Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
í T 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 1. A szerkesztőség postájából Takarékosság a javából Termelőszövetkezetünk párt- és gazdaságvezetősége is elkészítette 1975, évi takarékossági intézkedési tervét. Az ebből adódó feladatokat ismertettük a szocialista brigádok vezetőivel, a párttagokkal, s segítségüket kértük. Így került sor például arra, hogy a tsz I. sz. műhelyének vezetője, Rimóczi Gellért összehívta a műhely kollektíváját. Elhatározták, hogy adottságaikat szakmai tudásukat az erő- és munkagépek javításánál maximálisan kihasználják. Felülvizsgálták az SZKD—5—R rizskombájn elhasználódott lánctalpát. Rájöttek, hogy a felújítást el tudják végezni. Az 55 ezer Ft-os lánctalp felújítása — amelyet egyébként nem lehet kapni — 6550,— Ft-ba került. A lánctalp felújításához egy présgépet is kellett készíteni, amely más munkákhoz is használható. Szövetkezetünknek 12 lánctalpas kombájnja van. Tessék számolni... S a gépek nem állnak. Tapasztalatait, ismereteit szövetkezetünk szívesen átadja az érdeklődőknek, viszont hasonló jó tanácsot is örömmel fogadunk. Mihályi József Tiszasüly, Béke—Barátság Tsz Van, de minek Több mint egy éve bosz- szantja a Bartán lakó embereket az egyetlen bolt, amelyet legtöbbször zárva találunk. Előfordul, hogy csupán egy-két órára nyit ki a boltvezető. Aratási szezonban is gyakran zárva volt, ezért nagy gondot okozott a legalapvetőbb élelmiszerek beszerzése. Volt már példa arra. hogy a kenyeres autó háromszor- négyszer „próbálkozott”, ugyanígy a FÜSZÉRT-áru- val érkező kocsik. Mellesleg a kenyér legtöbbször kevésnek bizonyul. Akinek nem jut, mehet Örményesre, Törökszentmiklósra. Nyáron is terhes a feleslegesen meglett út, hát még esős, sáros ősszel, télen... A lakosság ellátása mellett senkinek nem fontos a bolt forgalma? K. I.-né Rartaa Játszótér az úttesten A Mátyás király út elkészültével elhódították a járművek a gyermekek „birodalmát”. így most a járdára szorult kb. 150—200 gyerek és szülő. Ezen a „csíkon” sétálgatnak, tologatják a legkisebbeket, itt togyognak a járni tanulók. S köztük cikáznak, manővereznek kerékpárjaikkal, görkorcsolyáikkal a nagyobbak. Olykor tollaslabda-parti egészíti ki a képet. Az igazság az, hogy néha a szép, széles Mátyás király úton van a „játszótér”. Lélegzetelállító, amikor görkorcsolyázó, kerékpározó vagy éppen labdát kergető gyerekek között száguldanak el a gépkocsik. A Liget út két épülete között van ugyan egy kicsinyke játszótér, de ott a mi gyerekekink már nem fémek. Tudok egy kezdeményezésről: építsünk társadalmi munkában játszóteret. Ez érdektelenségbe —és nem közönybe — fulladt, mert a November 7. felüljáró környékére terveznék... Kicsit messze van. Feltétlenül más megoldást kell — lehet is — találni. Mert az „utánpótlással” számolnunk kell. Átmenetileg a kritikus délutáni órákban sebességkorlátozás is segítene. Horváth Attila Szolnok Ki kezdi újra? A nagy városszépítésben valahogy mindenki elfeledkezik arról, hogy az állomás mellett is van három ötszintes épület és néhány családi ház — meglehetősen mostoha körülmények között. Ez ügyben márciusban írtam a tanácsnak. Válaszukban türelmet kértek. Azóta változatlanul — egyelőre csak kerülgetéssel — lehet gyerekkocsival felvergődni az élelmiszerbolt mellett. Amíg nincs sár. A mintegy 200 gyereknek van egy játszótere, három hintával, két mérleggel, két mászókával. És a bérlők még jönnek... Bizony előfordul, hogy némelyik gyerek a víztoronyba látogatott unalmában. A hátsó játszóterületre évekkel ezelőtt kupacban öntötték le a kavicsot. Lassan széttaposták, szétrugdosták. Most fűkupacak és szemét van. A homokozóban nincs homok. A földet túrják apró lapátjaikkal a kicsinyek. Társadalmi munkában nem lehet valamit tenni? — teheti fel a kérdést bárki. De. Tettek is. Csakhogy a fákat gépekkel tördelik ki, a gyepet feltúrják. Építkezési terület. .. És jöhet a következő kérdés. Ezek után a lakóbizottság rá tudja-e majd venni az embereket, hogy kezdjék újra? Veress Józsefné Szolnok „Úttörő" úttörők. .. A jászberényi 1133. sz. Bercsényi Miklós úttörőcsapat Vác zi Mihály raja a napokban találkozott a város régi úttörőivel. A találkozón részt vett Hartmann Agnes és Nemes Andrásáé, akik a város első úttörőcsaTanácsd bérlakásra vagy tanácsi értékesítésű lakásra az jogosult, akinek nincs lakása. Ide tartoznak azok is, akik más lakásában pl. a szülőknél családtagként vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján — albérlőként, ágvbérlőként — laknak. Igényjogosult az is, akinek van ugyan lakása, de az nem éri el lakásigényének mértékét. vagy egyéb oknál fogva számára nem megfelelő. Ilyen esetben a juttatás feltétele, hogy a kérelmező a korábbi lakását a lakásügyi hatóságnak vagy a bérbeadónak visszaadja. A lakásbérletről szóló jogszabály a tanácsokat hatalmazza fel arra. hogy a helyi lakásépítési lehetőségek figyelembe vételével tanács- rendelettel határozza meg azok körét, akik vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetük folytán tanácsi bérlakás vagy tanácsi értékesítésű lakás igénylésére jogosultak. A tanácsi bérlakást az különbözteti meg a tanácsi értékesítésű lakástól, hogy az előbbi tulajdonjoga az államé és a kiutaláskor meghatározott összegű lakásépítési hozzájárulást (lakáshasználatbavételi díjat), illetve havi lakbért kell fizetni. A tanácsi értékesítésű lakást kedvezményes áron és méltányos fizetési feltételekkel viszont megvásárolják. Szolnokon a városi tanács az 5 '1974. számú rendeletével határozta meg a tanácsi bérpatának tagjai voltak, Sándor Lászlóné és Kiss Bélá- né valamivel később lett úttörő. Ági néni úttörőnyakkendőjét a piros fagyűrűvel, igazolványát és próbakönyvét hozta el az összejövetelre; Manci néni pedig az akkori úttörők életéről, játékairól beszélt. A pajtások sok kérdést tettek fel az „úttörő’’ úttörőknek, majd dalokat, játékokat tanultak tőlük. Nemes Andrásné Jászberény Kutyák a libikókán Minden évben beoltják veszettség ellen a kutyákat. Dióhéjban Szeptember 10-én közöltük M. J. tiszaföldvári lakos levelét „Árokban a menetrend” címmel. Nem kell emlékeztetnünk az olvasót, miről volt szó... Máthé János, a Volán 7. sz. Vállalat far- gami igazgatóhelyettese arról tájékoztatott bennünket: a mezőhéki menetrend-oszlop és- tábla helyreigazítására megtették az intézkedést. • • • Kálló Emőné besenyszögi olvasónk amiatt panaszkodott, hogy májusban beadott segélykérelmét (márciusban kislánya született) nem intézték munkahelyén, a besenyszögi iskolában. „Szülési segélyre várok” címmel közöltük levelét szeptember 10-én. Fazekas Sándortól, a Pedagógusok SzakszervezetéIakásra jogosultak körét. Az első feltétel, hogy az igénylő és a vele közös háztartásban erő családtagnak az egy főre eső havi átlagjövedelme az 1 500,— forintot nem haladhatja meg és jelentősebb vagyonnal egyik sem rendelkezhet. (A tanácsrendelet szerint jelentősebb vagyonnak azt az ingó vagy ingatlan vagyont kell tekinteni, amelynek a helyi forgalmi értéke eléri a 10Ö 000.— forintot.) Gyermektelen fiatal házasoknál — kérelmükre — gyermek vállalása esetén az eav főre jutó havi átlagjövedelem kiszámítása a vállalt gyermekre is tekintettel történik. Tanácsi értékesítésű lakásra az jogosult, akinek és a vele közös háztartásban élő családtagjainak egy főre jutó havi átlagjövedelme a 2 000— forintot nem haladja meg. Lakásépítő szövetkezeti tag, vagy OTP-társasházi lakás tulajdonosa az lehet, áld tanácsi bér-, vagy tanácsi értékesítésű lakásra jövedelmi, vagyoni, szociális körülményei folytán nem jogosult. A lakásigényléseket a helyi tanács szakigazgatási szervénél lehet benyújtani az e célra rendszeresített forma- nyomtatvány 2 példányának kitöltésével. A formanyomtatvány díját az igénylő köteles megfizetni. Hasznos tudni, hogy a lakásigénylés illetékköteles beadvány. A lakásigénylés illetéke 50,— forint, melyet az igénylés nyilvántartásba véEzt megszoktuk, szükséges — éppen a mi érdekünkben. A Néplap is közölte, hogy az idén kinek hol kell jelentkeznie négylábújával. A IX. kerületieknek az Abonyi úti játszótér mellett. Szeptember 23-án délután háromnegyed négy táján nagy nyüzsgést láttam a játszótéren. Felháborított, amit láttáim. A libikókához kötötték a kutyákat, ott oltott az állatorvos. Felszólításomra, hogy menjenek ki a játszótérről, ne terjesszék szándékosan a betegséget ott, ahol sok gyermek játszik nap mint nap, csupán arrogáns választ kaptam. ♦ Juhász Ferenc Szolnok Joggsiiabaly szerint R lakásigénylésről Több olvasónk kérte és köztük K. József és L. Mihály szolnoki lakosok, hogy „jogszabály szerint” rovatunkban tájékoztassuk őket a lakásigénylés feltételeiről. Hozzászólás cikkeinkhez nek besenyszögi bizottsága titkárától kaptuk a választ: a kérelmet továbbította Martfűre. Hogy miért csak szeptemberben? Ezt egy kicsit — mindkét fél igazát bizonyítva — hosszadalmas lenne felsorolni. A lényeg: Kálló Emőné hamarosan megkapja pénzét. • • • „Hókusz-kókusz” ügyben (szeptember 13-án jelent meg munkatársunk ezen írása) a következőket tudatjuk a kókusz-kedvelőkkel: a martfűi ABC-áruházban 11 forintot fizessenek — ha ritkán van! — a kókusz-csemegéért. Mert ennyi az ára. (Gondoljunk. másutt is.) Ne zavarja őket, ha több ár is szerepel a dobozon. Legfeljebb jobban figyeljenek (mint a péztáros). Meri: nem a kókusz-csemege az egyetlen hókusz a mi kereskedelmünkben.tele alkalmával okmánybélyeggel kell ellátni. A lakásigénylési lapon feltüntetett adatok időközben megváltoznak az igénylő minden év november 30-ig jelentheti be új igénylési lap 2 példányának kitöltésével. Ezek az igénylőlapok már illetékmentesek. A lakásügyi hatóság évente — társadalmi bizottság közreműködésével — a lakáselosztási tervben meghatározott keretszám mértékéig névjegyzéket készít. A névjegyzék összeállításánál, ' illetve az igénylők sorrendjének meghatározásánál Szolnokon különös tekintettel kell lenni: az életveszélyes lakásban lakók helyzetére, a sok gyermekes lakásigénylőkre, a zsúfolt lakásokban élőkre és azokra a családokra, amelyekben fertőző beteg van. a gyermeküket egyedül nevelő családfenntartókra, a lakásiigénylés beadásának időpontjára és nem utolsósorban a munkásokra, valamint a fiatal házasokra. A lakáselosztási névjegyzéktervezetet a városi tanács épületében jól látható helyen 30 napos időtartamra ki kell függeszteni. Ezen idő alatt a névjegyzéket bárki megtekintheti, arra észrevételt tehet. Ha az igénylőt az éves lakáselosztási névjegyzékbe nem lehet felvenni, de lakásigénye a névjegyzék lejártát követő évben előreláthatólag teljesíthető lesz, a lakásügyi hatóság az említett névjegyzék kifüggesztésével egyidejűleg értesíti arról, hogy milyen lakást kaphat. A keszthei Majormúzeum „Egyik iszik Meggyesben, a másik a Csrepesben.. Felújították a hínMeggyes csárdát Meggyes, Cserepes, Mor-: gó... mind híres, „patinás” csárda volt a Hortobágy környékén, átutazó vendégek pihenő-, betyárok, szegény- legények és pásztorok mulatóhelye. Szerepük, jelentőségük az úthálózat változásával, a Közlekedés fejlőciésé- vel, a pusztai élet átalakulásával fokozatosan csökkent, hírüket gyakran csak visszaemlékezések vagy népdalok idézik. A csárdák, vendégfogadók a borkimérésen és alkalmi étkeztetésen túl más, fontosabb funkciót is betöltötték. Általában egy napi járóföldre, ívszerűen vették körül a nagyobb, vásártartási joggal rendelkező településeket, hogy az állataikat behajtók, illetve a vásározók egy-egy napi út után megpihenhessenek. Helyük a vásáros települések fontosságától függően akár évszázadokig sem változott. A Hortobágyi Nemzeti Park a 70-es évek elején vásárolta meg a Meggyes csárdát, mely akkor már húsz éve csak tanyai lakóház volt. Az ottani csárdát 1952. augusztusában zárták be. Utolsó tulajdonosa a Czinege család volt, akiknek elődei 1902-ben vették meg az épületet. A klasszicista jellegű, nádtetős házat 1973—1975 között újították fel és rendezték be a századfordulón szokásosra. A híres Meggyes csárda a Budapestet Hatvanon át Debrecennel összekötő út mentén feküdt, de itt haladt el az alföldi mocsarakat kikerülő sóút egyik ága is. A századfordulón még a debreceni, hortobágyi vásárra igyekvők biztos pihenőhelyet találtak itt, a csárda csak az országút új nyomvonalra terelésével vesztett jelentőségéből. Nevét a mellette levő, úgynevezett Meggyeshalomról kapta, bár a korábbi időszakban Kocsi csárda néven is emlegették. Berendezése egyszerű volt. Az ivóban néhány pad állt az asztalok mellett, a fűtésre búboskemence szolgált. A pihenni vágyók egyszerű fadikóra dőlhettek le. A kocsmáros az ivóban tartott italkészletét ráccsal ellátott kármentőben tartotta, melyet néhány falusi kocsmában még ma is láthatunk. A meggyesi csárdás a vendégek étkeztetésére nem készült külön, az ismerősöket sajátjából kínálta meg, az idegenek vagy tarisznyáztak, vagy megkérték a kocsmáros feleségét, hogy valamiyen egyszerű ételt — álta- ában lebbencslevest — ké- zítsen számukra. A csárda építésének idejé- e a korabeli iratokból is sak következtetni tudunk. . XVII. század végére az lföld nagy része a törökdú- s, a felszabadító harcok dlási és szabadságmozgal- ak következtében eléggé aéptelenedett. Nem vélet- iül vallja tehát Csuka Já- s szoboszlói pásztor 1757- a, hogy „ ... a Rákóczi ág előtt egy vagy két esz- tdővel... még híre sem it, sem a csárdának, sem arendégfogadónak...”. 714-ben már biztosra ve- hj, hogy ezen a részen Mgyes nevű csárda állt, mt tanúként a Debrecen Tiafüred közti határperben Sz>ó Ferencet, majd az őt kötő Űjszászi György mejyesi kocsmárosokat is kihlgatták. S.bó Ferenc az 1714-es hatújításkor volt a csárda kocaárosa, míg Újszászi Gyqy a vitatott határrészen hogy „borának jobb folya légyen” épített a mai dinnáskunyhókhoz, csősz- házaroz hasonló, félig földbe vjt csárdákat. Szintén a hatáier tanúja volt Dabas Györy is, aki körülbelül 1753-.1 bérelte a csárdát. 1766-fn is ő a kocsmárosa, amikc egy másik per kapcsán . csárda felgyújtásáról értesüink. A tűzre Dabasné asszon figyelt fel, „jaj Galambot, de nagy szél kezdett táladni”, mondta a szol- gálólánnak, majd „akarván tudni, ogy mi zúgás volna az, kirnnt,... meglátta, hogy a Kémny ég”. Valószínű, hogy a csárda ekkor leégett és a ma épületet az égés utáni évkben emelték. A Megyés csárda ma is megyehakron — Szolnok és Hajdú-Biiar — fekszik. Alatta i néphit szerint alagút hizódik, melyen üldözőik eld a szegénylegények, betyárok menekülhettek át a másik vármegyébe. Régen a pandúrok csak megyehatárig üldözték a bűnözőket, így érthető, miért volt Rózsa Sándornak egyik kedvenc tartózkodási helye. A helyreállított csárda a régi országút mellett fekszik, ma még nehezen megközelíthető, ezért a jövő feladata nagyközönség előtti megnyitása. Felújítása, berendezése hasznos kezdeményezés, jelentős idegenforgalmi nevezetessége lesz a jövőben Tiszafüred környékének. Füzest? A. i
