Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 18. (Folytatás az 1. oldalról.) tásd szerveit és a tudományos kutatóintézetek között. A terv fő céljai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagy- ságiremidjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosain megvalósíthatók. Tervcéljaink kimunkálá- 6áfoam jelentős miért ékben támaszkodni tudtuinlk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munlka legfontosabb eredményeire. A gazdasági fejlődés fő Irányait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép és hosszú távú célok összehangoltak. Az V. ötéves terv gazdasági fejlesztési feladattad — mindenekelőtt a termelő ágazatokban, az energetikában és a mezőgazdaságban — összhangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére kialakított fő irányzatokkal. A következő évek fontos feüadata a gazdaság külső és beüső egyensúlyának megteremtése, ezért a távlati fejlesztés néhány fontos céljának a megvalósítását (például a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem növekedési ütemének a közelítését, a felhalmozási hányad, főleg a feldolgozó iparok arányának növelését még az V. ötéves terv sikeres teljesítése esetén is csak a 80-as évtizedben lehet határozottabb célként megjeüiőlmi. A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30—32, az ipari termelés 33—■ 35, az építési-szerelési tevékenység 30—33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elérMínden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaságpolitikai feladatnak tekintsük. A nemzetközi gazdasági feltételek számunkra kedvező és számottevő javulására — az előrejelzések szerint — nem számíthatunk. Ezért a gazdasági egyensúlyt alapvetően belső erőforrásainkra támaszkodva kell helyreállítani. Az egyensúly Javításának egyik szükségszerű feltétele, hogy az V. ötéves terv időszakában a belföldi felhasználás növekedése a nemzeti jövedelem növekedésénél lassúbb ütemű legyen. Ennek megfelelően a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos már említett növekedésével szem' t ;n a belföldi felhasználás 23—25 százalékos növekedését tervezhetjük. A növekedésinek ez az aránya ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a fejlesztés anyagi alapjai bővüljenek. Ily módon folytathatjuk tehát megkezdett fejlesztési programjainkat, sőt újakat is elkezdhetünk, kielégítő bár a korábbinál szeréi nyebb mértékben növelhetjük az életszínvonalat és emellett a nemzeti jövedelem növekményének nem kis hányadát az egyensúly javítása érdekében használhatjuk fel. A gazdasági egyensúly javítása az álliamháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tiszta jövedelemnek az eddiginél nagyobb hányadát kívánjuk az állam- háztartás részére elvonni. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükségszerűség, ismeretes, hogy kimerültek a termelés fejlesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagyszámú új munkaerő bevonására a termelésbe és új munkahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma alig néhány tízezer fővel növekszik majd. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban csökken az aktív keresők száma, az iparban ■ lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben kismértékű létszámnövekedésre számíthatunk. tünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekintetben a korábbiaknál nehezebb feltételekkel kell számolnunk, a növekedés tervezett üteme az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy éppen megmerevedést Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tudatosan létrehozott változásokban tükröződnek. Nincs tértől és időtől elvonatkoztatott gazdaságpolitika, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal párosuló elvi következetesség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpolitika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását, sőt azok még következetesebb megvalósítását szolgálja. Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és nesm kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszámemelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerőhiány ma különösen ezeken a területeken okoz nagy gondokat. Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mező- gazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. Meglévő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelentené, ha a beruházások megvalósítási idejét le tudnánk rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglévő állóeszközökkel is. Erre nyomatékosan felhívja a figyelmet az a körülmény, hogy a gépek egységére jutó termelés 1967. óta lényegében stagnáL Ügy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatékonyabb munkára való törekvés hassa át. Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt összesen 340—350 milliárd forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok megvalósítását Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és ellátás. A villamosenergiaipar termelése a következő öt évben erőteljes Ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energia-szerkezet korszerűsítését. 