Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-26 / 277. szám
1975. november 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 LÁTLELET A lÁPPÉUZOSYBSl 3. Ksnzuítáció, vagy adminiszlráció — Addig, amíg egy községben a felülvizsgáló főorvosnak egy délelőtt 180—200 táppénzes esetet kell elbírálnia, nem várhatja senki tőle, hogy érdemi munkát végezzen. Ha sok gyűlik össze, azt <’ mondja: >rAdd ide a listát, hadd pecsételjem le.” Mit csinálhatna egyebet? — volt egy fiatal gyakorlóorvos véleménye. — Kár szépíteni. A felülvizsgálati rendszer túl liberális. Előfordul, hogy táppénz elvonást javasoltam, a felülvizsgáló orvos pedig lebeszélt Legközelebb már eszembe se jutott hogy kemény legyek — mondta rezignálton egy üzemkörzeti < rvos. — Tévedés, hogy a körzeti orvos tart a felülvizsgálattól. En csak örülnék, ha a munkába küldés felelősségéből a felülvizsgáló is részt vállalna. Neki kellene elsősorban a társadalombiztosítás érdekeit védeni — jelentette ki egy körzeti orvos. Beszélgettünk orvosokkal, »kiknek homlokegyenest ellenkező volt a véleménye. Szigorúnak ítélték a felülvizsgálatot A spontán véleménykutatásunk során voltak, akik elismerően szóltak munkájukról — szakszerű- rek, reálisnak tartották. Nincs jogunk kétségbe vonni, megalapozatlannak vélni a véleményeket még arckor sem, ha olyan különbözőek. Az egymásnak ellentmondó tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a kereső- képesség elbírálásában az ahány ház, annyi szokás” felfogás uralkodik. EGY NAGYKÖZSÉG két mm' Hogy milyen gyakorlatot követ a körzeti orvos, lényegében attól függ, hogy milyen elbírálást — liberáli- sabbat vagy szigorúbbat — követel a felülvizsgáló orvos? Vajda Jenő dr., a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője ezt kifogásolta. Példának a kunszentmártoniakat említette. Két felülvizsgáló főorvos dolgozik a nagyközségben. Az egyik a szolnoki, a másik a kunszentmártoni rendelőintézetben kialakult gyakorlatot követi. — Az egyik orvos véleménye, hogy a mandulagyulladás négy, a másiké hogy tíz nap alatt gyógyul. Az egyik egyszerűbb gyógymódot és olcsóbb gyógyszert ír fel, a másik a hosszantartó fekvést és a legdrágább orvosságokat rendeli. Tudom, ahány beteg, annyi alkat. És innen az íróasztal mellől nehéz megítélni. Azt azonban meg merem kockáztatni, hogy túl szélsőséges a skála. Mondanom sem kell, hogy nincs az az idő és pénz, amit sokallni lehet, ha a beteg gyógyulását szolgálja. Hiszen a társadalombiztosításnak ez az alapvető célja. A Társadalombiztosítási Igazgatóság két ellenőrző főorvosa is elgondolkodtató jelenségre hívta fél a figyelmünket. — Feltűnő — mondták —, hogy nagyon sok beteget a hét elején vesznek táppénzre, és a betegségük a hét végéig tart Véletlenül sem csütörtökig vagy péntekig. (Nehéz lenne megmondani, még csak hozzávetőlegesen is, hogy Szolnok megye napi hat-hétezer betegéből a hét végén már hányán dolgozhatnának, ha sokhelyütt nem dívna az egy-kétnapi ráadás.) TARTALÉK BETEGSÉG, IDŐZÍTVE — És még valami, de kérem, a világért se általánosítsanak — intettek az ellenőrző főorvosok' szigorú tárgyilagosságra. — Említést érdemel még akkor is ha ritka jelenség. Nem egyhe- lvütt a táppénzes napok ugrásszerű emelkedéséből tudjuk, melyik üzemben mikor volt . kampánymunka, magasabb keresetű periódus. Vannak, akik a szerényebb jövedelmű hetekben igyekeznek „táppénzbe vonulni”, mert az előző jó jövedelmet hozó három havi átlagbérük alapján több a táppénzük, mint a „gyengébb” hónapban a fizetésük. Ehhez a r.em éppen szocialista gondolkodásmódra valló manőverhez azonban az orvos is kell. És itt ismét felvetődik a keresőképességet elbíráló körzeti orvos és a döntését felülbíráló felülvizsgáló felelőssége. — Lehet, nem vitatom, van ilyen — jelentette ki tárgyilagosan dr. Matúz Dezső, a megyei kórház fiatal belgyógyász szakorvosa, aki egyben hét körzet felülvizsgáló főorvosa is. — Vannak időszakok, amikor előkerülnek a tartalékbetegségek. Amikor a vissza-visszatérő panaszukkal orvoshoz fordulnak. Azt azonban nem lehet előírni, mikor kezeltessék magukat. Egy biztos: az orvos lelki ismerete csak akkor lehet tiszta, ha szakszerűen és becsületesen vizsgál, gyógyít. Az orvosnak ez lehet az egyetlen alapelve. Hogy nincs egységes szemléiét? Nem vitás, van még tökéletesíteni való a felülvizsgálati rendszeren. — Tulajdonképpen milyen szempontok alapján alakult ki a felülvizsgálati rendszer? —, kérdeztük dr. Osgyán Istvánt, a megyei rendelőintézet igazgató-főorvosát? ISMERŐS BETEGEK — A megyei rendelőintézetnek mindössze fél esztendeje alakult ki a korszerű felülvizsgáló hálózata, amely egybe olvadt a belgyógyászati szakrendeléssel. Minden felülvizsgáló főorvosnak több körzetből álló sávja van. Oda jár rendszeresen, tehát, megvan a lehetősége, hogy megismerje a betegeket. Sőt, a szakrendeléseken is találkozik azokkal, akiket a felülvizsgálaton megismert. Ezzel az ésszerű szervezéssel a szakrendelések zsúfoltságát is csökkentettük. Nem kell sorbaállni a beutalóért. A felülvizsgálaton megkaphatják, és a lelettel a szakrefi- delésen már soronkívül fogadják ezeket a betegeket. Ezzel egyúttal megteremtettük a többszörös ellenőrzést és egyben az önkontroll feltételeit is. A főorvosokat arra kérjük — és erről nagyon sok szó esik — hogy a felülvizsgálat ne adminisztratív ténykedés, hanem szakmai konzultáció legyen. Kéthetenként rendszeresen találkoznak a felülvizsgáló főorvosok. Ezeken a tanácskozásokon lehetőség van a véleménycserére, a szélsőségek lefaragására, egyszóval a közös nevező kialakítására. Az igazgató-főorvos elvi együttműködésről beszélt, amelynek gyakorlati eredményei egyelőre még alig érzékelhetők. ' Vitathatatlan, hogy az orvos csak a rendelőben találkozik a betegével, az „itt fáj, ott sajog” panaszáradattal, amit nem engedhet el a füle mellett. Az orvosi etika szerint ugyanis nemcsak az beteg, akit az orvos annak tart, hanem az is, aki betegnek érzi magát. De mikor kilép a rendelő ajtaján, - kikerül az orvos látóköréből. Kötelessége-e valakinek, vagy valakiknek, hogy állapotát, viselkedését figyelemmel kísérje. Erdekli-e a munkahelyi kollektívát mit csinál hiányzó munkatársuk. Segítségre szorul-e, vagy éppen annak örül, ha nem firtatják, mivel tölti táppénzes napjait? Kovács Katalin Igriczi Zsigmond KÖVETKEZIK: Látogatás vagy ellenőrzés? 1976-ban CM NBsES-i&izsgcilcit ca sioineki JciräslhcBBi Óvodai helyzet, gyermekélelmezés, sportlétesítmények A szolnoki Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a jövő évi feladatokat Eszerint a bizottság Bt vizsgálatot folytat 1976- ban. Február—márciusban helyszíni vizsgálatot, végeznek a népi ellenőrök, hogy a vállalatok, intézmények lehetőségeikhez képest milyen arányban vesznek részt a szolnoki és a város környéki községek óvodai ellátásának fejlesztésében és fenntartásában. A jelenlegi gyermekélelmezési konyhák túlzsúfoltak, az élelmezést szakképzetlen dolgozók irányítják. Az ét- lendek nem minden esetben felelnek meg az életkori sajátosságoknak, a normák nem biztosítják a változatosságot. Ezért a március— áprilisi vizsgálat témája a gyermekélelmezés jelenlegi helyzete lesz. Vizsgálják azt is, hogy az elmúlt időszakban, főleg az 1974-ben és 1975-ben átadott sok új sportlétesítményt hogyan, milyen mértékben használják ki a sportkörök, és ezek a létesítmények menynyire szolgálják a tömeg- és diáksportot. Továbbá arra is választ keresnek, hogy miként lehetne bővíteni a meglevő létesítmények jobb kihasználásával a tömegsportban résztvevők számát. Ez a vizsgálat május—június hónapban lesz. Egy másik vizsgálat eredményeképpen július—augusztusban tartják, megállapítják majd, hogy a Szolnok környéki községekben a IV. ötéves terv időszakában milyen változások történtek a jakosság áruellátása és a szolgáltatási igények kielégítése érdekében. Az utpbbi időben nagy mértékben növekedett a gépesítettség szintje a mező- gazdasági üzemekben is, így szükséges megvizsgálni, hogyan alakultak a balesetbiztonsági, munkavédelmi körülmények, és betartják-e az ide vonatkozó jogszabályokat, előírásokat. A szeptemberi—októberi vizsgálat foglalkozik azzal is hogy mennyire fejlődtek a biztonsági és munkavédelmi fettételek a fokozódó gépesítés során. Brigádban jobban megy a munka Biztató felek Kunmadarason Öten a Leonov brigád fiatal jai közül. Két műszakban nyugatnémet exportra varrnak női ruhákat Tilt tejterméket fogyasztóik JÖYŐre termel a Kuntej Üzeme is A szolnoki Tejipari Vállalat a tervok szerint 87 millió liter tejet vásárol fel az idén. Ennek a hatalmas mennyiségnek több mint a felével — 46 millió literrel — Budapest ellátásához járul hozzá a vállalat. A tejes a tejtermékek értékesítése megyénkben az idén a tavalyihoz képest — majdnem 13 százalékkal növekedett. Ezenbelül tejből 11,2 százalékkal fogyasztottunk többet, mint tavaly. Az újfajta homogenizált tejfölnek nincs savója, ezért a háziasszonyok nagyon megkedvelték: az elmúlt évihez képest 44,3 százalékkal több fogyott belőle. A 25 dekagrammos csomagolású tehéntúró és az ízesített tejtermékek is igen népszerűek az üzletekben. Nagyon visszaesett az !s- kolatej és iskolakakaó forgalma., Tavaly októberben még 97 iskola, az idén viszont már csak 56 rendelt tejet. Tavaly októberben összesen 8 ezer 300 pohár tej és kakaó fogyott el, az idén ennek csak 55 százaléka. A szolnoki Tejipari Vállalatnak hat üzeme van. Szolnokon kívül még Jászberényben, Karcagon, Tiszafüreden, Kunszentmártonban és Kisújszálláson dolgoznak fel tejet. Ezek' közül négy üzemet már korszerű berendezésekkel szereltek fel. Jászberényben az idén kezdték meg a 15 millió forintos felújítást — ezzel 1977-ben végeznek. A karcagi tejüzem 40 millió forintos rekonstrukciója 1976 végére fejeződik be. A jövő év elején kezdődik a termelés a Kuntej — tíz tsz és a tejipari vállalat közös vállalkozása — 33 millió forintos költséggel épülő első tejüzemében Tiszafüreden. Ha elkészül, naponta 25 ezer liter tejet dolgoz majd fel. Nem volt problémamentes a. termelés a kunmadarasi Modell Nőiszabó KSz-ben az első időkben. A háztartásból, mezőgazdaságból vagy éppen az általános iskola befejezése után idekerült asszonyok, lányok meglehetősen nehezen szoktak hozzá az ipar- szerű, szalagrendszerben folyó termelés kötelmeihez, sőt eleinte baj volt még a pontos munkakezdéssel is. Nemrég Lakatos Éva, a kis, 80 munkást foglalkoztató üzem fiatal vezetője örömmel újságolta, hogy megalakult az első brigád. Nem a puszta ténynek örül, hanem annak, ami mögötte van: ez a munkahelyi közösséggé formálódás első igazi jele. Tegnap az ÉDOSZ székhazában tanácskoztak az állatforgalmi és húsipari vállalatok szocialista brigádjainak vezetői. Az élelmiszer- ipari ágazat munkájáról ás terveiről dr. Banke Antal vezérigazgató számolt be. Elmondotta, hogy az 1975-re tervezett élőállat-felvásárlási előirányzatot a szakma teljesítette. A felvásárolt állomány lehetővé tette a lakosA Leonov brigád 15 tagú, mindnyájan betanított munkások. Ügy érzik, jobban megy a munka, amióta brigádba szerveződtek. Figyelik, segítik egymást. Vállalásaik közt többek között a teljesítmény és a minőség javítása, az új dolgozók segítése, az óvoda patronálása szerepel. Azok a tagok, akiknek nincs meg a 8. osztályuk, vállalták, hogy befejezik. A Leonov- brigád első, nagy tettei közé tartozik, hogy ők gondozzák az üzem letéti könyvtárát, és ők is olvassák a legtöbb könyvet. Legnagyobb érdemük mégis az, hogy a brigádban folyó munka köny- r.yebbségéről élő példájukkal győzik meg a többieket. sági hús- és húskészítmény ellátásának további javítását, idén, az elmúlt évhez képest 4,5 százalékkal több hús- és húskészítmény került az üzletekbe. Az iparág a háztáji és kisüzem állattartás segítésére kocakihelyezési akciót hajtott végre, ennek során 54 000 állat kerü! t a kisüzemekbe, ami kedvező hatással lesz a jövő évi ellátásra. ÁliatfergalMi és húsipari brigádvezelck tanácskozása A mezőtúriak képviseletében húg fiatal az ester, vállaljon Krisztina olyan, mint a többi huszonéves lány: örül, mozog, tervez, dolgozik, de kedvetlen is, ha oka van, komoly is, ha kell nagy hévvel vitázik. Híre megelőzte találkozásunkat, azt mondták — többen és több helyen —, hogy a legaktívabb fiatalok között is a „legesleg” ő. Érettségizett baromfinevelő, KISZ-titkár és munkásőr, aktív sportoló és szocialista brtgádtag, de munkahelye pártvdzetőségi ülésein is hallatja véleményét. No, és — küldött a SZOT XXIII. kongresszusára. Míg vártam rá a csibeház pihenőjében, az idejét osztogattam. Az ágazatvezető, Márton András már elmondta, hogy reggel 6-tól este 6-ig tart a munkaidő, kétórás ebédszünettel. A szombatok — vasárnapok sem szabadok mindig, hisz előbb a naposcsibék fokozott figyelmet igénylő „akklimatizálódása”, később a súlygyarapodási korszak, egyenletes, megszokott gondozói munkát kíván. Tehát, a nap nagy részét leköti j a munkahely, a nagy buzgalmat kívánó, lazítást nem tűrő csibenevslés. Mikor van hát ideje, ereje Mikes Krisztinának ennyiféle társadalmi,' közösségi elfoglaltságra? — A nap huszonnégy órából áll — válaszol. — Persze, az az igazság, hogy egyre jobban időzavarba kerülök. Ezért is határoztam úgy, hogy az aktív kézilabdázást abbahagyom, hisz’ edzésekre nem tudok járni... anélkül pedig nem lehet. Marad a tömegsport, a gazdasági csapat. — Van jócskán más is. — Van és azt hiszem továbbra is vállalom. Még jobban gazdálkodom az időmmel. A KISZ-titkárság régi „beosztásom”, már a gimnáziumban kezdődött. A párthoz tartozásom megtiszteltetés, öröm. Az a legkevesebb, hogy az ott kapott megbízatásaimat erőm szerint teljesítem. A munkásőrség fegyelmet és fizikai erőnlétet ad ... a szocialista brigádtagság pedig természetes, munkahelyi kapcsolattá vált. — A szakszervezetben? — Egyszerű tag vagyok. Amikor a Mezőtúri Állami Gazdaság képviseletében részt vettem a megyei küldöttértekezleten, akkor kezdtem komolyan odafigyelni a szervezet nagyon sokirányú munkájára. Aztán a MEDOSZ küldöttértekezletén Budapesten, még többet. még részletesebben hallhattam ágazatunk érdek- védelmi tevékenységéről. — Mire figyelt legjobban az értekezleten? — Ami a szocialista brigádokról elhangzott. Ez a mozgalom. A munkában, a termelésben a tanulásban és az életmódban, tehát minden Olyan területen, ahol a szak- szervezetnek feladatai vannak — segít embert formálni, termelést szervezni. Sok hasznos, szép példát hallottam. Jó lenne itthon is hasznosítani. — Mit vár a SZOT kongresszusától, ahol — úgy tudom — készül felszólalni? — Elsősorban az élet- és munkakörülmények további javítását. Környezetemből viszek példát: munka és üzemszervezéssel megoldani a baromfigondozóban a háromszor nyolcórás műszakot. Változást várunk a munkahelyre való szállításban : jelenleg kerékpárral tesszük meg a több kilométeres utat. És sok okos, embert támogató, a jobb munkát elősegítő javaslatot. Mikes Krisztina nyolcgyerekes család negyedik sarja. Éjjeliőr édesanyja még három gyereket tart el. A többiek már családot alapítottak, de gyakran utaznak Pusztabánréváre, az otthojii kis tanvába, haza. Köztük Krisztina is, igaz ritkábban ezentúl, mert jelentkezett Debrecenbe: technikusi minősítő vizsgára. T. Szűcs Etelka t
