ésszerű felhasználásá­ra; a költségvetési intézmé­nyek gazdálkodásának javí­tására. az igazgatási tevé­kenység egyszerűsítésére, egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink, nagy tartalé­kaink jobb hasznosítására. Gondoskodni kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egyidöben növekedjék a tel­jesítménybérben dolgozók száma, hogy a műszaki és a szervezési feltételekkel össz­hangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tart­sák karban, fordítsanak na­gyobb figyelmet a termelő álló-alapok fokozottabb ki­használáséra, az üzem- és munkaszervezés megjavítá­sára. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetősé­geinket meghaladó költeke­zéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó rep- rezentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pa­zarlásnak. A központi irányítás erősítése A törvény-tervezetben fog­lalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi éveknél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemlélteti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nem­csak az anyagi termelésben, de minden más területen is ja­vítani kell. A gazdasági fej­lődés feltételei — összhang­ban gazdaságirányítási rend­szerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás, vala­mint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősí­tését követeli. A központi irányítás erő­sítése azt célozza, hogy egy­értelműbbé, következetesebbé és összehangoltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása job­ban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társa­dalmi érdekek érvényesíté­sét. A központi döntési rend­szert úgy kell tovább fejlesz­teni, hogy elejét vegyük a szükséges döntések elhúzódá­sának, a felelősség elmosásá­nak. Ugyanakkor nagy jelen­tősége van annak, hogy a vál­lalatok, a szövetkezetek, a ta­nácsok öntevékenysége, kez­deményezőkészsége fokozód­jék. Fontos, hogy a központi szervek irányító munkája jól ötvöződjék a vállalati önálló­sággal, bátorítsa a kezdemé­nyezést a tervben kitűzött célok szolgálatában. A bonyolultabbá vált fel­adatok megoldásának elen­gedhetetlen feltétele a veze­tés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi de­mokrácia erősítése, az egy­személyi felelősség érvénye­sítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddi­ginél sok tekintetben maga­sabb követelményeket tá­maszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igé­nyel. A vezetők többsége má is eredményesen látja el felada­tát, politikai, szakmai hoz­záértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra, hogy a nagyabb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban hogy azonos műszaki és gaz­dasági feltételek mellett dol­gozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és lé­tesítményei között elfogadha­tatlanul nagyok a különbsé­gek. A gyengébb eredmény az esetek nagyrészében a nem megfelelő színvonalú vezetés­nek tulajdonítható. A szükséges személyi cse­rék mégis elmaradhak és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban meg­kell becsülni azokat a veze­tőket, akik következetesek a párt és az állami határo­zatok érvényesítésében, önál­lóak és határozottak a dön­tésekben, a végrehajtás a munkafegyelem megkövetelé­sében, jó szervezők és kezde­ményezők, akik támaszkod­nak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, meg­teremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkaver­seny a terv céljaival össz­hangban, lendületesen foly­tatódjék. Amikor most törvénybe foglaljuk a következő terv­időszak célkitűzéseit, olyan programról határozunk amely igazodik a valóságos helyze­tünkhöz, figyelembe veszi eddigi eredményeinket, reáli­san számol erőforrásainkkal, a fejlődés belső és külső fel­tételeivel!. A terv megvalósítása a gaz­dasági fejlődést, népünk élet- körülményeinek további javí­tását, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének folytatá­sát jelenti. Ötödik ötéves tervünk a to­vábbi előrehaladás, a szocia­lista építőmunka olyan prog­ramját jelenti, amely a nem­zet egészét, dolgozó népünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításában biz­ton számíthatunk munkásosz­tályunk, parasztságunk és ér­telmiségünk, egész dolgozó népünk cselekvő támogatási­ra. Ez tervünk sikeres végre­hajtásának legfontosabb biz­tosítéka. A Magyar Szocialista Mun-' káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tör­vényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom, — zárta beszédét Németh Ká­roly. Ezután Nemeslaíki Tivadar kohó- és gépipari miniszter emelkedett szójáéira. A kohó- és gépipari miniszter felszólalása A miniszter a kohó- és gépipar helyzetéit taglalva rámutatott, hogy a IV. öt­éves tervdiőszalkban mind a gépipar, mind a kohászat si­keresen teljesítette feladatát A vaskohászat az idén vár­hatóan 3,6—3,7 millió tonna nyersacélt és több mint 2,6 millió tonna henigareJtárut állít elő. A gépipar termelé­se öt év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az öt év folyamán mintegy 85 százalékkal nőtt a szocialista és több mint kétszeresére emelkedett a dollár-elszámo­lású gépexport A belföldi igényeket is a korábbinál magasabb szinten elégítették ki. A vállalatok a termelés­növekedést 95 százalékban a termelékenység javításával érték el, bár a kedvező ten­dencián belül vállalatonként nagy a szóródás. A miniszter azt Is elmond ­ta, hogy a gépiparban 1972 és 1975 között mintegy 7 milliárd forint értékű gazda­ságtalan termék gyártását korlátozták, illetve szüntet­ték meg. — A gazdasági hatékony­ság növelésében azonban még távoliról sem használtuk ki lehetőségeinket — mon­dotta. A termelés szerkeze­tének korszerűsítése a szük­ségesnél lassúbb ütemben haladt, még sok a kihaszná­latlan tartalék, a többi között a gépkapacitás és az idő kihasználásában, az energia-, az anyag- és a kész­letgazdálkodásban, a műsza­ki fejlesztésben, a munka­erőgazdálkodásban, a mun­ka- és üzemszervezésben. A kohó- és gépiparban is meg­mutatkoztak az irányító munka és a vállalati gazdál­kodás fogyatékosságai, ame­lyékhez a világpiacon bekö­vetkezett váSítozásokinak sem­mi közük, die a világpiaci változások következtében sokkal szembetűnőbbekké váltak. Mindez olyan teher, amitől mielőbb meg lehet és meg is kell szabadulnunk. Rugalmasabb alkalmazkodást a piaci viszonyokhoz A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy az V. öt­éves tervidőszakban a kohá­szatnak és a gépiparnak je­lentős részt kell vállalnia a népgazdaság további dina­mikus fejlesztése érdekében. Intézkedéseket tesznek a gép­ipar dinamikus növelésére, a cél a többi között az, hogy a gépipar exportját a nehe­zebb külgazdasági feltételek mellett is évente mintegy 10 százalékkal növeljék Mint mondotta, a tervegyezteté­sek eredményei alapján je­lentősen bővülnek a kohó- és gépipar kapcsolatai és szélesedik együttműködése a szocialista országokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval. — Tervünk realitásának — mondotta — ez a legfőbb bá­zisa. Ugvan akkor kiemelke­dő feladatunk, hogy a kö­vetkező öt évben megkétsze­rezzük dollár viszonylaté gépexportunkat Ez igen neigy feladatokat jelent vál­lalatainknak, mert a tőkés világ gazdasági , válsága szű­kíti a gépipari termékek ér­tékesítési lehetőségeit a ka­pitalista piacokon. — Jelentős fóliádat a bel­földi igánvek kielégítése is. Célunk, hogv a következő tervidőszakban a ma még hiánv jellegű fogyasztási cilkk°k is mngtelejíő minőség­ben és vát’asizt,ékben a vá­sárlók rendelkezésére álda­nak. Mindezt a piaci viszo­nyokhoz való gvorszbb. tu- ga'limaisaibb oikalmQÍZlrodi"*ic^*t, olyan t««T-m-k°k gvámtásávril ketl nae'p'zlősítnr'.i’yPr. ame­lyek minden áron értékesíthetők Ehhez na­gyobb iczízkn vn rrnkrég a termelésiben rövid idén be­llin hasznosítható kutatán5 és fejlesztési eredményekre, y-n-mt szorgalmazzuk k* dni ő- feilaartő intézeteink és ter- m'ai’őváMn.iiatnirk szorosajbb, intézményem teH rmmjkakao- csolatát. további licenrek és k-rvrezerű termelési eii.á-rások átvételét a szocialista és tő­kés országoktól. — Áthoz, hogy fiz. V. öt­terv időszakéban — alig roy-P-vő jimy-a-faP Tv5,té[Sgi1 és jiAnveeéban pzj r>­POS tétszémmial din—mi ­^,ts.-kb-n T'övdV“',-i|''n a ven. pcoayVó—.os ior—nák-k régi. plongnrlKoia+tain az dlavlt, a gazda-—á —iád a.n tamaelős yisszasznra’iás^ illetve meg­6Zi'—,,tatése. Ma számos vállalatnál a megfelelő eszközök és a munkaerő hiánya gátolja a korszerű, gazdaságosain elő­állítható termékek gyártá­sát. Ezért más vállalatoknál, vagy akár az adott vállala­ton belül a gazdaságtalan termelés megszüntetésével eszközöket és munkaerőt kell felszabadítanunk, átcsoporto­sítanunk a dinamikusan fej­leszthető termékek gyártásá­hoz. E feladatok végrehajtá­sára a vállalatiaknál és a minisztériumban is határo­zott intézkedésekre van szük­ség. A minisztérium kidol­gozta a szelektív fejlesztés és a gazdaságos termékszerkezet kialakításának legfőbb elve­it és kritérium-rendszerét. Ezek szerint a termelési és exportszerkezetet alapvetően befolyásoló kiemelt fejlesz­téseket tervezünk, többek között a fényforrások, a vá­kuum-technikai gépek, a közúti jármű részegységek és a számítástechnikai eszközök gyártásában, továbbá az olaj- és gázvezetékekhez szükséges automatikai-, te­lemechanikai hínköziő-rend- szerek előállításában. Ugyan­csak fejleszteni keli a szer­számgépek, telefonközpontok és átviteltechnikái berende­zésék, az orvosi műszerek, az energetikai, a vegyipari gé­pek és berendezéseik gyártá­sát A hazai igények jobb kielégítésére és a tőkés im­port helyettesítésére fejleszt­jük a kábelék és vezetékek, a villam-osszerelési anyagok, a gördülőesapágyak és az elektronikus alkatrészek gyártását A dinamikus fejlesztésre kijelölt termékcsoportok jó- részénél már hagyományok­kal rendelkezünk. Ezek a termékek magasan kvalifi­kált munkát tartalmaznak, gyártásukat hazai anyag- és alkatrészbázisokra, illetve szocialista alkatrész importra építhetjük. E területeken technológiai rekonstrukcióval is bővíthetők a termelési ka­pacitások és minden feltétel adott az így létrejövő kapa­citások hosszú távú gazdasá­gos kihasználásához. A miniszter elmondotta; műszáki és gazdasági mérle­gelés alapján összeállították azoknak a termékeknek és termékcsoportoknak a jegy­zékét is, amelyeknek hazai gyártása — különösen magy­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents