Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-06 / 261. szám

1975. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megemlékezések november 7-e al^abéi A megyében tegnap és m^ minden üzemben, gYÍrtian, intézménynél, hivatalban megemlékeztek^ illetve a mai map folyanon megemlékez­nek az .októberi forradalom évfordulójáról. tegnap Jászberényben is megünnepelték az évfordulót. 'Délután 16 órakor a szovjet Ihősök temetőjében, majd 17 'ÓTakor a főtéri szovjet hősi emlékműnél helyezték el a kegyelet koszorúit, 18 órakor pedig a Kossuth Tsz székhá­zéban díszünnepséget ren­deztek, amelynek ünnepi szó- snoka Szabó István, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Kisújszálláson tegnap 16 órakor a szovjet hősi emlék­műnél Tóth András, a városi pártbizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet, majd a város párt-, állami, társa­dalmi és tömegszervezetei­nek, gazdálkodási egységei­nek képviselői helyezték el koszorúikat az emlékmű ta­lapzatán. Tizenhét órakor a művelődési házban ünnepi műsort adtak a közép- és ál­talános iskolások, a zeneis­kolások és a városban mű­ködő művészeti csoportok. Túrkevén tegnap két he­lyen koszorúztak. A Felsza­badulási emlékműnél ifjú­gárdisták vonták fel a szov­jet és magyar zászlót, majd dr. Nagy Károly, a városi tanács vb-titkára mondott beszédet. Ezzel egyidőbsn a temetőben megkoszorúzták a ,, «szovjet hősök sírjait, 17 óra­kor nagygyűlést tartottak a városi tanács nagytermében, ahol Szurcsik István, a vá­rosi pártbizottság tagja, a Vörös Csillag Tsz elnöke mondott ünnepi beszédet. Kunhegyesen szintén teg­nap tartották a november 7-i ninnepséget, 16 órakor a szovjet hősi emlékműnél Ki- szely Sándor, a községi ta­nács vb-titkára mondott be­szédet, 17 órakor nagygyű­lést tartottak a művelődési házban, amelynek ünnepi szó­noka Lengyel Zoltán, a Kun­ság Népe Tsz elnöke, a köz­ségi párt-vb tagja volt. Kitüntetések Tegnap délután a Szolnok megyei Tanácsnál, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 53. évfordulója alkal­mából dr. Hegedűs Lajos, a Szolnok megyei Tanács el­nöke, áldozatkész és ered­ményes munkájuk elismeré­séül a Munka Érdemrend „ezüst” fokozatát -nyújtotta át Szakái Károlynénak, a tö­rökszentmiklósi Rózsa Ferenc téri Általános Iskola igazga­tójának és Vona Józsefinek, a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vízve­zeték-szerelőjének. ,A Mun­ka Érdemrend „bronz” foko­zata kitüntetést Bacsó János- né, a Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat kisújszállási vas-műszaki boltjának előadója és Trigo- la István, a „Patyolat” Mosó- Kelmesfestő és Vegytisztító Vállalat igazgatója kapta. Az Országos Tervhivatal elnöke az OT Kiváló Dolgo­zója kitüntetést, a tanácsok megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából Haraszti Károlynak, az MTVB terv­osztály főelőadójának az Or­szágos Tervhivatalban adta át november 3-án. Tegnap délelőtt az SZMT székházában Árvái István, a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsának vezető tit­kára mintegy hatvan szak- szervezeti aktívának, _ a mozgalom több évtizedes tár­sadalmi munkásainak kitün­tetést, illetve jutalmakat adott át. Az ünnepségen a Szakszer­vezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát vette át Cseppentő Miklós, a művelő­dési központ igazgatója. Ot- ven aktivista mintegy har­mincezer forint pénzjutalmat kapott. A Testnevelés^ és a Sport érdemes dolgozója jel­vényt kanta Jakab György szolnoki testnevelő tanár, a szakszervezeti tömegsport­mozgalom egyik Szolnok me­gyei vezető aktivistája. A nyugalomba vonuló Már­vány Mihály Budapesten vet­te át a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. ☆ A Szolnok megyei Rendőr­főkapitányságon rendezett ünnepségen M. Szabó István vezérőrnagy, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője nyújtott át kitünte­téseket. Cséplő Tibor rendőr őrnagy, Gönczi József rendőr őrnagy, Farkas Antal rendőr őrnagy, Tóth Pál rendőr szá­zados, Szabó' Ferenc rendőr százados a Haka Szolgálatá­ért Érdemérem arany foko­zatát kapta, üt személynek az ezüst, egynek pedig a bronz fokozatot nyújtotta át. Szentesi Lőrinc rendőr őr­nagy, Szabados Gyula rend­őr százados, Hajdú László rendőr zászlós, Adám Sándor rendőr főtörzsőrmester és Bartus István rendőr fő­törzsőrmester a Közbiztonsá­gi 1 Érem arany fokozata ki­tüntetésben részesült. Az ezüst fokozatot öt, a bronzot egy személy kapta. A rend­őri munka segítése terén ki­fejtett eredményes tevékeny­ségének elismeréseként a bel­ügyminiszter dr. Ábel Ala­dár osztályvezető főorvost a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tün­tette ki. Czakó Gyula őrnagy és dr. Kapai Sándor száza­dos a Parlamentben kapta, meg a Kiváló Szolgálatért Érdemrend kitüntetést. A megyei tűzoltóságon Szi­lágyi László tűzoltó ezredes, megyei tűzoltóparancsnok, belügyminiszteri kitüntetése­det adott át. Borsos László tűzoltó főtörzsőrmester (me­gyei parancsnokság), a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst, Tóth Bálint tűzoltó őr­mester (Mezőtúr), a Tűzbiz­tonsági Érem ezüst, Gugí László tűzoltó őrmester (Jász­berény), a Tűzbiztonsági Érem bronz fokozatát kapta. Tálas Sándor tűzoltó főtörzs­őrmester a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát novem­ber 4-én vette át a Belügy­minisztériumban. A kunhegyesi 767. számú Dózsa György úttörőcsapat ma reggel nyolc órakor a művelődési házban ünnepi csapatgyűlést tart, amelyen megemlékeznek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, majd kioszt­ják a csapatnak meghirde­tett antiimperialista szolida­ritási rajzpályázat nyertesei­nek díjait. A rajzpályázat el­ső helyezettje Cseke Judit kisdobos és Kasza Sándor úttörő. í ’fssziíOS, tartás, otcsé játÉsierek A jászapáti Vas- és Mű­anyag Szövetkezet idei ter­vében 42 millió 783'ezer fo­rint termelési érték előállí­tása szerepelt. Eredményesen működő részlege a gyerek tricikliket gyártó üzem. Az év elején vállalták: teljesí­tik TRIÁL megrendelését, és az év végéig 8 millió fo­rint értékben 47 ezer tricik­lit szállítanak az üzletekbe. Év közben kiderült, hogy bevált a szöyetkezol új ter­méke. Az eddigi két típusban készülő triciklik mellett ugyanis elkezdték a fémke- rekű, szebb kivitelű és tar* tósabb „Sztár” triciklik gyár­tását. A két régi típushoz ha­sonló áron értékesített „Sztár” iránt a vártnál na­gyobb volt az ^érdeklődés. A szövetkezet ezért módosította eredeti tervét, és szeptember 31-ig készült el 47' ezer tri­cikli. Az év utolsó negyedében pedig a TRIÁL megrendelé­sének megfelelően újabb szállítmány kerül a játék­boltokba, a kedvenc három- kerekűből. KíSZ-nap Kisújszálláson Tegnap KISZ-napot ren­deztek a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépisko­lában. A program' az iskola életéről szóló fotókiállítás megnyitásával kezdődött. Délelőtt dr. Kiss Kálmánná igazgató mondott köszöntőt majd ünnepi megemlékezést Papp Gyula, a pedagógus- pártalapszervezet titkára tar­tott. Ezután került sor a KISZ KB vörös vándorzász­lajának átadására, amelyet harmadszor, egyúttal végle­gesen nyert el az iskola. Bisztróban is ebédelhetnek Űj bisztrót nyitott meg teg­nap délelőtt Újszászon a Bajcsy-Zsilinszky úton Nagy József, a nagyközségi tanács elnöke. Az új vendéglátó he­lyiséget egy régi irodaépület átalakításával nyerték. Az .építkezés, — amelyet az Új­szász és Vidéke ÁFÉSZ sa­ját .