Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

1975. október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Másoknál többet vállalnék A túrkevei Háziipari Szövetkezetben népművészeti szőtteseket készítenek 12 mii lló forint értékben évente. A szövőcsarnokban 24 gép dolgozik. Szoros vagy laza a norma? A fényképen nem található Tapasztalatok, módszerek, kiaknázatlan lehetőségek a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyárban Sokan vannak a szolnoki bútorgyár üzletében. Az egyik vevő Salgótarjánból jött, konyhabútorért. „Van választék, szépek a bútorok és még olcsóbbak is. Akkor sem fizetek rá, ha Szolnokról szállítom haza” — - magya­rázza a bolt vezetőjének, Molnár Istvánnak. Középko­rú asszony heverőt keres, fiatal pár — láthatóan ifjú házasok — egy fürdőszoba szekrény ajtajait próbálgatja. — Jelentős rekonstrukció volt itt a gyárban az el­múlt években — mondja Molnár István, az üzlet ve­zetője, az üzemi pártvezető­ség titkárának helyettese, akivel átmentünk a köny­vekkel telezsúfolt kis párt­irodába beszélgetni. — A la­kásprogram teljesítésében, a lakosság bútorellátásában nagy feladataink vannak, ezért volt szükség új üzem­részek építésére, új gépekre, új technológiákra. — Az új technológia beve­zetésével együtt változtatni kellett az emberek szemléle­tén, szakmai tudásán is. — Így van, és mindehhez a gyár vezetői, szerénytelen­ség nélkül mondhatom, sok segítséget kaptak pártalap- szervezeteinktől. A mi gyá­runkban hatvanhat kommu­nista dolgozik két alapszer­vezetben. Ez számukat te­kintve nem sok, de mégis je­lentős erőt képviselnek, mert az emberek figyelnek rájuk és ők pártmegbízatásaiknak mindenkor igyekeznek jól, lelkiismeretesen eleget tenni. Boros Béla — nemrég lett üzemvezető — az I-es alap­szervezet titkárhelyettese. Kérdem tőle: hogyan tesznek eleget pártmegbízatásaiknak az alapszervezetükhöz tarto­zó kommunisták. Listát vesz elő, aztán név szerint sorol­ja, kinek milyen feladatot adtak. — Négy elvtársunk példá- nl az információs csoportban dolgozik. Ez nemcsak azt je­lenti, hogy összegyűjtik az emberek véleményét külön­böző kérdésekről és továbbít­ják a pártvezetőségnek. Sok­kal inkább azt, hogy munka­Alkatrészre várnak Em esz Ferenc a csata­szögi melléküzemág vezetője elmondta, hogy az AGRO- TRÖSZT 100 ekét rendelt tőlük az év elején, s ennek több mint felét már el is szállították a gazdaságokba. Egyetlen gondjuk az, hogy elfogyott az importból szár­mazó éltartósító pálca, pe­dig enélkül az ekevasak éle­te megrövidül. A Gödöllői Gépkísérleti Intézet komá­romi telepén már állítottak elő á belga és francia él­tartósító pálcákhoz hasonló­kat, melyek ezer hektár fel­szántására is alkalmassá te­szik az ekét, de ezekből ed­dig még egy sem jutottt el Csataszögre. A kutatók most a külső formán próbálnak javítani, s ennek eredmé­nyére várnak a K—700-asok ekéi is. Az idő annál is inkább sürget,« mert a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár által kifejlesztett és a mezőgazdasági kiállítá­son aranyérmet nyert eke­család, különböző okok mi­att, nagyon nehezen hagyja helyeiken agitációs munkát is végeznek. Nem várunk mindig arra, hogy termelési tanácskozás legyen. Kisebb csoportokban, brigádgyűlése- ken könnyebben megy na­gyobb a vitázó kedv. És úgy lehet valamit elérni, ha megbeszéljük az emberek­kel, mit szeretnénk 'és ho­gyan. „A barátom erre vi­gyázz. .néha többet ér minden nagyszabású tanács­kozásnál. Viszont ehhez az is kell és mi erre nagy fi­gyelmet fordítunk, hogy meg­felelő tájékozottságuk legyen a csoport tagjainak a külön­böző gazdasági és politikai kérdésekben. Amellett, hogy a gazdasági vezetők politikai vezetők is egyben, az infor­mációs csoport tagjai sokat segítenek nekik. Az ő köz­reműködésükkel tudjuk meg, mi foglalkoztatja az embere­ket és számtalan jó javas­latuk, ötletük, véleményük így jut el a párt- és a gaz­dasági vezetéshez, amit az­után megvalósíthatunk. A gyárban 530—600 ember dolgozik, a termelési érték jócskán meghaladja a 210 millió forintot. Szükség van termelési feladat teljesítésé­hez mindenki eszére, szívé­re. Ennek tudatában dolgoz­nak az információs csoport tagjai. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jól megállja a helyét az információs csoportban? — Inkább az mondom először, hogy mindenkinek szinte testre kell szabni a pártmegbizatást. Az infor­mációs csoportban azok dol­gozzanak, akiknek jó meg­látásaik vannak, érzékenyen reagálnak egyes problémák­ra, jelenségekre, határozott véleményük van különböző kérdésekről, és van türel­mük foglalkozni az embe­rekkel. @ Hatalmas, tágas, világos csarnok, a fa jellegzetes il­lata festékszaggal keveredik a levegőben. Süvít mellet­tünk az élragasztó gép, ne­hezen halljuk egymás sza­vát Kántor István csoport- vezetővel. — Mi az én pártmegbíza­tásom? A 4-es számú KISZ- alapszervezet pártösszekötő­je vagyok. Segítek a fiata­loknak taggyűlési beszámolók el a gyárat. Ezért az AGRO- TRÖSZT újabb száz K— 700-as traktorhoz rendelt ekét Csataszögről. A terme­lőszövetkezet gyártásukat el is vállalta, de a munkát anyaghiány hátráltatja. A kedv nem csökkent A kísérletezésről sem mondtak le a csataszögiek. Nagyon sok mezőgazdasági üzem vezetője kereste fel őket, hogy próbáljanak olyan ekét készíteni, amely- lyel a Rába-Steiger traktor is tud szántani Emesz Fe­renc azt is elmondta, hogy a kérés csak első hallásra volt egyszerű. Igaz, hogy a K—700-as és a Rába-Steiger 'hasonló teljesítményű erő­gép, tehát a nyolctestű ekét mind a kettőnek könnyedén el kell húzni, azonban füg­gesztő berendezésük külön­böző. A Rába-Steiger hid­raulikája jóval gyengébb, mert . amíg a K—700-as minden nehézség nélkül süllyeszti a földbe, és eme­li,. ki onnan a munkagépet, addig a Rába-Steiger csak nehezen birkózik meg ezzel elkészítésében, ötletekkel, tanácsokkal... Politikai tá­jékoztatót tartok számukra. — Mikor kapta ezt a párt­megbízatást? — Négy éve. Szeretem a fiatalokat, jó velük lenni. Ebben a gyárban nagyon sok ifjúmunkás dolgozik, nem mindegy, hogyan- törődünk velük. \ Ezt a „nem mindegyét” látszik igazolni, hogy a bú­torgyárban is már több kom­munista műszakot dolgoztak végig a fiatalok a szocialis­ta brigádokban, és hogy pél­dául az üzem takarékossági tervét a munkáskollektíva az első félévben időarányo­san több mint 50 százalékra teljesítette. (Ez több mint, 2 millió forintot jelent.) Ta­valy megkapták a Szocialis­ta munka gyára kitüntető címet. @ Vereb Józsefné olyan ügye­sen szalad villamostargoncá­jával a felhalmozott faanya­gok között, hogy élvezet néz­ni. — Munkásőr vagyok, ez a pártmegbízaíásom, a férjem is az. Én vagyok a bútor­gyári női raj parancsnoka. Méghozzá géppuskások va­gyunk. Nem könnyű feladat, de nagyon szép. — És itt a gyárban mit szólnak a többiek a „fegyve­res asszonyokhoz”? — Megoszlik a vélemé­nyük, de a többség jó szív­vel van irántunk és becsül bennünket. Főként, mert látják, hogy mi nem akarunk semmi előnyt magunknak. Ha mondjuk éjjel szolgálat­ban is voltunk, a műszakot ledolgozzuk tisztességgel. — A pártcsoportok rend­szeresen figyelemmel kísé­rik, ki hogyan tesz eleget pártmegbízatásának és a ta­pasztalatokat megbeszélik. Évente egyszer pedig az alapszervezetek taggyűlésen tűzik napirendre a megbíza­tások teljesítésének értékelé­sét. A bútorgyári párttagok tudják: a kommunistáknak többet kell vállalniok az át­lagembernél, nagy társadal­mi céljaink elérése érdeké­ben. A pártmegbízatásnak eleget tenni becsület, tisztes­ség dolga. T. V. a művelettel. Ez még a ki­sebbik baj, hiszen azért van­nak vontatott ekék, hogy szállítás közben ne a hidrau­likának kelljen tartani a munkagépet. A tervezők is ilyen megoldásra gondolhat­tak, amikor megtervezték a traktort Csataszögön viszont csak függesztett ekéket gyártanak, s ezek súlypont­ja jobbra tolódik, amikor a Rába-Steiger-rel szántanak velük. A traktorosoknak ál­landóan az ellenkező irány­ba kell kormányozni, ezek után könnyen elképzelhető, hogy milyen lesz a talaj­munka minősége. Erőgép kölcsönbe Mindez kiküszöbölhető ak­kor ha az eke kap egy tá­masztókereket, s erre nehe­zedik a felesleges nyomás. A kőteleki—nagykörűi Ady Termelőszövetkezet mellék­üzemágában már ilyen ekékkel is próbálgatják a szántást. De csak akkor, ha valamelyik gazdaságtól köl­csön kapják a Rába-Steigert, mivel nekik még nincsen. Az eddigi eredmények biztatóak, de a továbblépéshez feltétle­nül szükséges legalább egy erőgép is. Mert elég az ösz- szes műszaki adatot isimer­ni, hiszen ezek alapján hiá­ba születnek a legkiválóbb elképzelések, a gyakorlat bármikor rácáfolhat az el­méletre. ______ B. A. H a a norma annyira, ahogy szokták mondani, „szoros”, hogy a száz százalékot szin­te már fizikailag is lehetet­len teljesíteni, joggal morog a munkás — ő megszokott bérét szeretné megkeresni. Ha a norma annyira „la­Megtalálni az egyensúlyt, az optimális normát, amely mind a kereset, mind a ter­melés egyenletes növekedé­sét biztosítja, nem könnyű dolog. Elgondolkodtató számokat tudtam meg a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár török­szentmiklósi gyárának mű­szaki előkészítési főosztály- vezetőjétől, Molnár Antaltól. A gyár 860 dolgozója közül 560 a fizikai, közülük négy­száz a produktív munkás. Ök úgynevezett egyenes-darab­bérben dolgoznak, vagyis ha valaki például tíz százalék­kal többet termel mint szak­téma, tíz százalékkal több bért is kap érte. Az alapelv. azonos munkáért azonos bért — tehát úgy látszik ma­radéktalanul érvényesül. A normákat is sokféle szem­pont szerint igyekszenek megállapítani, mégis egy munkaidőelemzésben azt mu­tatták ki, hogy a nyolc órá­ból a termelésre fordított idő mindössze kétharmada a mű­szaknak. Ugyanakkor egy- egy ember átlagteljesítmé­nye a vizsgálat időszakában jóval meghaladta a száz szá­zalékot. Erre még érdemes visszatérni, előbb azonban lássuk, milyen normarend­szerben dolgoznak a gyár munkásai. A gyár minden fizikai dol­gozójának van személyi be­sorolása, megállapított óra­bére. Ez azonban csak tájé­koztató jellegű, különböző juttatásokat néldául. ennek arányában kaphatnak, a ha­vi keresetet azonban a telje­sített termelés határozza meg. Az tehát, hogy egy adott munkaműveletre, annak egy órájára mennyi teljesítmény­bér jár, pontosan kiválaszt­ható, nehezebb dolog a mű­velethez szükséges idő meg­határozása. A gépi munkák­nál lehetőség van műszaki pormák alkalmazására, hi­szen a munkafázishoz szük­séges idő a gép fordulatszá­ma, haladási sebessége, stb. alánján elég pontosan szá­mítható. Az adott művelet­hez az előkészületi időt vi­szont általában csak becsül­ni tudják, korábbi tapaszta­latok, összehasonlítások alap­ján. Előfordul még az úgy­za”, hogy a munkás játszva teljesíti túl a száz százalékot — s valljuk be ez még min­dig kevesebb, mint amennyit tudna, ha igazán ráhajt — akkor a sokat emlegetett ter­melékenység, hatékonyság szenved csorbát. A gyártástechnológusok meg­tervezik a különböző alkat­részek előállításának fázisait, a szerelés menetét, a műve­letek sorrendjét, előírják az egy-egy művelethez szüksé­ges normaidőt. Azt viszont, hogy egy-egy percre, órára mennyi bér jár, már különböző táblázatokból keresik ki. A táblázatban minden munkafázisnak két jelzőszáma van. Az egyik a 6zakmai igény szerinti kate­góriát jelenti, ez hatféle le­het. A segédmunkától a be­tanított munkán keresztül a kiemelt szakmunkáig tesznek különbséget, ebben a sorrend­ben nagyobb a bér is. A má­sodik szám a munka körül­ményeitől függ, a kifejthető fizikai erőtől, a munka ve­szélyességétől. Ez négyféle lehet. (A táblalemezek dara­bolása például egy adott gyártási folyamatban kaphat­ja a 3/2 jelzőszámot, ami azt jelenti, hogy bonyolultabb betanított munkának minő­sül és a pehezebb fizikai munka kategóriába tartozik.) Szakmánként tehát össze­sen huszonnégy féle norma­kategória létezik, s nyilván huszonnégy féle bérnorma is. Természetesen van közöt­tük olyan, amely az adott gyárban nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem fordul elő. A kategóriákat összesen ti­zenegy szakmai, technológiai ágazatra határozták meg. Aki a normát megállapítja, tehát bőségesen válogathat mind a kívánt szakképzettség, mind az előforduló munkakörül­mények szerinti differenciá­láshoz. nevezett statisztikai norma, például a különböző hegesz­tési varratokat, valamint a munkaidőt lemérik, ebből statisztikai átlagot számíta­nak. Mivel a gyárban az átlagos sorozatnagvság száz körül van, az előkészületi idő csu­pán öt százaléka az adott munkadarab gyártáshoz szük­séges időnek. A műszaki nor­mák alkalmazására tehát a jelenleginél nagyobb mérték­ben is lehetőség lenne. Most ugyanis a normáknak körül­belül 50—55 százaléka be­csült, 20—25 százaléka sta­tisztikai, s mintegy 25 száza­léka csupán a műszaki nor- m'a. S ez már alapvető prob­lémát jelez. Bizonyításul ér­demes a már említett össze­vetést részletesebben meg­vizsgálni. Az előkészítő és szerelő la­katosok munkáját 1973. szep­temberében elemezték, azóta nem. A munkanan fényképe­zés megállapította, a terme­lőidő a műszaknak 64 száza­léka, 36 százalék a veszteség. De a 64 százaléknak is csak alig több mint felét fordít­ják az effektiv tennelő tevé­kenységre, a többi a terme­léshez feltétlenül szükséges (bár a nagy szám azt is jel­zi: jobban szervezhető) mel­léktevékenység. Ugyanabban a hónapban azonban ezek a lakatosok megállam'tqtt nor­máik szerint átlagosan 150 százalékot teljesítettek — a vizsgálat épp a harmadik ne­gyedév végi „hajrára” esett. Közismert tartalékok Megélhet, kissé önkényes ezt a 150 százalékot a 64-el egybevetni, de kétségtelenül mutat valamit. Nevezetesen azt, hogy a normába már ere­detileg „bekalkulálják” a veszteséget. Könnyű lenne te­hát megállapítani, hogy „la­zák” a normák, a dolog azon­ban közel sem ilyep egysze­rű. A veszteségidő ugyanis nemcsak a munkástól függő kieséseket tartalmazza, va­gyis nemcsak a „lógást”, ha­nem a belső szervezetlenség miatt elpazarolt perceket, órákat is. Sorrendben tehát előbb annak okait kell meg­szüntetni, csak utána lehet a normát szigorítani. A normák óvatos becslés szerint évente mintegy há­rom százalékkal lesznek szi­gorúbbak — ez két év alatt hat százalék. Ha ezt az 1973- as munkaidő-elemzéssel egy­bevetjük, még mindig lát­szik: vannak tartalékok, ame­lyek feltárása, a műszaki nor­mák előtérbe helyezése so­kat javíthatna a munka ter­melékenységén. Célszerű lenne ha a mező- gazdasági gépgyárban a mun­kaidő-elemzés tapasztalatait nem önmagában, hanem a normarendszerrel együtt, komplex módon kiértékelni — ehhez viszont gyakoribb munkanap fényképezésre volna szükség. Ha műszaki, technológiai, szervezési intézkedések elő­zik meg a norma szigorítá­sát, akkor azt a munkás sem ellenzi, mert reális lehetősé­get teremtenek ahhoz, hogy a korábbinál is jobban dol­gozzon, hogy többet termel­jen — és így keressen többet. Trömböczky Péter Ekek Ceeafesziigröl A görgősekék néhány éve ismertté tették Csataszög nevét. Ám, amikor kiderült, hogy a görgőseke nem váltja be a hozzáfűzött reményeket úgy tűnt, hogy Csataszögöt is elfelejtették. Most azonban ismét hallat magáról a kőte­leki—nagykörűi Ady Termelőszövetkezet révén, ott gyárt­ják ugyanis a szovjet K—700-as traktorokhoz való ekék egy részét Tíz egyenlő tízzel ' Korszerűtlen a normaszerkezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents