Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

1975. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tervezett ütemnek megfelelően halad a KPM Közúti Igazga­tóság szolnoki köz­ponti telepének épí­tése. Az épületben talajvizsgáló, aszfalt- és betonlaboratórium is helyet kap, ahol majd Heves, Hajdú- Bihar, Bács-Kiskun és Szolnok megye útépítéseinek minő­ségi ellenőrzését, technológiai vizs­gálatát végzik. A mintegy 20 millió forintos beruházás kivitelezési mun­káit jövő év júni­usára fejezi be a szolnoki ÉPSZER Vállalat. Öl év alatt 3 millió muráslakásra A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalatnál, évek óta nagy gondot fordítanak a dolgo­zók lakáshelyzetének javí­tására. A negyedik ötéves terv időszakában eddig 130 családot segített a vállalat új, kényelmes otthonhoz. Erre a célra több mint 3 millió forintot fordítottak. A lakások elosztásában, az anyagi támogatás odaítélé­sében előnyben részesítették a több gyermekes családo­kat, a fiatal házasokat és a fizikai munkásokat. A la­kások 78 százalékát mun­káscsaládok kapták. Az idén eddig 28 családot segítettek lakáskörülmé­nyeik javításában és a ter­vek szerint még tízen köl­tözhetnek év végéig új ott­honba. Miniatűr és ériás transzformátorok Újdonságok a karcagi FELISZ-nél A Könnyűipar kiváló Szö­vetkezete címet az idén kap-i ta meg a karcagi ,FELISZ”, Fa-, Elektro-, Lakatosipari Szövetkezet, jövőre pedig megalakulásának 25. évfor­dulóját ünnepli. A szövet­kezet három részlegében je­lenleg kettőszázötvenen dol­goznak, az idei évre terve­zett termelési érték 63,5 millió forint. Ebből mind a létszámot, mind a termelé­si értéket figyelembe véve az idén januárban termelni kezdett elektromos részleg a legnagyobb, a szövetkezet termelésének mintegy a fe­lét adja. E részlegben transzformátorokat készíte­nek — a legkisebb gyufás-i doboz, a legnagyobb ruhás- szekrény nagyságú — orvo­si műszerekbe, röntgen-, és hegesztő készülékekbe. Automata szelén egyenirá­nyítókat pedig kuwaiti meg- megrendelésre szállítanak. A szövetkezet tervező részlegében a szakemberek egy plazmavágó készülék és egy tirisztoros targoncave­zérlő berendezés fejlesztésén dolgoznak. A faipari részleg most komplett áruházi be­rendezéseket — pultokat, polcokat, tárolókat — gyárt. A vasipari részlegben az áruházi berendezésekhez és transzformátorokhoz szük­séges vasszerkezeteket gyártják. A féléves tervet csak 96,1 százalékra sikerült teljesíte-i ni, ezt a jelentkező anyag- és létszámhiány okozta, a termelés a tavalyi első fél­évhez viszonyítva'' 12,7 szá­zalékban emelkedett. A szövetkezetben befeje­zés előtt áll a festőműhely bővítése és a tanműhely korszerűsítése, ahol közel harminc asztalos szakmun­kástanuló számára van hely. Takarékos üveggyárak Az Üvegipari Művek érté­kelte a hatékonyabb energia­takarékosságra kidolgozott intézkedési tervek, s a szo­cialista versenyben tett fel­ajánlások teljesítésének idő­arányos részét. Ebből kitűnt, hogy a számítottnál jóval nagyobb eredményeket értek el. Az egész évre előirányzott 8,7 millió helyett már eddig 10,5 millió forint értékű energiát takarítottak meg. Többek között az Orosházi Üveggyárban a fajlagos gáz- felhasználás tetemes csök­kentése — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — több mint hatmillió forint értékű megtakarítást jelent. A Nagykanizsai Üvéggyár és a Salgótarjáni Öblösüveg­gyár hat hónap alatt csak­nem egy-egymillió forinttal csökkentette kiadásait a hő­energia takarékosabb, haté­konyabb felhasználásával. Amire még lehetőség lenne Társulások kicsiben és nagyban A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztésének út­jai közé tartozik, a korsze­rű gazdálkodást segítő leg­különfélébb együttműködési formák kialakítása és ki­használása. A kooperációkban, a tár­sulásokban rejlő lehetősé­A Jászságban, a Kunság­ban, szűkebb hazánk más tájain kezdetben főként a termelőszövetkezetek, az ál­lami gazdaságok és az ÁFÉSZ-ek között jöttek lét­re társulások, de később kapcsolódtak hozzájuk a cukorgyárak, a repülőgépes növényvédő állomás és má­sok. Így fogott össze Karcag öt termelőszövetkezete és szervezte meg az egyszerűbb gazdasági együttműködés ke­retében a közös repülőgépes növényvédelmet. Szerződést kötöttek a növényvédő állo­mással 300 repülőóra fel- használására. Ilyen társulás azután Karcag példájára több is létre jött a megyé­ben. Az együttműködésnek ma­gasabb szintű formája az, amelyet több Szolnak kör­nyéki gazdaság hozott létre: a termelőszövetkezetek ellá­tására alapított Baromfikel­tető és Termelő Termelőszö­vetkezeti Közös Vállalat. Tavaly ez a vállalat 93 mil­lió forint értéket állított elő, mintegy 14 millió csibét kel­tettek ki, és 62 tsz-szel áll­tak kereskedelmi kapcsolat­ban. Az idén várhatóan 97 millió forint értéket termel­nek, így azután nyereségük is jóval több lesz a tavalyi 7 millió forintnál. Most egyébként nagy rekonstruk­ció előtt áll az üzem, a termékük iránt megmutat­kozó nagy kereslet követeli, hogy bővítsék a keltetőt Az eredményes kooperá­ciók nyomán lehetne a tsz- eknek újabbakat is létrehoz­niuk. Például szarvasmarha- hizlalásra. Ehhez a most készülő fehérjepótló takar­mánygyár — az urebetint előállító üzem — elegendő takarmányt adna. Nem elő­ször írunk már arról, hogy a Szolnoki Cukorgyár körze­téhez tartozó tsz-ek és e nagyüzem 1973 novemberé­ben írta alá a társulási szer­ződést, az építkezés tavaly kezdődött és az üzem rövi­desen megkezdi részleges üzemelését. Az idén 250 va­gon urebetin fehérjepótló takarmányt állít elő, (ami nem más, mint takarmányo­zásra alkalmassá tett, ,..fel­javított” répaszélet) * de ha teljesen elkészül az üzem, akkor évi 5000 vagon urebe­tint gyárt. A társulásban résztvevő termelőszövetkeze­tek évente mintegy 40 ezer vagon cukorrépát szállítanak a cukorgyárnak. Ebből 6 ezer 400 vagon a nedves és 1500 vagon száraz répaszelet a melléktermék. Az üzemek igénye ezzel szemben csak 4 ezer vagon gekkel még sem élünk olyan mértékben, mint amilyenre módunk és szükségünk len­ne. Mi ennek az oka? Ta­lán kedvezőtlenek volná­nak a meglévő társulások megyei tapasztalatai? A jól működő társulások felsorolását folytathatjuk a Jásztej közös vállalkozással. Amikor 1939-ben Jászapáti, Jászkisér és Jászszentandrás közös gazdaságainak össze­fogásából megszületett ez az együttműködés, voltak, akik nem nagy jövőt jósoltak ne­ki. Akkor a tsz-ek összesen 2 millió forintot adtak össze, és az állami támogatás igénybevételével a régi tej­gyűjtőt alakították át üzem­mé. A megyében ott gyár­tottak először tasakos cso­magolású tejet 1970-ben, az­tán 1972-ben bővítették az üzemet, és ma naponta 25— 30 ezer liter tej feldolgozá­sára alkalmas az üzem. Évi termelésük 60 millió forint. A gazdaságok kezdeti tőke- befektetése már régen meg­térült, és arra is megvannak már a pontos számításaik, hogy a most fejlesztésre költött pénzt mikor „fizeti vissza” az üzem. Ez a tár­sulás azonban nemcsak a tsz-nek hasznos — mint ahogyan a többi sem — ha­nem a lakosságnak is. A Jásztej hét községbe szállít tejet, vajat, túrót, tejfölt, habtejszínt és juhsajtot. A tiszafüredi járás termelőszö­vetkezetei is — lehet, hogy elhatározásukhoz a Jásztej eredményes működése is hoz­zájárult — létrehozták Kun­sági tej elnevezésű közös vállalkozásukat: a termelést a jövő év elején kezdik meg. nedves és 360 vagon száraz szelet. Mi legyen a többivel? Ezért kellene a cukorgyár­hoz közeli területen — tár­sulásos alapon — szarvas­marha-hizlaló telepet is lét­rehozni és ott felhasználni a gyártmány jelentős részét. E társulás gesztora valamelyik nagyobb tsz lehetne, például a mezőhéki Táncsics. Az Urebetinnel való takar­mányozás tapasztalatai ked­vezőek Mégis több termelő- szövetkezetben idegenkednek az urebetintől? Mindenek­előtt azért, mert elég drága. Sokkal drágább, mint a ku­korica, ugyanakkor nincs olyan értékes takarmány. A tsz-ek most ármérséklést kértek az urebetinre. Az is igaz viszont, hogy nagyon sokan nem is ismerik eléggé, ezért idegenkednek felhasz­nálásától. Egy biztos, a tö­megtakarmány mennyisége jelentősen növekedik, és ezt kihasználatlanul hagyni, vét­kes könnyelműség lenne. * * * Még egy lehetőség a társu­lásra, amit fel kellene hasz- nálniok a termelőszövetkeze­teknek. A megyében elké­szült a terv, hol szükséges agrokémiai központok létre­hozása. A terv szerint tizen­öt központ kellene, ezek lát­nák el a mezőgazdasági üze­meket azokkal a kémiai anyagokkal, műtrágyával stb. amelyek tárolása, manipulá­lása gépesített rakodása még nincs megoldva a megyében. E központok létrehozását az is indokolja, hogy az üze­mek nagy része ma még sza­badban tárolja a műtrágyát, és így abból jelentős meny- nyiség tönkre megy. A ter­vek az agrokémiai közpon­tok mellett laboratóriumi hálózatot is szerepeltetnek, ahol talajvizsgálatokkal, le­vél analízissel gyorsan ki­mutathatók, hogy az adott területen milyen és mennyi kémiai anyag felhasználása szükséges. Egyetlen ilyen központ lét­rehozása is több millió fo­rintba kerül. A megyében a Jászságban és a Tiszaiföldvá­ron megépítendő agrokémiai központok támogatására pá­lyázatot nyújtottak be a MÉM-hez a gesztorgazdasá­gok, de az építkezéshez nem nyerték el a támogatást. A MÉM tájékoztatása szerint a negyedik ötéves tervben csak a meglévő központok fej­lesztéséhez adtak segítséget, de az ötödik ötéves tervben előreláthatólag újak építésé­hez is nyújtanak állami tá­mogatást. Fi ha ez meg van, akkor a megye is segítheti az agrokémiai központok létrehozását. agrokémiai központok összefogással Mindez azt jelentené tehát, hogy most várni kell, amíg „megérkezik” a segítség? (Nem! Szolnok megyében egyre-másra jönnek létre a nagyterületű gazdaságok (a karcagiak egyik tsz-e példá­ul 1976. január 1-től területi nagyságát tekintve vetek­szik majd az ország legna­gyobb tez-ével, a nádudvari Vörös Csillaggal). A nagy tsz-ek maguknak, a kisebbek összefogva máris építhetné­nek közösen ’raktárakat a tároláshoz, lebetonozhatná­nak mellette területet a mű­trágya manipulálására. Ezt saját kivitelezésben is meg­csinálhatják, kevesebbe is kerül, ugyanaikkor a célnak megfelel, és összhangban van jelenlegi anyagi lehető­ségeikkel. Később pedig, amikor több pénz lesz, le­het majd laboratóriumokat építeni, gépeket vásárolni — egyszóval agrokémiai köz­pontokká fejleszteni ezeket az egyszerű raktárakat, ma­nipuláló helyeket. * * * A társulásokban, az együtt­működésekben, a közös ösz- szefogásban óriási lehetősé­gek rejlenek nálunk is. Az előbbiek csupán példák le­hetnek a továbblépéshez gazdasági életünk e vonat­kozásában. Mert továbblé­pésre feltétlenül szükségünk van. Ezt kívánja a népgaz­daság, az egyes gazdaságok és a lakosság — mint fo­gyasztó — együttes érdeke. Varga Viktória Szerződés repülőgépes növényvédelemre Kiaknázatlan cukorgyári lehetőségek Heti jegyzeteink Messzi az óvoda A kora reggeli kép ismerős: csöppségek a zsúfolt autóbuszokon. Viszik őjcet az óvodába. Még tavasztájt, kora ősszel, amikor szépen süt a nap, hagyján. De ami­kor komisz a tél... Szolnokon 883 gyermek óvodai felvételét kérték a szülők. A város 26 tanácsi és 4 üzemi óvodájába 868 gyereket vettek fel. Mindössze négy-öt jogos igénylőt kellett elutasítani. Megoldódott Szolnokon az óvoda­gond? Korántsem. A tanácsi óvodák kihasználtsága 125,4 százalékos, tehát ahol száz kisgyermek férne el, ott hu­szonöttel több van, — viszont az üzemi óvodák még tudnának felvenni gyerekeket. Kézenfekvő a kérdés: a leterhelt óvodákból miért nem irányítják a gyerekeket az üzemi óvodákba? A Vegyiművek óvodájába pl. száz gyermek helyett csak nyolcvanhatan járnak, — a városközpont négy óvodájába pályázók közül pedig százhatvannyolcat más óvodába kellett irányítani, ahal már amúgy is nagy volt a zsúfoltság. A jelenlegi zsúfoltságon sajnos csak úgy lehet segíte­ni, lia a szülők igénybe veszik a lakóhelyüktől távolabb eső óvodákat is, elsősorban az üzemi óvodákat, ahol a kihasználtsági fok — átlagosan — csak 99 százalékos, és ahol szívesen felveszik a nem abban az üzemben dolgo­zó szülők gyermekeit is. Ez kétségtelen, hogy szükség­megoldás, átmeneti állapot, amely újabb óvodák építé­sével fokozatosan meg fog szűnni. A városi tanács illetékesei szerint túlhaladott az a koncepció, hogy a munkahelyek mellé kell építeni az óvodákat, hiszen a gyárnegyedek és a lakótelepek egyre jobban e^cülönülnek, távolabb esnek egymástól. Mi akkor a járható út? A szolnoki Városi Tanács ré­gen szorgalmazza, hogy a vállalatok adjanak anyagi segítséget az óvodaépítéshez, s a tanács — a részvétel arányában — biztosítja a „vállalat gyermekeinek” fel­vételét, oda, abba az óvodába, ahová kérik. A nagyobb üzemek a város délnyugati peremkerüle­tén vannak, az új lakótelepeket viszont a város most kialakuló főbb útjai „fűzik” fel. Az utazgatás rengeteg kényelmetlenséggel jár a gyerekek és a szülők számára. A MEZŐGÉP Vállalat járt jó úton — hatvanszemé­lyes üzemi óvodát akartak építeni — amikor jelentős összeggel hozzájárult egy tanácsi fenntartásban levő százszemélyes óvoda építéséhez. Nincs is óvodagond a vállalatnál. Hasonlóan bölcsen cselekedett a Volán vállalat, a szolnoki Papírgyár, és legújabban az a nyolc szolnoki vállalat, amelyik a „nagy kalapba” teszi a pénzét és ebből Szandaszöllősön százszemélyes óvodát építenek. A szolnoki óvodai gondokat ugyanis csak a város struktúrájához teljességgel igazodóan lehet min­denki számára megfelelően megoldani. — ti — Tervszerűen Az embert nem hagyják nyugton — morgolódott egy kilenc éves kislegény július végén, amikor fürdönadrá- gos társaival kiböngészte a tábla feliratát: kedvezmé­nyes tanszervásár. Aztán megbékélve ő is elballagott — mint megannyi társa — anyukával, és megvették a „cuccot", a füzeteket, a ceruzát és a tollat, az új akta­táskát meg a köpenyt, vagyis minden iskolai kelléket. Szóval — az embert nem hagyta nyugton a kereske­delem. S ez bizony jó, hasznos nyugtalanítás, hiszen így az augusztus végi, szeptember eleji iskolai csúcsot, az órás sorbaállásokat, a „veszi nem veszi, nem kap mást”, az idén előrelátó, okos szervezéssel elkerültük. Mert nemcsak hirdetés volt — áru is. Időt, fáradtságot és pénz takaríthatott meg így min­denki. Soha ennyiféle-fajta iskolatáska, köpeny, tanszer nem várta még a vásárlókat Szolnokon ,0s a megye na­gyobb üzleteiben, mint most. Pénztárcának, ízlésnek megfelelően válogathattunk, vásárolhattunk. Kisközsé­gekben, falvakban is érdeklődtünk szeptember közeled­tével: javult, jó az ellátás tanszerekből is, ruházati cikkekből is, csak iskolatáska.. csak radír... csak olcsó köpeny hiányzott itt-ott elvétve. A megyeszékhelyen jól, a vásárlók érdekében terve­zett a kereskedelmi vállalat. Legyen ez jó példa jövőre, 5—10 évre, maradjon jó szokása áruelosztónak, boltve­zetőnek, megrendelőnek és szállítónak. Nemcsak a városokban, hanem a megye falvaiban, kisközségeiben is. i T. Sz. E. Tsz-jubileum TbrbRcszesiimiScRrasogi Megalakulásának 25 éves jubileumát ünnepelték teg­nap a törökszentmiklósi Rá­kóczi Tsz tagjai. Az ünnepi közgyűlésen többen kaptak dicsérő oklevelet és kitünte­tést. Jó munkája elismerésé­ül a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter kitünte­tését a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést két alapító tag, id. Hákab Sán­dor és Ladár András kapta meg. A Rákóczi Tsz kiváló dolgozója kitüntetésben ti­zenhatan részesültek, míg dicsérő oklevelet tíz tagnak nyújtottak át. A Rákóczi Tsz 1950-ben 27 taggal, 147 kataszteri hol­don kezdte meg működését. Azóta a termő terület körül­belül a harmincszorosára, 4 200 kataszteri holdra nőtt. A tagok száma az idén elérte a 470-et, ennek Ijőzel fele nyugdíjas. A termő terület nagy részén búzát, cukorré­pát, kukoricát és naprafor­gót termesztenek. Bekapcso­lódtak a cukorrépa és a nap­raforgó zárt termesztési rendszerek munkájába. Je­lentős a tsz állatállománya is, az idén 482 hízott marhá­ra és 2 400 hízott sertésre kö­töttek szerződést. A közel­múltban készült el 11 millió forintért a magtisztító telep, az új gépműhely és szárító. Közel 6 millió forintot köl­töttek az elmúlt években a gépállomány korszerűsítésé­re, fejlesztésére. A tavalyi évben a szövetkezet bruttó jövedelme megközelítette a 20 millió forintot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents