Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-11 / 264. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLYP 1975. november 11. Walter Sslsael Moszkvában Együttműködés, a világbéke javára Megkezdődlek az államfői tárgyalások A VDK Nemzetgyűlésének Állandó Bizottsága, valamint ezzel párhuzamosan a Dél­Vietnami Népi Felszabadítási front Központi Bizottsága, a Hatnapos hivatalos látoga­tásra tegnap délután Moszk­vába érkezett Walter Sceel nyugatnémet szövetségi el­nök. A Vnukovói kormány­repülőtéren a vendéget Nyi- kolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter fo­gadta. Scheelt útjára elkísérte Hans Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és kül­ügyminisztere is. A repülő­térről a vendégek a Kreml­ben kijelölt szálláshelyükre hajtattak, majd elkezdődtek a megbeszélések. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke és Andrej Gro­miko külügyminiszter, Wal­ter Scheel, a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetsé­gi elnöke és Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügy­minisztere között. A látogatás idején áttekin­tik a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok idő­szerű kérdéseit. A helsinki Európa-csúcs óta elteltidő­szakban ez az első magas- szintű érintkezés a két or­szág vezetői között. Holnap és csütörtökön Gromiko kü­lön is tárgyal Genscher kül­ügyminiszterrel. E tárgyalá­sok középpontjában várható­an a helsinki záróokmány megvalósításával összefüggő kérdések állnak majd. Tegnap este a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának el­nöksége a Kremlben foga­dást adott Walter Scheel tiszteletére. Csütörtökön és pénteken Walter Scheel vidéki utazást tesz. Megtekinti az üzbekisz- táni fővárost — Taskentet, valamint az építészeti neve­zetességeiről híres Szarnar­kandot. Az elnök szombaton utazik haza a Szovjetunió­ból. Scheel személyében elsőíz­ben utazott nyugatnémet el­nök a Szovjetunióba, s láto­gatásának jelentőségét az a körülmény is fokozza, hogy a helsinki biztonsági érte­kezlet befejezése óta a Szovjetunió és az NSZK ve­zetői még nem találkoztak egymással. A szovjet főváros politikai köreiben megjegyzik hogy Scheel látogatásának meg­határozott gyakorlati jelen­tőséget is kell tulajdonítani elsősorban a helsinki záró­okmány megvalósításának konkrét kérdéseit illetően, nemkülönben a két ország közötti nagyarányú gazdasá­gi együttműködés problémái miatt. A Szovjetunió és az NSZK kereskedelmi forgal­ma az idén eléri a tízmilli- árd márkát. Az NSZK tehát változatlanul a Szovjetunió legnagyobb tőkés üzlettársa és abszolút értelemben is legnagyobb kereskedelmi partnereinek egyike. A for­galom további bővítésének azonban a moszkvai kom­mentárok szerint akadályai is vannak, -elsősorban a nyu­gatnémet jobboldali sajtó, mely bizonyos üzleti körök sugallatára azt igyekszik be­bizonyítani, hogy ebből a kereskedelmből a Szovjet­unió húzza a nagyobb hasz­not. Moszkvában elutasítják ezt a propagandászólamot, s kimutatják, hogy nemcsak kölcsönös érdekről van szó, hanem arról is, hogy a szov­jet megrendelések jelentősen hozzájárulnak a tőkés gazda­sági válság következményei­nek enyhítéséhez az NSZK- ban, különösen a munkanél­küliség csökkentéséhez, mi­fingola Nehéz függetlenség Leonel Cardoso, Angola portugál főbiztosa hétfőn délelőtt a luandai kormány­zósági palota báltermében nyilatkozatot olvasott fel az egybegyűlt újságírók előtt. A nyilatkozat szövege szerint ,.ünnepélyesen proklamálta” Angola függetlenségét, és az országot „átadta népének”. A gyarmati múlt jelképét, a portugál nemzeti lobogót tegnap délután vonták le utoljára. Az MPLA helyi idő szerint éjfélkor kiáltja ki az ország függetlenségét. Cardo­so sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a három ango­lai mozgalom nem egységes, de — mint mondotta — Por­tugália nem érzi magát ézért felelősnek. (■KOMMENTÁRUNK.) Rengeteg véráldozat után — Afrika egyik leggazdagabb és legnagyobb állama, Angola, átlépi a függetlenség küszöbét. Becslések szerint az idén tavasszal kirobbant belső harcok máris több áldozatot követeltek, mint a portugál gyarmati hatalom ellen vívott felszabadító háború tizenhárom esz­tendeje. Portugália legnagyobb gyarmatán, az 1246 700 négyzet- kilométer kiterjedésű s közel 6 milliós Angolában 1961-ben kezdődött a függetlenségi harc. A politikai és a fegyveres küzdelem élén kezdettől az MPLA állt (Movimento Popular de Libertacao de Angola — Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom). Az MPLA 1956-ban alakult a legmélyebb illega­litásban: tevékenységében aktív szerepet játszottak a marxis­ta csoportok, a városi mulatt lakosság radikális körei, bal­oldali érzelmű portugálok és számos törzsi szervezet. Az MPLA egyedül kezdte, s a későbbiekben egyedül viselte a fegyveres harc minden terhét. A gyarmati hatalom ellen ví­vott küzdelem e korai szakaszában is megjelentek azonban már a megosztási kísérletek. A tavaly április 25-i lisszaboni fordulat után az angolai nép egyedüli törvényes képviselője, az MPLA mellett fel­bukkant a színen az FNLA és az UNITA is. Az idén január­ban a portugáliai Alvorban a függetlenségről megkötött né- i gyes egyezményt a két jobboldali szervezet csakhamar fel­rúgta. Feloszlott a Luandában rövid ideig működő ideiglenes kormány és nem hozott eredményt egyetlen békéltető tár­gyalás sem. Nem is hozhatott: Holden Roberto és Joanas Sa- vimbi szervezed ugyanis nem az MPLA-val való békés együttműködésre, hanem az erőszakos hatalomátvételre törekedett. Joggal fejtették ki a haladó MPLA vezetői: Angolában nem belharc, polgárháború folyik, hanem fegyveres külföldi intervenció. Ezt a megállapítást számtalan tény támasztja alá: az FNLA egyenruháiban elfogott zairei katonák, ugyan­ennek a szervezetnek a kínai katonai kiképzői és a velük együtt harcoló portugál zsoldosok, valamint az MPLA elleni hadmozdulatokban támogatást nyújtó és Angolában 250 ki­lométernyire benyomuló dél-afrikai reguláris alakulatok. Lisszabonban feszült figyelemmel kísérik az angolai -fej­leményeket. A lisszaboni külügyminsztérium. úgy nyilatko­zott, hogy az ENSZ elé terjeszti Angola ügyét, ha a három mozgalom nem egyezik meg. Angola egyetlen valódi felsza­badítási mozgalma, az MPLA határozott: november 11-én ki. kiálltja a harcban megszerzett függetlenséget. vei e megrendelések 200 ezer nyugatnémet munkás foglal­koztatását biztosítják. A szovjet emberek kifeje­zik reményüket, hogy ez a találkozó is hozzájárul majd a két ország közötti kapcso­latok, a kölcsönösen előnyös együttműködés elmélyítésé­hez, a bizalom, a kölcsönös megértés erősítéséhez az európai és a világbéke ja­vára. Békeszerető és Demokrat!- kus Erők Szervezete, az Ide­iglenes Forradalmi kormány, a Tanácsadó Testület és az értelmiség képviselői együt­tes ülésen tanácskoztak a két országrész állami vezeté­sének egyesítéséről. A VDK Nemzetgyűlésének Állandó Bizottsága és a Déli Tanács­kozó Tesület is megválasz­totta azt a bizottságot, amely hamarosan megkezdi a közös tennivalók megbeszélését, és Az ENSZ közgyűlése teg­nap túlnyomó többséggel két határozatot fogadott el a pa­lesztin kérdésről. A 101 szavazattal, nyolc el­lenében — 25 tartózkodás mellett — elfogadott hatá­rozat felszólít arra, hogy a palesztinai felszabadítási szervezet, a palesztinai nép képviselőjét egyenjogú részt­vevőként hívják meg mind­azokra a közel-keleti tárgyú tanácskozásokra és értekez­letekre, amelyeket az ENSZ égisze alatt rendeznek. A másik határozat — ezt 93 szavazattal 18 ellenében, 27 tartózkodás mellett fogad­ták el — arra szólít fel, hogy ismerjék el a palesztinai nép nemzeti önrendelkezési jogát és adják vissza a paleszti- naiaknak a közel-keleti há- • borúk során elrabolt tulaj­donaikat. E határozat értel­mében 29 tagtllam képvise­lőinek részvéteiével bizott­ság létesül és 1976. június 1-ig programot terjeszt elő a palesztinai nép elidegenít­hetetlen jogainak gyakorlá­sáról. Rendkívüli tanácskozás Lisszabonban Rendkívüli tanácskozást tartott .vasárnapról tegnapra virradóra a portugál kor­mány. A megbeszélésen részt vett Gomes államfő, továbbá a kommunista párt, a szo­cialista párt és a demokra­tikus néppárt főtitkára is. A legutóbbi belpolitikai esemé­nyeket és az angolai helyze­tet vitatták meg. A reggel öt órakor végétért ülésről nem adtak ki hivatalos köz­leményt. Űjabb részletek váltak is­mertté a vasárnap esti lisz- szaboni tüntetésen elkövetett provokációról: a főszereplők a „Portugália Kommunista Pártja — marxisták—leni­nisták” (PCP — M. L.) mao­ista formáció zászlaja alatt tüntető szélsőségesek voltak, a tűztől és a könnygáz- gránátoktól, illetve a lövé­sektől megrémült tömeg me­nekülése közben többen sú­lyos zúzódásokat szenvedtek. A biztonsági erők három személyt letartóztattak. „Felszólítunk, mindenkit, aki harcolni akar a fasiz­mus visszatérése ellen és a forradalom vívmányainak megszilárdításáért, hogy fog­janak össze a kommunisták­kal, és a harc élét fordítsák a reakciós jobboldal ellen” — jelentette ki Alvaro Cun- hal, a PKP főtitkára vasár­nap este Lisszabonban egy ifjúsági gyűlésen. Feszült helyzetben élünk — mondotta Cunhal —, a reakciós erők ösztönzést me­rítenek az utóbbi napok ese­ményeiből. A jelenlegi kö­rülmények között elengedhe­tetlenül szükség van arra, hogy politikai megoldást ta­láljunk. Ennek a politikai megoldásnak azon kell ala­pulnia, hogy megerősödnek az MFA haladó erői, és el­távolítják a kormányból a reakciós erőket, különösen a PPD-t — tette hozzá Cunhal. Mindenfelől PRÁGA Prágában megkezdődtek a tárgyalások a CSKP KB küldöttsége és a Német Kommunista Párt küldöttsé­ge között. A tárgyalásokon a csehszlovák delegációt Vasil Bilak, a CSKP elnökségi tagja, a KB titkára, a Né­met KP küldöttségét pedig Herbert Mies, a párt elnöke vezeti. DACCÁ Abu Mohammed Szájén, az új bangladesi- államfő tegnap az összes miniszteri tárcát a legfelsőbb katonai adminisztratív tanács t'-’ü között osztotta szét. ÚJDELHI Szvaran Szingh, indiai had­ügyminiszter meghívására hétfőn ötnapos látogatásra Indiába érkezett Martin Dzur hadseregtábornok, csehszlo­vák nemzetvédelmi minisz­ter. HAVANNA Pattanásig feszült a hely­zet a guatemalai—belizei ha­táron. A korábban Brit Hon­duras néven ismert közép­amerikai ország miniszterel­nöke szerint „a guatemalai invázió bármely pillanatban bekövetkezhet”. Az egy hete riadókészültségbe helyezett guatemalai haderő gépesített alakulatai felvonultak a be­lizei határhoz, és csak a tá­madási parancsra várnak. AGADIR II. Hasszán marokkói ki­rály parancsának megfelelő­en hétfőn reggel visszaindul­tak a „békemenet” résztve­vői Nyugat-Szahara terü­letéről Tarfayába. A spanyol hírügynökség el-acuni tudó­sítója arról tájékoztatott, hogy a tömeg fegyelmezetten kezdte meg a hazavonulást. SZÖUL Huszonkét egyetemista pe­re kezdődött meg Dál-Korea fővárosában, Szöulban. A di­ákokat azzal vádolják, hogy megsértették Pák Csöng Hi elnök rendkívüli törvényét. A vádlottak a bíróság sze­rint azzal sértették meg a törvényt, hogy egyetemista bizottságot alakítottak, diák- tüntetések szervezésére. dönt az egész országra kiter­jedő általános választások­ról is. A VDK Nemzetgyűlésének Állandó Bizottsága elé Pham Van Dong miniszterelnök terjesztette a két országrész egyesítéséről és a szocializ­mus építésének az egész or­szág területén való meggyor­sításáról szóló programot, majd Truong Chinh, a Nem­zetgyűlés Állandó Bizottsá­gának elnöke az egyesítés konkrét teendőit ismertette. Mind az északi, mind a dé­li bizottságba 25—25 tagot választottak be. A VDK bi­zottságát Truong Chinh, a Politikai Bizottság tagja, a VDK Nemzetgyűlése Állan­dó Bizottságának elnöke ve­zeti. A déli országrész bizott­ságában Pham Hung, a Poli­tikai Bizottság tagja, a VDP déli szekciójának titkára el­nököl. A bejelentéssel kapcsola­tos kommentárok egyértel­Brezsoyev iidviz Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára üdvözle­tei intézett a Koreai—Szov­jet Baráti Társasághoz, amely a napokban ünnepli megalakulásának 30. évfor­dulóját. Brezsnyev nagyra értékeli a társaság tevékeny­ségét, amelynek célja a Szov­jetunió és a KNDK népei kö­Összeül az HŰK Az NDK népi kamarájá­nak elnöksége tegnap elha­tározta, hogy december 5-ére összehívja a népi kamara ülését. Á napirenden szere­pel a Szovjetunió és az NDK között október 7-én Moszk­vában aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény­ről szóló törvényjavaslat, az műén hangsúlyozzák, hogy az amerikai imperializmus felett aratott győzelem új korszakot nyitott Vietnam életében. Megteremtette az ország teljes egységének fel­tételeit. Vietnam egységes ország volt. Az 1945. évi augusztusi forradalom hely­reállította egységét, a feudá­lis urak és az imperializmus bűne, hogy újra részekre szakították az országot. Most megérett az idő a ré­gi egység helyreállítására, hiszen az imperializmus és a reakció erőinek megsemmisí­tése után a déli'órszágrész is a szocialista társadalom épí­tésének útjára lépett. A tel­jes egység megteremtése az egész vietnami nép közös akarata, mivel csak az egész ország erőinek összefogása és a szocializmus építésének meggyorsítása biztosíthatja a végleges függetlenséget, amelyért harminc éven át milliók adták életüket. ete o KSZlí-hez zötti hagyományos baráti ás együttműködési kapcsola­tok fejlesztése és megszilár­dítása. Az évforduló alkalmából a Koreai—Szovjet Baráti Társaságot kitüntették a Né­pek Barátsága szovjet ér­demrenddel. népi kamarája NDK 1976. évi népgazdasági terve, az államháztartási terv, továbbá más kérdések. Előzőleg az NDK népi kamarájának külügyi bi­zottsága tegnap egyhangúlag jóváhagyta az október 7-én Moszkvában aláírt szovjet— NDK barátsági együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. Magyar-olasz kapcsolatok A magyar—olasz kapcso­latok fejlődése hosszú ideig elmaradt a lehetőségektől, bár a két ország érdekei a gazdaság, a kultúra és az élet egyéb területein az együttműködés bővítését in­dokolták volna. A legalap­vetőbb nemzetközi kérdé­sekben az olasz kormány a NATO és a Közös Piac or­szágainak egyeztetett állás­pontját képviseli. A nem­zetközi enyhülés azonban az olasz politikában is érezteti hatását, s erősödik az a fel­ismerés, hogy politikai és gazdasági megfontolások egyaránt indokolják az Olasz­ország és a szocialista orszá­gok így hazánk közötti kap­csolatának fejlesztését. A kedvező külpolitikai irány­zat különösen a 60-as évek végétől kezdett érvényre jutni, s éppen Aldo Moro kormányfő nevéhez fűződik, aki 1969-ben vette át ismét a külügyek irányítását és jelenleg miniszterelnökként is kezében tartja a külpoli­tika vezetését. Az országaink közötti po­litikai érintkezés — az ál­talános nemzetközi enyhülés hatására is — gyorsabb ütemben fejlődött, rendsze­resebbé vált. Kölcsönös lá­togatások jelzik — különö­sen 1970-től — a politikai éri ntkezés élénkülését. A külkereskedelmi miniszte­rek megbeszélései nyitották meg a sort, majd 18 minisz­teri szintű találkozó, illetve miniszterelnök-helyettesi lá­togatás következett. A kül­ügyminiszterek háromízben tárgyaltak, maga Aldo Moro külügyminiszterként tavaly járt Budapesten. Mindkét részről egyöntetű a véle­mény, hogy a külügyminisz- ri találkozások, s a szakmi­niszterek kölcsönös látogatá­sai kedvező irányban befo­lyásolják a politikai légkört, a két ország közötti kap­csolatok további fejlődését. Ami a magyar—olasz gaz­dasági együttműködést illeti fejlett tőkés gazdasági part­nereink között Olaszország hosszabb idő óta a második helyet foglalja el. Az Olasz­országba irányuló magyar export áruszerkezetére ki­váltképp a mezőgazdasági termékek kivitele volt min­dig a jellemző. Az ismeretes importzárlat bevezetéséig olaszországi ki­vitelünknek több mint felét a vágómarha és a marhahús tette ki. Az Olaszországból származó cikkek listáján fő­leg vegyipari, textil-és gép­ipari, valamint mezőgazda- sági termékek, továbbá hen­gereltáruk szerepelnek. A kétoldalú gazdasági kapcso­latok továbbfejlesztése szempontjából változatlanul alapvető fontosságú meglevő nehézségek főleg az élőmar­ha és a marhahús-exportunk tilalmából eredő problémák — áthidalása. Ez elsősorban a mezőgazdasági területen fennálló kooperációkkal old­ható meg. A két ország kulturális, valamint műszaki-tudomá­nyos kapcsolatai a tíz évvel ezelőtt megkötött államközi egyezmények alapján fej­lődnek. A kölcsönös együttműkö­désre irányuló törekvést do­kumentálják az utóbbi év­ekben létesített különféle államközi egyezmények is. Ezek egyebek között közúti, személy- és árufuvarozási, vagyonjogi, gazdasági, ipari együttműködési kérdéseket szabályoznak. A legfrisseb­bek közé tartozik az 1974- ben megkötött polgári légi- forgalmi egyezmény, s tár­gyalások folynak jogsegély-, egészségügyi, állategészség­ügyi, tengerhajózási, idegen- forgalmi és filmegyezmé­nyek megkötéséről. YIEINÖM Az egység raegterestése a Ép feszes akarata BiSZ-halározalok a palesziíB kérdésiéit

Next

/
Thumbnails
Contents