építőbrigádja végzett — 250 ezer forintba került. Lét­rehozásával a község köz­pontjában levő tsz, ksz, ÁFÉSZ és tanács dolgozóinak előfizetéses étkeztetését kí­vánják elősegíteni. A biszt­róban egyidőben csaknem 100 vendég étkezhet Düntés és felelősség Napjainkkal?, amikor szerte az országban a vállalatok többségénél folyik a tartalékok feltárása, vagy másképp: a lehetséges, vagy létező veszteségforrások fel­mérése, bizony jó lenne, ha eközben nem feledkeznének el sehol a döntések átfutási idejének még lehetőségéről sem. Kár is lenne egyetlen le­hetőséget is kiaknázatlanul hagyni. A döntések átfutási idejének csökkentése és pon­tosságúit növelése ráadásul nem is tartozik a kisebb je­lentőségű tartalékok közé. A döntések minősége és az átfutási idő ugyanakkor szo­rosan össze is kapcsolódik. Ez különösen fontos szempont azoknál a nagyvállalatoknál amelyek több gyáregységből állnak s ezek távol esnek a központtól. Nagyon körülte­kintő mérlegelést kíván, an­nak meghatározása, hogy mi­ben döntsön a nagyvállalati központ és miben illetékesek a távoli gyáregységek szak­emberei. Egyébként ez a kér­dés, ha kisebb súllyal is, de ma már egy gyáregységek nélküli, közepes nagyságú vállalatnál is mérlegelésre érdemes: a vezérigazgatóság — az üzemvezetés — és a műhelyfőnökök között. A vezetéstudomány szak- irodalma egyértelmű ebben a kérdésben: az esetek több­ségére óva inti a vállalatokat olyan szei-yezeti felépítéstől, amely a túlzott centralizálás irányába visz. Ma azzal, hogy kétségtelenül nehezebbé vál­tak a vállalati gazdálkodás feltételei, mi tagadás, a nagy- vállalati, tröszti központok vezetését az események a centralizálás fokozására szo­rítják, Kétségtelen, a világ­piaci helyzet változása növel­te a gazdasági egységek veze­tőinek felelősségét,; tehát mindenről tudni akarnak, mielőtt döntenek, s főképp fenntartják a jogot a dönté­sek többségére. Csakhogy napjainkban két követelmény létezik a gaz­dálkodás számára. Az egyik a már említett takarékosabb, fegyelmezettebb munka, amely a „lehetőleg mindent egy kézbe” — megoldást mu­tatja célravezetőnek. A má­sik követelmény viszont a rugalmas, gyors alkalmazko­dást sürgeti a fejlődéshez, a gyorsan változó kül- és bel* gazdasági körülményekhez, lehetőségekhez. De nem lehet rugalmasság ott, ahol min­dent egy helyen akarnak el­dönteni. Túl hosszú lesz az átfutási idő. Dönteni kell al­kalmazottak felvételéről, el­bocsátásáról, prémiumról, béremelésről, a be nem ér-j kezett anyag helyettesítésé-' ről, ehhez a technológia meg­változtatásáról és így tovább. Ilyenkor jelentés megy a köz­pontba, de majdnem bizo­nyos. hogy ez a jelentés nem tartalmazza az összes szük­séges információt, tudniillik a gyáregységben vagy az üzemben, műhelyben az in­formációk egy részét, teljesen kézenfekvőnek érzik, mert a napi munkában azok rend­szeresen ismétlődnek s a Yé-y zenfekvőnek tartott körülmé­nyeket bele sem írják a je­lentésbe. Lényeges kérdés: ki, miben döntsön, ha a végrehajtás kezdeményező­készségét, az operatív munka rugalmasságát növelni aka­rom? S még valamiért fontos ez a kérdés: a felelősségvál­lalásért. Ahol arra töreksze­nek, hogy mindenben a köz­pont hozzon döntést, ott az embereket leszoktatják arról, hogy gondolkodjanak, és vál­lalják cselekedeteikért a fe­lelősséget. Ez nagy veszteség- forrásé válhat. Régi igazság., sok példa utal rá: hogy a részletek felől, a konkrét te­endőkről: mikor, mit, ki és hogyan tegyen — helyben le­het jól határozni. A helyi szokások, lehetőségek és az emberek pontos ismeretében. Számottevő tartalék felszaba­dításáról mondjanak le ott, ahol a stratégiai döntések mellett (mit fejlesszünk, mit és mennyit gyártsunk, mi­lyen gépet vegyünk, milyen legven a beruházás stb.) a taktikai kérdéseket is minden esetben a központban akar­ják eldönteni. Ahelyett, hogy a rendszeres ellenőrzés és személyes konzultációk gya­korlatával teremtenék meg saját, valóban nagv felelős­ségük biztos alapjait, éonen azzal, hogy a termelés min­dennapi, operatív dolgaiban a döntéseket a gyáregységek­re bíznák. G. F. Huszonöt éves az ÉPSZER Kitüntetések, lufaimazásak a iubiieum alkalmából 1950. október 10. Új vállalat „született” ezen a napon. Idézet egy határozatból: „A Szolnok megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága határozatilag kimondja, hogy Szolnok va­rosban, Baross út 62. számú telephellyel megyei Tatarozó és Építőipari Vállalatot alapít”. Továbbá megjelölték, hogy a vállalat a 300 ezer forint értéket meg nem haladó új, és az 500 ezer forinton aluli átalakítási, karbantartási mun­kák kivitelezését végezheti. így kezdődött a megyei tanács Építési és Szerelőipari Vállalatának — jól ismert nevén az ÉPSZER-nek — a története. A munkáslétszám és a ter­melési érték évenként válto­zott. Az éves termelési terv 1953-ban 16 millió 4S5 ezer forint volt, de ebből mind­össze 9 millió 781 ezer fo­rintot teljesítettek. Ugyaneb­ben az esztendőben a terve­zett munkáslétszám 416, de csak 341-en dolgoztak. A vállalat gazdasági eredmé­nyeit tekintve sokáig nem tartozott a legjobbak közé, hisz több évig veszteségesen működött. Az épület műszaki átadása megtörtént, s jelenleg a belső szerelési munkákat végzik a szerelők a jászber ényi Műszeripari Szövetkezet új autószervizében A hullámvölgy azonban nem tartott sokáig, mert 1958. .július 1-én két válla­lat — az Éniiletszerelő vala­mint a Kútfúró és Útépítő Vállalattal — társult. Az eredmény: 1965-ben már 73 millió forintot meghaladó termelési értéket állítottak elő 565 munkással, ez tíz­szer annyi, mint 1955-ben volt. A hetvenes évek ele­jére újabb gépeket vásárol­tak, a munkáslétszámot is növelték. Erre az időre az ÉPSZER már közepes nagy­ságú építőipari vállalattá fej­lődött. Tavaly a vállalat ár­bevétele meghaladta a 140 millió forintot. Jelenleg nyolc építésveze­tőség dolgozik, építőmesteri, villany-, víz- és gázvezeték­szerelési, festő, mázoló, üve­gező, bádogos, asztalos, la­katos munkákat végeznek. A vállalat fő feladata, hogy kielégítse a megye ipari, me­zőgazdasági üzemeinek igé­nyeit, valamint elvégezze a tanácsi beruházások építési munkáit. Most már elvállal­ják a néhány százezer forin­tos és a 25—30 milliós beru­házások kivitelezését is. Többnyire Szolnokon. Kar­cagon és Martfűn dolgoznak. Az ÉPSZER 1971 óta vesz részt a megye lakásépítési programjának végrehajtásá­ban. Évenként 200 lakást — elsősorban munkáslakásokat — építenek. A martfűi OTP munkáslakások kiváló minő­ségéért az idén áprilisban nívódíjat kaptak. Részt vál­laltak a vidéki ipartelepítés­ben is. A kunhegyesi Vízgé­pészeti Vállalatnak, a kisúj­szállási Gyógyászati Segéd­eszközök Gyárának és a Fe­hérneműgyárnak, a Május 1. Ruhagyár tűrkevei telepének üzemcsarnokait ők építették. Jelenleg a martfűi Tisza Ci­pőgyár üzemcsarnokainak bővítésén, a szolnoki Do­hányfermentáló Üzem kor­szerűsítésén, valamint á Szol­nokra települő Cukoripari Kutató Központ kísérleti te­lepének építésén dolgoznak. Jelentősen javult a mun­kások helyzete a 25 év alatt.1 A vándorlás megakadályo­zására tavaly a munkások bérét 8,4 százalékkal emelték. Az idei évre nyolc százalé­kos bérfejlesztést terveztek. A szakmunkás-utánpótlást saját tanulóikkal oldják meg. Ehhez megteremtették a technikai feltételeket is. Egy nyolcvan személyes kollé­giumot építettek, ahol a vi­déki tanulókat helyezik el. A Vállalatnál huszonkét brigád viseli több mint tíz éve a szocialista címet, 1974-ben újabb 85 munkabrigád ne­vezett be a mozgalomba. Munkájuknak új lendületet adott a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny, valamint Szolnok 900 éves évfordulója. Határidő előtt felépítették a Touring Hotelt, terven felül elkészült a ju­bileumi bölcsőde és egy ABC áruház. Az ÉPSZER 25 éves jubileuma alkalmából tegnap este ünnepséget rendeztek, amelyen Jenei László, az MTVB épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője köszöntötte a vállalat dolgozóit. Ezután dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese kitüntetéseket, jutalmakat adott át. A hu­szonöt éves kiváló munkáért hét dolgozót jutalmaztak jubi­leumi aranygyűrűvel. Hárman az ÉVM Kiváló Dolgozója kitüntetést, öten pedig a megyei tanács elnökének dicsérő oklevelét kapták, — Sze —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents