Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-16 / 217. szám
» ISIS: BwpiartberÄ SZOtNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt a Vadászati és Vadgazdálkodási Kiállítás Pillanatkép a kiállításról területeken alkalmazott szocialista nagyüzemi termelés magával hozta a korszferű vadgazdálkodás kialakítását, amelynek köszönhetően Szolnok megyében is sokszorosára emelkedett a vadállomány. Szolnok megye ma az ország egyik legértékesebb, apróvadakban leggazdagabb területe. Ezt követően méltatta a megye vadásztársadalmának úttörő kezdeményezését, amelynek nyomán országos mozgalom indult el a vadásztársaságok és a termelőszövetkezetek társulási együttműködésének megszervezésére. Megyénkben jelenleg 18 társaság dolgozik együtt a tsz-ekkel együttműködési szerződés alapján. A megyei tanács elnökhelyettese befejezésül így szólt: „Tisztelt Vendégeink! A kiállítással bizonyítani akarjuk, hogy a nagyszerű mezőgazdálkodással, az öntözőrendszerekkel, az urbanizációval a hasznos vadfajok életfeltételei összeegyez- tethetőek, s lehetséges a létszámuk további növelése is.” A vasárnap megnyílt és szeptember 28-ig látható kiállítást a természetvédelemre nevelés jó eszközének tartjuk, és úgy érezzük, az iskolai oktatásba szervesen beilleszthető, ezért ajánljuk csoportos megtekintésre. Aranysárgán ömlik a kukorica TERMEKEK MINDEN PIACRA Erdei hangulatot Idéző fenyőág díszítés, fehéren villogó koponyacsontú szarvas trófea hirdeti messziről a Szolnoki Galéria homlokzatán a Szolnok megyei Vadászati és Vadgazdálkodási Kiállítást. A megye harminchat vadásztársaságának munkáját, a vadászat történetét, a korszerű vadászati, vadvédelmi, vadgazdálkodási módszereket, valamint a szárazföldi és vízi. vízparti vadfajokat bemutató ízléses kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettese, Sándor Lászlónak, az MSZMP Szolnok városi bizottsága első titkárának bevezető szavai után. A megnyitó ünnepségen megjelent Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, dr. Tóth Sándor, a MÉM vadászati és halászati főosztályának vezetője, Koller Mihály, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkára és Kukri Béla, a szolnoki .Városi Tanács elnöke is. Dr. Bereczki Lajos, áld egyben a MAVOSZ Szolnok megyei Intéző Bizottságának enöke, is megnyitó beszédében megemlékezett a vadászat és vadgazdálkodás jelentős fejlődéséről, amely a felszabadulás óta és a magyar vadállomány nemzeti tulajdonná nyilvánítása óta Magyarország egész területén bekövetkezett Szólt arról is, hogy a vadaknak élőhelyet szolgáltató mezőgazdasági — Jó napot emberek! Hol vágják a kukoricát? — Ott jön a John Deere- szerelő '— mutatnak a közelgő motorosra, — majd az megmondja. Varga Istvánt nem kell kétszer kérni, máris előttünk kanyarog a dülőuton. A hatalmas táblán szaporodnak a szártól, terméstől — A John Deere-szerelő sem lehet utolsó a mesterségében. — Az már igaz, — ismeri el nevetve Varga István — én is októberben voltam oda harmadízben tanfolyamon, pedig 1950 óta traktoros a szakmám és a szerelők iskoláját is kijártam. Két éve foglalkozom ezekkel a gépekkel, csak jót mondhatok róluk. — És az idei termésről? — Az biztos, hogy több lesz, mint tavaly, de erről a kombájnos már többet tud. Palágyi Kálmán mélyet szippant a „kisújszállási” Fecskéből. — A többi tábla szélső soraiból is úgy sejtem — fújja szét a füstöt a légkonA mázsaházban Németh Gábor nyugdíjas számlálja a megrakottan beérkező szállító járműveket. — Lassan két hete, hogy csipegetik a tengerit. Tegnap 6.5 vagon érkezett be, de amikor belejön a két John Deere, mert most még csak egy dolgozik, maglesz a 20—30 vagon is naponta. A szárítót is még csak próbálgatjuk, hiszen néhány nania készült el teljesen. Az idén építették hozzá a fogadóaknát és a tisztítót, mert eddig ezek nélkül működött. — Nevel malacot Gábor bácsi ? megfosztott kukoricatövek. A kombájn éppen a föld túlsó végén dolgozik, de a szerelő megnyugtat — Itt lesz az néhány perc múlva, nagyon gyorsan halad. Nem is ülhet ám akárki a vezetőfülkében. Ezekre a gépekre csak a legjobbak kapaszkodhatnak fel. dicionált fülkében —, hogy tíz mázsával is ráverhetünk a tavalyi termésre, pedig az öntözött kukorica 74-ben is 81 mázsát adott. — Nem csal a szeme? — Az lehet hogy tévedne, de fordulóként négyszer telik meg a magtartály, és ez körönként, akárhogy számoljuk, eggyel több, mint az elmúlt évben. Csak az idő kitartson... — Most is szemerkél az eső. — Ennyit még elbírunk, bár a múlt héten két napig ismét két traktor húzott egy pótkocsit Ezen csak úgy lehet kifogni, hogy gyorsabban dolgozunk: mától éjjel-nappal vágjuk a kukoricát. — A nyugdíj mellett elkel annak az ára is. — Hány jószágot lehetne jól tartani az idei behordott kukoricával ? — De nehezet kérdezett, fiam! Csak azt mondhatom, hogy a fele is elég lesz egv modem sertéskombinát ösz- szes malacának tizenkét hónapig. Szabó Imre növénytermesztési szakmunkás a Bábolna típusú szárító működését magyarázza. — A kocsiból beürítik az aknába a szemet, onnan szállítószalag viszi az előtisztítóba. A szárító után tartályba gyűlik a felesleges víztől „megtisztított” kukorica, s innen szállítják a traktorok a terményt a tárolóhelyekre. — Sokat segít a szárító? :— Nagyon! Jó néhány héttel előbb kezdhettük a betakarítást, és morzsolva hordhatjuk be a termést. Így, ha az idő nem csúfol bennünket, már október derekán zsákban lesz az utolsó szem kukorica is. Szenezetten, váltóit műszakban Barát Sándor traktoros MTZ-je után zsákokkal megrakott pótkocsik zötykölőd- nek. — Hová viszi a kukoricát? — A faluszigeti keverőnk- be, ahol megdarálják és hozzáadagolják a koncentrátu- mokat és a többi tápszert. Utána már a sertések, hízómarhák és egyéb jószágok lakmározhatnak belőle. Az idei kukorica nagyon jó minőségű, a földekről is elég alacsony nedvességtartalommal érkezik a szárítóba. De ahogy elnézem, az idén is sok dolgunk akad majd az esővel... Sajnos Barát Sándornak igaza volt. az utóbbi napokban egyre többet áztatta csapadék a határt. S ez nemcsak itt a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben hátráltatja a betakarítást, hanem az összes mezőgazdasági üzemben megállíthatta a kombájnokat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy amikor lehet, az összes gén munkába álljon. Ha kell három műszakban is dolgozzanak az emberek, minél előbb, a lehető legkisebb veszteséggel gyűjtsék be az őszi növények termését is. Braun Ágoston Munkavédelmi vetélkedő Tizenötször három Több éves hagyomány már, hogy a KPVDSZ megyei bizottsága minden szeptemberben munkavédelmi hónapot szervez, amelynek egyik kiemelkedő rendezvényét, a megyei munkavédelmi vetélkedőt tegnap tartották Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Központban. A vetélkedőre 15 csapat jelentkezett, 3—3 tagú „brigáddal”. A résztvevők ötfordulós versenyen adtak számot felkészültségükről. A vetélkedő győztese a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat csapata lett. A második helyen a szolnoki ÁFÉSZ, a harmadikon pedig a kunhegyesi ÁFÉSZ háromtagú brigádja végzett. • * • Az utolsó feladat az értékelés ... az eredményhirdetés ... Első, 60 ponttal a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat csapata. A három versenyző — Gyura Tibor szállítási előadó, Bakos József áruforgalmi főosztály- vezető, Módos Zoltán áruforgalmi előadó — kicsit fáradtan, de örömmel veszi át a legjobbaknak járó oklevelet és pénzjutalmat. — A vállalatnál egy osztályon dolgozunk, sőt mindannyian a Kozmosz brigád tagjai vagyunk — mondja Bakos József „csapatkapitány”. — Nálunk évek óta mi szervezzük a hasonló jellegű vetélkedőket. Így, amikor a kérdéseket összeállítjuk, már a válaszokat is „megtanuljuk”. Erre a vetélkedőre nem is kellett új anyagból készülnünk. Hármunk között felosztottuk a témákat, mindenkinek megvolt a saját területe, amiért felelt. — Milyen „segédanyagot” használtak a felkészüléshez? — A Munkavédelmi Jogszabályok Gyűjteményét, a SZOT által kiadott jegyzeteket, a Munkavédelmi Szabályzatot, a Vállalati Kollektív Szerződést — sorolja Módos Zoltán, mintha még mindig a versenyen lenne- — Első feladatként villám- kérdésekre kellett válaszolni, aztán jött a munkavédelmi totó. A legjobban a borítékos kérdéséktől tartottunk, de sikerült. Szerencsés kézzel húztuk a tételt. A negyedik akadály a különböző munkavédelmi ábrák, jelek felismerése volt, utolsóként szöveges feladványt kaptunk. Egy beszélgetésben kellett felismerni a munkavédelmi hibákat. Elég sokszor vetélkedtünk már, _ rutinos versenyzőknek számítunk, de mégis volt egy kis drukk bennünk. — Ezt a vetélkedőt mi követi? — Az országos verseny — folytatja Gyura Tibor —, az eredményhirdetéskor tudtuk meg, hogy ezzel még nincs vége a szereplésünknek. Az októberi verseny egy kicsit keményebb dió lesz. Készülünk rá, az eredményt majd meglátjuk... — sze — Teljes üzem Sárvárott Hétfőn megkezdődött a kampány a Sárvári Cukorgyárban. így most már az ország mind a 11 cukorgyárában teljes gőzzel folyik a répafeldolgozás. A nyugatmagyarországi üzemben két héttel ezelőttre tervezték a startot alföldi répával — mivel saját területén csak később érik be —, azonban az időjárás áthúzta a számításokat. A csúszás mellett emiatt a tervezettnél kevesebb, mintegy 3000 vagonnyi „idegen” répát fogad csak Sárvár. Nagykiterjedésű területe somogyi részén már megkezdték a répa szedést. Vas, Zala és Veszprém megyében csák később kerül erre sor. A január végéig tervezett kampány alatt mintegy 34 ezer vagon répából készül cukor a Rába-parti gyárban. Többet költ az ország, mint amennyire bevételeiből futja. A fogyasztás és a felhalmozás összege meghaladja a termelést A hiány azonban nem szűnik meg, sőt, növekszik, ha felszámolását csupán mennyiségi (termelési) feladatnak tekintjük. A túlköltekezés ugyanis szinte kizárólag tőkés devizában jelentkezik. S a még több termeléssel automatikusan növekednének az ország devizakiadásai. (Mivel a szükséges nyersanyag- és energiatöbblet beszerzése kizárólag a tőkés fizetési mérleget terhelné, a szocialista import az államközi megállapodásokon túl ugyanis nem növelhető.) Csak a hatékonyság fokozásával javulhat tehát lényegesen és tartósan a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A hatékonyság kétféleképpen fokozható: 1. A meglévő erőforrások (anyag, energia, munkaerő, gépek, készletek, stb.) észszerűbb, takarékosabb fel- használásával. Különösen fontos az ún. világpiaci kemény cikkek (a többnyire nagy állami import ártámogatást is igénylő nyers- és alapanyagok, energiahordozók) felhasználásának viszonylagos csökkentése. De nem feledhetjük, hogy tulajdonképpen minden eszköz, készlet, fogyasztási cikk előállításához tőkés import közvetve, vagy közvetlenül szükséges. 2. A termelés, a gazdálkodás hatásfokát nem mérhetjük persze egyoldalúan csak a ráfordításokkal. Korszerű, keresett, jó minőség, minden piacon értékesíthető termékekre van szükség. Csak így érhető el a ráfordítások lehető legkedvezőbb megtérülése. A szocialista exportnál is fontos követelmény a kedvezőbb eladási feltételek megteremtése, az idén megindult cserearányromlási folyamat ellensúlyozása. De a gazdasági egyensúly javításának, a dinamikus fejlődés megalapozásának mindenképpen alapvető feltétele a lehető legjövedelmezőbb tőkés export fokozása. A hatékonyság fokozásán tehát lényegében termékeink gazdasági, műszaki piaci versenyképességének növekedését értjük. A mostani helyzetben, amikor a válságjelenségek hatására lanyhult a tőkés piaci kereslet, az export kellő szinten tartása, az eladások fokozása talán a legnehezebb feladat. A gazdaság egyensúlyi helyzeté- - nek javítása feltételezi a Made in Hungary termékek használati értékének viszonylag gyors javítását, a mindenkori kereslethez való rugalmas alkalmazkodást. Némely nyersanyagokban, főleg kőolajban, gazdag ország képezhet kellő deviza- tartalékokat, s hosszútávra elodázhatja a versenyképesség műszaki-gazdasági feltételeinek megteremtését Hazánk még a kedvező mező- gazdasági lehetőségeivel is csak részben élhet. (Ismeretes, hogy a Közös Piac országai leállították a húsbevitelt.) így tehát a növekvő tőkés importért fokozott mértékben főleg olyan termékekkel kell fizetnünk, amelyek használati értékét nem a természet hanem az emberi tudás, a szakértelem, a tapasztalat a korszerű technika alakítja. Venni könnyebb, mint eladni. S a részben tőkés devizáért is vásárolt nyers- és alapanyagok energiahordozók vásárlásának fékezését esetenként szigorú központi intézkedések is szolgálhatják. Ám a tőkés export fokozását centralizált módszerekkel legfeljebb segíteni, ösztönözni lehet Az alkotó gyártmányfejlesztő munkában, a változó piád igények rugalmas követésében a vállalati helyi öntevékenység és kezdeményezőkészség a döntő. Parancsszóra semmiféle versenyben nem születhetnek csúcsteljesítmények, csupán jó felkészültsséggel és belső meggyőződéssel. Gyakran hangsúlyozzuk, hogy a szocialista alapokon álló magyar népgazdaság, szemben a tőkés világgal, töretlen dinamizmussal fejlődik. De arról már keveset beszélünk, hogy ez önmagában, ha nem párosul dinamikus irány- és módszerváltozással, a gazdasági egyensúly-javítással, akkor nem előny, hanem hátrány. A lépésváltás pozitív tapasztalatai viszont meggyorsíthatják az üzemek, az egész népgazdaság felzárkózását a nemzetközi élmezőnyhöz, s a tőkés konjunktúra felélénkülésével rendkívüli előnyök forrásává válhatnak. K. J. A jászkiséri Zománcipari Szövetkezet legkeresettebb terméke napjainkban a zománcozott vödör, hiszen sok helyen már megkezdődött a szőlő szüretelése. Képünkön a zománcozás befejező mozzanata: a festékben „megfürd-- tett’ vödröket szárításra készítik elő Fontolékéirt négyszer... OktéMe® megtelnek a zsákok i
