Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-06 / 261. szám

u SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. november fi. Eredményes utazas Amikor Losonczi Pál és Szalem Ali Ru- bia dél-jemeni államfő elbúcsúzott egy­mástól, huszonegy löveg dísz-sortüze dör­dült, felcsendült a két ország himnusza, majd felcsattant a jelenlevő egyszerű emberek és 'magasrangú személyiségek tapsa — valószínűleg mind a vendégek, mind a vendéglátók közül sokan gondol­tak arra, milyen megindító jelkép ez a jelenet. Hiszen nem is olyan régen ugyanott, ahol mindez történt, az adeni repülőté­ren, a gyarmatosítók szupertámasztpont- Ján, katonai repülőgépek és helikopte­rek emelkedtek a magasba, hogy ismét — mint annyiszor a múltban — megpró­bálják elnyomni a nép szabadságharcát. A Losonczi Pál által meglátogatott má­sik ország, a Szomáli Demokratikus Köz­társaság népe is hasonló sorsból lábalt ki a minap — valóban a minap, nemcsak történelmi, de emberi mércével mérve is a közelmúltban. Most pedig mindkét or­szág olyan új útra lépett, amely nem éri be a függetlenség önmagában is fontos tényével, hanem bátran nekivágott egy igazságosabb társadalmi-politikai beren­dezkedés felépítésének is. Népünk nagyra értékeli azt, hegy — amint Losonczi Pál fogalmazott —, ezek a népek természetes szövetségesüknek tekintik a szocialista országokat, köztük a mi hazánkat is. Ezt nemcsak a belső, országépítési célok hasonlósága teszi lo­gikussá, hanem a meglátogatott országok és a Magyar Népköztársaság nézetazo­nossága alapvető külpolitikai kérdések­ben. Ennek jelentőségét fokozza, hogy mind a Szomáli Demokratikus Köztársaság, mind a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság olyan térségben van, amelyről most különösen sok szó esik, mert egyes agresszív körök a feszültség tengerévé akarják változtatni az Indiai-óceánt. Losonczi Pál látogatása során mind­két országban nagy területeket járt be, megismerkedett a hétköznapok örömei­vel és gondjaival, a kíséretében levő szakértők megállapodások egész sorát kö­tötték meg a vendéglátókkal, újabb bi­zonyságát szolgáltatva annak a régi igaz-, Ságnak, hogy a kölcsönös érdek és ro- konszenv közel hozhat egymástól föld­rajzilag távoli államokat is. A magyar államfő útja minden vonat­kozásban eredményes utazás volt. Jól szolgálta szocialista külpolitikánk alap­vető célját: kölcsönösen előnyös kapcso­lataink kiszélesítésével erősíteni a vi­lág minden táján a haladás, a béke és a biztonság erőit. Malőr jelene és jövője Ulánbátor ötven év alatt a Mongol Népköztársaság igazi politikai, gazdasági és kulturális központjává vált, fejlődése tükrözi mindazokat a sikereket, melyeket a mon­gol nép a szocializmus épí­tésében elért. A mongol főváros a köz­társaság teljes évi ipari ter­melésének mintegy 50 szá­zalékát adja. Építőipara pe­dig az ország építési és szervezési munkálatainak 40 százalékát teljesíti. A párt és az állam sokat áldoz Ulánbátor fejlesztésé­re, a lakosság jólétének emelésére. Csak az elmúlt négy esztendő alatt több mint 800 millió tugrikot fordítottak a város iparának fejlesztésére és további épít­kezésekre. Ulánbátor ipari dolgozói 1974-ben 37,2 szá­zalékkal termeltek többet, mint 1973-ban. S a többlet- termelés 80 százaléka a munkatermelékenység növe­kedéséből adódott. Egyébként 2000-ig a becs­lések szerint Ulánbátor la­kossága megkétszereződik. I Kubai Kommunista Pár! Kongresszusra Készül A közelgő pártkongresz- szusról, az előkészületek ed­digi tapasztalatairól nyilat­kozott újságíróknak Raul Castro, a Kubai Kommunis­ta Párt másodtitkára Santiago de Cubában. Kiemelte, hogy az előkészületek jó ütemben haladnak és országszerte nagy érdeklődés, várakozás előzi meg a párt decemberi legfelsőbb fórumát. A pártkongresszus elé összesen 27 kérdés kerül. Többségüket az ország 200 ezer kommunistája az el­múlt hetekben megvitatta, és egyetértését fejezte ki a párt eddigi politikai gyakorlatá­val. Befejezéshez közelednek a tartományi pártértekezletek, amelyek nemcsak a kong­resszusi küldötteket válasz­tották meg, hanem javaslatot tettek a leendő központi bi­zottság összetételére is. A KJ3 tagságra jelöltek között sók kétkezi munkás van. A kulhú párt másodtitká­ra kiemelté, .a kőhgresszusi' munkaverseny jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy közel kétmillió dolgozó tett fel­ajánlást. Végezetül Raul Castro ki­tért arra is, hogy bár ma a fi­gyelem a kongresszus felé irányul, de ú jövő évben is nagy eseményekre kerül sor. Tavasszal hajtják végre az ország új közigazgatási terü­leti felosztását. Később az alkotmányról szavaznak, ezt követően a néphatalmi és parlamenti választásokat tartják meg. A tervek sze­rint a jövő év végén ül ösz- sze az ország, forradalom utáni első parlamentje. A lersgy©! szénbányászat új fejezete Sörünnepi statisztika A szovjet egészségvédelem dicsérete „A szovjet egészségügyi rendszei’” címmel könyv je­lent meg Londonban Gordon Hyde tollából. „Olyan egész­ségügyi ellátottságra, mint a Szovjetunióé, a világ bármely országa büszke lehetne” — írja a szerző. Az egészségügy szempontjából , elmaradott Oroszországban — ahol egy­kor ezrek estek áldozatul kü­lönféle járványos betegségek­nek —, néhány évtized alatt az orvosi intézmények szé­leskörű hálózatát hozták lét­re, ezek segítségével nemcsak a járványokat küzdöttek le, hanem a világ legegészsége­sebb népét teremtették meg — hangsúlyozza Hyde. Az angol szerzőnek igaza van. öt millió egészségügyi dolgozó tevékenykedik jelen­leg a Szovjetunióban. Tíz­ezer lakosra átlagosan több mint harminc orvos jut. E szám nemzetközileg az egyik legjobb mutató. A világ min­den negyedik orvosa a' Szov­jetunióban él. Nemrégiben egv portugál orvosdelegáció tagja. A. Fer­nandes a Szovjetunióban jár­va megjegyezte, hogy az in­gyenes gyógykezelés, vala­mint az orvosok nagy arány­száma a szovjet egészségvé­delmi szisztémát a világ egyik legjobb szisztémájává teszi. Argentína Éleződik a Helyzet Az Argentin Kommunista Párt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 58. év­fordulója alkalmából kiadott nyilatkozatában hangsúlyoz­za, hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség léte nél­kül nem aratott volna győ­zelmet a kubai forradalom, nem vihette volna sikerre ügyét a vietnami nép, nem rázhatta volna le a gyarmat ti igát számos ország. Az argentin belpolitikai helyzetet elemezve a KP dokumentuma leszögezi, hogy az országban kiéleződ­tek a gazdasági problémák és aktivizálódtak a reakci­ós erők. Az imperializmus és az oligarchia a saját cél­jai érdekében igyekszik fel­használni a nehézségeket, miközben igyekszik megaka­dályozni annak a program­nak a megvalósítását, amely­re a választók 80 százaléka szavazott. Ezek az erők, mu­tat rá a dokumentum, a na­pokban tovább fokozták az erőszakcselekményeket, hogy ily módon teljesen maguk­hoz ragadják a hatalmat, vagy a kormányt megdönt­ve a chilei típusú diktatúrát hozzanak létre. Az évenkénti, őszi sörfesz­tivál legfeljebb idegenfor­galmi ötletnek vált be. Az idei mérleg biztató — csak 40 afféle igazi bajor tömeg- verekedés volt a Teréz-me- zőn, a sörünnep színhelyén, réggyei kevesebb mint ta­valy. .. (Egyébként ötmillió látogató volt az Isar-parti nagyvárosban, az ötmillió li­ter sör mellett 600 000 fél­csirkét, 800 000 pár kolbászt fogyasztottak és 250 000 sö- röskorsót loptak el.) A sör­ünnep statisztikájának egyik tétele: 350 teljesen magate­hetetlen részeget kellett el­szállítani a kijózanítóba. Az embernek az az ér­zése, hogy az NSZK-ban nem csak a Teréz-mezőn épí­tettek kijózanítóbarakot. Sőt, mintha nem csak az öt-tíz­nél több korsó sör után kel­lene józanodni. Szerte a szövetségi köztársaságban ki­józanító. a keserves valósá­got fölöttébb nyíltan ki­mondó tényekkel, adatokkal találkozunk. Itt van minde­nekelőtt a munkanélküliek száma: már fölötte van a milliónak. S aztán az inflá­ció. az árak gyors növekedé­se, a költségvetési deficit. Tiltakozás nyílt levélben Még tíz-tizen egy hónap a parlamenti választásokig, de ez NSZK-ban mintha már meg is kezdődött volna a küzdelem a parlamenti he­lyekért. Feldbaus münsteri szociáldemokrata képviselő nyílt levélben tiltakozott Tenhumberg püspöknél amiatt, hogy a katolikus templomban árusított val­lási folyóiratokban „máris .megkezdődött az 1976-i szo­ciáldemokrataellenes kam­pány”. Feldhaus idézi a Katholischer Digest című fo­lyóirat legutóbbi számát (szerkeszti Franz Handlos CSU-képviselő), amelyben azt írják: „Hívő ember, ha góndolkodik, nem lehet SPD-tag”. A szociáldemok­rata tiltakozás megalapo­zott. Az SPD egyik — igaz. a középtől jobbra elhelyez­kedő — vezetője, az NSZK hadügyminisztere. Georg Le­ber jó néhány katolikus szer­vezet vezetőségének tagja. Meg egy tél, egy tavaszés egy nyár van hátra a Bun- dastag-választásokig. de 1975 októberében az NSZK belpolitikájában már dúl a választási készenlét. Schmidt kancellár, az SPD—FDP- koalíció kormányfője védel­mezi kétségtelenül szigorú takarékossági tervét. Ebben nemcsak a szesz és dohány adójának radikális emelése, néhány egészségügyi szol­gáltatás megdrágulása és más népszerűtlen intézkedé­sek sora van, hanem az úgy­nevezett (minden árut, szol-. gáltatást terhelői) „értéknö­vekedési, adó” növelése ís. / Belső viták várhatók November második heté­ben kell majd a kancellár­nak saját pártja plénuma előtt megmagyarázni a taka­rékossági tervet: a szociál­demokraták akkor tartják évi tanácskozásukat Mann- heimben. Az SPD belső helyzetét legjobban ismerők véleménye szerint a párt balszárnya támadni fogja a kancellárt, mindenekelőtt azért, mert az a véleményük, hogy az adókedvezmények és szubvenciók politikája a nagytőke számára elviselhe­tővé. sőt, jó üzletté teszi azt a takarékossági programot, amely a kisember zsebéből kihalászott pfennigekből adja a támogatást a „nehéz helyzetben levő” nagyipar­nak. .. „Az az egyértelmű­ség, amellyel Schmidt túlsá­gosan magasnak tekinti a bérarányokat, s egyidejűleg szükségesnek tekinti a válla­latok bevételének növelését, ellenállásra ösztönzött. Sa­ját pártjának egyes részei most hadat üzentek neki; a kancellár és az SPD balol­dali csoportjai közötti fegy­verszünetnek vége” — írta a minap a hamburgi Die Zeit. Ám sem a kancellár, sem a kolalíció többi vezetői nem nyugtalanok az SPD belső harci zajai miatt. Oda­át, a szomszédban, az ellen­zék soraibah ennél is na­gyobb viharosabb csatazaj hallik. 1975. októberének vé­gén már világos: a CDU- főti.tkárt, Biedenkopfot nyer­sen támadó Franz-Josef Strauss úgy döntött, még jó­val a választási kampány hivatalos kezdete előtt újabb erőpróbát kényszerít ki a CDU—CSU. a keresztény ikerpártok vezetőségében. Ez ellenzék tábora Egyszer már úgy határoz­tak. hogy Helmut Kohl, a CDU elnöke a közös kancel­lárjelölt. Strauss akkor ösz- szeszorított foggal bólintott a döntésre. Most úgy érzi: a takarékosság elleni csaták­ban módjában van kiszoríta­ni a vezérségből a szerinte győzelemre képtelen Kohlt. Meghasonlott ellenzék áll te­hát szemben a vitatkozó szo­ciáldemokratákkal, akiknek a koalíciós partnerrel, a sza­bad demokrata párttal is vannak nézeteltérései... A Teréz-mezei statisztiká­ban: negyvenhat bajor tö­megverekedés. .. Politikailag még egy verekedést jósol­nak, de ott csak az egyik fél lenne bajor, Franz-Josef Strauss. Lengyelországban a hábo- | rú utáni 3U évben 3000 mil­lió tonna szenet fejtettek ki, ebből 650 millió tonnát ex­portáltak. Nincs még egy olyan exportcikk, amelyet így felhasználhatnának az ország iparosítására és lét­fontosságú szükségleti cik­keinek beszerzésére; a szén a lengyel iparosítás létalap­ja. Az elmúlt években Len­gyelországban is heves viták voltak a nyersolaj-, illetve szénpártiak között. Szeren­csére az utóbbiak győztek, ami azt eredményezte, hogy az ország átlagosan 4,6 mil­lió tonnával emelte az évi széntermelést, amikor pedig — 1965—1972 között — vi­lágviszonylatban háttérbe szorult a szénbányászat. Így lett Lengyelország a vi­lág negyedik széntermelője (a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköz- társaság után) és második A bolgár népgazdaság ál­landó és gyorsütemú fejlődé­se a bolgár állam gazdaság- politikájának helyességét tükrözi. Ennek legszemléle­tesebb bizonyítéka, hogy 1970 és 1974 között 33,7 százalék­kal emelkedett a nemzeti jö­vedelem. A jelenlegi tervidőszak el­ső négy évében a vállalatok túlteljesítették az előírt be­ruházási mutatókat. Különö­sen jelentős a gépekre fordí­exportálója (az Egyesült Ál­lamok után). Lengyelország a föld szénkitermelésének több mint 7 százalékát adja. Ezeket az adatokat érde­mes kiegészíteni a követke­zőkkel: tizenöt évvel ezelőtt 316 000 embert foglalkoztat­tak bányákban, a termelés körülbelül 94 millió tonna volt. Ma ugyanezzel a lét­számmal mintegy 160 millió tonna szenet bányásznak. Az a mondás, hogy Len­gyelország a szénen „nyug­szik”, tulajdonképpen igaz; 2000 méter mélységig még több mint 155 milliárd ton­na van ebből a tüzelőanyag­ból. Lengyelország a világ negyedik és Európa legna­gyobb feketeszén tartalékkal rendelkező országa. A szén­rétegek főként Felső- és Al­só-Sziléziában találhatók. Ezekből a medencékből több száz évre elegendő szenet fejthetnek ki. tott összegek emelkedése^ ami az ipar szerkezetének javulá­sát is jelzi. Gyors ütemben növekszik a vegyipar és a fémmegmun­káló ipar, a gépgyártás és a kohászati ipar termelése, ami jelentős mértékben elősegíti az ország nyersanyag-bázisá­nak biztosítását, a gépellátás javítását és az integrációs folyamatok fejlődését. E négy ágazat aránya az ipari össz­termelésben jelenleg 34,1 szá­zalék. Országszerte kibontakozott a munkatermelékenység nö­vekedésének gyorsításáért folytatott harc. Az utóbbi négy évben az ipari terme­lésben elért növekedés 64—78 százalékban az intenzív té­nyezők hatásának eredménye volt. A hatodik ötéves terv ed­digi négy éve alatt a mező- gazdasági termelés csaknem 10 százalékkal emelkedett a tavalyi kedvezőtlen időjárás ellenére. A szocialista Bulgária nép- gazdasági fejlődésének fon­tos jellemvonása az, hogy a termelési eszközök exportja továbbra is gyorsabb ütem­ben növekszik, mint a fo­gyasztási cikkek kivitele. Ugyancsak a jelenlegi öt­éves tervidőszakban a kiske­reskedelmi forgalom éves át­lagban 7,9 százalékkal növe­kedett, míg a BKP irányelvei 6,7—7 százalékos emelkedést írtak elő. Az említett adatok mind a bolgár nép életszínvonalának emelkedéséről tanúskodnak. A reáljövedelem éves átlag­ban 6,3 százalékkal emelke­dett, a tervben előirányzott 5,4 százalékkal ellentétben*. Gárdos Miklós Indulásra kész a Zsiguli-vonat C A KGST-tagországok, köztük hazánk is, részt vesznek a Togliatti autógyár al­katrészellátásában. A képen: a szovjet. Zsiguli gépkocsik indulásra készen a Ma­gyar N épköz Iá rsasag b a.- •-.:'P55B*3H5W‘ *•' 1 A bolgár népgazdaság fejlődése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents