Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-17 / 218. szám

1975. szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fl tv képernyője előtt „Egyszemélyesek" Nem tudom, más hogy van vele, de nekem a televízió „egyszemélyesei” különös­képpen a szívemhez nőttek. Az elnevezés talán önké­nyes és nem is teljesen talá­ló, de jobb híján azokat a műsorokat nevezem önké­nyesen így. amelyekben tu­dományos életünk, közéle­tünk kiemelkedő egyéniségei foglalnak velünk szemben helyet a képernyőn, s éle­tükről, a kottásaikról, jelen­tős eseményekről és mozgal­makról beszélnek vagy val­lanak. Ilyenkor mindig azt érzem, mintha a történelem szólna hozzám; a legköz­vetlenebb formában, a leg­emberibb módon. Az elmúlt héten is. jól­lehet Ortutay Gyula saját pályájára emlékezett, indu­lásának emlékezetes mozza­natait elevenítette fel — szí­nesen és szórakoztatóan — ennek ellenére teljes és plasz­tikus képet kaptunk pél­dául a haladó szellemű sze­gedi fiatalok mozgalmáról is, hű képet első kézből. Ugyan­így milyen megejtő volt hallgatni a 85 éves Molnár Antalt, az ízes szavú zene­tudóst, Kodály. Bartók kivá­ló ismerőjét, kortársát Ezek­nek a beszélgetéseknek meg­van az a varázslatosan sze­mélyes jellegük, mondhat­nám azt is melegségük, ami által az ismeretek megéde- sülnek. Mintha kézenfogva vezetnének benünnket le­tűnt korok homályosabb, vagy épp titkokat rejtegető zugaiba. Formailag szinte egyetlen monológok ezek a pályaemlékezetek, hisz ta­pasztalhattuk, még az igyek­vő Antal Imre is alig-alig tudott partnerré válni vasár­nap este a mondanivalóját bőves ontó tudósnak. De fe­lesleges is volna ezekben a beszélgetésekben mindunta­lan kérdésekkel megakaszta­ni a vallomás egyenletes, tiszta folyását. Egyébként az interjú, a beszélgetés mint forma mostanában divatos műfaj általában is. a tele­víziónak pedig úgy tűnik, az egyik legsajátosabb hatásos megszólalási formája. Az­zá teszi meghitt közvetlen­sége, páratlan gondolatgaz­dagsága és emberszabású tanulságai. ___ P ária " : i 1 Párteák ma is varrnak. Csak nem fonnak, hanem mondjak lehallgatnak. S a fonál pedig az áruló hang­szalag. Életek függhetnek tőle. A Latin-Am éri kában dúló fasiszta terror, a külön­böző megtorló akciók során- tudjuk, ismerjük — hányán és hányán tűnnek e! ártat­lanok egyik napról a másik­ra. Igazságtalanul, haladó gondolkodású hazafiak há­nyán és hányán szenvednek, mert a „párkák” úgy fon­ják a fonalat. Mert a mo­dem technika embertelen kezekben az emberi aljasság, a terror eszközévé válik. A jól kiagyalt lehallgatási hálózattal párosulva más nemtelen eszközzel, zsarnoki módon emberek százait, ez­reit lehet sakkban tartani, megfélemlíteni, zsarolni. Olyan társadalmi rendben, amelyben ilyen célra ezek az eszközök járják, odáig is elakamak jutni a hatalom bitorlói, hogy a manipulá­ciók eredményeképpen akár az egyéni akaratot is kiirt­sák. Minderről a tiltakozás szándékával szól alapvetően humanista alapállásból Hu- bay drámájában, amelynek csak az ötlete mitológiai, a nyersanyagát a mai valóság szolgáltatta. A drámából ké­szült tv-játék sűrített for­mában, -tragédiára hangolva közvetítette az író indula­tait és gondolatait Feszes, kemény dráma született — rendező Szőnyi G. Sándor — jóllehet a közbe ékelt da­lok, összekötő elemek az egyes részek között, meg­megtörték a dráma ívét A tragikusra hangszerelt drá­ma a döbbenet erejével ha­tott a képernyőn. S ebben nagy része van a „főgombo­lyító” Laurát játszó Tordai Terinek is, akit főszerepben ilyen kifejezőnek és erőtel­jesnek talán még sohase lát­tunk. Maga volt a megteste­sült számító hidegség, érzé­ketlen kegyetlenség, s ezút­tal még szépsége is ezt hang­súlyozta: a taszító emberte­lenséget Ellentéte Pogány Judit, aki a játékban az ár­tatlanságot képviselte, lel­kileg meggyötört nő hogyan jut el ,<tt\ hősiesség magasla­táig. De valamennyi köz­reműködő színész, kevésbé kformált szerepében Su- nyovszky Szilvia is, tehetsé­ge legjavát nyújtotta. LJ&" r X. Dumas némelyik regé­nyét naivsága és romantikus túlzásai miatt már saját ko­rában megmosolyogták; ki­vétel talán a Három testőr, a Monte Christo és a Feke­te tulipán képezett Nos. ez utóbbit két részben filmen láthattuk. Sajnos, alkalom volt arra, hogy az utókor még az egykori kivételt is megmosolyogja. Hogy feke­tén-fehéren már-már hihe­tetlenül szélsőséges jelle­mekben ábrázolja a világot, tudtuk, de ezúttal a cselek­mény is igen érdektelenné vált Lehet hogy ez a film- megoldás rovására is irható? este, hogy ismét végignéz­— VM — Pnuiifnii KUííubll Uj könyvek A Kossuth Könyvkiadó új­donságai között találjuk XJrho Kaleva Kekkemen, a finn köztársasági elnök válogatott beszédeit és cik­keit tartalmazó kötetet, amely „A finn külpolitika útja” címmel látott napvilágot. Gondos Ernő: „Olvasói ízlés- típusok" című tanulmánykö­tete az olvasók ízlésének ala­kulását befolyásoló tényező­ket veszi sorra, s elsősorban azt vizsgálja; miként alakul ma az olvasói ízlés Magyar- országon. Új kiadásban látott napvilágot — az ungvári Kár­páti Kiadóval közös gondo­zásban — Jurij Korolkov iz­galmas könyve, a „Szigorúan bizalmas! Veszély esetén el­égetendő!” A dokumentum- regény első kötete nálunk is nagy sikert aratott. Megjelent a Közgazdasági-matemati- kai-Tcisszótár”, L. J. Lopat- nyikov szerkesztésében. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó kiadványai kö­zött említést érdemel Doná- szy Magda? »Csaté Kati’ című ifjúsági regénye, amely Reich Károly illusztációival jelent meg. A Delfin köny­vek sorozatának új kötete a Rinaldo Rinaldim kalandos életét bemutató „Haramiák kapitánya”, Christian Vulpi- us híres ifjúsági regénye. Az Így élt.. sorozatban jelent meg R. Várkonyi Ágnes tol­lából az „Így élt Vak Boty- tyán” című életrajzi könyv: Dávid Csaba történelmi re­génye, a „Buda megvétele Thury Zsuzsa ifjúsági _regé- nye, a „Buksi a repülőgé­pen”. Újabb kiadásban je­lent meg Hárs László mesé­je, a „Hol voltam, hol nem xyoltam”, Würtz Ádám il­lusztrációi vaL A Kozmosz kötetek legújabbja egy ver­seskötet: a „Fehéringes” fo­lyók Pintér Lajos verseit tartalmazza. Az Akadémia! KiadŐ meg­jelentette a ^Sorsotok előre nézzétekf című tanulmány- kötetét amely a francia fel­világosodás és a magyar kultúra kapcsolatait világít­ja meg. Köpeczi Béla és Sziklay László szerkesztésé­ben. A Korunk tudománya sorozat legfrissebb kötete a vérszegénység problémáját vizsgálja; a népszerű tudo­mányos ismertető könyv szerzője Bernát Iván. A ké­mia újabb eredményei soro­zat 25. köteteként látott nap­világot Szekér Gyula köny­ve, „Az aluminium jelentő­sége a műszaki fejlesztés­ben”. A Szépirodalmi Könyvki­adó új kötetei közül említ­sük meg a Kiskönyvtár so­rozatban megjelent novel- láskötetet: az »Arabella” Bíró Lajos elbeszéléseiből ad válogatást Gyurkovics Tibor verseskötete, a ^Sze­retlek, akárki vagy”. Móricz Virág új regénye, a „Hiába”. Hajnóczy Péter elbeszéléseit, meséit tartalmazza »A fűtő” című köt* Mezőgazdasági szakközépis­kolát avattak Mohácson. A nemzetközileg is elismert tu­dós állatorvosról, dr. Marek Józsefről elnevezett Intézet­ben a legkorszerűbb módsze­reket alkalmazzák a tanítás­ban. A végzett diákok két­éves gyakornokoskodás után minősítő vizsgát tehetnek, s mint technikusok dolgozhat­nak a gazdaságokban Művészet és propaganda Művelődési közpotW tok igazgatóinak megbeszé­lésén mondta az egyik részt­vevő: a legjobb propaganda a jó szervezés. Hozzáfűzte magyarázatképp, . hogy hiá­ba nyomtatja ki a legszebb műsorfüzetben, hirdeti meg városszerte a legnagyobb pla­kátokon a gyenge műsort, attól az még gyenge marad. S nem segíthet a költséges propaganda a szeszélyesen összeállított, hevenyészett, s a közönség igényeitől „elru­gaszkodott” programokon. Megtörténhet, hogy a hírve­rés sokakat odavonz —, de ilyen esetben még nagyobb a csalódás, s még nagyobbá rossz munka ára, mert a következő Ilyenfajta produk­ción már semmiféle propa­ganda sem segít. Nagyon sok igazság van ebben a fejtegetésben. Mert ma is igaz a régi mondás, hogy jő bornak is kell cégér, de az is változatlan igazság, hogy kitűnő cégér alatt is kidet® a tossz bárról, hogy tossz. A művelődés közérdek, te­hát elengedhetetlen járulé­ka: a propaganda is, irrnrt a műveltség terjesztésének egyik fontos eszköze. Az utóbbi esztendőkben többször megállapították kü­lönböző fórumcáron, hogy a művészetpropaganda minő­sége — következésképpen a hatásfoka — javult Job­bak az írásos prapaganda- anya-gok, céltudatosabb lett a művészefcpropaganda, mert valódi értékeket kínál, vagy legalábbis elsősorban azo­kat Nem tagadható e meg­állapítás igazsága. Bármely városban tapasztaljuk a mű vészetpropaganda sokrétű je­lenlétét — látjuk a műve- "lődési ház, a könyvtár, a . múzeum, a színpadók, a helytörténeti gyűjtemények hirdetéseit összegyűjtve, vagy külön-külön. Jó plaká­tokat értelmes reklámokat De nyomban feltűnik az is, hogy ezek az írásos anyagok túlságosan általánosak. Rend­szerint hiánytalanul tudósí­tanak arról, hogy az adott terület művelődési apparátu­sa a helyén van, dolgozik; hiszen itt van íme az ered­ménye: ilyen meg ilyen pro­dukcióra hívják az érdeklő­dőket a következő hónapban. De hiányzik még — oly­kor fájdalmasan hiányzik — az, amit (jobb szó híján) „ré­tegpropagandának” neve­zünk. Bizonyos produkciók­kal — irodalmi estekkel, színvonalas zenei összeállítá­sokkal stb. — előkészítés nél­kül „rohanják meg” egyes helyeken a közönséget A Pápai Textilgyárban hang­zott el a szemrehányás — más tartalommal elhangzott másutt is —v hogy a város egyik művelődési házában olyan filmtörténeti előadás­sorozatna került sor, ami sok munkást érdekelt volna, mégis csak az iskolában, s a hivatalokban hirdették meg. t 1 felületességek, éné hezen helyrehozható hi­bák nem is mindig a mű­sorok propagálási fázisában történnek. Korábban, már a szervezésikor. Későn kezde­nek hozzá, vagy későn ér­tesülnek egy-egy megrendel­hető műsorról, előadásról. Gyakran bizonytalanság is közrejátszik: az utolsó he­tekben derül ki, hegy a pro­dukció megrendezhető. (Vas megyében például egy 1974- ben lezajlott, egyébként nagysikerű koncert esetére emlékeztetünk: az országo­san ismert zenekar csak fel­tételesen vállalja a szerep­lést: amennyiben egy héttel az esemény előtt lemond­hatja. Nem mondta le, de propaganda természetszerű­leg elbizonytalanodott; ki vállalta volna a felelősséget, hogy olyasmihez hívják a közönséget, aminek megtar­tása bizonytalan ? Ezért nem kárhoztatható senki, pusztán az előkészítés, amely — bár ezúttal jól végződő — ka­landba bocsátkozott^ Ä propaganda nem mű­ködhetik jól, ha ki van szol­gáltatva esetlegességeknek, véletleneknek, ismeretlen té­nyezőknek. (Ilyen még az alaposan előkészített művé­szeti eseményeknél is adód­nak, szükségszerűen-) Nyil­ván nem véletlen, hogy a múzeumok között nyári idényben kiemelkedő láto­gatottsága van a tihanyinak: mindenki tudja, hogy ott nyaranként két-háram szín­vonalas, százezreket érdeklő képzőművészeti kiállítást lát­hat, immáron több mint másfél évtizede. S ha vala­ki távoli országrészből, vagy esetleg külföldről látogat oda, ha nem került is elő­zőleg a kezébe a propagan- daanyág, tudja, bogy nem fog csalódni. Az idei esztendőben né­hány városi, megyei tanács és szakszervezet napirendre tűzte a művészetpropaganda kérdéseit Kiváló gondoláit a széles körű tájékozódás és feladafkijelölós bizonyéra eredményre vezet De csak akkor, ha a művelődést Irá­nyító szervek, intézmények és emberek nemcsak a ki­adott — kinyomtatott ki­ragasztott — anyagot ve­szik szemügyre, hanem a szervezést is, mint a propa­ganda hátterét * lapját Ami nélkül nem működhet mert levegőbe eresztene gyökeret R mOvészetpropaganda nemcsak anyagi áldoza­tokkal fejleszthető- Az is kell hozzá, természetesen. Első mégis a tartalma: mit kínál. A „hogyanra” kell a sok javaslat jő ötlet, ügyes­ség és lelemény. Amelynek fogásai, módozatai itt nem is érinthetők, mivel terüle­tenként változnak, s gyakor­latilag kimerítheteüenek. Amire figyelmeztetni aka­runk, nem több, mint az, hogy e kérdés nem kerülhet le a napirendről, mert a fe­lelősen végzett közművelő­dén munkának szerves ve­lejárója. T. L Ciprusi képek AZ IDILL ÁGYÉKÁBAN fl Amíg a repülőgép las- “■ san leereszkedik a lamacai repülőtérre, van né­hány perc, hogy az utas vé­giggondolja Ciprus történel­mét. Nem könnyű, hiszen három és fél ezer évet kel­lene ismerni, arról nem is beszélve, hogy a mondavi­lágból is jó tudni azt a pil­lanatot, amikor a szerelem istennője itt emelkedett ki a habokból. Szóval akhájok és frigek, föníciaiak és perzsák, rómaiak és bizánciak mind megfordultak itt. Majd jöt­tek arabok és angolok, ve- enceiek és törökök, végül íjfent az' angolok. A szán­lék mindig azonos volt:Cip- us, a hadászat és kereske­lelem fontos bázisának bir­toklása. Augusztus 16-án lesz 15 éve, hogy a szigetország el­nyerte függetlenségét. Nem könnyen, harcban. És hogy folytatódjék a történelem, nem lett béke az olajfa- és narancsligetekben, nemrég a NATO kezdte el rendbontá­sait, csakhogy a sziget az ő támaszpontjává váljék. A földrajzilag Ázsiához, politi­kailag Európához tartozó or­szág ezekben a/ hónapokban talán történelme legsúlyo­sabb korszakát éli át. Pedig lehetne itt nyuga­lom, a sziget kilencezer négy­zetkilométere kínálja öbleit és hegyeit a nyugalomra vá­gyóknak. Dús növényzetét a Földközi-tenger párája ne­veli. A hőmérő ilyenkor 38 fokot mutat az Evagorasz sugárút „farmakeionja”, gyógyszertára előtt A nicosiai Pedias folyó medre kiszárad, az okkerfes­tékföld sárgája virít, a do­hány lassan sárgulni kezd, a Messalia-medence. ritka kis fás erdeiben menedéket ke­res a kecskehad. Délben er­refelé is megáll az élet, hogy négy óráig pihenéssel tel­jék a nap legmelegebb sza­ka. Csak néhány, mindenre elszánt külföldi üldögél a Metaxas tér kávéházai előtt a teraszon, iszogatja a jég­hideg üdítőt. A régi utcák árnyékba búvó kis házai előtt asszonyok kézimunkáz­nak, férfiak malmoznak. Igazi Dél ez. Arabok és le- vanteiek, örmények és gö­rögök élnek együtt törökök­kel, s minden népcsoport magán viseli saját jegyeit. Itt a hangos hangosabbnak tűnik, és m.ár-már hajlamo­sak vagyunk azt hinni, hogy veszekednek, holott csak vi­dáman eszmét cserélnek áruról, vagy éppen politiká­ról. A családok élete a régi vá­rosrészben az utcára néző tág előházakban zajlik, ott ülnek órákig szinte mozdu­latlan, játszanak, olvasnak, beszélgetnek. Néha elmegy az utcán egy-egy szakállas szerzetes, szatyrot cipel, ben­ne hal a piacról. A másik autóból köszön ki, nagy aranykeresztje a volánhoz ötödik. Életveszélyes gyor­sasággal rohannak az autók, a széles sugárútról be a kis utcákba; sajátos KRESZ igazgatja itt a közlekedést. Nicosiában, de más cipru­si/ városban is az utcanevek a sziget történelmét idézik. Makariosz sugárútja mellett ott olvashatjuk Solon, Gre­gor pátriárka, Hermes, Hec­tor és Fuad Pasa nevét, az­tán a szentekét, egész légió­ét, mintegy jelezvén: az ál­lam élén itt az érsek áll. Mindez talán szép is, csupán akikor komorodik el az em­ber, ha szembe találkozik a mai történelem kíméletlen új: utca jelzői vei, a megosztás homokzsákbarikádjaival, az egymással szembe néző gö­rög és török lobogók erdejé­vel. Az élet a sziget déli ré­szén látszólag zavartalan, de mintegy hőmérőként működ­nek az utcai újságárusok standjai, ahol tízesével áll­nak, s egy-egy újság megje-, lenesekor izgatott gesztikulá- lással vásárolnak a férfiak. Bürget Lajos (Következik: Mérsékelt reménység) Homokzsáktorlaszok jelzik, hol húzódik Nicosiában as Attila-vonal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents