Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-30 / 281. szám
1975. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének közleménye egyes termékek és szoláltatások fogyasztói árának emeléséről A Minisztertanács határozatának megfelelően a cukorgyártás és a beszerzés költségeihez való jobb igazodás érdekében a cukor fogyasztói ára 1975. december 1-én átlagosan 50 százalékkal emelkedik. Egyes választékok ára a következő: Ft kg jelenlegi új fogyasztói ár fogyasztói ár Normál kristálycukor Finomított cukor Porcukor Mokka kockacukor Hókristály Nem változnak a cukor felhasználásával készült fogyasztási cikkek árai, például a konzervek, az édesipari termékek, köztük a cukorkák, csokoládéfélék. Ezek előállításának többletköltségeit állami dotáció egyenlíti ki. A vendéglátóipari és cukrászipari készítmények árában a felhasznált cukor áremelése érvényesülni fog, kivéve a fagylaltot és a feketekávét. A Minisztertanács az 1976. évi népgazdasági terv jóváhagyásával egyidejűleg határozatot hozott a jövő évben sorra kerülő fogyasztói árin-' tézkedésekről is. Az 1976. évi termelői árrendezéssel összhangban január elején sor kerül egyes építőanyagok, a bútorok, a papíráruk és néhány szolgáltatás fogyasztói árának emelésére. Az építőanyagok körében az áremlés átlagos mérteke 22 százalék, és azokra a termékekre terjed ki, amelyeket az 1975. augusztusában végrehajtott árintézkedés nem érintett A bútorok fogyasztói árszínvonala áiJagoean 3,4 százalékkal a papíráruké pedig átlag 10—15 százalékkal emelke9,60 14,20 10 — 15,20 10,89 16,20 12,— 18,— 12,40 19,— dik. Változatlan marad a tipikus iskolacikkek, például iskolai füzetek, iskolai csomagolópapírok, továbbá a kifejezetten gyermekek átal használható bútorok, így a gyermekágy és a járóka fogyasztói ára. A szolgál!,atások körében a nemzetközi postaküldemények, a lakosság részére végzett áruszállítások, a településtisztasági szolgáltatások díja, valamint a külföldi expressz vonatok viteldíja emelkedik. A bitumen, a motorolajok a folt- és lakkbenzin ára 10—15 százalékkal emelkedik. 1976. július 1-től a hús és húsfélék ára átlagosan 32— 33 százalékkal lesz magasabb. Ezen belül a tőkehús nagyobb, a húskészítmények, a baromfihús és a hal ára kisebb mértékben emelkedik. Változatlan marad a zsír és a zsírszalonna ára. A hús ár- emlésével egyidejűleg béres jövedelemnövelő intézkedésekre kerül sor. Az 1976. évben sorra kerülő fogyasztói áremelések összhangban vannak a nép- gazdasági tervben előirányzott reáljövedelem és reálbér növekedéssel. (MTI) Zárszámadási előkészületek a fsz-eküen Megkezdődtek a zárszámadás előkészületei Szolnok megye mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeteiben. Tavaly még 102 tsz készített számvetést, — az egyesülések után — az idén már csak 83 nagyüzem vonja meg a közös gazdálkodás mérlegét. A nagykunsági téeszek főkönyvelői négynapos tanfolyamon sajátították el a számvetéssel összefüggő tudnivalókat, a középti- szavidéki és a jászsági téeszek számviteli szakemberei pedig ezekben a napokban vesznek részt továbbképzésen. A téeszekben megkezdték a leltározó brigádok szervezését, amelyeknek ezúttal mintegy 9 milliárd forint értékű álló- és forgóeszköz vagyont kell felmérni és pontos nyilvántartásba venni. Különös gondot fordítanak a mezei leltárak elkészítésére. Az átlagosan 3500—4000 hektáron, vagy annál nagyobb területen gazdálkodó téeszek év végi mérlegének elkészítéséhez a tanácsok és a tsz-szövetségek szakemberei is segítséget nyújtanak. Az első zárszámadó közgyűlésükre januárban kerül sor. Győrifak az flkperolt A peremartani Vegyipari Vállalatnál megkezdték az Akperol kísérleti gyártását. Ezt az értékes vegyületat a Nehézvegyipari Kutató Intézetnél állították élő. A használatával biztonságosabbá tehető a virágok terméskötődése, A kísérleti táblák tapasztalatai szerint 15—20 százalékkal növeli a termést a szőlőknél. A kísérleti gyártás során 10 tonnát állítanak elő az értékes anyagból, s ez már elegendő a nagyüzemi