Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

W73. október j,. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Uttörőve:tők konferenciája a mjyeszékhelyen Megválasták a megyei úttörőtanácsot r A Magyar Úttörők Szol­nok megyei Tanácsának el­nöksége tegnap délelőtt a megyei pártbizottság föld­szinti tanácstermében tar­totta az úttörővezetők me­gyei konferenciáját. A konferencia résztvevőit az elnökség tagjait, kö­zöttük Sipos Károlyt, a me­gyei tanács elnökhelyettesét, Bede Lászlónét, a megyei pártbizottság párt- és tö- megszervezeti osztályának 'vezetőheilyettesét, Lénárt Ist­vánt, az Országos Úttörő ■Szövetség munkatársát Szi- vás Antal, a megyei KISZ- bizotteág első titkára kö­szöntötte. A pajtások üdvöz­letét az újvárosi iskola út törői és kisdobosai tolmá csolták. Ezután dr. Földi Dánielné a megyei úttörőtanács elnö ke kiegészítette a megye úttörőtanács írásos beszámo­lóját, amelyet valamenny resztvevő piegkapott, majc szólt a tanácskozás felada­tairól, céljairól. — Számot kell adnunl mennyiben javult a neveié módszere, a KISZ-irányítá érvényesítése, a felnőtt é gyermek önkormányzati szer ^ek kapcsolata. Ki kell dől gozni a javaslatokat, ajánlá sokat, amelyeket maguni kai viszünk az országos kői ferenciára — mondta. A beszámoló többek köze megállapította: tovább fe lődött az úttörő szövets világnézeti, erkölcsi neve munkája. A „Nem térkép táj” expedícióban és különböző akciókban ré vevő gyerekek megism ték hazánkat és a környi szocialista országokat. Az úttörőcsapatoknál vf rejöttek az úgynevezett sz- jellegű közösségek. Hatv- féle szakkör, honvéded egységek, úttörő-rend-, munkáser-, távirdász-, z- olto szakaszok, egésa}* ügyi csoportok dolgoak az úttörőcsapatoknál. A könyvtárak, filmszínházé és a TIT szervezésében műdó íülönböző körök segíti a A konferencia résztvevőinek egy csoportja ..ulturált életmód elsajátítá- át. Az úttörőcsapatok prog- . -amjaiban a fegyveres tes­tületekkel kiépített jó kap- 7:solat révén egyre több harci túra, akadályverseny szere­pel. Még mindig nem oldó­dott meg azonban a pajtá­sok tömegsportja. Egyre több úttörőcsapat­nál kedvelik a gyerekek a kerékpár-, a gyalogos- és a vízi túrákat. Jó példával jár­nak elől a tiszafüredi és túrkevei úttörőcsapatok: fo­lyamatosan hirdetnek túra­versenyeket az őrsöknek és rajoknak. A nyáron 4180 Szolnok megyei kisdobos és 9 223 úttörő volt táborlakó — majdnem kétszer annyi gyerek üdült az idén, mint 1973-ban. A beszámolót hozzászólá­sok követték. Szabó Miklós, a kunhegyesi úttörőcsapat vezetője a társadalmi kap­csolatok fejlesztéséről be­szélt, 6 arról, hogy a pártoló tagok munkája sok helyen kívánni valót hagy még maga után. Dr. Majoros Kárplyné, a szolnoki Ságvári úti iskola igazgatónője a szülők, az iskola és az úttörőcsapat kapcsolatairól fejtette ki vé­leményét, s javaslatot tett, hogy a jövőben az 5—6. osztályos tanulók is vegye­nek részt az őszi mezőgaz­dasági munkában. Lénárt István, az Országos Úttörő Szövetség munkatársa a vi­lágnézeti nevelés, a gyer­mek-önkormányzat és a szervezeti élet korszerűsíté­sének lehetőségét fejtegette. Sipos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese az üze­mekkel fenntartott kapcsolat további erősítéséről, a fizi­kai munkára való nevelésről beszélt A sportról szólva javaslatot tett: a szövetség tegyé lehetővé, hogy min­den 6—8 éves gyermek meg­tanuljon úszni. A táborozás költségei legyenek differen­ciáltak, elsősorban a sok- gyermekes családok javára. A felszólalásokat követően a konferencia elfogadta a jelentést, s többek között Sipos Károly és dr. Majoros Károlyné felszólalásának anyagával kiegészítve a ha­tározati javaslatokat is. A konferencia a továb­biakban titkos szavazással megválasztotta az 51 tagú megyei úttörő tanácsot, és az országos úttörővezetői kon­ferencia küldötteit Az úttö­rővezető tanács azonnal megtartotta első alakuló ülé­sét, amelyen megválasztot­ták az úttörő tanács elnök­ségi tagjait és titkárait. Az elnöki tisztségre újból dr. Földi Dánielné kapott bizal­mat T. K. L. A KÖZÉLET SODRÁBAN Negyedszázada tanácstag Ä tiszaderzsi Sz Varga Istvánt az (ú nevén) abádszalóki Ienin Tsz magtárosát nem vol könnyű kifaggatni. Nem disekvő tí­pus. Olyannyira nen, hogy a nehezen induló bszélgetés- ben meg sgm kíséelte cso­korba szedni a köj érdeké­ben végzett mqpkáját, sorol­ni, kiemelni a külöíböző tár­sadalmi megbízatását. Egy­szerűen csak beszélt mesélt, s olyan természetességgel említette a legkülönbözőbb maga vállait régebbi és mai kötelezettségeit, mintha ezek külön-külön egy szót sem érdemelnének, s az ember úgy érezte, erre csak bólin­tani lehet, igen, sportköri gazdaságvezető, szakosztály- vezető, tsz-szervező, párttag, önkéntes rendőr, no és ta­nácstag. Huszonöt éve. — Amikor megalakultak a tanácsok 1950-ben, engem mint akkori népnevelőt meg­választottak tanácstagnak. Ezt akkor nagy megtisztelte­tésnek éreztem — s annak érzem még ma is — de nagy felelősséget jelentő megbíza­tásnak is. Más lett ezzel az új tanácsrendszerrel a köz­igazgatásnak vfiég a légköre is. Nagyon élt még bennünk a régf „községháza” rendszer, amelyben nyoma sem volt a magarrr'g\tg kör-képviselő­nek. Akkor mindent a fizetett emberek, a „benti” tisztvise­lők intéztek. A huszonöt év alatt Sz. Varga István is megtanulta, megszokta, hogy szava van, hogy beleszólhat a község ügyeinek intézésébe, s meg­ismerte a választókörzete gondjait, s azt is, hogy az ál­tala képviselt kis közösség érdekeit a nagyobbéval a fa­luközösség érdekeivel is ösz- sze kell hangolni. Amikor az utcájába betonjárdát kárt, az ott levő óvodg érdekében be­szélt. Azóta megépült a leg­szélesebb betonjárda, feltöl­töttek:, víztelenítették a ká- tyús kocsiutat. Kocsiút, jár­da, utcaszépítés — apróságok. A kívülálló idegennek lega­lábbis az lehet. Egy kis köz­ségben mégis fontos, a tele­pülés fejlesztésének, változ­tatásának apró, mindennapi eszközei. A tanácstag ezekért az „apróságokért” is dolgo­zik. — Mindig van ami foglal­koztasson. Most szerintem a falu legfontosabb megoldásra váró problémája a vízműtár­sulat megszervezése. Kevés a jó kytunk, ami van, az régi, vízhálózatunk úgyszólván nincs is. Még pumpálás kút­ról hordják legtöbben az ivó­vizet. A vízműtársulatot mielőbb meg kell alakítani annál is inkább, mert ha a Tisza II. tárolótava meglesz, az itteni ivóvíz-kutak körül jónéhá- ny^t tönkretesz a megemel­kedett talajvíz. Üj kutat is kell majd fúratni... A község megoldásra váró vízgondjáról még hosszasan beszél, olyan meggyőzően, mintha engem is be akarna szervezni a társulatba. Konk­rét problémákról, emberi sorsokról (választóiról) be­szél, s eszébe sem jut „általá­ban” a tanácstagi munkáról szólni, „nyilatkozni”. — Miért végzi a tanácstagi munkát? — Meglepődik a kérdésen. A válasza hangsú­lyában benne van: hogy le­het ilyet kérdezni, különösen olyantól, aki ilyen régen ta­nácstag. — Mert ez a köz érdekében végzett munka! Ezt csinálni kell kéremszépen! Különben is, megválasztottak, bizalmat szavaztak. Ezért adni is kell valamit: törődést! — Huszonöt éve tanácstag. Meddig vállalja még ezt a megbízatást? — Most ötvenkilenc va­gyok. .. Vállalnám én még huszonötig. Csak bír jam... Igriczi Zsigmond R kongresszus határozatainak végrehajtására Közös programot fogadtak el TESZÖV elnökségi ütés Szolnokon Tegnap délelőtt a Középtiszavidéki és Jászsági Termelő- szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége soron követ­kező ülésén többek között programot fogadott el az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó feladatok végrehaj­tására. Az ülésen részt vett Matuz János, a megyei párt- bizottság osztályvezetőhelyettese és Politzer Tamás, a TOT munkatársa. Bódi Imre szövetségi elnök megnyitója után Sári Mihály, a területi szövetség titkára terjesztette szóbeli kiegészítéssel az írásban kiadott programot a résztvevők «elé. SZOT-kitiintetések A SZOT Elnöksége a tár­sadalombiztosítás szakszer­vezeti irányításának 25. év­fordulója alkalmából tegnap délután ünnepséget rende­zett a SZÓT székházában. Megjelent többek között Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a SZOT főtitkára, dr. Zsödön Éva egészségügyi ál­lamtitkár. Ott voltak a tár­sadalombiztosítási munká­ban kitűnt tisztségviselők. Duschek Lajosné, a SZOT titkára a társadalombiztosí­tás negyedszázados fejlődé­sét áttekintve kiemelte, hogy immár évenként több mint 50 milliárd forintot, a nem­zeti jövedelem több mint 13 százalékát költi az ország társadalombiztosítási jutta­tásokra. Ezután Gál László, a SZOT titkára 130, a társadalombiz­tosítási munkában kiemel­kedő eredményt elért tiszt­ségviselőnek átadta a Szak- szervezeti Munkáért kitün­tetést. Teljesítette |U. ötéves tervét az BB Tegnap teljesítette negye­dik ötéves tervét az IKARUS gyár. 1971. januárja óta több mint 38 ezer különböző tí­pusú autóbuszt állítottak elő. A 38 061-ik autóbuszt tegnap délelőtt adták át szovjet partnerüknek, a nagykövet­ség és a Kohó- és Gépipari Minisztérium képviselői je­lenlétében. 1971—1975. kö­zött a gyár fejlesztette gyárt­mányait, korszerűsítette technikai felszereltségét nö­velte termelékenységét és új termelő kapacitásokat adott át. A megvitatott és elfoga­dott anyag átfogja a szövet­kezeti feladatok egészét, kezdve a szövetkezetpolitikai, mozgalmi tennivalóktól a szociálpolitikai, közművelő­dési kötelezettségeken át a gazdálkodás színvonalának, hatékonyságának növeléséig. Így például célul tűzik ki, hogy a párt káder- és sze­mélyzeti munkára vonatkozó határozatait a tsz-ekben az eddigieknél következeteseb­ben kell végrehajtani, mert csak azáltal növekedhet a gazdaságokban a vezetés színvonala, amely egyik leg­fontosabb feltétele a gazda­ságok jó munkájának. Tar­talmazza a program -azt is, hogy a szövetség területén a termelés £5 területe a jövő­ben is döntően a gabonater­mesztés, a cukorrépa, az ola­jos növények, a zöldség- és szőlőtermelés. Az állatte­nyésztésben fő ágazat marad a szarvasmarha- és sertés- tenyésztés, illetve egy-egy gazdaságban a baromfi- és juhtenyésztés. Fontos feladat az állattenyésztési termelési rendszerek kialakítása és el­terjesztése. Fejleszteni kell s szövetkezetek feldolgozó te­vékenységét, elsősorban a kooperációk, a közös válla­latok létrehozása útján. A gépesítésben elsősorban a nagy kapacitású erő- és munkagépeket kell alkal­mazni, fel kell készülni jobb és fokozottabb kihasználá­sukra. A betakarítási gép- kapacitások méretezésénél a gazdaságoknak figyelembe kell venniük a gyors betaka­rításból eredő veszteségcsök­kenés hatását és törekedni kell a betakarítási időszak lényeges csökkentésére. — Ez a program jól segí­ti a párt gazdaság- és szö­vetkezetpolitikai célkitűzései­nek megvalósítását, megfe­lelően orientálja a szövetke­zeteket az előttünk álló fel­e-iá' végrehajtására — mondta többek között Matuz János a program feletti vi­tában. Az elnökség a szervezeti intézkedések között többek között arról is határozott, hogy a program időarányos végrehajtását minden évben rendszeresen értékeli. Rizsaratás a karcagi határiján A karcagi Lenin Tsz a rizstermesztés egyik gesztorgazdasága. Eb­ben az évben 1230 hektárról takarítják be ezt a fontos nö­vényt. Eddig mint­egy 200 hektárt arat­tak le 11 SZK-l-es és 1 Kolosz kom­bájnnal. Képünkön: Munká­ban az aratógépek, (fent); ürítik a kom­bájnt N. ZS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents