Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-11 / 264. szám
WT5. november EL SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A 7. SZ. VOLÁN JÁSZBERÉNYI ÜZEMEGYSÉGÉNEK Hatvani úti telepén 110 tehergépkocsi egyes szemléjét és futójavítását végzik két műszakban. Képünkön: GAZ —51 futójavítása «Síikor, cstafcor, cokor A Héki Állami Gazdaság hagyományosan nagy területen termelt cukorrépát egészen a hatvanas évek végéig, amikor azonban a munkaerőgondok arra kényszerítették, hogy minimálisra csökkentse répavetését Ez egybeesett az országos tendenciával, de Héken akkor nem mondtak le erről a növényrőL Megtették az első lépéseket a gépesített, kemizált termesztés bevezetéséért. A kísérletet 1972-ben siker koronázta, mert hektáronként több mint 500 mázsa cukorrépát takarítottak be. Nem kellett tehát sok bíztatás, hogy kidolgozzák a répatermesztési zárt rendszer technológiáját. A szervezés az év őszén kezdődött, s mivel a többi iizerrí is látta, milyen eredmények születtek Héken, 1973 tavaszán huszonkét termelőszövetkezet és öt állami gazdaság több mint 4 ezer 600 hektáron már a HCR tagjaként vetette el a cukorrépát. Az idén ősszel 29 partnerüzem 8 ezer 100 hektárt meghaladó területről szedi fel a termést. Három év alatt szinte megduplázódott a vetés, pedig a rendszernek csak két új tagja van. A magyarázat egyszerű: a gazdaságok ma kedvező áron értékesíthetik termésüket, s a HCR technológiája minimális kétkezi munkát igényel. A nagyüzemi termelés koncentrálódott, és egyidejűleg jövedelmezővé is vált. A ha- \ gyományos termeléssel 1 mázsa répa előállításához 2— 2,5 óra kétkezi munkára volt szükség, a héki zárt rendszerben ez lecsökkent 0,2— 0,3-ra. A termésátlagok is emelkedtek. A HCR megalakulásakor egy hektárról 332 mázsát szedtek fel az üzemek, tavaly 360 volt, az idén pedig 380 mázsa körül várható a rendszerátlag. Ennek jelentősége akkor látszik igazán, ha tudjuk, hogy a jelenlegi. viszonyok között a cukorrépa termelése hektáronként 280 mázsától nyereséges. Már a megalakuláskor célul tűzték ki: csak azokat a gépeket, munkaeszközöket vásárolják tőkés importból, . amelyeket itthon, vagy a szocialista országokban nem lehet megvenni. A berendezések 80—85 százaléka hazai és szocialista relációból származik. A munkaeszközök tehát viszonylag olcsón beszerezhetők és jó az alkatrészellátás is. Ennek köszönhető, hogy az idén 1973-hoz képest 173 tonnával több répát gyűjtenek be a gazdaságok, ez 5 ezer ember évi cukorszükségletét fedezi. A termelési kedv emelkedését jelzi az is, hogy jövő tavasszal már tízezer hektáron vetnek cukorrépát a HCR tagjai. Természetesen ezt a fejlődési ütemet meg is kell tartani. A gesztorgazda minden erejével ezen lesz a jövőben is, elsőrendű célja a termelés minőségének további javítása. A cukorgyárak ma még meglévő túlterheltségét úgy lehet áthidalni, ha a termelés időszakában, de főként a begyűjtés szervezésekor — a két fél érdekének figyelembe vételével — a népgazdasági cél a legfőbb szempont. A HCR, látva az ipar goAdjait, ez év őszén is a cukorgyárhoz igazította a betakarítás ütemét. így október végén a termőterület 35 százaléka még szedetlen volt. Horváth Géza a HCR osztályvezetője azt is elmondta, hogy a gépek teljesítőképességét figvelembe véve, — az időjárástól függően — november 15 és 20 között befejezik a cukorrépa betakarítását. A jövő évi réoatáb- lákat már felszántották a gazdaságok kiszórták az alapműtrágyát is. Ä gesztorgazda a téli hónapokban sem tétlenkedik. Ekkor elemzik az üzemben elvégzett kísérletek eredményeit, hogy 1976-ban a gyomirtással, a növényvédelemmel is kevesebb gondjuk legyen. B. A. És a kevelkezfBéiiyek? Új riisfajía Tiszasűlyrő! A Tiszasülyi Állami Gazdaság az országban a második. megyénkben pedig a legnagyobb rizstermelő központ. A gazdaság vezetői nem elégednek meg soha az e’.árt eredményekkel, állandóan keresik, kutatják az trat, a jobbat. Szoros kapcsolatot tartanak a szarvasi Öntözési Kísérleti Intézettel, fir. Lajtos János, az OKI kandidátusa új rizsfajtát kísérletezett ki. amelyet már el is ismerték, többszöri kipróbálás után elfogadták és engedélyezték a termelését. Tiszasüly kapja a vetőmagot, egyedül rendelkezik vele, és onnan adják tovább a gazdaságoknak. Az új fa'íából az idén már 690 hektáron termelt-k. Bár a terméshozam megegyezik az eddig termelt rizsfajtákéval, a szakemberek szerint termeléstechnikai szempontból több előnye van, mint például a Dubovszki 129-nek. ALATTYÄNBAN új egészségház épül. Az új létesítménnyel tovább javul majd az egészségügyi ellátás, megfelelő helyre kerül _az anya- és csecsemőgondozó, a körzeti Orvosi rendelő, a fogá- szati szakrendelő. Érthető tehát, hogy a 2 ezer 300 lakosú községben örömmel fogadták a hírt. A több mint másfél millió forint költséggel épülő létesítmény kivitelezésére a községi tanács a jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz építőrészlegével kötött szerződést. Az építők vállalták: 1976. április 30-ra befejezik a munkát, hogy utána átadják helyüket a belső szerelést végző jász- fényszarui költségvetési üzem munkásainak. Az épület alapozásit augusztusban kezdték. Néhány hétig jó ütemben haladt az építkezés, azután ... abbamaradt. Az építők először téglahiányra hivatkoztak, majd amikor a községi tanács beszerezte a téglát, azért panaszkodtak, hogy kevés a munkásuk. Közben elmúlt a nyár, végéhez közeledik az ősz, és az egászságház építése több mint két hónapig szünetelt. A kivitelező a községi tanács többszöri felszólítása után a napokban újból elkezdte a munkát. Az egészséghez építése tehát — ha nem is a kezdeti lendülettel — folytatódik. Alattyánban azonban már kevesen bíznak abban, hogy a létesítmény határidőre , elkészül. Kételkednek a tanács vezetői is, ezért nem mernek szerződést kötni belső szerelési munkákra a iiszfányszarui költ"4srv?t'»?i ütemmel, E2 PETIIG ASZAL a vészéi! vei jár. hogy a szerelők később már nem tudják vállalni a munkát. Vajon az építőrészleg vezetői — és a tsz vezetői — gondoltak-e erre, amikor megfeledkezve a szerződésről, abbaheg-riák a munkát? — illés — KULCSKÉRDÉS: A TERMÉKSZERKEZET (2.) Ki mire panaszkodik? öt év alatt az Iparban létrehozott tiszta jövedelem a korábbi másfélszeresére nőtt, amiben döntő szerepet játszott a termelési és termék- szerkezet változása. Ügy tűnhet tehát, hogy senkinek sincs oka különösebb panaszra. Az összefoglaló adat azonban nagyon is eltérő részleteket takar. A mai helyzet legfőbb jelemzője az, hogy a makró- struktúra, az iparszerkezet viszonylag gyors fejlődésével a mikrostruktúra, egy-egy vállalat termékszerkezetének lassú változása áll szemben, akár a gyártmányszerkezet — az új és a megszüntetett termékek súlyozott arányát —, a technológiát, akár a szervezést nézzük is. Homályos háttér Sok vállalat; például úgy sorolja értékesítési nehézségeit, mint amiről a szeszélyes vevő tehet. Holott e gondok túlnyomó része valójában a termék korszerűtlenségére, versenyképtelenségére, azaz gaz- daságtalanságára vezethető vissza. Ma aranyszabály: az új termék létrehozásának első pilanatában már meg kell kezdeni a továbbfejlesztést. Csakhogy — ez tucatnyi más tényezővel egyetemben — belevesz a homályos vállalati háttérbe. Az értékesítési nehézségek hangoztatása közepette szinte szó sem esik arról, hogy a vállalatok tekintélyes részénél el sem kezdődik vagy rendkívül lassú az újítások, találmányok hasznosítása, hogy a cég egész légköre nem kedvez az újat akaró, alkotó embereknek. . - jíjU-.w, jL*_iAv-jig»* Egy újítás, kétmiiiió forint ineytokarífás (Tudósítónktól) A rizsbetakarításhoz szükséges ötletes újítást dolgozott ki a Középtiszai Állami Gazdaság műszaki kollektívája. Hamal Antal főmérnök vezetésével. A 15.5 ezer hektáros nagyüzemben alkalmazott NDK gvártmá- nyú E—512-es gabonabetakarító kombájnokat átalakították és alkalmassá tették a nehéz talajú rizs aratására és cséplésére. A nagy teljesítményű kombájnok első két gumikerekének a helyére — jórészt házilag — csillagkerekes féllárictaloat szereitek. Az alkatrészek nagyobbik részét is a gazdaság műhelyeiben készítették. Az átalakított 11 kombájn az idei őszön kitűnően vizsgázott, mintegy ötven százalékkal nagyobb teljesítménnyel, jó minőségben áratta le, csépelte el a rizst. Az ötlet gvors megvalósítása révén 25 nap alatt betakarították a nagyüzem 1000' hektár rizste-mését. Kiszá- reí'nt'ák az újítás bevezetésének gazdasági előnvét Is: nem kevesebb mint kétmillió forint jött ki. Az Oi. kisebb teljesítményű speciális rizskombáin vásárlása ugyanis az átalakítás költségének több mint háromszorosába került volna. Az Országos Mezőgazda- ségi Kiállításon is kitüntetett újítás iránt a rizstermelő gazdasagok körében nasy az érdeklődés. Máris több tucat megrendelést kapott a gazdaság, noha műhelyének jelenlegi felkészültsége nem alkalmas sorozatgyártásra. Kezdeményezik. hogv valamelyik hazai MP^ÖGÉP vállalat rendezkedjék be a gazdaságos átalakítás elvégzésére. Az is tény: nincs, eddig nem volt megfelelő kényszerítő, ösztönző erő a vállalatokra. A mai támogatási rendszer — de a januártól életbe lépő már sokkal kevésbé — tetemesen hozzájárul a gazdaságtalan termék, idejétmúlt termelés konzerválásához. S az sem ritkaság, hogy a bajba jutott vállalatnál a felsőbb szervak beavatkozása időlegesen elfedi a feszültségek forrását, de ténylegesen nem oldja meg a gondokat. Ilyen esetekben megmentik attól a vállalatot, hogy kutyaszorítóba kerülve — azaz kikényszerítve — megkezdjék a termékszerkezet változtatását. Emi leoioSiSsan hiányzik A Gazdaságkutató Intézet egy felmérése során vállalati vezetőket kérdezve meg a gazdaságos, illetve nem gazdaságos termelésről, arra a következtetésre kellett, hogy jusson: elsősorbán nem a változás anyagi forrása hiányzik — a vállalatok egy kis részénél igen! —, hanem a rugalmasság. A cégek későn fedezik fel a termék elavulását — kiszorulását a felhasználásból —, s nagyon lassan cselekszenek a korszerűsítés, vagy a mással történő felváltás érdekében. Ma már természetesen a gépipari termékeknél — akár beruházási javakról, akár fogyasztási cikkekről van szó —, hogy a gyártónak és az eladónak meg kell teremteA tiszafüredi járási Népi Ellenőrzési Bizottság a tiszafüredi Hámán Kató, a ti- szaörs-nagyiváni Petőfi és a Tiszaszöllősi Petőfi Tsz-ben vizsgálta a zöldségtermelés, — feldolgozás, — forgalmazás helyzetét. Az a kép alakult ki, hogy a zöldségtermesztés egyik termelőszövetkezetben sem növekedett a kivánt mértékben. Ennek oka elsősorban az. hogy az előző években a kertészeti ágazat veszteséges volt. Az idén a szövetkezetek a termésátlagok fokozásával Befejezéshez közeledik az őszi gabona vetése, egész sor megye már teljesítette a népgazdasági előirányzatot — amint arról a MÉM-ben adtak tájékoztatót. Vasárnap este a Dunántúl nagyobb gabonatermesztő vidékein is sokfelé végérvényesen levonultak a vetőgépek a földekről, s ezzel véget ért a jövő évi búza termés „megalapozása”. Az országos összesítésből kitűnik, hogv több megye túl is teljesítette a búzavetási előirányzatot: eddig a legnagyobb mértékben Nógrád megye, ahol a gazdaságok a .tervezettnél 14 százalékkal nagyobb területen juttatták a földbe a vetőmagot. De 5 százalékkal nö- ve'ték a területet Fejér megyében és 2—2 százalékkal Bács-Kiskun, Békés és Heves megyében is. Többet vetettek — kereken egy százalékkal — a Borsod megyei üzemek is. A Győr-Sopron, a Veszprém, Hajdú-Bihar a Szabolcs-Szatmár, a Szolnok nie a szükséges javítószolgálatot és a folyamatos alkatrész-utánpótlást. (Hiszen a partnerek nem szívességből vásárolnak, hanem dolgozni akarnak a megvásárolt géppel, berendezéssel.) Mégis — mint az a Külkereskedelmi Minisztérium egyik friss ösz- szefoglalójából kiderül —, egyébként megfelelően érté- • kesíthető gyártmányok folyamatos eladását az akadályozza, hogy erre a vállalatok minimális gondot sem fordítanak. Érthető, ha emiatt az egyszeri vevő másodszorra nem tér vissza. Am érthetetlen, hogy a vállalat — miközben panaszkodik! — ily’ csekély rugalmasságra is képtelen. fl kapcsok még gyengék Szembetűnő, hogy a hazai gépipar behozatalában — más országokkal összevetve — mennyire alacsony a tovább felhasználásra kerülő termékek — alkatrészek, részegységek stb. — aránya. Azaz nem használjuk ki a termékszerkezet változtatásában a nemzetközi munka- megosztás kínálta előnyöket, s nagyon szerény a speciali- záció itthoni foka is. Jelentős fejlesztési feladatokat kell például megoldani 1976 és 1980 között a vákuumtechnikai termékeknél, a fényforrásoknál, a szerszámgépgyártásban a vezetékes és vezeték nélküli hírközlő berendezéseknél stb. S ha arra keresünk választ, mennyiben alapoznak a nemzetközi munka- megosztásra mindezekben a vállalatok, még mindig ázt hallhatjuk,, feleletül: majd kialakul... Mészáros Ottó Következik: Van egy varázsige és a magtermelés bevezetésével próbálták rentábilissá tenni a kertészetet — többkevesebb sikerrel. A vizsgálat nem tapasztalt előrelépést a kertészetek ke- mizálása, gépesítése terén sem. a kertészeti szakemberek alkalmazása pedig csökkenő tendenciát mutat. A korántsem megnyugtató eredmény miatt a járási NEB azt javasolta, hogy elsősorban valamilyen ösztönző rendszer kidolgozásával kellene segíteni a kertészeti ágazatok fejlődését. és a Vas megyei termelők eleget tettek a vetési előirányzatnak, és nem sok hiányzik már a terv teljesítéséhez Pest, Csongrád, és Zala megyékben sem. Baranya. Tolna, Somogy és Komárom megye üzemeinek azonban van még tennivalójuk, de a közeli napokban ezekben a megyékben is a földbe kerül a mag, s már csak a betakarítással kell törődniük. Mindent egybe vetve a MÉM szakemberei arra számítanak, hogy a gazdaságok idén országosan mintegy 1—2 százalékkal túlteljesítik a vetési előirányzatot. Az elvetett kalászosok jól keltek ki, korábban ugyan tapasztaltak kisebb-nagyobb foltokat 'a vetésekben, — amit lényegében a tál" i váltakozó nedvességtartalma okozott — de ezek az ecvenetlenségek fokozatosan eltűnnek és az őszi esőzések után végérvényesen megszűnnek majd a különbségek a vetések között. HEB-vizspálat a tiszafiredi járástól Már csak néhány megyéken dolgoznak a vefílgépek
