Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-25 / 276. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. november 23, a TUDOMÁNY—TECHNIKA Áz áram reneszánsza iiuiueiu • onininni A bio i mus a közlekedésben Autóbusz vagy trolibusz ? Világjelenség: városi köz­lekedésben újra teret hódí­tanák az elektromos jármű­vek, a villamos és a troli. Ennek többféle Okáról be­szélnek a szakemberek, első­sorban műszaki és üzemkölt­ség! okokról. Az 1973—74-es energiaválság tulajdonkép­pen még nem volt válság, csak jelzés: kőolajkészlet bolygónkon véges! De ennél súlyosabb távlati tényező is hat: lehet, hogy húsz—har­minc éven belül lesz olyan olcsó energiaforrás, amely az olajat helyettesítheti, de olyan nyersanyag, amelyből műanyagot lehet készíteni, és nem olaj- vagy földgáz­származék, nemigen van. Márpedig műanyagra nem 30 évfg, hanem még évszázado­kig szüksége lehet természe­tes nyersanyagokban mind szegényebb Földünknek. Ezért indokolt lenne, hogy ahol csak lehet, már most más üzemanyaggal helyette­sítsék a kőolajat, elsősorban a közlekedésben. Repülőgé­peknél ezt a „mást” még nem találták fel. Autóknál is ez a helyzet, az akkumu­látoros autó hosszú töltést igényel, és az akkumulátor hamar kimerül. Két terület van, ahol van már más haj­tóerő: a vasúton és a városi közlekedésben az. elektromos áram. Vasútvülamosítási programunk ismert, a vasút irányítói a világon minde­nütt gyors ütemben állnak át a villamosvontatásra. Vi­szont a városi közlekedésben a hatvanas években a villa­mos és a trolibusz vissza­szorulása volt tapasztalható (Budapesten is megszűnt a villamosközlekedés több vo­nalon, felszámolták a 74-es trolit, Pécsett, Szombathe­lyen, Nyiféiy'házán megszűnt a villamos stb.). Ezt akkor még ini£^§b$|ák bizonyos szempontok: a kőolaj olcsó volt, buszt az IKARUS gyár­tott és gyárt, és a vágányhoz kötött villamos lényegesen lassúbb volt, mint az aka­dályokat könnyen elkerülő autóbusz. A busz e csúcsforgalomban dugóba kerül Közben azonban fordult a helyzet: az olaj „szűk ke­resztmetszetté” vált, Buda­pesten pedig már láthatjuk, amit a világ többi nagyvá­rosában régebben is észreve­hettek: csúcsforgalomban ép­NAWAV pen a busz nem tud tovább­jutni, „dugóba kerül”, meg­reked, míg a villamos vígan halad sínéin, semmi sincs az útjában, csak baleset esetén okoz torlódást. És bár akad jócskán ilyen kisebb 'baleset, egy-egy vonalon néha heti egy is — „dugó” viszont mindennap van, tehát tulaj­donképpen már gyorsabb a villamos. Közúton pedig a troli is előnyösebb a busznál, zaja, levegőszennyezése nincs. Ezért is foglalkoznak köz­lekedésünk illetékesei a vil­lamos és trolihálózat felújí­tásával — és már nemcsak Budapesten, hanem több me­gyeszékhelyen is. A debre­ceni, pécsi, szegedi új csuk­lós villamosok e folyamat kezdetét jelentették, és a tény, hogy nem Budapesttől „levetett”, kiöregedett, hanem helyben, Debrecenben, vagy Szegeden gyártott új jármű­vek ezek, bizonyítja: komo­lyan veszik ezt a folyama­tot. Ez kell is, mert a fél­millió új személygépkocsi szűk utcákkal, utakkal ellá­tott vidéki városainkban is belátható időn belül olyan „csúcs-dugókat” okozhat, amelyekből a villamosközle­kedés, a zártpályás villa­mos lehet majd a kive­zető út. Az „öniáró troli" A Budapesti Közlekedési Vállalat és az IKARUS által kikísérletezett „önjáró troli­ról” már sokat írtak, az elv lényege: ha leszakad a veze­ték, baleset van, a troli át­kapcsol egy saját segédáram­fejlesztőre, amelyet egy egy­szerű Zaporozsec vagy Zsi­guli márkájú, beépített gép­kocsimotor hajt meg, és 8— 10 km sebességgel egyszerű­en kikerüli a kritikus út­szakaszt, majd útját a kö­vetkező vezeték-alállomástól nyugodtan folytathatja. Aradi Lajos, a KPM Ta­nácsi Közlekedési Főosztá­lyának helyettes vezetője, kérdésünkre elmondta: ta­A Magyar Autóklub Köz­lekedésbiztonsági Bizottságá­nak kezdeményezése nyomán az OKISZ-Labor megtervez­te és a Pécsi Kesztyűgyár megkezdte a közutakon köz­lekedők életbiztonságát szol­gáló ruházati cikkek gyártá­sát. A motorizációban fejlett országokban a „világító” ru­hák már a mindennapi élet tartozékai, hazáinkban ez még újdonságnak számít. A nulmány készült, amelynek értelmében olyan vonalakon, ahol 8—10 ezer egység férő­hely körül van a forgalom, a trolibusz gazdaságosabb az autóbusznál. További elő­nyei: nők is vezethetik, meg­szűnik a férfi gépkocsiveze­tők munkaerőhiánya, és nem az amúgyis túlterhelt autó­szerelői kapacitást terheli a karbantartás, hanem elektro­mos szerelőket igényel, ami azért mégsem annyira hi­ányszakma, mint a robbanó­motorok szerelői. Fürgék a Skoda-villamosok A tervezet szerint az első ütemben Budapesten építik ki a jelentősebb trolihálóza­tot, ezt követi a második ütemben Miskolc, Debrecen és Szeged, ahol villamos köz­lekedés most is van, tehát az áramellátás megoldott, majd a harmadik ütemben, ahol forgalmilag, vagy kör- nyezetvédelmileg indokolt, Pécsett és Győrben vezetnék be a trolit (például a pécsi hegyi-járatokon). . Ha azon­ban az első ütem megvaló­sulása Budapesten túlságo­san elhúzódna, a második ütem ezzel egyidőben, pár­huzamosan is megvalósul­hat. Legélénkebben Szeged érdeklődik, ahol minden fel­tétel adott a trolihálózat ki­alakítására, és saját felmé­réseik szerint a troli gazda­ságosabb is. A troliközleke­dés bázisa Szegeden az V. ötéves tervben tervezett új villamos-forgalmitelep lenne, lenne. A villamos közlekedés ja­vítására pedig a már bevált típust alkalmazzák. A fővá­rosban közlekedő „ipari csuklós” vidékre részben a vonalak kisebb forgalma, részben magas ára miatt nem alkalmas, viszont ha Skoda- vllamosok importjára sor kerülne (ezek kisebbek és fürgébbek), a vidéki váro­sok is - kaphatnák. A KPM tudomása szerint villamos- vonalhálózat-bővítést nem terveznek városainkban, csak Szegeden alakítják kétvágá­nyúvá az öreg, egyvágányú vonalakat. Szatmári Jenő István Duna Cipőgyár a közelmúlt­ban olyan gyermekcipő mo­delleket készített, amelyeken fényvisszaverő anyagot al­kalmaztak. A kísérleti áru­sításnak nagy sikere volt. Képeinken a Pécsi Kesz­tyűgyár által gyártott fény­visszaverő anyaggal kombi­nált biztonsági kesztyűkből, valamint biztonsági motoros- ruhákból (bőr-dzsekikből) mutatunk be néhányat. A Grúz SZSZK fővárosá­ban, Tbilisziből már egy éve, hogy az autóbuszveze­tők elektronikus számítógép engedélye alapján indulnak el útvonalaikon. Az új mód­szer eredményeképpen több mint 25 százalékkal csök­kent a balesetek száma. Az utazási fengedély (vagy tiltás) kiadása során a kom­puter a biológiai ritmusok elmélete figyelembevételével dönt. E szerint az elmélet szerint, melyet a kozmikus tér ritmusaival hoznak ösz- szefüggésbe. minden ember élete már születésétől kezd­ve bizonyos ciklus-szabá­lyoknak van alávetve. A kö­vetkező ciklusokról van szó: a fizikairól, amely 23 napot tesz ki, az emocionálisról, amely 28 és az intellektu­álisról, amely 33 nap. A grúziai közúti szállítási minisztérium a biológiai rit­musok tudományos elméle­tének alapján bevezette a gépkocsivezetők előzetes fi­gyelmeztetésének rendszerét, melynek keretében a köz­társaság 27 személyszállító vállalata mellett orvosi ki­vizsgáló pontokat állítottak fel, ahol a vezetők fizikai és pszichofizikai állapotát határozzák meg. Minden gép­kocsivezetőről kartont állí­tanak ki, melyet a minisz­tériumban egy Minszk—32 elektronikus számítógép se­gítségével pillanatok alatt kiértékelnek. Röntgenszürő haló Norvégia földrajzi adott­ságai következtében célsze­rűvé vált egy hajót röntgen szűrővizsgálatok elvégzésére berendezni. A nemrégiben üzembe helyezett hajó be­járta az ország hosszú és igen tagolt tengerpartját és elvégzi a tengerparti ha­lásztelepülések lakosságának szűrővizsgálatát. Ugyancsak ilymódon bonyolítják le a partvidék sokezernyi szige­tecskéjén elszórtan élők vizs­gálatát is. A hajót a norvég tbc-kutatás egyik úttörőjé­ről Olaf Scheelről nevezték el. Egészséges üzemanyag A Szovjetunióban széles­körű felkészülés kezdődött meg az autóközlekedés kor­szerűbb üzemanyagra törté­nő áttérése érdekében. A ha­gyományos benzint és a Diesel-keveréket elsősorban gázzal kívánják helyettesí­teni. Már folyamatban van egy ilyen gyár berendezése. Ez lesz az ország első olyan üzeme, ahol gázpalackos felszerelés gyártása megkez­dődik. A gáz üzemanyag­ként történő alkalmazása többszörösen lecsökkenti a kipufogókon át távozó égés­termékben található mérge­ző anyagok mennyiségét. Lé­nyeges szempont az is, hogy az új hajtóanyag bevezetése nem követeli meg a gépko­csimotorok számottevő át­alakítását. Kufalőliajé a Balkálon Elindult próbaútjára az első tengerjáró típusú, baj- kálkutató hajó, a Merkúr. Eurázsia legnagyobb és a világ legmélyebb édesvizű taván időnként olyan viha­rok tombolnak, mint az óce­ánokon. Ezért volt szükség olyan tengeri hajózásra alkalmas kutatóhajóra, amely szinte állandóan úton van. A tu­dományos személyzet a hely­béli Limnológiai Kutatóin­tézet tagjaiból és amerikai tudósokból áll. Az utóbbiak a tó kutatási módszereivel kívánnak megismerkedni. Az expedíciós hajóról rendszeresen ellenőrzik a tó vizének összetételét és a kör­nyéken üzemelő gyárak tisz­títóberendezéseinek haté­konyságát. „Életmentő divat" Sebesséicsokketilés—útcslkizással Világszerte az a tapaszta­lat, hogy az utak mentén a sebességcsökkeníásre vo­natkozó figyelmeztető táblá­ikat az autósok nem veszik elég komolyan. Töbhnyire azért, mivel a nagyobb se­bességgel való haladás rit­musát nem szívesen cserélik fel az egyszerre nagyon las­súnak tűnő tempóval. Pedig a sebességcsökkentésre való felhívás rendszerint veszé­lyes útszakasz közeledtét jelzi, ahol fokozottabb a ba­lesetveszély. Angol szakemberek az em­ber optikai csalódásra való hajlamát vették számításba, amikor megépítettek e,gy kí­sérleti útszakaszt. Fehér ke­resztcsíkokat festettek az út­testre, mégpedig egyre ki­sebb egymás közti távolság­gal. A tapasztalatok szerint az ilyen csíkozás önkéntelen lassításra készíteti a vezetőt. Ha ugyanis azonos sebesség­gel halad az egyre kjsebbedő térközűen csíkozott úton is, az az érzése támad, mintha fokozódott volna a sebessége. A csíkozás megfelelő sűrí­tésével el leli et érni, hogy a veszélyes ponthoz érve az autóvezető a kívánatos las­súsággal és óvatossággal ha­ladjon. Az útmeniti figyel­meztető táblák kitűzésére persze még így is szükség van A kísérleti útszakaszon szerzett kedvező tapasztala­tok alapján Angliában ilyen felfestéssel fogják ellátni a fontosabb útvonalak meg­felelő szakaszait. ü repülés biztonsága A nemzetközi • együttmű­ködés fejlődésével párhuza­mosan nagy ütemben folyik a légiközlekedéssel kapcso­latos világszabványok kidol­gozása. A. Nemzetközi Szab­ványügyi Szervezetben (ISO) külön Légi- és űrjárművek néven munkabizottság ala­kult már évekkel ezelőtt, hogy a nemzetközi szab­ványok kidolgozásával segítsék a légiforgalmat. Különösen a közlekedés mű­szaki biztonságának növelé­sére fordítanak nagy gondot. Ez utóbbi cél elérését segítik például azok a szabványok, amelyek a légi járművek környezettel szembeni ellen­állását mérik és vizsgálják. Egyes ányagakra például jó­val szigorúbb követelménye­ket írnak elő, mint hasonló rendeltetésű földi szerkeze­teknél: a nagy sebesség, a belső és külső tér közötti nagy légnyomás- vagy hő- mérsékletkülönbség, az eső­víz vagy kondenzációs pára, a hang- és egyéb rezgések, a különféle sugárzások mind-mind fokozott követel­ményeket támasztanak. Mindezeket mérni is tudni kell, és lehetőleg e mérések­nek azonosaknak kell lenni- ök akkor is, ha a gyártás más-más országban történik. A hetekben került kibocsá­tásra két új ISO-szabvány: Kerékcsiszás Súlyos baleset előidézője lehet, ha síkos úton való fé­kezésnél a kerekeik „blokko­lása” miatt egy vagy több tengely oldalvezebése meg­szűnik. A kutatók már régen kísérleteznek olyan blofcko- lásszabályzó kialakításával, amely megszüntetheti ezt a kellemetlen és veszélyes je­lenséget. Olyan kis segédbe­rendezés megszerkesztése volt a cél, amely a blokkolá­si hajlam tekintetében min­den egyes kereket ellenőrzés alatt tart és a fékerőalasz- tást ennek megfelelően sza­bályozza. az egyik a repülőgépek víz­záró képességének, a másik az alkatrészek gombásodási -ellenállásának vizsgálatára vonatkozik. Eddig közel száz ISO- szabvány jelent meg e fon­tos témakörben és további nyolcvan van előkészület alatt. Ez utóbbiak között sze- , replő témakörök többsége a biztonság növelését szolgál­ják, mint például a tűzálló- ság és ellenállás a tűz ter­jedésével szemben, a por és homok káros hatásának csökkentése, a jégképződés elleni védelem, a vezérli? szervek anyaga & optimális elhelyezése, az elektromos eszközök üzemeltetési biz­tonsága stb. Egyelőre ugyan a legtöbb szabvány a hagyományos re­pülőgépekre vonatkozik, de nincs már messze az az idő sem, amikor az űrrepülés kö­zös szabványai kerülnek ki­dolgozásra — sok ország részvételével. A Szojuz— Apollo randevúnál már két ország által készített szabvá­nyos kapcsolószerkezet mű­ködött — mint ismeretes — kifogástalanul. Ha a további gyakorlat igazolja e szerke­zet megbízhatóságát, nemzet­közi szabvány lehet belőle, megkönnyítve ezzel más or­szágok jövőbeni hasonló munkáját. / elleni védelem A nyugatnémet Bosch cég szakembereinek sikerült megoldaniuk a feladatot, s a MAN gyár különféle te her - járművein már alkalmazzák is az áltáluk előállított elekt­ronikus vezérlésű szabályozó egységet Ez megakadályozza a túlfékezést és ezáltal a ke­rekek megcsúszását, a von­tatmány „iráfutását”, sodró­dását. is. A szabályozó egy­ség minden, kerék fékjét, a többi keréktől függetlenül, az illető keréktől szerzett információ (visszajelzés) alapján vezérli. V i

Next

/
Thumbnails
Contents