Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-12 / 265. szám

1975. novero’jer 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MESTEREMBEREK Olyasom a mestergerendá- iról a szépmívű feliratot Nagyiván egyik házában. *.Csontos Menyhért gazda faját köHségével, Kovács Jó­zsef pedig mesteri kezével, készítette Szalontai Pál se­gítségével, 1887.” Emlékszem gyermekko­romból : a boci nyakán ott a Ikötélverő remeke, s a vásár­iban képesek voltak a kötél árán fél óráig is alkudozni, mivel az nem foglaltatott a boci értékében. És utána a parola, áz áldomás! Birka- bőr bekecsben, melyet tímár kikészített, szűcsmester re­mekbe formált. Odahaza pe­dig az asztalosmesterek tám­lás ágyai, faragott székei, szekrényei, generációkat rin­gató bölcsői,.. A konyhában a fazekasok szilkéi, tészta- szűrő tálai, csuprai, korsói, az udvaron csirkeitatói. És a teknővájók mo6Ó-, dagasztó-, •sózóteknői, fakanalai, fatálai, itatóvályúi... . A kis nádas házak tár­;gyait gyűjtők, üzletelők ke­resik, ma már az egykori használati tárgyak modern lakások díszei. És a pöttöm­nyi nádas házacskák is fo­gyatkoznak ... — A nádtetőt sohasem a jómód rakatta a házra — mondja Smigrócki Lőrinc, a nagyiváni Petőfi Tsz 49 esz­tendős- tagja, nádtető-csináló mester. — Húsz éve még nádtetős, dűledező házak vol­tak Nagyiván főutcáján is. Most? Háttá a falut, igaz? Nád. Amíg él a mocsarak hajlékony serege, állatoknak ed otthont. A régi Alföld paradicsoma volt a vízi szár­nyasoknak, vicsognak, vízi pocnak. békának. A ma} — egyre gyérülő — nádasoknak is akad még lakójuk: rucák, 6iklók, békák. S ha levágják a nádat, embernek lesz fe­dél. Á szükségtől a flancig Smigrócki Lőrinc apja, nagyapja is e mesterség meg­becsült folytatója volt. No­vembertől áprilisig vágták a nádat, esőben, hóban. A jég­be sokszor beszakadtak, s bi­zony keserves dolog volt mesfürödve dolgozni a jég­táblák között. A nádat azon­ban kévébe kell kötni, part­ra hordani, felkúpolni, el­szállítani a tároló helyre, feldolgozni... Kiválogatják, osztályozzák, méretre vágják (lecsapják a „zászlót” ás „tö- velik”). Nis. áll a ház, rajta van a „fázat”, a nádat fel- dol.álják kévénként, a mes­ter felraKja az első sort a lécezésre és „lekorcolja” íaz- az- lévairia dróttal, ahogyan az asszonvik férceinek). Ez­után jött a ,.felverés”, lent­ről a gerinc felé. A kúpnál áttörték a r.ád hegyét hát­oldalra, leszegték náddal és lekorcclták egy sor léccel is. . Megfő: c'-ultak a dolgok: amit légen a nyomor dói­tól t. ma csak a jómód en­gedheti meg magának. Gyá­rak tucatjai ontják a tető­fedő anyagokat, de a nád és a nádverő mester egyre ke­vesebb. Munkája ugyan van, de... — Meg kell fizetni — ma­gyarázza Smigrócki Lőrinc. — Most a Madártani Intézet épületét nádaljuk itt a falu szélén, a filmeseknek pedig felépítettük a Morgó csárdát egy film forgatásához — díszletnek. Szoktunk javítani téeszhodályokat is. A nádat exportra termeljük. A nád­tetőt inkább csak a hagyo­mányok őrzése miatt csinál­tatják. No meg üdülőhelye­ken a flanc. a luxus ... Drá­gább a nádtető mint a cse­rép vagy a pala, múlandóbb is, tűzveszélyes... Tűz. Félrevert harangok riasztják a határt, emberek dobják el a kaszát a búza­földeken, rohannak a falu felé, vödröket, vödröket, tűz­oltókat, vizeslajt robog a vízzel... Egy nádtetejű há­zon cicáznak nyúlánk, falánk, tiszta lángok, a padlásról anyamacska szájában hordja le a kölykeit, jajveszékelő verebek csaponganak nád­tetőben veszett' lakásukat si­ratva, ég a tető, a padlástér­ben, jó nevelőhelyén csöpög, serceg, kormozódik a finom háziszalonna ... Odabentről gyermekágyas asszonyt men­tenek ki csöppségével együtt. A kút mellett hordó tele víz­zel, vödör hörböl belőle, zutty rá a lángokra . .. Vödröt, vödröt, eridj innen kisfiam — tessékeltek odább ... Hát így esett az a gyer- • mekkori tűz. A falu minden udvarán, minden kút mellett hordó volt, tele vízzel, tűz esetére. És lajt. Emlékszem a káposztáshordóra. És a vé­ka. A húsosdézsa. Bc#oshor- dö: a jó kedv forrása! Bacchus és Diogenész kedvence A hordó. Ügy kezdte, mint boroshordó. Amikor korhadt, dohosodott, kikerült a kút mellé vizet tárolni. Amikor tovább öregedett, romlott, a lehullott gyümölcsöt tartot­ták benne. Ha már erre sem volt jó, akkor moslékos dé­zsa lett... Emberek szület­tek, haltak. A hordó maradt. Fűrészpor, egyengető, gör­bekések, 140 centis eresztő- gyalu ... Ebben a szakmá­ban nincs kontár. — Egy évben hány hordót csinál? — Egyet sem. Ez csak be­mutató volt az iméjit. a ma­ga kedvéért. Nyugdíjas va­gyok. Tavasszal ismét kér­tem volna az ipart, de a tanács elűt&sítoit,' hogy nem kell már Kisújszállásnak kádármester... Pedig több mint 50 esztendeig csináltam ezt a borzasztó nehéz mes­terséget. Vége. A falon oklevél: Bakondi János, a szakma kiváló kis­iparosa. Bemutató a kedvemért. A mester szinte cirógatta kü­lönleges szerszámait. „Ho­gyan? Kiválogatjuk az anya­got, tükörre fűrészelt, szála mentén hasított fát. Kikép- zem a hordódongát gyaluval, fűrészekkel. Látja? Ez itt a fejvastagság, emitt a hasvas- lagság. Az állító abroncsok­kal építjük össze a hordót, ezután meghajlítjuk. Legya­luljuk a két végét, csint vá­gunk bele, s helyére tesszük a feneket. Utána kívülről le­gyaluljuk, új vasakat verünk rá, két lyukat fúrunk, csap­nak és a bor betöltésére szol­gálót.” Nos. ha ilyen precízen ké­szültek a hordók időtlen idők óta, a hordólakó Diogenész aligha akadhatott volna jobb „lakásépítő” mesterre. Ó, csak a mai mesterekre is ragadna ebből valami! — jut eszem­be új lakásom. — És most, csendes a műhely ? — Fatalpakat csinálok. Ezeket én kezdtem készíteni Kisújszálláson. Most már gyártják a Vas- és Faipari Szövetkezetben, a Faipari Vállalatnál, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára is fog­lalkozik vele, és persze a KUNSZÖV — milliós tétel­ben. Én az utóbbi helyen vagyok bedolgozó ... Bakondi János tudására jellemző, hogy a megválto­zott társadalmi, gazdasági körülmények között rugal­masan tudott változtatni munkáján. Ennek érdekében elkészített egy saját szer­kesztésű fapapucs készítő gé­pet — Annak idején nagy be­csületem volt Kisújszáttáson. Neveltem kilenc szakmunkás tanulót is... Egy-kettő ha folytatja a mesterséget. Ne­kem egy fiam és egy lá­nyom van. A fiam villamos- sági technikus. Nincs folyta­tás... Persze a régi szakmák sok­kal lassabban vesznek - ki, mint ahogyan az újak meg­jelennek. A munkák ma már differenciálódnak, egy-egy i észfeladatot kell elvégezni­ük a mestereknek. A martfűi cipőgyár hat­ezer dolgozójának több mint fele futószalag mellett dol­gozik. „A szalag másik pont­ján egy asszony ragasztót ken a cipőfelső közepére. Le­vesz. Ken. Felrak. Levesz. Ken. Felrak. Egy asztal mel­lett két asszony cipőt fűz. Négy lyuk, csomó, négy lyuk, csomó, négy lyuk... A talp- illesztés már bonyolultabb munka, összesen hét kéz­mozdulat. A fiatal asszony, aki illeszt, szakmunkás.”' A lapunkban év elején megje­lent Monotónia című riport- sorozatból idéztünk. És so- jj Tolhatnánk a példákat. Ru- j haipari üzemekben: egy munkás a koptatót varrja a férfinadrágok aljára. Egy másik a sliccbe villámzárat... A tiszafüredi Alumíniumáru- gyárban egy gép forgatja a teáskannát, egy munkás páj- szert tart oda, csinálja a mintázatot... És így to­vább. A régi típusú mesterember mindent maga csinált, mun­kája alkotó jellegű volt. El­hamarkodott dolog volna azonban pálcát törni a mai mesteremberek tudása fölött. Tudásuk kollektív tudás, melynek eredménye az olcsó, szép, jó minőségű tömegter­mék. A szalagrendszer ter­melékenységéről ma még nem tudunk lemondani. Azonban még a szalagnál dolgozó munkásokban isren* geteg többlet van a régi tí­pusú mesteremberekkel szemben. Általános művelt­ségük jóval magasabb, poli­tikai képzést kapnak, részt vesznek a közéletben, elsa­játított ismereteiket együt­tesen és sokszor ellenszol­gáltatás nélkül hasznosítják (társadalmi munka), szakmai továbbképzésekre, színházba, moziba, kirándulni, üdülni járnak ... Mindezt nem le­het elválasztani korunk mes­terembereitől. Más típusú tudás kell: ez a változás azonban konfliktusok forrá­sa (gyakori munkahelyvál­toztatás, szakmaváltoztatás 6tb.). Vakarni egészen más Napjainkban legalább is küszöbén állunk a termelő­erők minőségi újjászervezé­sének, azaz a tudományos­technikai • forradalomnak. Egyre több, komplex tudást igénylő szakma van. Például a jászberényi Hűtőgépgyár célgép műhelyének munká­sai szinte együtt konstruál­ják a mérnökökkel a gépe­ket A jászberényi Aprító­gépgyárban emeletmagasan ül egy esztergályos, s onnan irá­nyítja a gépmonstrum mun­káját: két méter átmérőjű fogaskereket csinál. Vagy az olajbányászoknál egy jó fú­rómester: szinte érzi, hogy másfél, két kilométer mé­lyen milyen rétegen megy át a fúró, s bravúros bizton­sággal gdja a terhelést... Együtt él a kis — szinte manufakturális — műhely, a monoton munkát diktáló sza­lagrendszer és az új mester­emberek, a specialisták. Ez utóbbiakból kell egyre több. Körmendi Lajos KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (3.) Van egy varázsige Felsőruházati holmijaink forgalmából a kötöttáruk 1970-ben 23,7, 1974-ben 36,3 százalékkal részesedtek. A vevők által keresett, a gyá­rakban gazdaságosan előál­lítható áruk eladása nem gond. Ám mi történt volna akkor, ha néhány esztendeje nem ismerik fel a vállalatok bizonyos termékeik — pl. kártolt anyagok — népszerű­ségének rohamos csökkené­sét, a kötött, hurkolt cikkek keresettségének gyarapodá­sát? E szónokinak tűnő kér­déssel azt kívánjuk érzékel­tetni. hiba, ha a vállalat pusztán a már gyártott ter­mékek gazdaságosságát vizs­gálja, s azt nem, hogy a ké­szített áru helyett mine len­ne szükség, mind a oiaci igé­nyek alapján, mind a válla­lati hatékonyság javítása ér­dekében. Ezt a hibát még ma is sokan, sokszor elkövetik. VÍLTGZHH5 KELL Nincs olyan termékösszeté­tel — gazdasági szerkezet sem —, melyet egyszer ki­alakítottak, s attól kezdve véglegesen stabil. A technika haladása, új szükségletek ki­alakulása stb. magával hoz­za, hogy a termékszerkezet­nek változnia kell, mert az csak akkor nevezhető jó­nak, ha hatékony munkát tesz lehetővé. A munka, pe­dig akkor hatékony, ha a legkisebb fajlagos ráfordítás­sal a legnagyobb egységnyi eredményt éri el. Kedvező irányban váltód­hat ügyi is a termékszerkezet, ha a meglevő termékeket fo­lyamatosan tökéletesítik, faj­lagos költségeit csökkentik, a gazdaságos termékek arányát növelik a teljes árukibocsá­táson belül. Ugyanilyen fon­tos azonban, hogy a fejlesz­tésnek állandó tényezője le­gyen a szelektálás, a régóta gyártott, korszerűtlenné - vált, mind kisebb hatékonyság­gal előállítható cikkek fel­váltása a friss kutatási, technológiai, vagy divat stb. változást megtestesítőkkel. Ez olykor sokba kerül. A poli­Iparszerű kender­termesztés Alig pár hónapja hagyta jóvá a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um a kendertermesztés rend­szerét, amelynek érdekessé­ge, hogy ipari vállalat dol­gozta ki, hozta létre. Tervszerű előkészítés után kezdődött meg a rendszer szervezése, bevezetése az új idényre, s máris biztatóak az eredmények. Egy hónap alatt 21 gazdasággal 3 600 hektár­ra kötött a szegedi Kender­fonó és Szövőipari Vállalat hosszú lejáratú, öt évre szóló njegállapodást. propilén például rendkívül változatos célokra felhasz­nálható műanyag. Az 1978- ra elkészülő, évi 40 ezer fon­na polipropilént előállító gyár azonban — Lenin város­ban — 4,2milliárd forintos beruházást követel. Ilyen döntést aligha hozhat egy vállalat, ha minden tekin­tetben nem érzi a népgazda­ság cselekvő egyetértését. KM0TÉK a KEÍtEI Van ma egy varázsige a vállalatoknál, s így hangzik: „majd ha odafent döntöttek”. Arra utalnak ezzel, hogy a termékszerkezet változtatása felsőbb döntések függvénye. Csakhogy: a motorkerékpá­rok, a tengeri hajók, a tv- kéocsövek, az orsós magne­tofonok, a zsebrádiók előál­lításának megszüntetését — gazdaságtalanságuk miatt —, a normál tehergépkocsik ki­bocsátásának mérséklését, azonos okból, eldönthetik-e kizárólag „odafent”? Hiszen valamennyiről — bír olvkor megkésve — a vállalatok mondták ki az ítéletet, mert közvetlenül érzékelhették a piac elutasító magatartását. Ahogv a Diaci értékelés, s a nemzetközi együttműködés teszi gazdaságossá olyan ter­mékek előállítását, mint a színes televízió, a festőbe­rendezések. a daruk stb. Nyugodtan leírhatjuk az ismert, de sajnos, nem elég­gé értett törvényszerűséget: az ioar ágazati szerkezetét, s vele a termékszerkezet bizo­nyos körét a központi fej­lesztési programok, valamint az egyedi nagyberuházások lényegesen befolyásolják. A gyártmányszerkezet folya­matos alakítása azonban csakis vállalati körben me­het ■vég1'?, a lmzoonti akarat — az élőbb jelzett módokba .-7-, csupán az iránvt mutat- híttái’s’ a lehetőségeket bővít­heti, ele nem tehet meg sem­mit a vállalatok helyett. KINEK FONTOS Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az ország­A karcagi Népművészti Agyagipari Szövetkezet eb­ben az évben eddig 3,4 mil­lió forint értékű árut ter­melt. A kis szövetkezet termé­keinek zöme különböző fa­zekaskészítmények : fali ke­rámiák, -lámpatestek, gyer­tyatartók, poharak, butellák, korsók. Kalocsára másfél millió forint értékű, hőkan­dallóhoz való burkolócsem­pét is szállítottak. Különös próbaégetésre is sor került augusztusban. A híres fekete nádudvari kerá­gyűlés legutóbbi ülésszakán a kormány munkaprogram­ját előtérj esztve, megállapí­totta: „A minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kifejlesztése és termelésének növelése (...) a legcélravezetőbb és úgy­szólván egyedül járható út­ja annak, hogy ellensúlyoz­ni tudjuk a megváltozott ár­arányok hátrányos következ­ményeit és a - szükségletek­nek megfelelően bővíthessük behozatalunkat.” Magyarázatot nem igénylő válasz ez arra a sűrűn el­hangzott kérdésre, hogy mi­ért s kinek ennyire fontos, sőt, elsőrangú, a termékszer­kezet korszerűsítése. Az ötö­dik ötéves terv előzetes vál­lalati előirányzatai azt mu­tatják, hogy most már vilá­gosabb a fölismerés —mind­annyiunknak fontos —, mint volt korábban. A SŐLYF0KTST ÁTHELYEZIK Ezt bizonyítja, hogy elő­térbe kerültek az ún. prog­resszív termékcsoportok — a hosszú távon is fejlesztésre •érdemesek —, egyebek kö­zött az energetikai gépgyártás több terméktípusa, az auto­mata megmunkáló berende­zések, a szerelési munkák gé­pei, a professzionális hír­adástechnikai eszközök, a számítástechnikai cikkek stb. Eddig a haladás forrása jó­részt a központi, kormányza­ti döntések köre volt. A vál­lalatok elsősorban külső té­nyezőkben — pl. árproblé­mákban stb. — keresték a gazdaságtalan termelés oka­it, s erőfeszítéseik külső in­tézkedések kikényszerítésére irányultak. Az előbbiekben jelzett előirányzatok azzal biztatnak, hogy végre a súly­pontot eltolják a .vállalatok: mások sürgetése helyett ma­guk látnak a cselekvéshez.' Mészáros Ottó (Következik: Szellemi és anyagi erővel) mia egyik ismert alkotója Fazekas József Karcagra jött, és vezetésével megkíséreltek kavicsolt díszítésű fekete ke­rámiát égetni. Sikerrel, még­hozzá olyannal, hogy a kö­vetkező évre máris van más­fél millió forint értékű ren­delésük fekete cserépedé­nyekre. Ugyancsak kész a szerző­dés a zalalövői szövetkezet­tel, amelynek értelmében a karcagiak 2 millió forint ér­tékű, konvektorburkolásra alkalmas kerámiát készíte­nek részükre. Karcagról Burko!őcsempék, díszkerámiák CSEHSZLOVÁK—MAGYAR együttműködés keretében fejlesztették ki az úgynevezett ZT—300 típusú silóadaptert, amelyhez az adaptert a BMG törökszentmiklósi gyárában készítik. A gépgyár jövőre hatszáz gyártására kötött szerződést, s a nagy teljesítmé­nyű tömegtakarmány betakárítógépből már a magyar mezőgazdaság is vásárolhat. A gyár szerelőcsarnokában az alapgépekre szerelik a* adaptereket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents