Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-13 / 215. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 13. a Virágzó klivia A legtöbb gond talán a kevés fénnyel, alacsony hőmérséklettel rendelkező lakások növényzetének kiválasztásával van. Ha hűvös a lakásunk, akkor valószínűleg északi fekvésű és ezért kevesebb fényt is kap. Ez esetben a növényeket ritkán öntözzük és tavaszig ne trágyázzuk. Erre a célra megfelel a hűvös szoba vagy az előszaba is. Melyek azok a növények, amelyek ezeket a körülményeket is kibírják? Ismert növényünk az aszparágusz. Magvetéssel a lakásban is szaporíthatjuk. Nyáron a szabadban is tartható. A fátyol aszparágusz érzékenyebb. Nemcsak levelével, hanem virágával is díszít a klivia. Magvetéssel vagy tőosztással szaporíthatjuk. A megéréshez majdnem egy év szükséges. A kis növény csak 3 év eltelte után virágzik. A legmostohább körülményeket is jól tűri. Csak akkor virágzik, ha legalább 6 hétig alacsony hőmérsékleten tartottuk. Tavasszal hozza ernyös virágzatát. Nyáron szabadban, félámyék- ban kisüllyesztve is tarthatjuk. Változatosságot visz a lakásba a sokalakú borostyán. Dugványozással szaporítható, 18 °C-os hőmérsékleten. Egy cserépbe 4—5 dugványt ültessünk. A tarkalevelű változatai melegigényesebbek. Fényhiányos helyiségben levélhullással válaszol a magasabb hőmérsékletre. Az aglonema a legedzettebb szobanövények közé tartozik. Levágott szárdarabja még közönséges csapvízben is hosszú ideig megél. Vannak tarkalevelű, igényesebb változatai is. A virágok közül említésre méltó a vízi fukszia. Üvegesen áttetsző szárú és levelű növények. A kék kivételével szinte minden színben megtalálható. A növények nyáron árnyékos helyen, szabadban, virágágyak vagy ablakok díszítésére is alkalmasak. E, b. Ez a dániai ötlet arról tanúskodik, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel milyen hasznos játszótéri testedző alkalmatosságok készíthetők a kisgyermekek számára. Néhány „kiszolgált acél tekercsrugó csaknem minden hulladéktelepen fellelhető, s a 20—30 milliméter vastag deszka beszerzése nem jelenthet problémát, amiből könnyen elkészíthető az állatot utánzó forma, az alkalmas módon hozzáerősített rugóvaL Legfeljebb az okozhat némi gondot, hogy az így elkészíthető izomerősítő, ügyességet fejlesztő játékszert szilárd alaphoz kell erősíteni, lehetőleg egy földbe süllyesztett betonkockához. Horgolt kabátka Horgolhatjuk ugyanazon szín legvilágosabb és legsötétebb árnyalatával vagy két különböző színnel. Pagoda íonalból pl. a világosból kb. 210 g. a sötétből 140 g szükséges. Alapmintája, melyet a világos színű fonalból 3- as tűvel horgolunk egyráhaj- sos pálcás sorok, 3 láncszemes fordulattal, oda-vissza haladva. A kabátka erősen karcsúsított, zárt nyakú, divatos gallérral. Munkánk kezdése «előtt készítsünk pontos szabásmintát. Hór- golásunkat a hátával kezdjük \ t megfelelő • láncszemsorral. Mintája: 3 sor egyráhajtásos pálca a világos színnel, minden 4. sort a sötét színnel horgoljuk. 4- egy ráhajtásos pálca a 3. pálcára, egy láncszem, egy egyráhajtásos pálca az ott hagyott első pálcára + ismételjük a soron végig. A mintás soron mindkét szélén 2—2 egyráhajtásos pálcát horgolunk a szélső pálcán kívül. A kabátka fogyasztása már a harmadik soron kezdődik 2—2 pálca összehorgolásával. A deréknál két sort azonos szemszámmal horgolunk, majd a szabásminta szerint szaporítunk 2—2 pálcát horgolva 1—1 pálcába. Karöltőnél, vállaknál, nyakkivágásnál horgolhatunk rövidpálcát és kúszó szemeket (ez egyszerű láncszem horgolás beleöltve az alatta levő pálcába vagy láncszembe). Eleje a hátával azonos módon készül, de természetesen a nyakkivágása mélyebb. Az ujjakat is a szabásmintának megfelelően a kabátka színezésével azonos módon horgoljuk. Ha készen vagyunk, nedves ruhával letakarjuk, majd az egyes darabokat kitűzzük és száradni hagyjuk. Az összevarrt ujjakat körülhorgoljuk a sötét színnel 12 soron rövidpálcával, de minden sort zárunk és 2 láncszemmel újra kezdünk. Az ösz- szevarrt kabátkát is körülhorgoljuk a sötét színnel, rövidpálcával 6 soron, s a gomblyukakat is belehorgoljuk. A sarkokon a középső pálcába vagy láncszembe egy pálcát, egy láncszemet és egy pálcát öltünk. Ezután meghorgoljuk a nyakpántot és ott is a gomblyukat. A gallért nagyon pontos rajz alapján horgoljuk és utána felvarrjuk. Zsebet is minta alapján horgoljuk, de fehérrel horgoljuk körül. Végül a gomblyukakat körülhorgoljuk. Az iskolás gyerek és a család Hogyan foglalkozzunk az iskolás gyermekkel ? Mivel járulhat hozzá a család a diák iskolai sikereihez? Családszociológiai felmérések tanúsága, hogy a gyermekek iskolai eredményei alig függnek a szülők anyagi helyzetétől és foglalkozásától. A jó kereset, mint szociális tényező, csak másodsorban hat a tanulásra. Az első helyet az otthon kulturális légköre, a szülők művelődési igénye, a beszélgetések gyakorisága és az életvitel gazdasága határozzák meg. Ezen belül is különös szerepet kap az édesanya iskolai végzettsége, hiszen a mai családi munkamegosztásban nagyrészt az édesanyák nevelik a gyermeket, kérdezik ki a leckét. A családi háttér előnyt, de hátrányt is jelenthet, s egyenlőtlen helyzetbe hozhatja a gyermeket. Az iskola ugyanis nem tesz különbséget, egyenlőnek veszi diákját, holott nem azok. Az iskola nincs tekintettel arra, hogy az édesanya napi munkája mellett még otthon is dolgozik, takarít, bevásárol, mos és főz a családra, s ez meggátolja abban, hogy türelmesen és figyelmesen hallgassa meg gyermekét. A diákok otthoni esélykülönbségeiket magukkal viszik a tanterembe. Az édesanyák kiemelkedő szerepét gyermekük iskolai boldogulásában és eredményeiben bizonyítja az a statisztikai adat, mely szerint az érettségizett édesanyák gyermekei jobb tanulók, könnyebben érnek el sikereket, s könnyen illeszkednek be az osztályközösségbe. Ugyanezt még a diplomával rendelkező édesapák esetében sem érzékelik a pedagógusok. A jó rendű, s négyes osztályzatot elérő és stabilan megtartó gyermekek édesanyja döntő többségben érettségivel rendelkezik, s ahogy csökken az édesanyák iskolai végzettsége, úgy esik Hüuös icsSkosolte nouen^ei gyermekük átlagosztályzata. Ha akad ösztönző körülmény az édesanyák, vagy leendő édesanyák továbbtanulására, akkor ez minden bizonnyal az lehet. Sok családban félreértik az iskolai munka támogatását, lábujjhcgyen járnak a tanuló gyermek körül, és „megkímélik” minden otthoni munkától. A mindennapi beszélgetések, a tanulást ösztönző, az érdeklődést felkeltő légkör, vagy az olvasás tisztelete a fenti kíméléseknél sokkal többet jelent. Az otthoni munkába temetkező, a konyhában rostokoló édesanya, az újságját bújó, örökké tévét néző édesapa végeredményben magára hagyja gyermekét. A legjobb vacsora sem segít, ha a gyermek csordultig van mondanivalóval, de nincs kinek elmondania iskolai örömeit, vagy kis kudarcait. Hogy honnan vegyenek főleg az édesanyák időt és energiát mindezekhez? Csakis otthoni munkájuk jobb megszervezésével, a szolgáltatások szélesebb igénybevételével, s a családi munkamegosztás megvalósításával válhatnak alkalmasabbá anyai hivatásuk teljesebb betöltésére. Kocsis Éva Hová menjünk kirándulni? Szekszárd Eredetileg kis Duna menti város volt Szekszárd, a múlt században végrehajtott Duna szabályozással azonban távol került a folyótól. Ettől kezdve hosszú időn át idegenforgalom alig volt ezen a tájon. Az utóbbi időben azonban egyre növekszik iránta az érdeklődés. Megközelítése vonattal nagyon körülményes, így csak gépjárművel utazóknak ajánljuk az utat. Különös képet ad a városnak, hogy nagyobb középületei a Duna egykori árterületén kívül, magasabb dombokon épültek. Ma is kedvelt kirándulóhelye a Baktahegy, amelynek 205 méter magasan lévő csúcsáról mind az Alföldre, mind a Mezőföld dombjaira nagyon szép a kilátás. Itt van — a várostól 12 kilométerre — és az erdei, kisvasúton jól meg is közelíthető a gemencl vadrezervátum. Ugyanezt az utat a Sión és a Dunán kishajókkal is megtehetjük. Ez a gemenci vadrezervátum 50 ezer hektár kiterjedésű és hazánk erdei, vízi és mezei állatvilágának egyik leggazdagabb, legféltetteb területe. Különösen értékes a szarvasállománya, de sok a vaddisznó, az őz és az apróvad is. Sajátos, zavartalanul ősi vízi világ ez, amely maradandó élményt nyújt az embernek. Fészkelnek itt olyan madarak is, amilyenekből csak néhány van az országban. Ilyen például a fekete gólya, a rétisas, és a fekete harkály. A város központja a Mártírok tere. Itt áll a kuruc idők egyik híres brigadérosáról Balogh Ádámról elnevezett múzeum. Ebben a neoklasszikus stílusú épületben főként a régészeti, a néprajzi és népművészeti gyűjteményeket érdemes megtekinteni. Gazdag és érdekes a képtár is, ahol többek között Munkácsy Mihály, Paál László, Csók István képeit láthatjuk. A múzeum közelében van a fasizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékmű. A Babits Mihály utcában keressük meg a költő szülőházát, ahol megőrizték az eredeti bútorokat, a korabeli berendezést. A városban a kápolnák, régi templomok mellett szép, korszerű lakótelepeket, gyönyörű épületeket is láthatunk. Ilyen többek között a televíziós közvetítőállomás. A város környékén sok szőlőhegyi pince van. Aki azonban meg akarja ízlelni a szekszárdi bort, vegyen a turistakulacsba, vagy üvegbe, mert jobb, ha a gépjárművel utazók a vidék tüzes borait csak akkor kóstolgatják, ha már nem kell a kormányhoz nyúlniuk. — B — Fűszerkalauz Lucullusi lakomák paprika nélkül Büszkék vagyunk rá. mi magyarok, hogy konyhánk messze földön híres-fűszeres. A külföldi „magyarosch tschárdákban” — akárcsak itthon a háztartásokban — paprikát, borsot bőséggel használnak. Fűszerek? Paprika, bors — aztán sokak tudománya megáll; olykor még hozzásorolják: hagyma, szegfűszeg, vanília, majoránna. .. És a többi száz-egynéhány hol marad? Az áfonya, csillagánizs, gyömbér, kapri, lestyán, sáfrány, szagosmüge, szerecsendió, tárkony zsálya.. • Ezeket és még soksok társukat évszázadokig használta a magyar konyha; némely vendéglő ínyesmes- tere mostanában újra fölfedezi és fölfedezteti a feledésbe ment fűszereket és ízeket. Bebizonyítja, hogy csípős-piros paprika nélkül is lehet lucullusi lakomát csapni! Mert ami igaz, az igaz: a réges-régi magyar szakács- könyvekben hiába keresnénk az utasítást, hogy „három csipetnyi paprikával hintsd meg—” Csak a 18. század közepe után kezdett elterjedni a Kárpát-medencében a vérpezsdítő paprika. Előtte annál használatosabb volt a gyömbér, a sáfrány, a kakukkfű, a szerecsendió- virág. A fűszerek az ételnek kellemes, egyedi ízt, illatot, zamatot, színt adnak; izgató-, serkentőanyagaik, olajaik javítják az emésztőszervek működését, és az étvágyat is. Régi szakácsmondás, hogy az ételek, italok harmóniáját a fantáziadús fűszerezés adja. Az áfonya a Sopron környéki erdőkben előforduló cserje, hamvas kék, borsó nagyságú termésével vadhúsételeket ízesítenek. Készül belőle a mártáson kívül lekvár, bor, szörp, tea is. A bazsalikom (kii'élyfűnek, németborsnak is mondják) szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, különleges ízű fűszernövény- Fehérbableveshez, — főzelékhez gyakran használják. A szakács- könyvek halételek készítéséhez is ajánlják zsálya- és rozmaringlevéllel együtt. Beléndfűnek, cigánypetrezselyemnek mondják hazánk némely vidékein a koriandert. Nagyon régóta használják ezt a kemény, bamássárga magocskát: sültek. szószok, pácok készítéséhez. Gyógyteákban is gyakran előfordul. A szerecsendió (másicz-, mustdió) elsősorban a húsleves pikáns ízesítője. Kevesen tudják, hogy krumplis fánkot, zsírban sült halat is fűszerezhetnek vele. Akinek sok a gyomorsava, hasznos, ha ételébe szerecsendiót tesz, elmúlnak a panaszai. Zsályalevéllel vadat, halat — egyaránt fűszerezhet a háziasszony. S ha netalán torokgyulladásos valamelyik családtag, teaként a házipatika hasznos gyógynövénye is. Mint írtuk már: a fűszereket legtöbbször nem egymagákban használja a szakács, hanem keverve. Szerencsére az ipar gyakran segít fűszerkeverékeivel' a főzésben, ízesítésben. Hazánkban szárnyasok, sültek elkészítéséhez kedvelt fűszerkeverék a Curry. Kevesen tudják, hogy a belőle készült mártásban erős paprika, gyömbér, kardamomi- mag, kurkumagyökér, feketebors, szegfűbors, fahéj, szerecsendió és köménymag íze keveredik, egészíti ki egymástJ