kipróbáláshoz. Öntvények az Aprftógépgyárból Millió szikra röppen Jászberényben az Aprítő- gépgyár új öntödéjében ez év január 20-án kezdődött meg a próbaüzem. Március 26-án felavatták az öntödét. Millió szikra röppen ki az üstből, amikor a kemencét megdöntik. A vörösen izzó acél engedelmesen csordogál az üstbe. A formák összerakva, katonásan sorakoznak. Az öntő egy-két kurjantás- sal irányítja a darut. Az üst megáll, kezdődik az öntés. így csináltam, úgy csináltam — Ebben a szakmában nincsenek magányos emberek. — mondja öntés után Turóczi András. — Itt mindenki mindenkinek társa, ha akarja, ha nem... — Miért? — Egymásra vagyunk utalva. Képzelje el, ha ittki- löttyen valami, az csak a vas lehet. Ha itt tönkre megy valami, — mert valaki nem figyel oda — az csak az öntvény lehet. Egy 800 kilós öntvény tíz, nem száz, és nem ezer forint, több. — .Sok helyről jöttek dolgozni... — Sokról... S ahány hely, annyi tapasztalat. Jöttek a KÖVAC-tól, a Lenin Kohászati Művekből — sorolhatnám. Sokszor előfordult, az „elején”, hogy vitatkoztunk — hová kerüljön a felöntés, hogyan keverjük a homokot, mennyi legyen a kötőanyag, s így tovább. „Én ezt így csináltam... én ezt ott úgy csináltam...” — hajtogatta mindenki. Végül is meg kellett szokni, hogy most itt vagyunk, az „aprító” öntödéjében. ide Tiszta levegőben Szállítószalag hordja a formákhoz a homokot. Az út mellett műanyag minták várakoznak. hátrébb a csarnok végében két nő csendesen formázgatja a „magokat” az öntéshez. Nincs „tedd ide, 'tedd oda”, s hiába kutatna valaki álldogáló beszélgetők után, ilyet sem találna. Mindenki tudja, s teszi a dolgát. Varga Ferenc brigádvezető- nek nem kell utasításokkal szaporítani a szót. — Megtanultunk érteni a jelekből is. Nem kell túlkiabálni a pneumatikus döngölök — Hány éve dolgozik a szakmában ? — Huszonkét éve, hogy öntő lettem. Véletlenül, de még soha nem bántam meg. — Össze tudja hasonlítana más öntödékkel az ittenit? — Hát nézzen körül. Olyan ez a csarnok, mint egy tornaterem. Világos, hely van elég. Máshol alig jut be a tetőhasadékon egy kis világosság, s a napfényben látszik a csarnok levegőjében röpködő millió porszem. Ezek mellett a légeiszívók mellett ilyen nincs. A homokelőkészítőt, a formázót, a kemencét nem össze-visz- sza, hanem a technológiai sorrendnek megfelelően helyezték el. Aztán gépek könnyítik a munkát is. Bár csak mindegyikből lenne elegendő! Sajnos még mindig van egy-két szerszám, amit úgy kapkodunk ki egymás kezéből, mert nem érkezett meg a többi. — ön azt mondta, nem bánta meg, hogy öntő lett... — Tudom mire céloz ... Arra, hogy kevés az utánpótlás a szakmában. Ez igaz, de ilyen öntödékkel és nem utolsósorban a magasabb fizetéssel visszaszerzi az ön- tész szakma a vonzását. A 80 millió forintos költséggel épült öntödében ötvözetlen és úgynevezett manIz elképzelések megvalósulnak gán acél öntvények készülnek. Az esztendő második negyedévében 233 tonnát öntöttek az előbbiből és 91 tonnát az utóbbiból. A fejlődés bizonyítékául álljon itt a harmadik negyedév eredménye: 251 tonna öntött ötvözetlen és 110 tonna öntött mangán-acél. Izsó Gyula főmérnök elmondta, ezt az öntödét azzal a céllal építették, hogy a gyár függetlenítse magát más vállalatoktól, üzemektől. Az Aprítógépgyár termékei ugyanis többnyire kis sorozatú, vagy egyedi gyártmányok, melyekhez gyakran egészen speciális — egyedi — öntvények kellenek. Ezek elkészítésére alig vállalkoznának más öntödék, s ha igen akkor sem biztos, hogy betartják a határidőket. Az öntöde beváltja a reményeket, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a gyárnak szükséges termékeken túl, bérmunkában már más üzemeknek is készítenek öntvényeket. Hajnal József vezetőn a gép mellől Csak az tudja, aki maga is próbálta milyen nehéz este, amikor már lepihent a család az anyának, vagy az apának elővenni a tankönyveket és birkózni matematikával, biológiával, irodalommal, történelemmel, földrajzzal. „Az Antarktisz a Délisark körül elterülő kontinens. Területe 