Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-13 / 215. szám
HWS. szeptember IS.' ggOEJTOK MEGYEI WßPLAP a \ Diákok a gyümölcsösben f ©vek flta hagyomány sí > szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban, hogy a diákok fisszel egy hétig a kecskeméti Szikrai Állami Gazdaság gyümölcsösében dolgoznak. Most is ott szorgoskodik az összes diák, a negyedikesek kivételével, ök éppen országjáró kirándulá- 600 ismerkednek hazánk teN Kaival, városaival. A gimnazisták föhaéBnzál- Sásán, a lakitelki Bagi Ilona építőtáborban ottjártunklsor senkit sem találtunk. A gyümölcsösben közel MN ; tencven elsős; a vékonyabbak a fán, a többiek a fa alatt szedték az aknát. — Ma már 24 mázsát szeiV Ktnk — mondta lelkesen Pen róczai Sándor, amint egy vékony ágon egyensúlyozta magát. — Persze hajtani kell. mert a* kB. megelőzött bennünket Szeretnénk dbsok lenni. Az osztályfőnök; FtnMB Margit jobbára most Ismerkedik az osztályával: — Es persze a gyerekek ti egymással, — mondta. — Ennek ellenére már megtaláltuk áz összhangot. Ügy látom, szorgalmas, dolgos, összetartó osztály lesz. Természetesen akkor, ha majd az iskolapadokban is üyen Jól dolgoznak, mint itt A másodikosok és haiti»- dikosok szólót szedtek. Vidám éneklésük, beszélgetésük már messziről elárulta, hogy hol vannak. Nekik már több témájuk akadt, mint az elsősöknek; ismerik egymást Beszámolnak a nyári programjukról, a táborozásról, a kirándulásaikról. Nekik az «**tlo*> máa, — Tavaly aifloÉI 4b homokot szedtünk, — emlékezett Stanga István a n. A--bóL r- Az jobb votO — Én jobban szeretem a szőlőt, így örülök, bogy most szüretelünk. Míg beszélgettünk; eddig sem állt tétlenül. Telt a láda, a földről is eltűntek a szemek. — Mim tßta a pénzt, <mvtt a munkáért kaputok? — Tavasszal kirándulni megyünk, Pécsre és a Mecsekbe. Jói jön majd okkor ez a kis zsebpénz. ti Mindannyian kirándulásra gyűjtenek, jól jön majd a pénz, az állami gazdaságnak pedig most' a segítség. r. a. Igaz, hogy nem csemegeszőlő, de azért Mik a másodikos luhilenml szövetkezeti hét Törökszentmiklósra Harminc éwe! ezelőtt afeu kult a Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ. Ezt az évfordulót kívánják emlékezetessé tenni a szeptember 15—22 között Törökszentmiklóson és több környező községben megrendezendő jubileumi szövetkezeti héttel. A hét programja ünnepi igazgatósági üléssel kezdődik és küldöttgyűléssel zárul E két ülés között számos szórakoztató és sportrendezvény, valamint bemutató várja az érdeklődőket. A szövetkezet harmincéves fejlődéséről kiállítás ad számot, két alkalommal tej- és tejtermék bemutatót rendeznek. Szeptember Tf én rrvitifc a szakcsoportok kiállítása a művelődési központban, ugyanakkor hidegkonyhai és cukrásztermék bemutató is szerepel a programban. A szocialista brigádok vetélkedője és a pénztárosé*; versenye mellett különböző sporteseményeket — teke-, horgász-, galamb- röptetö- és lövészversenyt — szurkolhatnak végig az érdeklődők. A KlSZ-ktabot szeptember 15-én avatják fel míg a jubileum alkalmával kibocsátott vásárlási sorsjegyek sorsolására a medence- bálon kerül sor, szeptember 20-án. m wmr — mjr.. TÄiOSfntM fedni TsiepGia.Rk'fi&wB VxTftpn készül Pécsett. A tudományos igénnyel megalkotott mű része lesz a huszcmötkötetes nagy baranyai monográfiának. A levéltár irányításával az idén kezdődött meg az anyaggyűjtés és öt éven át tart Különös gonddal foglalkoznak a szakemberek a nemzetiségi településekkel hiszen a német vagy délszláv lakta helységek históriája szerves részét képezi Baranya egyetemes történetének. A három kötetre tervezett településtörténeti lexikon első kötete a terv szerint — 1963-ban Jelenik meg Pécsett TRÓ3ÁTÓL AZ AKROPOLISZIG Theodorakisz vezényel 3 A Rhodoszi vár falának egy ük mélyedésében titokzatos arcú turistacsoport ütött tanyát. Figyelmesen — itt-ott elmélázva — hallgatnak egy ártatlan szemű tinédzsert, aki angolos németséggel, vagy németes angolsággal előadja a következőket: egy darab érme, egy darab törött váza, egy darab bőrkalap. Az utóbbihoz hozzáfűzi; semmi köze a házépítésnél talált érméhez, a vázához és Mifiosz királyhoz, de azért eladó. Egy óra múlva másik mélyedésben találjuk a botcsinálta régészt, másik turistacsoporttal, másik érmével, másik vázával — és ugyanazzal a szöveggel. Innen a vártól 30 kilométerre van a lindoszi akro- polisz. A klasszikus görög, a bizánci és a keresztény kultúra keveredik itt egy- -.-ni. Az akropoliszt valamikor úgy építették meg egy hegycsúcson, hogy Lin- dosz XX- századi lakói kiválóan tudjanak kereskedni — például a szamarak hihetetlen teherbírásával. Visszafelé a lejtők síkos kövein autókat megszégyenítő sebességgel ügetnek a kis állatok — több fuvar, több pénz. Komikus látvány, amikor a szamáron lovagoló gazda „bedől” a kanyarban, mintha motorkerékpáron ülne. Amilyen vidámnak tűnik ez a vágta, olyan szomorú kép fogad bennünket lenn a hegy aljában, egy csődület közepén. A tulajdonos és egyben gazda ordít a szerencsétlen fetren- gő állatra. Nem kell tolmács a szavakhoz: — Most mit eszünk? Majd téged nézünk ebéd helyett. ..? Állj föL ■.! Gyerünk. ..! Az ezeréves falakon szelíd tábla vezeti eiz érdeklődőt. Rajta a felirat: népi- tánc, alatta diszkrét kékszínű nyíl. A pincében berendezett kis szórakozóhely hasonlít a magyarországi táncos-zenés vendéglőkhöz. Egy lényeges VÉLEMÉNYCSERE Otthon, magúik között az emberek és a földek ereiéről Beszélgetés dr. Kurucz Gyula kandidátussal Ni Kávét kér? — Igen, leöszöaOm^i, ha ön is iszik. — Már kettőn tűi vagyok. A feleségem azt mondja: a harmadik kávé után izgága vagyok... — Elvállalja? — Heves vérmérsékletű ember vágyóit«- inkább így pontos. Nem szeretem a lassúságot, a totyogást Bár irigylem azokat a bizonyos nyugodt embereket, mert száz évig élnék-.. Persze, a mi fajta emberek könnyebben elégnek— És érdemes? — Ki, hová köH a lovát A haszontalan embereknek bizonyára könnyebb: soha semmiért nem felelnek, lelkiismeretűk sem háborog. mert aM nem akar semmit, azt nem bosszantja ha így; vagy ágy keresztezik a szándékát. — Jő egy évtizede a Tulajművelési Kutató Intézet igazgatója, Karcagon. Sokszor keresztezték az útját? — Nemigen. — 1952-ben végeztem az egyetemet, és rögtön „mély vízbe” dobtak bennünket Voltunk vagy hatvanan az évfolyamon. Négyen, öten maradtunk, akik igy, vagy úgy ma ta vezető állásban vagyunk; — A föld vonzottat Vagy at sem engedte. — A kisparceöa száléról indultam, manuális ismereteimet, a szüleimtől tanultam. Szóval el sem engedett-^ a föld, ahogy mondta. — Az egyetemről merre vitt az útja? Ott hagytuk abba.-. — RövfcfeBb Mefe a FöhN művelésű gyi Minisztériumban dolgoztam, majd a hajdúszoboszlói tangazdaság igazgatója lettem. Két évig tanítottam a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen, s ezt kővetően 1963-ban neveztek ki icte Karcagra, az intézet igazgatójává. Egy évvel később kandidáltam. — Mi volt a témája? — A gafoon abe takarítási Nem hivalkodásképpen mondom; — ma is nagyjából azokat a módszereket alkalmazzák, amelyeket aspiráns éveim alatt és ezt követően a Gépkísérlefi Intézettél közösen kidolgoztunk. A mi intézetünk profilja akkor még vegyes volt, de „házon belül” kialakult a szakosodás, s 1970-től a talajművelés, a talajjavítás vált központi témánkká. Azóta az országban folyó talajművelési és talajjavítási kutatások koordinálása a feladatunk. Én személy szerint a talajjavítás gazdaságossági kérdéseivel foglalkozom— Az intézet folyosölyán agg tablót láttam, nemzettuJajdousága azonban eltér az itthoniaktól — minden szék a táncparkett felé néz. A zenekar népzenét játszik, az asztalok mögött többnyire görögök ülnek, s többnyire üdítőt fogyasztanak. A zenekar szirtakit játszik. — Koszta, Koszta! — kiabálnak az üldögélők. Koszta feketeinges, fekete- nadrágos fiú. Pillanatok alatt kiderül, hogy nevetve tud a gerendáig ugrani. Nincs fütty, nincs sej, nincs haj. Féktelen energia fakaszt nevetést Koszta arcán. .. Szeret táncolni... szereti a szabadságot ugyanúgy, mint myolcmillió honfitársa. A többiek a parkett szélén tapsolnak. •. így telik az este napról napra. Athén. Kanyargós út visz fel az Akropolisz, a fellegvár ..csodájáig”. Hányán zengtek már Periklész nagyságáról, hányán szóltak már a zseni Pheidi- aszról, s hányán nem beszéltek arról a túristáról, aki lopva körültekint és egy dafcözi kapcsolataik feltüntetésével. Ilyen előkelő helye van Európában ennek a tudományos szakágazatunknak? — A kérdést kétfelé bcte tóm, talajművelésre és talajjavításra. Egyikben sincs szégyenkezni valónk. Sót! A magyar talajművelő eszközök igen Jó konstrukciók, csakhát..J — Igen? — Sajnos az anyag és « technológia már nem mtn- dig a legmegfelelőbb. Nem igaz pL hogy a John Deer- ekék kormánylemez kiképzése jobb a miénknél, de az előállítás sok mindent meghatároz. — Ügy is érthetem nem tudunk jő ekét csinálni. — Rosszul érti: jó ekéi tudunk gyártani, csak nem elég jót Súlyosak, a felületük megmunkálása is elmarad az optimálistól. — És a görgőseke? — A klasszikus ekefbp- mát a történelem során többször eltemették, de mindig győztesként került ki a versenyből. A görgőseke-vV- tát is a gyakorlat döntötte eV Nem vált be. Vannak olyan talajállapotok, amikor jobban használható a hagyományos ékénél, de a gazdaságok — általában — még nincsenek arra berendezkedve, hogy hol Ilyen, hol olyan Aével dolgozzanak. — A talajjavítás szargdt- «tozása még mindig indokolt? — Hazánk talajadottságai Igen kedvezőtlenek. Az ország termőföldjének 10 százaléka szik, az Alföldnek pedig 20 százaléka. Nem véletlen, hogy Tessedik Sámuel a világon elsőnek szorgalmazta a talajjavítást. A magyar talajjavítás-tudomány azóta is a nemzetközi élvonalban van. A KGST-n belül is a mi témánk a szikes talajok javítása. A cél: a termelékenység javítása, a gazdaságossági szempontok fegyelembe vételével. rabka követ csúsztat a táskájába — csak egy körömnyit. Százával kattognak a fényképezőgépeik, készül a fénykép: „Én, és az Akropolisz”. — Megmondaná, mi készül itt? A középkorú férfi kedélyesen válaszol a kérdésre: Valami tüntetés... A szakszervezet hirdetett délutánra tüntetést, ahhoz készülődnek a rendőrök. — Maga vett már részt ilyen tüntetésen? — Oh, nem, nekem kis antikváriumom van nem messzire innen, a bazár mellet. A part túlsó oldalán sárga trolibuszok zümmögnek. Az idős ember a füvet locsolja. A falakon óriási méretű, Theodorakiszt ábrázoló plakát. A fotó olyan pillanatban készült, amikor a művész éppen vezényelt. VÉGE Hajnal József — A kilátások? / — Ha a Hazamenti gyiművekben nagy tételben megindul a foszforműtrá- ; gya gyártása, a foszfor-gipsz melléktermékből az egész j Alföld szikjeit jó eredmény-; * nyel tudjuk majd javítani A gépesítés módszerét kell t kidolgoznunk, — különben kutatóink munkáját vBá0* szerte elismerik. 1— Innen, a karcodé hután- •- szélről — az intézet cfmat i Tanya 168 — tehát érdemben bele. ■ lehet szólni a tudomány fejlődésébe.^, .— A KGST illetékes saftó . bizottsága a jövő hónapban nálunk ülésezik- De mé^em adok túl lelkes választ az előző mondatára. Elhibázott dolog volt intézetünket és a hozzánk hasonlóakat a parcella szélére telepíteni. Nem is szólva arról, hogy a kis intézetek kara lejárt. Nagy tudományos központok kék) lenének! ,— Hogy ebnek a tüdősem- - berek a „Tanyán”? — Nehéz kérdés. Azt MN hatja, hogy az intézet és a környéke szép, parkosítottunk; gyönyörű Ida erdőnk van. De mégis jórészt a környezeti elégtelenségnek köszönhető, hogy a tudományos fokozatot szerzett kutatóink jórésze — időről kló; re — búcsút vesz tőlünk; mert a nagyobb, városi intézetekben megfelelőbb lte hetőséget talál — ön a Magyar Agrúrtm dományi Egyesület megyei elnöke. Hogyan látja a falusi agrárértelmiség helyzetét, szerepét a magyar falu szellemi felvirágzásában? — Az agrárértelmiség tűV terhelt. Ismerem az életvitelüket, panaszaikat, örülnek ha az egésznapi munka után ledőlhetnek a televízió elé. Ez ténykérdés, általában. Mégis azt mondom: á falu szocialista átalakításáért folytatott évtizedes küzdelemben felbecsülheted len értékű munkát vállaltak és végeztek- Kérdezeti» kik tanították meg a falvak népét az új termelési módszerek alkalmazására, a modem gépek kezelésére? Ezután jön a többi... Hiába mondtam, hogy heves vérmérsékletű ember vagyok, ebben nem szabad türelmetlennek lennünk. Az évek eddig is azokat igazolták, akik cselekvőén részt vettek a falu gazdasági, politikai, szellemi életének átformálásában. Az agrárértelmiségnek kötelessége folytatni ezt a munkát. — Mindez kétségtelen. ÍZ A falvak fejlődése gyors ütemű, de az általános műveltség messzi elmarad emö- gött. Aggasztó jelenség — és nemcsak formai okokból — ha végignézi az ember egy-egy falusi általános iskola végzős tanulóinak bizonyítványát és megkérdezi a gyerekektől: ki megy kö- zületek mezőgazdasági szakmunkástanulónak? Húszharminc gyerek közül kettő, három, — és sajnos, a leggyengébb tanulók— Ezzel szemben azt mondom: az intézetnek érettségizett traktorosai is vannak! Ami a falvakban folyó, a kulturális színvonal emelését célzó munkát illeti, azt hiszem formái jórészt elavultak, nem jelentenek megfelelő vonzóerőt az emberek számára. — Tudományos tervei? — Folytatom megkezdett kutatásaimat, erről már beszéltem. Előadást tartok az említett KGST szakbizottsági ülésen, és más szakfó-, rumokon. Tevékenységem nagyon fontos részének tartom az oktató, nevelő munkát. A Debreceni Agrártudományi Egyetemen tanítok, igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni, hogy a jövő szocialista agrárértelmi-, sége jól felkészült és kulturált legyen. — Szép program. Tiszai La jos *
