Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 14. TUDOMÁNY—TECHNIKA Növényvédőszerek toxikológiai vizsgálata Bemutatjuk a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet toxikológiai osztályát Európában elsőként növényvédőszerek toxikológiai vizs­gálataira rendezkedett be a Nehézvegyipari Kutató Intézet: erre a célra toxikológiai osztályt és ezen belül négy labora­tóriumi csoportot hoztak létre. A korszerű laboratóriumokat több országból származó modem, nagyteljesítményű műsze­rekkel rendezték be. Az osztály vezetője dr. Thuránszky Károly, aki nagy tapasztalatokat szerzett a gyógyszeriparban és kutatásban a toxikológiai munkához is. Vele beszélget­tünk a most induló nagyszabású tudományos tevékenységről. Harc a korrózió ellen Lengyel misek világraszóló eredménye BlftAPEVf Áz eljárás megismételhető Bár harminc év távlatából idézi fel Rolf Schneider sti­lizált dokumentumjátéka a nürnbergi per legfontosabb momentumait, a darab mégis a ma emberéhez szol. A valóságban mégis több mint egy évig tartó eljárás­ból az író csupán négy vád­lott védekezését ragadja ki, akik látszólag bizonyítják: ártatlan a vezérkar, ártatlan a hadsereg, Hitler kivételé­vel mindenki ártatlan. Ám az amerikai vádló megfogal­mazza a tanulságot: „Mos­tantól kezdve minden ország minden felelős személyének az egész világon tudnia kell, hogy az állam nevében elkö­vetett büntetendő cselekmé­nyek nem maradnak büntet­lenül.” A hangjáték aktualitását az adja, hogy sajnos azóta büntetlen maradt a vietnami tömeggyilkosság, s még jó- néhány háborús bűn, hogy Vietnam mellett Chilére, Spanyolországra is gondol­nunk kell. Ezért dicséretes, hogy a Rádiószínház műso­rára tűzte a darabot, amely puritán, szinte eszköztelen, gondolati játék. A rendező, Török Tamás szándékosan csupán a dialógusok izgal­mára alapozott, egyetlen technikai „trükköt” enged meg magának, a bizonyító archív hanganyagok bevágá­sát. S ez így jó. Mert semmi sem tereli el a hallgató fi­gyelmét, mert így késztet igazán gondolkodásra. Oktatásunk rendszeréről . A mindig figyelmet ér­demlő 168 óra, a rádió poli­tikai magazinja az elmúlt szombaton új témakört in­dított útjára. Bár megannyi érdekes, exkluzív riport is elhangzott ebben az adásban,, most hadd szóljunk csupán erről az egyetlen nagyon fon­tos témáról. Már a riporter beszélgető partnerei is keményen fogal­maznak, kérdőjelekkel rak­ják körül oktatásunk mai rendszerét, többek között megfogalmazzák: vajon az e a fejlődés szükségszerű irá­nya, hogy mind többen sze­rezzenek fiatalon papírral is dokumentálható magas isko­lai végzettséget? A kérdésben már a válasz is benne van. Amíg diplomás fiatalemberek kényszerülnek tudásukhoz mérten alacso­nyabb munkakörbe, addig meggondolandó lenne, érde- mes-e minden határon túl növelni az egyetemi, főisko­lai végzettséggel rendelkezők számát. S ez nem mond el­lent annak, hogy minél kép­zettebb, minél műveltebb emberfők sokaságára van szükségünk. A képzettséget, a tudást ugyanis nemcsak az iskolában lehet megszerezni, több energiát — s talán pro­pagandát is kellene áldoz­nunk az önképzés népszerű­sítésére. Van azonban egy gát, amelyről egyenlőre a műsor nem szólt (reméljük a ké­sőbbiekben még ez is sorra kerül): a végzettség s az egyéni presztízs összefüg­gése. Arra gondolok, hogy ma még; általánossá vált értékítéletünkben; szinte fé- tisizáljuk a felsőfokú vég­zettséget, s bárhogy szépít­jük is, ma még kisebb a társadalmi rangja annak, aki technikus vagy szakmunkás. Pedig lépten-nyomon s egyre gyakrabban lehet találkozni szakmájukat mester fokon értő, meglepően művelt „nem diplomásokkal”, s ez arra hívja fel a figyelmet: vál­toztatni kellene a tudást megítélő szemléletünkön —s ezt vinni át az oktatásba is. ® . trömböczky — — Mire ad lehetősedet a koncentrált toxikológiai kutatás? Itt egy helyen orvosok, ve­gyészek, állatorvosok, bioló­gusok, gyógyszerészek és számítástechnikai szakembe­rek végzik azokat a széles­körű vizsgálatokat, amelyek­re egy helyen koncentrálva egész Európában nincsen példa. Még a gyógyszeripar és a külföldi nagy vállalko­zók is több tudományos in­tézetet bízták meg vizsgála­taikkal és részeredmények­ből mozaikszerűen állították össze a teljes képet. A központi munka gyor­sabb. megbízhatóbb, össze­hangoltabb tevékenységre ad lehetőséget. Megvizsgáljuk itt a növényvédőszerek hatását a sejtekre, szövetekre, szer­vekre és az egész szervezetre. Elemezzük, miként hat ezek funkciójára, felderítjük a mérgek hatásmechanizmusát és az eredmények alapján az emberi szervezetre való kö- vetkezetetéssel. javaslatot teszünk majd az óvórendsza­bályok bevezetésére. — Szükséges a növény- védőszerek ilyen mélyre­ható elemzése? — Feltétlenül szükséges az alapos, mindenre kiterjedő vizsgálat. A gyógyszerekkel összehasonlítva például el­mondhatjuk, hogy a gyó­gyító anyagokat, nagyon in­dokolt esetben, meghatáro­zott ideig, jól képzett szak­emberek adagolják. Ugyan­akkor a növényvédőszereket óriási mennyiségben, meg­határozatlan ideig, gyakran ALIG ÉRNEK a mezőgaz­daságban az aratás végére, máris újabb feladat jelent­kezik a növénytermesztés területén: a talajművelés. S ez ismétlődik évről évre. Az évekkel azonban nemcsak a feladat ismétlődik, hanem a megoldást segítő ismereteink, a gépesítési lehetőségek is tökéletesednek. Az egyik legforradalmibb új irányzat a talajművelés­ben az, hogy a jó szerkezetű, vagy nehezen szántható, sziklás, lejtős talajokon el­hagyják a szántást, helyette gyomirtó vegyszerezést és közvetlen — direkt — vetést alkalmaznak. Ez a „no-tilla- ge”-nek nevezett, 1967-ben feltűnt, először a kukricánál. majd a szójánál követett és ma már nálunk is vizsgált eljárás, különösen ott lehet jelentős a jövőben, ahol év közben rendkívül egyenetlen a csapadékelosztás és a nyári melegben gyakoriak az olyan nagy záporok, felhőszakadá­sok. Ezek a hagyományos módon művelt talaj fedetlen, növényekkel nem borított felszínét lehordják, folyama­tosan koptatják. ARÁNYUKBAN hasonlóak a talajművelés hagyományos eszközeinél, az ekéknél az utóbbi évtizedben kidolgo­zott módosítások, a haté­konyabb és energiatakaréko­sabb munkavégzés érdeké­ben. Közülük a legfigyelem­reméltóbb. hogy amíg a köz­ismert ekékkel a talajból ki­vágott és oldalra fordított barázdasáv keresztmetszete derékszögű idom, az újabb rombuszekénél ez a kereszt- metszet hozzávetőleg rom­busz alakú. alig képzett emberek hasz­nálják fel. Mindezek a té­nyezők sok veszélyt rejtenek magukba. A DDT felhalmo­zódásának problémája ma már ismert és egyértelműen figyelmeztet arra, hogy egy- egy növényvédőszer beveze­téséről csak szerteágazó in­formációk alapján lehet dön­teni. Előfordul ugyanis, hogy nemcsak közvetlen hatásával kell számolni, hanem a nö­vényvédőszer károsíthatja a kromoszómákat is. s ezáltal elváltozást okozhat az utó­dokon. Ugyanakkor károsít­hat más sejteket is. Befo­lyásolhatja azok működését, módosíthatja az enzimek vagy úgynevezett átvivő anyagok termelődését, meg­változtathatja az egész szer­vezet immun rendszerét. Ahhoz, hogy a szervek mű­ködésében bekövetkező eset­leges zavarokat megérthessük, le kell menni egészen a sejt szintjéig, majd pedig elemez­ni kell az egyes funkcionális központok, az idegrendszer, a szív, a légzés működését is. Természetesen mindehhez jól felkészült szakemberekre és korszerű műszerekre van szükség. A műszerek többsé­gét már beszereztük, számos közülük néhány óra alatt egy egész megyei kórházi laboratóriymi ppparátus munkáját képes elvégezni. — Milyen modellekkel dolgoznak a toxikológusok? — A széleskörű tudomá­nyos vizsgálatokhoz a „sokat tudó” műszerek mellett ter­mészetesen többféle kísérleti alanyra van szükség. Egyál­talán nem mindegy, hogy A kimetszett talajszelete­ket az eketestek teljesen át­fordítják, a felszínen kevés porhanyó, vagyis szél által felkavarható és elhordható talaj marad a rögök pedig mélyre kerülnek. A növény- maradványok és a kijuttatott trágya alátakarása tökéletes, jól el is keverednek a talaj­jal, nem halmozódnak fel a barázda alján, és altalaj sem kerül a felszínre. SEMMIVEL sem kisebb jelentőségű az a próbálko­zás, amelynél a hagyomá­nyos ekevasak alatt néhány cm. mélységben ferdén le­felé álló, hegyes vaslemezda­rabokat „járatnak”. Ugyanis ezek a megközelítőleg min­dig azonos mélységben vég­zett szántásnál gyakori, víz­nek és gyökereknek útját álló és ezért nagyon káros» úgynevezett eketalp kialaku­lását meggátolhatják. Az a sajátos újítás, hogy az ekét alátámasztó kereket a trak­tor erőleadó tengelycsonkjá­ról meghajtják, vagyis köz­vetlenül hajtott lesz az eke, azért érdemel fokozott fi­gyelmet, mert ez növelhetné a szántásnál a vonóerőt, vagy tapadást, amit eddig csak a traktor leterhelésével és négykerékhajtással sike­rült fokozni. A legváltozatosabb módo­sítások az ekék kormányle­mezének felváltására hiva­tott szerkezeteinél tapasztal­hatók. Próbálkoznak már a gumibevonatú hengerektől kezdve, a nyújtott ^csavar- szerű. és az ugyancsak füg­gőlegesen forgó tengely men­melyik állaton, mely szervek funkcióját vizsgáljuk. A mérgek hatása ugyanis el­térő, éppen ezért ugyanazt a szert 3—4 állat szervezetében is figyelemmel kísérjük. A tüdő-rendellenességek pél­dául leginkább a tengeri ma­lacoknál mutatható ki, ép­pen úgy, mint az allergiás mérgezések. Az utóbbit pél­dául helytelen lenne a macs­kákon vizsgálni, hiszen ez az állat meg arra a dózisra sem allergiás, amelyre az ember. A vérkeringési rendellenes­ségeket a kínai hörcsögöknél elemezzük, ugyanez az állat hajlamos leginkább a kromo­szóma változásra is. Ugyan­csak vérkeringési vizsgála­tokra használjuk fel az in­diai törpe disznót. Mindez azt is bizonyítja, hogy a ku­tatásokhoz igen népes állat­házat kell fenntartani. Éven­te átlagban 5000 állaton vé­gezzük el az összetett vizs­gálatokat. — Mit jelent a magyar növény védőszeriparban az Önök munkája. — A komplex növény­védőszer toxikológiai vizsgá­latok megvalósítása jelentős előrelépést hoz a hazai nö­vényvédőszer kutatásában és gyártásában is. Enélkül ne­hezen ^ valósulhatna meg a teljesen új növényvédőszer molekulák előállítása, al­kalmazása, valamint a már ismert hatóanyagok újabb variációinak előállítása is. A toxikológiai osztály egyéb­ként része a Veszprémi Ne­hézvegyipari Kutató Intézet nagyszabású fejlesztési prog­ramjának. amely- megvalósí­tásával ez az intézet a hazai növényvédőszerkutatás jól felszerelt és felkészült tudo­mányos bázisa lesz. Hat egységes ásógép tén sugárirányban felerősí­tett lemezdarabokból össze­állított formáig, számtalan változattal. Ezek szerepe — azonkívül, hogy használatuk­kal meg lehetne növelni a szántás sebességét — még a földszeletek tökéletesebb át­fordítása és aprítása lenne. AZ EZZEL kapcsolatos alapos és ismételt vizsgála­tok szerint a szántás több esetben helyettesíthető se­kélyebb talajműveléssel, így elsősorban tárcsázással. Ezenkívül számításbavehe- tők az eke pótlására rotációs talajművelő szerszámok is. Ennek alapján áll az a tö­rekvés is, hogy az egyébként viszonylag csak rövid idő­szakban kihasználható kom­bájnokat alkalmassá tegyék alvázuk megfelelő kialakí­tásával nagy teljesítményű és tekintélyes munkaszéles­ségű talajmarók üzemelteté­sére, A korrózió igen régóta is­mert jelenség. Az ellene foly­tatott küzdelem tulajdon­képpen egyidős a fémek is­meretével és használatával. Mint tudjuk, e jelensé­get bizonyos kémiai, il­letve elektrokémiai fo­lyamatok idézik elő. melyeknek intenzitása és roncsoló hatása elsősorban az egyes fémek gaz- és fo­lyadék környezetétől függ. A kémiai korrózió mellett be­szélhetünk rádióaktív korró­zióról (az erős rádióaktív su­gárzásnak kitett fémek és ötvözetek esetében), vala­mint magmikus korrózióról. Ez utóbbi jelenség bolygónk kéreg alatti, magas hőmér­sékletű rétegeiben játszódik le. Becslések szerint a korró­zió évről évre a világ acél­termelésének mintegy 10 %- át pusztítja el. A korrózió által okozott károk azonban még ennél is jóval nagyob­bak, hiszen a veszteségek gazdasági felmérése során fi-/ gyelembe . kell vennünk az antikorróziós megelőző mű­veletekre fordított összege­ket, valamint a használha­tatlanná vált fémalkatrészek cseréjének költségeit is. Világszerte hosszú évek óta folynak kutatások a korrózió elleni védekezés legmegfele­lőbb módszereinek kidolgo­zására. Az elmúlt időszak­ban számos új alapelmélet és „iskola” született. Az egyik > legáltalánosabban elfogadott tudományos teória, amely a harmincas években látott napvilágot, és fémek és öt­vözetek felszínén még a gyártás és megmunkálás közben létrejövő oxidréteg (az ún. „reve”) természetét vizsgálja. Az ezzel kapcsola­tos elmélet alapjait az ame­rikai Carl Wagner professzor — a szilárd testek fizikájá­nak egyik legkitűnőbb isme­rője "t- dolgozta ki, tovább­fejlesztése viszont V. Arha- rov szovjet fizikus érdeme. Az általuk kialakított mód­szerek jelentősége azonban az ötvenes évek elejétől kezdve fokozatosan csökkent, mivel az acélgyártással szemben támasztott új köve­telmények mellett alkalma­AZT MÁR régóta tudjuk, hogy az ásás, különösen ned­ves időjárásnál, nagyszerűen konzerválja a talaj fizikai­kémiai szerkezetét a követ­kező növény számára. Ennek kihasználására az utóbbi években egymás után állít­ják elő a megfelelő teljesít­ményű traktorokra függeszt­hető, a kézi ásás műveletét utánzó forgó-, illetve csukló- pántos, 4—8 ásóegységből álló gépeket. Egyes típusuk már sorozatban készül. Az eddigi — még csak kezdeti hazai — tapasztalatok is iga­zolják azt a máshol már ki­alakult véleínényt, hogy az ásógépek különösen a kötött, agyagos és rögösödésre haj­lamos talajokon, valamint az üveg- és fóliaborítású ter­mesztő berendezések talajai­nak művelésénél végeznek kitűnő, a hagyományos talaj­művelő eszközökkel össze­hasonlítva sokkal kedvezőbb minőségű munkát Komiszár Lajos zásuk már nem bizonyult ki­elégítőnek. A világszerte megindult kutatómunkából a lengyel tudósok is kivették részűket. A korrózió elleni küzdelem­mel foglalkozó egyik legje­lentősebb tudományos köz­pont, a krakkói Bánya- és Kohóipari Egyetem fiatal szakemberekből álló kutató- csoportja néhány éven belül világszerte a „krakkói isko­la” néven vált ismertté. A krakkói tudósoknak már a hatvanas évek közepén si­került pontos elméletet ki­dolgozniuk a magas hőmér­sékletű fémek gázkorrózió­jával kapcsolatban. Ezt az elméletet — amely alapvető fordulatot eredményezett a magashőmérsékletű fémek gázkorróziójának szemléleté­ben, s eleinte számos ellen­vetést váltott ki — ma vi­lágszerte a „többrétegű oxid- burkolat kialakulásának disz- szociációs teóriája” néven is­merik. Az új elmélet tudományos megalapozottságának és helytállóságának vizsgálata azonnal megkezdődött kül­földön is. A Szovjetunióban V. Arharov és M. Pavlicsen- ko professzor a Szovjet Tu­dományos Akadémia szverd- lovszki Fém-fizikai Kutató- intézetének munkatársai vál­lalták magukra ezt a felada­tot. Hasonló kutatások kez­dődtek a Pennsylvániai Egyetemen (USA) G. Sim- kovich professzor vezetésé­vel. S. Morowec profesz- , szór korrózió-elméletét az egész világon kivéte­les jelentőségű tudomá­nyos eredményként tart­ják számon. A krakkói tudósok tovább folytatják az e területen megkezdett elméleti kutatá­saikat, s ezzel egyidőben újabb és újabb gyakorlati megoldásokat dolgoznak ki. Az általuk kialakított módszerek és megoldások máris számos iparágban alkalmazásra lel­tek — így például legutóbb a felszín alatti kénbányá­szatban — s óriási vesztesé­gektől kímélik meg a nép­gazdaságot. (P. A., Interpress) , Hány -fokot mutat az óra? A leningrádi Meteorológiai Tudományos Kutatóintézet­ben elektronikus hőmérőórát szerkesztettek. A leningrádi Városi Tanács épületére sze­relt készülék minden hato­dik másodpercben „szerepet cserél”, hol az időt, hol á hőmérsékletet mutatja. A különleges óra egy mé­ter magas és három méter széles számlapjára 200 elek­tromos lámpácskát szereltek. Amikor az elektronikus ké­szülék a hőmérséklet- és időadótól megkapja a jele­ket. a lámpák segítségével „kiválasztja” a megfelelő szám- és jelkombinációt. Új „kozmikus csapda” A tenger szintje felett 3340 méteres magasságban új tudományos kutatóberen­dezést helyeztek üzembe a Tiensanban. A készülék több mint ezer milliárd elektron- volt > energiájú kozmikus részecskék nukleáris köl­csönhatásának regisztrálásá­ra szolgák Az új berendezés segítsé­gével a fizikusok gyorsító­kon ma még elő nem állít­ható nagy energiával rendel­kező részecskék elvileg új tulajdonságait remélik felfe- I deznL B. É. Az ekétől az ásógépig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents