Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

I IV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 17. A szerkesztőség postájából Ü) tanév, új feladatok Alig néhány napja hang­zottak fel újra az iskolák csengők Azóta gyermekzsi- valytól hangosak az iskolák udvarai, folyosói; tanárok és diákok számára megkezdőd­tek a dolgos hétköznapok. Az új tanév új feladatokat tűz elénk, pedagógusok elé. Kiemelt feladatunk: a szo­cialista hazaszeretetre, pro­letár internacionalizmusra való nevelés. A neveléssel és képzéssel el kell érilünk, hogy az ifjúság képes legyen megérteni azokat a célokat, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa meghatározott. A mi feladatunk a szocialista társadalmat szerető, érte be­csületesen dolgozó emberek nevelése. Ehhez a nemes feladathoz elengedhetetlenül szükséges a pedagógus szilárd politikai állásfoglalása, ezzel párhuza­mosan a gyermekek szerete- te. ,. * !Y '' Kura CT Istvánná < Zagyvarékas i 1 Á. a ■ Asszonyok az iskolában ' A tanév kezdete előtt az Újvárosi iskolát is tatarozták. A Hámán Kató nőklub tagjai társadalmi munkában több napon át segítkeztek a taka­rításban. A nyáron a papír­gyári autóbuszmegállót tették rendbe többször is. Szeretnénk, ha a már nem fiatal klubtagok áldozatos munkáját méltányolnák azok az ifjak is, akik sajnos, még ma is szemetelnek, és kárt okoznak a fedett buszmegál­lókban. A 900 éves Szolnok megérdemli a tisztaság irán­ti nagyobb figyelmet és meg­becsülést. Matnstnks Ferenc Szolnok Sétálnak, vagy.;; ~ Olvasom a Néplapban a „Kölcsönös udvariasság” cí­mű heti jegyzetet, melyben — ismereteim szerint — egy példa nélkül álló esetről von le helyes következtetést, s int a kölcsönös udvariasságra a szerkesztő. Szeretném azon­ban kiegészíteni ezt a nagy figyelmet kiváltó közérdekű témát a következőkkel. Naponta járok a főutcán, és aggódva figyelem, hogy 15—17 óra között, amikor tömegek sietnek az állomás­ra, otthonukba, amikor a legnagyobb a forgalom, a ba­bakocsik tömege lepi el a gyalogjárdákat Ezzel a kis­mamák potenciális veszély­nek teszik ki a kicsiket Ta­lán helyes lenne, ha a kis­gyerekes szülők ebben az időpontban otthon maradná­nak, vagy elkerülnék a fő­utakat Benes Imre Szolnok Olvasónknak kétségkívül igaza van abban, hogy csúcs- forgalomban ne sétáljanak a kismamák gyermekeikkel a főutcán. S nem csak a sok jármű, a lassan elviselhetet­len zaj miatt. Az autókkal rengeteg por is „jár”. Sétá­ra sokkal alkalmasabbak a parkok, a csendes utcák... Egy tény azonban nem tisz­tázott. Ezek a kismamák — szülők — sétálnak, levegőz­tetik kisgyermekeiket,' vagy bölcsödéből viszik haza — munkaidejük lejárta után — a kis emberkéket?— Segíteni kell rajtuk „Fiatal vagyok, egy szocia­lista brigád tagja. Szeretem a gyermekeket és szinte cso­dálattal adózom az öregek­nek: szívósságukért, életta­pasztalatukért. Brigádunk évekig támogatta egy veszé­lyeztetett család gyermekét. Szívesen és szeretettel tettük. Most egy idős házaspáron kellene segíteni, de ehhez mi gyengének bizonyulunk...” Ezután név, cím követke­zett a Kunszentmártonból érkező levélben, amelynek írója szavakkal rajzolta meg; hogyan él, nélkülözik Cser- keszőlőn egy idős házaspár. A tanács vezetőit kértük, le­hetőségeikhez mérten segít­senek a két kis öregen. Kézs- márki István vb-titkár vála­szából megtudtuk, hogy va­lóban nehéz körülmények között élnek; tartásra köte­lezhető hozzátartozójuk nincs. Augusztus utolsó napjai­ban küldtük el kérő sorain­kat. A tanács dicséretére ír­juk: augusztus 1-től kezdő­dően havi 710,—Ft rendsze­res szociális segélyt állapí­tottak meg az idős házaspár­nak. Nehéz eldönteni, ki örül jobban a fejleményeknek. „VOLÁN-csokor" ;s­Szeptember 5, 8, 9. Kerekes Ferenc, a VOLÁN 7. sz. Vál­lalat igazgatója mindhárom napon egy-egy levelet írt alá, amelynek címzettje a Néplap szerkesztősége. A téma azo­nos: az újságban megjelent panaszra, észrevételre