Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka Beterjesztették az V. ötéves terv törvényjavaslatát—Megkezdődött a vita Tegnap délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt a/, országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki, Tanácsának elnöke, házár György, a Minisztertanács elnöke, Aczéí György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, továbbá a Központi Bizott­ság titkárai, valamint a Minisztertanács tag­jai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkredi iáit külképviseletek szá­mos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi vá­lasztásról szóló jelentését. Eszerint a Veszprém megyei 13-as számú országgyűlési választóke­rületben az időközi választás a törvény elő­írásainak'megfelelően folyt le, képviselőnek Udvardi Erzsébetet választották meg. Apró Antal tájékoztatta a képviselőket, hogy a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság az Orszá­gos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, a jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta Udvardi Erzsébet megbízólevelét, s miután az a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelt, javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés ezt követően tudomásul vette az Országos Választani Elnökség jelentését, majd a Jogi, Igazgatási és Igazságügyi Bizottság ja­vaslatának megfelelőéin Udvardi Erzsébet or­szággyűlési kéDVisslőt igazoltnak iélnntottn ki Apró Antal ezután tájékoztatta a képviselő­ket, hogy a Hazafias Népfront Országos Taná­csának elnöksége javaslatot terjesztett elő bi­zottsági tag felmentésére, illetőleg a bizottsá­gokban felmentés és elhalálozás folytán meg­üresedett helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Kovács Sándor képviselőt miniszterhelyettes! kinevezése miatt ipari bizottsági tagsága alól felmentette. Gyuricza I,ászló Jtéuviselőt az ipari bizottság tagjává, Benjámin László kép­viselőt pedig a kulturális bizottság tagjává megválasztott a. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vet­te az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéi­ről, majd Apró Antal bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából Huszár István, a ■kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke benyújtotta az országgyűlésnek a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot, Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter pedig a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysoro­zatát: 1. A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. Ü. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költ­ségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozéját Haszár István: A terv megvalósítása átfogó gazdaságszervező munkát követel Tishte’it Országgyűlés ’ Kedves Elvtánsak! Országunk életében nagy jelenjbőoógű egy-egy ötéves tervidőszak laaánása és egy újűíbb kezdete. A terv min- darälaor sízociailista társadal­munk sokoldalú fejlesztését saouigáiijia, ezért teljasítrése, egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése, mem- különiban az elkövetkező idő­szak céijiainiallí és feladatai - na/k meghatározása lag fon- tcsalbb teendőink egyike, egész népünk ügye. Az 1971—75. évékre szóló népgazdasági terv legfonto­sabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a kiegyensúlyo­zott és egyenletes gazdasági fejlődést, a tarmeiás konsze- rűsátését és összetételének javítását, a nemzeti vagyon gyarapítását, a lakosság élet- színyonialiánalk folyamatos nö­velését, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus bőví­tését, s ezen belül a KGST- orszáigcklkal való együttmű­ködés elmélyítését, gs/. ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bál- a tervidőszakból néhány nap még hátira van, az ada­tokból már most megállapít­ható, hogy a nemzeti jövede­lem aiz előirányzott évi 5,5— 6,0 százalék helyett 6,3 szá­zalékkal növekszik. Az ipari tarmeiás évi átlagos növeke­dési üteme a tervezett 6 szá­zalékkal szemben 6,5 száza­lékos, a mezőgazdasági ter­mékek termelése .is gyorsab­ban emelkedett, mint az elő­irányzott 2,3—3 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3—3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyara- podáiSát teljes egészében a bérmialMcenyság nevelkedése biztosította. A termelésben lekötött eszközöket is fi- gyetombe véve pedig a nem­zeti jövedeflem növekedéeá- nak már mintegy 60 százalé­ka a hatékonyság javulásá­ból származott. A tervidőszakban az aíktív keresők száma mindössze 1,8 századakkal növekedett, a munkaidőalap pedig némileg csikként, mert az orseágbam — néhány munkakör kivételé­vel — lényegében befejező­dött a rövidített munkahétre való áttérés. A beruházásoknál is elő­térbe kerülltak a nem anyagi jellegű ágazatok. Ezek beru­házása 90 százaié'áltál, míg az anyagi termelési ágazatoké csák 40 százalékkal nőtt. így a nem anyagi ágazatok ará­nya a szocialista szektor ösz- szes beruházásaiban elérte a 21 százalékot. A termelési és a ráfordítá­si szerkezet gyors ütemben változik. Ezt akikor is lát­nunk és értékelnünk keli, ha talán épp itt sürgetjük leg­inkább a még gyorsabb át­alakulást. A szerkezeti válto­zásokat elsősorban a közpon­ti fejlesztési programok se­gítik. Tovább korszerűsödött az energiatermelés és a föl­használás struktúrája. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki szempontból ptogtressrzív á»a- zateik, mint pl. a műszeripar, a híradástechnikai és ssámí­táistechnfkai ipar, a közúti járműgyártás, a gyógyszer- ipar, a műtrágyagyártás, va­lamint, a petrolkémiai ipar, A (gépipar termelésének kb. egvhairmada új, legfeljebb három éve gyártott termék. Miratenmék eredményeként a termelési: meghaladó ütem­ben növekedett az ipari ter­mékek értékesítése, elsősor­ban a külföldön értékesített termékek mennyisége. A mezőgazdaság gyors fej­lődését jól szolgálta az ipar- szerű termelési rendszerek, megjelenése, és elterjedése,, a' gépesítés " színvonalának növelése,, a korszerű vegy­szerek — a műtrágyák, növáinyvédőszerek — egyre nagyobb mértékű ailkaltaa- záöa. Íme, ezek a gazdasági nö­vekedésnek talán a legfonto­sabb, az intemzív fejlődést leginkább jelző vonásai. A népgazdaság hatékony- ságának javulása aligha kö- vciiketzhetett voflima :be, ha ha­zánk nem ólt volna a nem­zetközi munkamegosztásnak, mindenekelőtt a KGST-or- szágotk tervszerű együttmű- Iködésánék a lehetőslégeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcso­latunk a Szovjetunióval. Fejlődésiünket a beruhá­zások számot! tevő növelésével értük eL A most befejeződő ötéves tervben- közel 50 sízá- zaléMfell nagyobb a beruhá­zások volumene, mint a meg­előzőben. Az átlagot megha­ladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Gyors ütemű fejlődés az ipara termelésben Különösen gyorsan fejlő­dő bt a villamasanerigiaipar, az ópítőianyagipar és a vegy­ipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást fejezitüink be, közöttük olyan jelentőseket, mint a Thoirez külfejtés, a Gagarin Hőerőmű, a Duna- meniti Hőerőmű I. szakasza, a székesfehérvári könnyű­fémmű széliesszaiag henger­műve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengermű­ve, a Magyar Vagon- és Gépgyár motorgyártó, és fu- tóműgyértó kapacitásának a fejlesztése, a Borsodi Vegyi­kombinát PVC üzeme, a Ti­szai Vegyi Kombinált olefin- műve, a Berememdi Cement­gyár, a lábatlant vékonypa­pírgyár, a Borsodi Sör- és Malátagyár, a kiskörei víz­lépcső I. üteme, a metró ke­let—nyugati vonala, a szege­di Biológiai Kutató Intézet. A teffjes befejezés előftt meg­kezdte tarrnélésót néhány olyan nagy létesítmény, mint a páti új műtrágyagyár, a hejőcsa/bai cement- és mész.- mű. A gazdasági építőmuníka eredményeként tovább csök­kenitek az egyes országrészei c közötti gazdasági saímtkü- löMbségek. Az Alföld és a DéHf-Duanántúl gazdasági fej­lődése — a tervnek megfe­lelően — meghaladta az or­szágos átlagot Gazdasági eredményeink alapján népünk etotszin vo­nlaiénak javításában, a szo­cialista életmód kiteljesedé­sében is számottevő eredmé ­nyeket értünk el. Az egy fő­re jutó reáljövedelem a terv­nek megfelelően 1975-ben várhatóan kib. 26. az egy ke­resőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb mint öt évvel ez­előtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fon­tos szociálpolitikai intézke­dések születtek. Javult a laikáiseffikíitottság. öt év alsi!$ a terveaett 400 özeméi' mint­egy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tevrürJk fő cél­jait annak ellenére teljesít­jük, hogy gazdaságunkat ér­zékenyen befolyásolták a tő­kés viilággaizdaságbain 1973 ősizétől kibontakozó, gyors üt<emű inflációtól kísért vál­ságjelenségek és a számunk­ra hátrányos árairámyválto- zá®ok. Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények között is meg tudtuk valósí­tani, a szocialista tervgaz­dálkodás fölényét bizonyltjai. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt és van a szocia­lista közösség országai össze­hangolt, tervszerű együttmű­ködésének, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósított szoros kapcsolatoknak. Az elmúlt öt estztenöő gaz­dasági fejlődése a vázolt ne- hézsiógek ellenére is jó ala- . pokat teremt szocialista épí- tömunkiánk folytatásához. A tervjavaslat elkészítése széles körű, toollekítv mun­ka eredménye. Kidolgozási­ban részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vál­lalatai ; Szoros együttműködés ala­kult kíi az országos irányító, illetve a helyi álllamigazga­(Folytatás a 2. oldalon.) SConggrasszusaf tart fsa ss Kubai VConutmniata VPéfert ß Küzpsali Bizottság beszámolnálak előadója Fidel Castro Termelékenység a jövedelem forrása Az ipari termelés növeke­désének több mint 90 százalé­ka a termelékenység növeke­déséből származott, összeha­sonlításul emlékeztetni sze­retném a tisztelt képviselő elvtárssikat arra, hogy a Hl. ötéves terv időszakában pél- d iul az ipari tarmalés növe- !. edssiánjek még csak kéthar­madát fedeztük a murika 1 ormeléficenységéniek növefice- ■ őséből, és ezzel a IV. ötéves torv is csak mintegy 75—80 f • ízaíjékos szint en számolt. A r -'-rjgiandosáigibain a termelts • "vakedése az aktiv keresők r imának mintegy 12 száza- 1 Ikos csökfcenéje mellett ment végbe. A foglalkoztatottság szer­kezetében társadalmilag is jelentős és gazdasági fejlett­ségűn (kikéi összhangban álló változás következett be. Míg 1965—70. között az anyagi termelés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés terüle­tén csak 5 sjüázaMlkkail növe­kedett a foglalkoztatottak száma, addig a most záruló te rvi d öszakba.n az anyagi termelés ágazataiban foglal­koztatottaik száma gyakiorla­tijáig nem változott, a nem anyagi termelés áigazataiban azonban mint egy 12 sm za- lékP.cail növekedett, ezáltal javulhatott a lakosság e'Cá- táea az egászségütgy, sa. okta­tás és a s^olgBltatáBcik más te­rületén. Ez a gazdaságifejlő- dés és az életszínvonial növe­kedésének kísérő jelensége, következménye, s egyben fel­tétele is. Havannában, az ötezer személyes Marx Károly színház­ban tegnap helyi idő szerint reggel 8 órakor — közép-európai idő szerint délután két órakor — megkezdődött a Kubai Kommunista Párt első kongresszusa. A tanácskozáson, amely rendkívüli jeűentőiségű ese­mény a Kubai Kommunista Pánt és az egész ország, ha­tan-Amenka és a nemzisttlközi mnjnkásmozgalom számára, kétszázezer párttag képvi­seletében 3136 küldött vesz részt. A Marx, Engels és Le­nin. valamint a kubai füg­getlenségi harc és forradalmi mozgalom történelmi alak­jainak képével - díszített te- remiban 86 testvérpárt, hala­dó mozgalom és szervezet küldöttsége is helyet foglalt A Magyar Szocialista Mun­káspárt delegációját a Köz­ponti Bizottság első titkára, Kádár János vezeti, aki a kongresszus elnökségében foglalt helyet Ugyancsak az elnökség tagja volt többek közölt Todor Zsivkov, a Bol­gár Kommunista Part Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Mihail Szuszüov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára, valamint a töb­bi szocialista országból kül­döttségek vezetői. Ott volt a nemzetközi munkásmozga­lom számos kiemelkedő egyé­nisége, köztük Alvaro Cu- inhal, a Portugál Kommunis­ta Párt főtiitlkára, Rodney Arismendi, az Uruguayi Kommunista Párt első titká­ra és Georgies Marchaás, a Francia Kommunista Párt főtitkára­Panitosan 8 érakor a kül­döttek tapsvihara közben foglalták el helyüket az el­nökségben a Kubai Kommu­nista Párt vezetői, élükön Fidel CasÍróval, a KKP első titkárával. A tanácskozást Raul Castro, a KKP másod- taStoám nyitotta mag. A küldöttellc megválasztot­ták a kongresszus vezető- szerveit, munkabizottságait és jóváhagyták a napirendet. A Kubai Kommunista Párt legfelsőbb fórumának napi­rendjén összesen 27 téma szerepel. A pánt Központi Bizottságának beszámolóján kívül — amelynek előadója Fidel Castro — megkülön­böztetett érdeklődés előzi meg az olyan térnék vitáját, mint a párt programnyilat­kozata, az új ötéves terv, az új szocialista alkotmány irányelvei, a párt szervezeti szabályzatával kapcsolatos kérdések. Helyi idő szerint 9 óra 20 perckor lépett a szónoki emalványre Fidel Castro, hogy megtartsa a Központi Bizottság beszámolóját. Fidel Castro beszéde, amely nem csupán a győze­lem óta eltelt 17 esztendő munkáját elemzi, hanem elő­ször ad marxista—leninista szempontból átfogó, részletes elemzést a kubai független­sági harc több mint százesz­tendős küzdelmének egészé­ről. s vázolja a jövő felada­tait, szerdán és csütörtökön, tehát keit részben hangzik eL A párt első titkára a beszá­moló első részében a törté­nelmi múlt legfőbb állomá­sait elemezte. \ Az országgyűlés téli ülésszakán Huszár István miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke expozéját mondja

Next

/
Thumbnails
Contents