14 millió 100 ezer négyzetkilométer... mi az kisfiam, miért nem alszol . . . tessék itt a víz, igyál és aludjál szépen tovább . ... Az Antarktisz a Déli-sark körül elterülő kontinens . . . Szóltál? Nem még. nem fekszem le, holnap biztos feleltetni fognak, te csak aludj... Az Antarktisz ...” — Igen, és másnap odaállni a szalag mellé, végigdolgozni a műszakot, aztán iskolába menni és vacsora után távé helyett ismét a tankönyveket bújni. Sokszor kérdeztem magamtól: Érdemes-e? — mondta a szolnoki Dolgozók Iskolájának egyik tanulója. Az igent arra, hogy érdemes, Martfűn kaptam. Az ország legnagyobb cipőgyárában, ahol ma a nagyüzem mintegy kétszáz vezető beosztású munkatársa közül a túlnyomó többség az üzem neveltje. Segédmunkásként, szakmunkástanulóként kezdték azok, akik ma főosztályvezetők, osztályvezetők, főművezetők, gyárvezetők, művezetők. Akiknek szavuk van — Mi magunk neveljük kádereinket — mondta Makai Lászlóné személyzeti osztályvezető. Ez a kedves asszony maga is „itt nevelődött” a nagy kollektívában. Volt tűzőnő, művezető, technológus, az szb-ben bér- és termelési felelős és ma osztályvezető. — Az elmúlt években 60- fcat tanultam; cipőipari technikumban, közgazdasági technikumban, marxista—leninista esti egyetemen sze■ reztem bizonyítványt. Közben háztartást vezettem, gyereket neveltem. De tanulás nélkül senki sem lehet vezető. Kevés csupán a jó szándék, meg az akarat — vallotta. — Úgy gondolom, hogy a tanulás sem elegendő. — No igen. A rátermettség, a képesség, a tehetség elengedhetetlen. — Hogyan lesz a cipőgyárban egy munkásból vezető? — A szalagok mellett rövid időn belül kiderül, ki az, aki nagyon jól dolgozik, ki az, aki szívesen vállal társadalmi munkát a pártszervezetben, a KISZ-ben, a szakszervezetben, akire a munkatársai hallgatnak, akinek úgymond szava van a többiek előtt. Az adott üzemrész, műhely párt- és szakmai vezetői ezt felismerve már tudatosan próbálják irányítani az illető sorsát. Beszélüirk vele, hogy tanuljon, képezze magát. Azt nem mondjuk meg, miért. Azt sem, hogy miért léptetjük elő felelősségteljesebb munkakörökbe. Az az elvünk, hogy a beosztások lépcsőfokain át fejlődik a vezetői készség. Egy munkás vezetővé válásában benne van a gazdasági, a pártszervek vezetőinek jó személyzeti munkája. Ez az egyik út. — A másik? — Amikor a dolgozó maga vállalkozik arra, hogy tanul. És ha közben a munkájában is fejlődik, nyitva áll előtte az út. Minden lehetőség adva van a továbbtanuláshoz. Az idén több mint 600 ezer forintot költ okta.tási célra az üzem. Állami oktatásban — különböző szakiskolákban — és szak- tanfolyamon képezheti magát az, aki tanulni akar. Emellett kihelyezett osztálya van nálunk a marxista középiskolának, az esti egyetemnek. A pártoktatás és a tömegszervezeli oktatás valamilyen formájában összesen több mint kétezfen tanulnak, állami oktatásban mintegy háromszázan vesznek részt, szakmai iskolára több mint háromszázan járnak. Saját tapasztalatomból tudom: én mint személyzeti osztályvezető is hasznát veszem annak, hogy értek a cipőgyártáshoz. Nekem soha nem kellett küszködnöm, hogy elfogadtassam magam, mint vezetőt. — És nincsenek kivételek? — De vannak. Van olyan dolgozónk, aki szorgalmasan tanul, de látjuk, soha nem lesz belőle jó vezető. Van olyan, akit kiemeltünk magasabb beosztásiba, mert az üzem érdeke így kívánja és a minősítésben írjuk elő számára, hogy mikorra, milyen iskolát kell elvégeznie. Nincs egységes recept. Szét érteni az emberekkel sen szakmunkástanulóként került a gyárba, aztán- talpszélvarró, majd talpszélmaró volt. Tizenhét éves korában már csoportvezető lett. És sztahanovista! — Mindig éreztem, hogy valaki szemmel kísér, hogy a jó- munka alapján valaki, vagy valakik egyengetik az utamat, amit őszintén szólva nem tettek könnyűvé számomra. Amikor művezető lettem, az nekem egy egész világot jelentett, és addig soha nem érzett felelősséget. Tudja, milyen érzés volt az, amikor nekem kellett megmondani az idős szakiknak, akik valamikor engem tanítottak, hogy mit, hogyan csináljanak? Engem az élet tanított meg arra, hogyha eredményt akarok elérni, akkor először az emberekkel kell szót értpnem. Az emberek nélkül nem megy... Tudom róla, hogy 27 évesen nevezték ki fél évre a debreceni gyáregység vezetőjének — és, hogy azt az „iskolát” is „jeles eredménynyel” végezte el. Kérdeztem tőle: mi a véleménye, jó úton járnak-e a gyár vezetői a káderutánpótlás megoldásában? A gyakorlat szerepe — Szerintem ez az egyik leginkább járható út. A munkások nevelése, képzése! Így lesz valaki jó vezető mert úgy érzi, övé a gyár és úgy is dolgozik. Ne értsen félre, nem az egyetemről kikerült fiatalok ellen szólok, de nekünk eléggé rossz tapasztalataink vannak. Ide kerülnek hozzánk az egyetemről fiatalok, és legtöbbjük azonnal íróasztalt akar, azonnal vezető akar lenni. Hiába próbáljuk megmagyarázni, hogy az íróasztal a futószalagnak csak egy állomása. Ha neki nincs termelési tapasztalata, gyakorlata, nehezen illeszkedik be az üzem életébe. Hiába tudja lerajzolni a Desma gépet, ha nem ismeri az embert, aki azzal dolgozik. Ha ő az íróasztal mellett hibázik, megáll a gyárban a futószalag. Csak kevesen vállalkoznak arra, hogy megszerzik a beosztáshoz szükséges üzemi gyakorlatot is. Miért van ez így? Talán azért, mert az egyetemi oktatás és a gyakorlati élet nincs eléggé szinkronban. A férfi, akivel az üzemi pártbizottság irodájában találkoztam, fiatal és nagyon határozott Spáczay Gyula, a termelési főosztály 38 esztendős vezetője. Tizennégy éveVarga Viktória (Folytatjuk) Felkészülés a kongresszusra ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a KISZ Szolnok megyei Bizottsága, melyen jelen volt Zsovák László, a megyei pártbizottság PTO vezető helyettese, valamint a járási jogú pártbizottságok első titkárai, illetve titkárai. Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára köszöntötte a kibővített ülést, majd Szívós Antal, a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára adott tájékoztatást a KISZ KB 1975. november 12-i ülésén elfogadott kongresszusi dokumentumokról. Először a IX. kongresz- szusra való felkészülés fő politikai, tartalmi feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy ez a politikai kampány egységes folyamat, és az ifjúságpolitikai munkának szervesen kell illeszkednie a társadalom életébe. tevékenységébe. A fiatalok elsősorban az érvényben levő akcióprogramok maradéktalan végrehajtásával igyekezzenek a KISZ IX. kongresz- szusára készülni. Kinek-ki- nek még jobban kell dolgoznia a maga területén, s hogy ez még eredményesebb legyen, a fiatalokkal meg kell ismertetni a jövő évben, illetve az ötödik ötéves tervben rájuk váró feladatokat, s ezek elvégzésére mozgósítani kell őket. Az elfogadott kongresszusi dokumentumokat vitassák meg, s ez a IX. kongresszus politikai előkészítését kell hogy szolgálja. Az alapszervezetekben folyó munkával ki kell alakítani a fiatalok egységes szemléletét. A továbbiakban Szívós Antal a KISZ-szervezetek irányításának korszerűsítéséről szólt. Már a KISZ VIII. kongresszusán is megoldandó feladatként jelentkezett, majd a KISZ KB 1974. áprilisi határozata is megfogalmazta a szerkezeti változások szükségességét, a kommunista, politikai jelleg erősítésést. A cél, hogy a vezetés minden szintjén növekedjék az egyéni és kollektív felelősség. A formális döntéseket, a központi döntések újrafogalmazását el kell hagyniuk a területi KISZ-bizottságoknak. A KISZ-munka alappilléreinek, az üzemi és iskolai alapszervezeteknek nagyobb önállóságot kell adni, hogy adottságaiknak megfelelően igényes munkát végezzenek. Csökkenteni kell a papírmunkát és a KlSZ-vezetők- nek többet kell politizálniuk, a fiatalok között. Érvényesüljön a demokratikus centralizmus. valamint a pártirányítás még , jobban, az eddiginél is tervszerűbben — mondotta Szívós Antal. Tájékoztatója befejező részében felhívta a figyelmet a különféle demokratikus fórumok fontosságára, a küldöttgyűlések alapos előkészítésére.