1930-ra az energiafelhasználásban a szénhidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy az energiaforrásokban az import aránya az idei 45 százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogén-szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetunió, nak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a felhasználásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980-ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz felhasználásával számolunk. Ennek érdekében a hazai termelést legalább 6 milliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehozatal növelése céljából részt veszünk A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban, öt év alatt a műanyaetermelés több mint két és félszeresére, a poliakrilnitrilszál termelése több mint kétszeresére nő. 1980-ra az egy lakosra jutó műanyagfelhaszniálás az 1975. évi 24 kilóról 38—40 kilóra emelkedik. Számottevően növeljük a korszerű műtrágyák, növényvédőszerek, állatgyógyászati és takarmánykiegészítő szereli gyártását Tovább folytatjuk a gyógyszer- ipar fejlesztését Ugyanakkor a bányászatban és a kohászatban az átlagosnál kisebb lesz a fejlődés üteme. A strukturális változásokat segíti elő, hogy a vas- és acélgyártásban — korszerűbb, értékesebb termékek gyártása végett — elsősorban az ötvözött és nemesacélgyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek előállítását növeljük. Nagy figyelmet fordítunk a gépiparra, mert a gyártmányszerkezet átalakításában és korszerűsítésében kétségtelenül ez az iparág rendelkezik a legnagyobb lehetőségekkel. A gépipar rugalmasságának javítása céljából a terv az elő- és félgyártmányok, alkatrészek és részegységek korszerű termelésének a fejlesztését, a bel- és a külföldi kooperáció erőteljes bővítését irányozza elő. Néhány fejlesztésre kijelölt területen — a jobb exportképesség érdekében — megkezdődik a fontosabb gyártmányok, gyártmánycsoportok technológiai rekonstrukciója. A könnyűiparban folytatjuk a ruházati ipar rekonstrukcióját. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javítása, a gazdaságos kivitel növelése és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek rninőA mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hogy mezőgazdasági termékeinket minél értékesebb termékekké feldolgozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjukturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat de kihasználjuk a lehetséges előnyöket A hátrányos hatások elhárítása szempontiából is jelentős a Szovjetunióval hosz- szabb időszakra — számunkra fontos, más cikkek szállítása ellenében — kötött zöldség- és gyümölcs-szállítási, illetve előkészített gabonaszállítási egyezményünk is. A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105— 107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll. A beruházási összegnek mintegy a felét erre fordítjuk. A mezőgazdaság termelésének alapját továbbra is a szocialista nagyüzemek képezik, ezekben évente 4,5—5 százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős feladatok hárulnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban is az. hogy a népgazdaság építesi-szerelési igényeinek 30—33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagylétaz orehburgi gázvezeték építésében. 1980-ban a népgazdaság villamosenergia igénye mintegy 35 milliárd kwó lesz, az idei 25 milliárd kwó-val szemben. A növekvő import mellett tehát az erőművi kapacitások mintegy 1500 MW- os bővítésre is szükség van. Az energetikai kapacitások erőteljes fejlesztése következtében az energetikai beruházások aránya az ipar összes beruházásaiban az ez évi 30—32 százalékról mintegy 38—40 százalékra növekszik. ségileg magasabb szintű feldolgozása és tárolása a feladat Termelési és fejlesztési céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaprogramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív ipar- fejlesztés lehetőségeivel. A jövőben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de lehetőleg megszűnte tésére. A nehézségekből csak az lehet a kiút, hogy a vezetők megvizsgálják, milyen változtatások szükségesek a vállalat termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeiket gyártsanak. A gyártmányszerkezet korszerűsítése mellett Javítani kell termelési kultúránkat, tökéletesíteni kell a meglévő termékek minőségét, a szállítókészség egyeidejű javításával. Ennek is egyik módja a gazdaságtalan termelés korlátozása és megszüntetése. A másik módja új, versenyképes, jól értékesíthető, korszerű termékek előállítása. Hangsúlyozni szeretném a viszonylag kis ráfordítással és rövid időn belül verseny- képessé tehető termékek kiválasztásának fontosságát. A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált* agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971— 75 években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növekedési előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a termőföld ésszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékenység erőteljes emelésével érhető éL számú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. Az építőipari fejlesztéshez a terv szerint mintegy 19—20 milliárd forint áll rendelkezésre A növekvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására, valamint az állóeszközök elhasználódásából és a struktúra-változásokból adódó igényeli kielégítésére öt év alatt összesen 105—107 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. Amint e vázlatos ismertetésből is kiderül, a termelési ágazatokban a terv a fejlesztés minőségi tényezőire: a hatékonyság és a versenyképesség javítására, s ennek feltételeként a termelési szer. kezet korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. Ötéves tervünk szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése és a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítése. Nem is lehet ez másként, mivel a termelés szelektív fejlesztésének, a gyártmány- szerkezet korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználása. Ezt figyelembe véve. a külkereskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedik. A szocialista országokkal bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint , az import növekedése 32—35, az exporté 42—45 százalék! A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal tervezzük növelni a forgalmat úgy, hogy öt év alatt a tervezett gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges 36—40 százalékos importnövekedés mellett a kivitelnek legalább 60—65 százalékkal, ezen belül az ipari exportnak 75—80 százalékkal, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelnek pedig 40—45 százalékkal kell emelkednie. A behozatal — az ésszerű takarékosság keretein belül — ki fogja elégíteni a termelői és a fogyasztói szükségleteket. Különösen fontos azonban az importtal való ésszerű gazdálkodás, az importanyagok magasabb szintű feldolgozása. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott tervszerű együttműködésnek és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alaosonv jövedelmű családok anyagi helyzetének az átLagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—16 százalékos reálbérnövekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gazdaságpolitikánknak és életszínvonalpolitikánknak alárendelten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gazdaságpolitikai és életszínvonalpolitikai céljainkkal összhangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának növelése. A terv összesen 430—440 ezer új lakás építésével, ezen belül — a beruházási lehetőségek figyelembevételével — legalább 150— 160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi bér- és az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10—15 ezerrel több, mint a IV. ötéves terv időszakában. A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, Az. V. ötéves terv végrehajtása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy már a tervidőszak első évében határozott eredményeket érjünk el, mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javításában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyiségének, minőségének és szerkezetének kialakításában. Éppen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. A terv megvalósítása átfogó gazdaságszervező munkát követel. A Minisztertanács kidolgozta azokat az intézkedéseket, amelyeket a törvényjavaslat elfogadása után szándékozunk kiadni. Ezek a tervtörvény végrehajtásához szükséges konkrét feladatokat, határidőket és felelősöket határozzák meg. Fokozódik az új formáknak, a termelési együttműködéseknek, a nyers- és alap- anyagtermelés közösen történő fejlesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázvezeték, az Uszty—ilimsz- ki cellulózkombinát. a idem- bajevi azbesztkitermelő és dúsító kombinát és a Vinnyi- ca—Albertirsa közötti 750 kv-os vülamostáwezeték építésében. A feldolgozóiparban is bővülnek kooperációs és szakosítási kapcsolataink. A szocialista nemzetközi munkamegosztás nagy előnye annak tervszerű és stabil jellege. Mindebből azonban nem szabad arra a következtetésre jutni, hogy a vállalatok elhanyagolhatják a gyártmány- és gyártásfejlesztési munkát A KGST országok igényei dinamikusan fejlődnek és egyre inkább számolni kell a korszerű termékek versenyével is. A kölcsönös előnyök és érdekek tiszteletben tartása elvének alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Gazdasági és politikai érdekeinkkel összhangban jelentősen bővülnek gazdasági 'kapcsolataink a fejlődő országokkal. E téren különösen fontos a termelési, fejlesztési és kooperációs együttműködési formák megteremtése. mindenekelőtt az óvodák, általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. A kulturális ellátásra előirányzott eszközökből növekvő hányadot fordítunk az oktatás céljaira. A lakosság egészségügyi és szociális ellátásának javítására rendelkezésre álló erőinket mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére, a kórházi betegellátás színvonalának emelésére, különösen a szülészeti és gyermekellátást szolgáló egészségügyi hálózat bővítésére összpontosítjuk. Társadalompolitikai és gazdasági feladataink megvalósításához a tervjavaslat ösz- szesen 970—980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet sor. Ez 25—26 százalékkal nagyobb, mint 1971—75-ben. Az évenkénti átlagos növekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években elért növekedésnél. Figyelembe véve azonban a gazdasági egyensúly követelményeit, a rendelkezésre ói’ó anvaPi eszközöket, valamint az építési előirányzat ítszessegét — ez a beruházási lehetőségek felső határát jelenti. Ezért társadalmi és gazdasági megfontolások alapján rangsorolni kellett az igényeket és őszintén meg kell mondani, nincs mód arra, hogy a jelenlegi helyzetben minden jogos és gazdaságilag ésszerű igényt kielégítsünk. Viszonylag kevés új nagyberuházással számolunk és a terv most csak az 1976—77- ben megkezdődő nagy beruházásokról dönt. Javaslom, hogy a további beruházásokról a későbbiekben, a változó feltételek ismeretében hatá». ro?zunk. A terv gazdaságnolitik céljaival összhangban és az új gazdasági feltételeknek megfelelően került sor a gazdasági szabályozó rendszer módosításaira. Ezek elősegítik a társadalmi tiszta jövedelem elosztási arányaiban korábban bekövetkezett ked vezőtlen eltolódások korrig ■ - lását. az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodást, á feilesztéshez és a termeléshez fűződő hatékonysági követelmények következetesebb érvényesítését és jövedelem- politikai céljaink jobb megvalósítását. A népgazdasági terv az ország terve. Megvalósítása azonban a vállalatokon, a termelő és gazdálkodó kollektívákon múlik. Kezdeményező munkájuk nemcsak saját terveik, hanem az egész népgazdasági terv megvalósításának (Folytatás a 3. oldalon) Egyensúly belső erőforrásainkra támaszkodva Szerkezeti változások az iparban A mezőgazdasági fejlesztés középpontjában a gépesítés A lakásépítés kiemelt feladat Tervteljesítés összefogva, közös erőve’