válasz. Vegyük sorjában. • • • pr~ — - ­Augusztus 29-én „Jelző­szám” címmel tettük szóvá: miért nincs az autóbuszok hátulján is járatszám. (Szep­tember 10-én közöltük Meny­hárt Józsefné szolnoki olva­sónk levelét, aki ugyanezt kifogásolta.) „...Szolnok helyi forgalmá­ban különböző típusú autó­buszok közlekednek. Ez le­hetetlenné teszi, hogy az autóbuszokat egységesen sze­reljük fel táblákkal, jelző­számokkal. A jelenlegi for­mát javítani akarjuk, de ez várhatóan csak az év végére következik be, mikoris Szol­nok autóbuszparkját teljes egészében az Ikarusz 200-as családhoz tartozó autóbuszok képezik majd, amely lehető­vé teszi az egységes tábla- rendszer kialakítását..." * * • Augusztus 22-én jelent meg Juhász Ferenc szolnoki olva­sónk panasza „Utastájékozta­tás” címmel. Kerekes Ferenc válasza szerint a buszmegál­ló áthelyezése a vízügyi szakközépiskola csatornázási munkálatai miatt vált szük­ségessé. A kivitelezők azon­nali intézkedést kértek. Az utasok előzetes tájékoztatá­sára ezért nem volt idő. Olvasónkat és másokat is megtévesztette, hogy a padok viszont a megállóban marad­tak, ahol szokás szerint nyu­godtan várták a buszt. A pa­dokkal a tanács, nem a VO­LÁN rendelkezik. A megállóhelyek megszün­tetését, illetve áthelyezését tehát idejében kérjék az ille­tékes vállalatok — az utasok tájékoztatása érdekében ez a VOLÁN jogos kívánsága. • • • Megrovást, fegyelmi bün­tetést kapott az a kalauznő, aki augusztus 23-án, a Szol­nokról 14,20-kor induló autó­buszon a zagyvarékasi uta­sok egy részének „hosszabb” (drágább) jegyet adott. Mun­katársunk volt tanúja a tör­ténteknek, s írta meg az ese­tet „Jegy” címmel augusztus 31-i lapunkban. A kalauznő elismerte vét­kességét A 16,35-kor induló buszon szokott szolgálatot teljesíteni, amely nem áll meg a Zagyvarékas—Újte­lepnél — védekezett Ezért adott ki a Szolnoktól távo­labbi megállóig jegyeket Joggal marasztalták el főnö­kei, hogy indulás előtt nem nézte meg a menetrendet Tévhitét azonban útközben eloszlathatták volna a jól tá­jékozott, s egyre reklamáló utasok... Cikkünk nyomán Segítség a Kovács gyerekeknek Lapunk augusztus 29-i szá­mában jelent meg munkatár­sunk „Ház a csatorna part­ján” című riportja, amelyben a Mezőhék melletti tanyán elő Kovács család mostoha sorsú gyermekeiről ír. A múlt héten hivatalos le­vél érkezett szerkesztősé­günkbe, amelyben Kardos Dezső, a megyei tanács kun­szentmártoni járási hivatalá­nak elnöke tájékoztatja olva­sóinkat a négy kisgyermek és a Kovács család érdekében tett intézkedésekről. Az augusztusi cikkben töb­bek között szó esett a négy­éves Erikáról, aki annak el­lenére, hogy ép a hallása, nem tud beszélni, a rendelle­nesen fejlődött nyelve miatt. Ezzel kapcsolatban az újabb fejlemény: „...Gyermekszak­orvos megvizsgálta a kisko­rúakat, s Erikánál műtéti be­avatkozást javasolt...” A cikkíró személyes ta­pasztalatai alapján felvetet­te a gyermekek állami gon­dozásba helyezésének lehető­ségét is. Ezzel, mint a levél befejező szakasza bizonyítja, az illetékesek nem értettek egyet. Így szól: „...A gyámhatóság állás­pontja szerint nem indokolt a gyermekek állami gondozás­ba vétele. Az anyagi helyzet rendezésével, a hatósági esz­közökön túlmenően nagyobb társadalmi segítséggel meg­oldható a család problémája. Ezért megtette az intézkedé­seket pártfogó kirendelése és két gyermek után a rendsze­res nevelési segély folyósítá­sa érdekében. A gyermekek sorsát a gyámhatóság foko­zottan figyelemmel fogja kí­sérni, s amennyiben a család anyagi helyzetének rendezé­sét követően a legkisebb szü­lői mulasztás merül fel, a kiskorúakat azonnal állami gondozásba vesszük Jogsiobőly szerint Jótállás bútorért '„Két hónapja, modern bú- torgamitúrát vásároltam, a kihúzható rekamiéját egy hét használat után már nem tudtam felcsukni. Jogom van-e visszavinni az üzletbe, kötelesek-e díjtalanul kijaví­tani, vagy ha már nem tud­ják rendbehozni, kötelesek-e hasonló hibátlanra kicserél­ni?” — kérdezi K. L. kun­szentmártoni lakos. A jótállás keretében az eladó felelősséget vállal azért, hogy a termék, a jót­állás időtartama, alatt nem hibásodik meg. Ellenkező esetben annak javításáról az alkatrészek, vagy ha szük­séges a termék cseréjéről ingyen gondoskodik. Köteles megtéríteni a vevő kárát és költségét is. A bútorért vál­lalt jótállás szabályai né­hány kivétellel az általános szabályokkal megegyeznek. Eltérés például, hogy a javí­tás elhúzódása esetén a bú­tor tulajdonosa nem tarthat igényt kölcsönbútorra. Nem kérheti a vásárló a teljes garnitúra kicserélését, ha annak csak különböző da­rabjai szorulnak javításra. Ha azonban ugyanazt a da­rabot már több mint ötször javították, és nem tudják ugyanolyan hibátlan termék­re kicserélni, teljes, új garni­túrát kérhet a vevő. Az utóbbi időben sok prob­léma merült fel a bútorok garanciális javításánál. Ezért a belkereskedelmi és köny- nyűipari miniszter együttes rendeletet adott ki a bú­toripari termékekkel kap­csolatos jótállási igények teljesítéséről. A 10/1975. (Vin. 30.) ren­delkezés lényege, hogy ezen­túl nem hozható forgalom­ba olyan bútoripari termék, amelynek garanciális javítá­sára a termelő vagy az im­portáló kereskedelmi vál­lalat előzetesen nem kötött megállapodást a Könnyű­ipari Minisztérium által ki­jelölt vállalattal. Tehát a jövőben nem árulhatnak olyan bútort az üzletekben, amelyeknek javítása a vá­sárlónak felesleges után já­rást okozhat. A rendelet a termelő- és a javítást vég­ző vállalat között a garan­ciális kapcsolatos költségek elszámolását is pontosan szabályozza. Érdekeltté teszi a javító vállalatot a jótállási kötelezettség gyors és hibát­lan teljesítésére. A gyártó vállalat pedig köteles a ja­vításhoz szükséges alkatré­szeket. a gyártási dokumen­tációkat, segédanyagokat a javító rendelkezésére bo- csájtani. Ugyanakkor a ja­vító vállalat rendszeresen tájékoztatja a gyártó céget és a kereskedelmi szerveket, a termékek leggyakoribb hi­báiról. annak okairól, s köz­reműködik a jótállási jegyek beszerzésében és szétosztá­sában is. A két miniszteri utasítás i jótállási jegyek szabvá­nyosításáról is rendelkezik. A jelenleg forgalomban lé­vők ugyanis eltérők, hiányo­sak, nem megfelelően tájé­koztatják a vevőt jogaikról, sőt nem egy esetben jogsza­bály-ellenesen tüntettek fel kizáró feltételeket. „Ügy tudom, nem minden­ki köteles televíziója után előfizetési díjat fizetni. Ha Így van, kérem írják meg, kik részesülhetnek ebben a kedvezményben?” — kérdezi Cs. M. tiszapüspöki lakos. A 7/1973. KPM. rendelet­tel kiadott Rádió és Tele­vízió Szabályzat rendelkezése szerint a televízió készülék üzemben tartója a készülék megszerzésétől számított 8 napon belül e célra rendsze­resített nyomtatványon a postának köteles bejelentést tenni. A díjfizetési kötelezettség a műsorvevő készülék be­szerzését követő 1. napjával kezdődik. Az előfizetési díj fizetése alól a postaigazgatóság — kérelemre — mentesíti a 100 százalékos hadirokkantakat, az I. csoportbeli rokkantsági teljes vagy résznyugdíjasokat valamint a vakokat. A kérel­mezőnek a díjmentességre való jogosultságát természet tesen hitel érdemlően iga­zolnia kell. A társadalombiztosítási szabályok rendelkezése sze­rint az I. rokkantsági cso- ■ortba azok tartoznak, akik íunképességüket mind a ?ndes keresőfoglalkozást, lind bármely más foglal- ozás tekintetében teljesen lvesztették, és ezen túlme­nően mások gondozására szorulnak. A szolnoki Patyolat Vállalatnál a ruhák jelölését modern Polimark géppel végzik Miniszteri állásfoglalás A könnyűipari szakmunkásképzés fejlesztéséről A könnyűipari minszter ál­lásfoglalást adott ki a szak­munkásképzés fejlesztésével, korszerűsítésével összefüggő vállalati feladatoikról. A tanácsokkal együttmű­ködve lebonyolított széles kö­rű vizsgálat során megálla­pították, hogy a szakmunkástanulók lét­száma a könnyűiparban 1957—74 között három­szorosára nőtt, és a vál­lalatok erejükhöz mér­ten fejlesztették a tan­műhelyi, illetve csopor­tos oktatás tárgyi felté­teleit, szociális ellátását. Az elismerésre méltó ered­mények mellett azonban a vizsgálat felszínre hozott több, általánosítható hiá­nyosságot is. Nem mindenütt állnak rendelkezésre az ok­tatáshoz szükséges gépek, felszerelések, alapanyagok, stb. Többhelyütt lassan ha­lad a tanműhelyek korszerű­sítése, az elavult gépek le­cserélése. Gondot okoz az is, hogy a gyakorlati oktatók túlnyomó része még nem rendelkezik pedagógiai alap- képzettséggel. Vannak olyan vállalatok, ahol nem adnak külön díjazást azoknak a szakmunkásoknak, akik mel­lé oktatásra tanulókat oszta­nak be. Az sem szerencsés, hogy néhány vállalatnál az egy oktatóra jutó tanulólétszám meghaladja az előírtat Sok olyan munkahely van még, ahol a tanulóknak nines kü­lön öltözőjük, mosdójuk, für­dőjük. A miniszteri állásfoglalás megjelöli a főbb tennivaló­kat is. Egyebek mellett meg­szabja, hogy a vállalatok a termelési és műszaki tervük­re alapozott időtartamában azokkal összehangolt tervet készítsenek a gyakorlati ok­tatás feltételeinek fejleszté­sére, első ízben 1976-ra, il­letve az 1976—1980-as évek­re. Egyebek mellett ennek tartalmaznia kell az oktatás­hoz szükséges gépek, üzem­részek biztosítását a tanmű­helyek, valamint az oktatás­ba vont gépek állományának korszerűsítését. Az állásfoglalás a vállala­tok feladatává tette a szak­munkásképzésben közvetle­nül részt vevő szakoktató gárda fejlesztését célzó négy esztendőre szóld terv elké­szítését. Nagy súlyt fektet az állás- foglalás arra, hogy a szakmunkástanulókai mindenütt szocialista vi­lágnézetre és erkölcsi- ségre neveljék. Ragaszkodik ahhoz, hogy kö­rültekintően betartsák az egészségvédelmi és szociális rendelkezéseket, s külön fog­lalkozik az állásfoglalás a munkásszállásokon lakó ta­nulók nevelésével. A minisztérium a jövőben célvizsgálatok keretében el­lenőrzi a feladatok végre­hajtását. Fűtési idény egy hónap múlva Bőséges kínálat tüzelőből Egy hónap múlva megkez­dődik a hivatalos fűtési idény, bár ezt a tüzelő-ke­reskedelem lakossági forgal­ma még korántsem jelzi. Augusztusban és szeptember első két hetében a vártnál jóval kisebb volt az érdek­lődés. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium illetékes osztá­lyán a tüzelőforgalomról, a várható ellátásról tájékoz­tatták az MTI munkatársát. Elmondották, hogy a példát­lanul alacsony forgalom okát — a szilárd tüzelőanyag iránt évről évre egyébként is csökkenő igényen kívül — a korábbi hónapok élénkebb keresletében látják. Eredmé­nyes volt az idén a belkeres­kedelem tüzelőakciója is. Az április elsején kezdődött kedvezményes tüzelővásár­ban — annak ellenére, hogy a keret felhasználása miatt az akció két héttel korábban zárult — az előző évinél 8900 vagonnal több, összesen 103 000 vagon szenet, briket­tet adtak el. A májusban kezdődött másfél hónapos, ugyancsak kedvezményes tüzelőolaj-akcióban a terve­zett 150 000 tonna helyett 256 000 tonna olaj fogyott. A két akció eredményeként egyébként a lakosság 308,6 millió forintot takarított meg. Az előző félévi na­gyobb forgalom és a két ak­ció sikere alapján megálla­pítható, hogy a téli tüzelő többségét már a háztartá­sokban, a pincékben, kam­rákban tárolják. Bőséges kínálattal várja a fűtési idényt a kereskede­lem. A TÜZÉP és az ÁFÉSZ- ek lakosságnak szánt készle­te 65 500 vagon, tavaly ugyanebben az időben 27 500 vagon volt. Egyes szenek, főleg a pécsi iszapolt szén kivételével a szénválaszték megfelelő — a mennyiség talán nagyobb is a kelleté­nél — s a telepeken szinte hegyekben áll az NDK bri­kett is. Jelenleg kielégítenek minden tűzifa-megrende­lést, de a készlet nem túlzot­tan nagy, országszerte 5000 vagonnyit tárolnak a telepe­peken. Fontos tehát, hogy az erdőgazdaságok a fűtési idény előtt fokozzák szállí­tásaikat

Next

/
Thumbnails
Contents