Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 26. a r Biszku Béla: Ez a program megfelel az össznemzeti céloknak (Folytatás a 3. oldalról.) A kormány munkaprogramjának, amelyet a Minisztertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az országgyűlés elé terjesztett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk 1*1.. kongresszusa és az idei választások után ez társadalmunk soron levő tennivalóinak és a kormányzati feladatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez a program egészében és részleteiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott össznemzeti céloknak. Ilyenformán, amikor a tisztelt országgyűlés megvizsgálja a kormányprogramot és állást foglal, valójában arról dönt, hogyan valósítsa meg a kormány a következő években a pártkongresszuson kidolgozott és elfogadott, majd a választásokon egész dolgozó népünktől egyöntetűen támogatott politikát. Más szóval: mit teszünk, mit kell Terveink realizálásának legfőbb záloga, Rogy tovább erősödik a munkásosztály vezető szerepe, a szövetkezeti parasztsággal való szilárd egysége, az értelmiséggel és a szocializmus minden hívével való szoros összefogása. Azzal a hatalmas erővel, amit a szocialista nemzeti egység képvisel, a jövőben is minden feladatunkat meg tudjuk oldani. Most, amikor a kormány előterjesztése alapján a következő évek munka- programját tárgyaljuk, népünk bizalomteljes támogatását érezve tekinthetünk a jövőbe. A kormán^ munkaprogramjának alapvető vonása, hogy céltudatosan és helyesen foglalja össze és önti konkrét formába azokat a teendőket, amelyeket a kongresszusi határozatok tartalmaznak. Az állami munka egész területén, mind a bel- és a külpolitikában, mind a gazdasági és a kulturális építőmunkában, mind pedig az életszínvonalpolitikában folytatjuk az eddigi, nagy eredményeinkkel igazolt irányvonalat. A program ezzel biztosítja a kormányzati tevékenységben a szükséges folyamatosságot. Ugyanakkor végigvonul rajta az a határozott törekvés, hogy a munkát, a végrehajtást minden vonalon tovább kell javítani, figyelembe véve a változó körülményeket. A kormányprogram valamennyi feladat meghatározásánál az ország érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Ezeket reálisan egybeveti a valóságos feltételekkel és lehetőségekkel. Csak olyan feladatokat jelöl ki, amelyeknek a teljesítéséhez megvan az erőnk, megvannak a lehetőségeink. A programból az is kiviláglik, hogy a kormány a feladatok sikeres végrehajtását egész irányító tevékenységétennünk a fejlett szocialista társadalom építéséért. s A kormányprogram benyújtása és aiz országgyűlésnek ezzel kapcsolatos állás- foglalása kiváltképpen időszerű most, annikor negyedik ötéves tervünk finisében vagyunk, és Ötödik ötéves tervünk konkrét. előkészületein dolgozunk. Amennyire fontos, hogy világos távlatok vonzásában rakhatjuk egymásra a jövő építőköveit, éppoly nagy jelentőségű, hogy a kormány munkaprogramjában előirányzott feladatok megoldása során bizton építhetünk dolgozó népünk cselekvő közreműködésére. Az idei képviselőválasztás eredménye tükrözi a dolgozó nép egységét, a szocializmust építő társadalom tenniakarását. A választás eredményében is erőteljesen megnyilatkozott a munkásosztály, a párt politikája iránti egyetemes bizalom, és az az eltökéltség, hogy a dolgozók egyetértőén támogatják a népszavazásra feltett politika valóra váltását. nek a továbbfejlesztésével, még több tervszerűséggel és céltudatossággal, még szélesebb körű szervező munkával kívánja előmozdítani. Ezekben az erőfeszítésekben a kormány számíthat a párt, a Központi Bizottság teljes támogatására. A kormányprogram tekintetbe veszi, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítéséért végzett munka döntő területe a gazdaság. Ennek tudatában kiemelt figyelmet fordít a gazdasági fejlődés kérdéseire. Azt már az előzetes adatok is megmutatják, hogy sikeresen teljesítjük negyedik ötéves tervünket. Tudjuk, hogy a külső gazdasági feltételeknek időközben bekövetkezett, váratlan változásai nem csekély mértékben megnehezítették tervszerű munkánkat. A kormányprogram előre vetíti, hogy a következő ciklusban, az ötödik ötéves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen folytathatjuk gazdasági építőmunkánkat. Annak ellenére, hogy a következő időszakban is nem kevés kedvezőtlen körülménnyel kell számolnunk, a népgazdaság dinamikus növekedésének, a termelékenység emelkedésének, a gazdasági hatékonyság szüntelen javulásának az alapján és azzal arányosan az életszínvonal emelését is biztonságosan tervezhetjük. Arra van szükség, hogy minden szinten elmélyülten elemezzék a gazdálkodás helyi feltételeit, a termelés és a hatékonyság fejlesztésének a lehetőségeit. Nem utolsósorban pedig arra van szükség, hogy a politikai és a gazdasági vezető szervek őszintén beszéljék meg a dolgozókkal ezeket a kérdéseket, és az eddiginél is jobban támaszkodjanak segítőkészségükre. vitásához, a termelés szerkezetének folyamatos korszerűsítéséhez, a beruházások hatékonyságának annyira kívánatos fokozásához, az észszerű takarékosság általános érvényesítéséhez szükségesek. Ezeknek a követelményeknek megfelelően tervezi meg az állam irányító, gazdaság- szervező feladatait. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányítást, egyidejűleg növeljük a vállalatok önállóságát és felelősségét. A központi irányítás hatékonyságának növelése és a vállalati önállóság érvényesítése a gazdaság tervszerű fejlesztésében előttünk álló feladatok megoldásának két — összetartozó és a gyakorlatban is együtt érvényesítendő — oldala. Az ezzel kapcsolatos kérdések közül külön is szeretném hangsúlyozni: a kormány helyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyamatok olyan szabályozására törekszik, ami jobban megfelel a szükségleteknek és összhangban van a népgazdasági érdekekkel. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági feltételek között dolgozzanak. Nem helyénvaló, hogy miközben az államháztartás részesedése a társadalmi tiszta jövedelemből csökkent és gondokkal is küzdve, nagy erőfeszítések árán teljesítheti feladatait, aközben egyes vállalatok részesedése indokolatlan mértékben nőtt. Ezt a termeléssel nem arányos bérnövelésre is felhasználták. Mindez összességében rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Az irányítási rendszer további finomításával, a szabályozók helyesbítésével gondoskodnunk kell róla, hogy a vállalatok valóban lehetőségeik arányában vegyék ki a részüket a fejlesztési beruházásokból, a feladatok teljesítéséből. A tiszta jövedelem fokozott koncentrációját nem öncélúan szorgalmazzuk. A kormányzati munkával kell biztosítanunk, hogy az ország legnagyobb termelővállalatai további korszerűsítésükhöz, műszaki színvonaluk fejlesztéséhez, termékszerkezetük átalakításához megfelelő anyagi eszközöket kaphassanak, mert nagymértékben ettől függ egész népgazdaságunk fejlődése. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalom- politikai kérdés is. hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztásban még tapasztalható aránytalanságokat. Már évek óta visszatérően hangoztatjuk, hogy nem engedhetjük meg a nem munkából származó, illetőleg a végzett munkával nem arányos jövvedelmek szerzését. Ügy vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is kövessék, s eltömjük az ilyen jövedelmek« ek a forrásait; egyben a személyes anyagi érdekeltségnek megfelelően tovább ösztönözzünk a jobb munkára. A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami munka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka minden síkján és minden láncszemében növelnünk kell a hatékonyságot, hogy biztosíthassuk céljaink, terveink, nolitikánk, társadalmi érdekeink érvényesülését. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az állam- igazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik népképviseleti, önkormányzati funkciójukat is. Ez fontos összetevője a szocialista demokráciának, amelynek a továbbfejlesztése a kormány- programban megjelölt időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai követelménye. Ezen annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy a szocialista demokrácia további kibontakoztatása és hatékony működésének előmozdítása egyáltalán nem mellékes területe munkánknak. hanem a szocializmus építésének döntő alkotórésze. A kormány elnöke a szocialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkap- csolataival, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetértékelése ebben a tekintetben is reális és meggyőző. Külpolitkiánk célja: békés építőmunkánk pilléreinek további szilárdítása, külső feltételeinek állandó javítása azáltal, hogy erősítjük kapcsolatainkat a Szovjetunióval. a szocialista országokkal; híven teljesítjük kötelezettségeinket, amelyeket a Varsói Szerződésben vállaltunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integráció kibontakoztatásáGazdaságosabban, olcsóbban, szervezettebben és gyorsabban — így összegezte a miniszter beszéde elején az építőipar törekvéseit, majd részletesebben is elemezte a lakásépítés ütemét, s az ipari nagyberuházások megvalósításának helyzetét. Egyebek között elmondotta: , — Pártunk 1960-bgn meghirdetett 15 éves lakásfejlesztési terve alapján napjainkban adják át az egy- milliomodiik lakást. Ezzel a jelentős távlati program nemcsak teljesül, hanem néhány tízezerrel több lakást is építünk. Több mint egymillió lakás felépítése mérhetetlenül nagy munka. Megvalósításához sok millió tonnányi építőanyag, berendezés és szerelvény legyártása, helyszínre szállítása és gondos összeszerelése kellett. — Országunkban mintegy 3,5 millió lakás van. A lakásépítési program megvalósításával ennek 30 százaléka 15 évesnél nem idősebb, tehát újonnan épített lakás. — A lakásépítésben ma még a mennyiségi szempon- tök a döntőek. Társadalmi célunk, hogy minden család mielőbb önálló lakáshoz jusson. Ugyanakkor hosszabb távon fontosnak tartjuk az építendő lakások alapterületének növelését is. A lakásépítés fejlesztésére Vonatkozó párt- és kormány- határozatok legfontosabb feladatként a fővárosban és a vidéki városokban, valamint a fejlődő ipari településeken lakó munkáscsaládok, a nagycsaládosok, továbbá a fiatal házasok lakáshelyzetének megjavítását jelölik meg célként. Bondor József ezután a közművesítésben és a felújításban mutatkozó gondokról beszélt, majd így folytatta: Erőfeszítéseinket a lakásépítési költségek növekedésének mérséklésére összpontosítjuk. Olyan szemléletet kell érvényesíteni — és ennek érdekében központi intézkedéseket tenni —, amelyek az alapvető funkciók sérelme nélkül biztosítják a gazdában. a testvérországokkal való gyümölcsöző együttműködésben. Ma, a helsinki csúcstalálkozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a tervezett ütemben, biztonságosabb körülmények között folytathassuk építőmunkánkat. A helsinki csúcstalálkozó létrejöttében és sikerében kiemelkedő szerepe volt az európai szocialista országoknak. elsősorban a Szovjetuniónak, akárcsak napjainkban abban a harcban, amely a helsinki alaoelvek gyakorlati érvényesítéséért folyik. A helsinki csúcstalálkozónak a történelmi jelentősége abban áll, hogy elismerte a második világháború után létrejött tényleges európai helyzetet, beleértve a határokat. Emellett új lehetőségeket tárt fel a béke biztosításában. a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésében. Helsinki után a cél változatlan: az enyhülési folyamat továbbfejlesztése, az európai biztonság erősítése, az együttműködés kiterjesztése más területekre. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gyakorlatban is mindinkább tért fognak hódítani? Mindenekelőtt az, hogy az ott elfogadott elvek megfelelnek az európai népek legelemibb érdekeinek, békéjének és biztonságának. E realitással mindenkinek számolnia kell. Kifejezzük azt a reményünket. hogy az aláíró országok kormányai ennek szellemében folytatják tevékenységüket. A Szovjetunió és a szocialista testvérországok szoros egységben, a maguk ságosabb lakástípusok építését, a költség-mérséklést célzó műszaki feltételeket. — Közismert, hogy a beruházások megvalósítási idejének indokolatlan elhúzódása milyen nagy népgazdasági veszteséggel jár. A kapacitások késői belépése miatt jelentős a nemzeti jövedelem kiesése. — A nagyberuházások gyors megvalósítása elsőrendű népgazdasági érdek, arra azonban reálisan nem számíthatunk, hogy a hozott intézkedések alapján beruházási tevékenységünk fogyatékosságai rövid időn belül megszűnnek. E téren a gyökeres változás szívós és következetes munka eredményeként — reálisan csak több év alatt várható. Ezért átmeneti megoldásokra is szükség van. A kormány kiemelte azokat a beruházásokat, ahol a megvalósításban számottevő gyorsítást kell elérni. — Az állami nagyberuházásokon az építőiparnak 1975-ben 8,5. milliárd forintot kell beépítenie. A feladatok koncentráltan jelentkeznek, az egy beruházásra jutó építés nagysága átlagosan 20—25 százalékkal nő az előző évhez képest. El kell érni, hogy a nagyberuházások — köztük különösen a kiemelt kilenc — megvalósítási folyamata gyorsuljon. — Intézkedéseink hatása érvényesül a nagyberuházások építési feladatainak eddigi teljesítésében. Kedvezően alakul a befejezésre előirányzott beruházások megvalósítása, több beruházás fő létesítményeit már üzembehelyezték. — Az elért eredmények mellett el kell mondanom azt is, hogy §zámos esetben a régóta ismert nehézségeken és bajokon rendkívüli intézkedésekkel sem tudtunk alapvetően változtatni. így nincs kellő előrehaladás a beruházások megfelelő előkészítésében. A kormány eltökélt szándéka. hogy nem rendkívüli intézkedésekkel, hanem a népgazdasági terv megszarészéről állhatatosan küzdenek az ott elfogadott okmányokban foglaltak megvalósításáért. A Magyar Népköz- társaság mindent megtesz, hogy a helsinki megállapodás szellemében tovább erősödjön az európai országok békéje, együttműködése. Ehhez a küzdelemhez szilárd pozíciót biztosít a Szovjetunió. a szocialista országok növekvő szerepe, befolyása, a Varsói Szerződés ereje, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megvalósuló és napról napra bővülő együttműködése. A helsinki csúcstalálkozó mégalapozta az európai kontinens biztonságát, azonban a világ különböző térségeiben még számos tűzfészek parázslik. Állást foglalunk amellett, hogy a biztonságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjeszteni a világ valamennyi övezetére. A kormány munkaprogramja, amelyhez most a parlament jóváhagyását kéri. felelősen és reálisan irányozza elő a társadalom és a kormányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgozunk, ha feladatainkat a valóságos követelmények színvonalán teljesítjük, akkor a következő években is elérhetjük céljainkat: népgazdaságunk továbbra is tervszerűen, dinamikusan fejlődik, tovább épül szocialista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprogramját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A vitában felszólalt Bondor József építésügyi és- városfejlesztési miniszter. bott keretei között teremti meg azokat a feltételeket, amelyek a beruházási folyamat egészének ezen belül a nagyberuházások megvalósításának számottevő gyorsítását a jövőben biztosítják. Az állami intézkedéseken túlmenően olyan szemléletnek kell érvényesülnie, hogy a beruházásokban érintettek a társadalmi érdekeknek megfelelően végezzék munkájukat Az építőiparban ezt a magatartást minden szervezettől elvárjuk — zárta beszédét Bondor József. A nap folyamán a vitában felszólalt Méhes Lajos (Győr-Sopron megye 4. vk.), a Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Győré Sándor (Pest megye 9. vk.), az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnöke, Pályi Sándomé (Veszprém megye 3. vk.), a pere- martoni Vegyipari Vállalat üzemvezetője, dr. Vida Miklós (Budapest 21. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója, Mráz Tibor (Borsod megye 11. vk.). a put- noki bányaüzem királdi aknájának főaknásza. K. Papp József (Tolna megye 5. vk.), a Tolna megyei Pártbizottság első titkára, Tollár József (Zala megye 6. vk.) gyárigazgató, Horváth László (Somogy megye 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke, Marjanek József (Fejér megye 12. vk.), a móri Községi Tanács elnöke, Géczi János (Nógrád megye 6. vk.), a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, Péterfi Ferenc (Vas megye 4. vk.), a szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi gyárának művezetője, Mérten Lajos (Komárom megye 9. vk.). az MSZMP Komárom megyei Bizottságának osztályvezetője. Ezzel az országgyűlés csütörtöki munkanapja — amelyen felváltva töltötte be az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffai Sarolta —%véget ért A képviselők ma délelőtt 10 órakor a kormány munkaprogramjának megvitatásával folytatják tanácskozásukat A központi irányítás és a vállalatok önállósága Ez annál is inkább nélkülözhetetlen erőforrás, mert ha azt akarjuk, hogv a kormányprogramban is felvázolt terveink valóra váljanak, még többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tartalékok, lehetőségek feltárásáért és hasznosításáért. Meggyőződésünk, hogy ezek a tartalékok és lehetőségek még a tervezettnél is nagyobb fejlődést tesznek lehetővé számunkra! Fel kell számolni a vezetők egy részéről tapasztalható passzív és kezdeményezőkészséget nélkülöző magatartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekész- ségét is, ami nélkül nem tárhatjuk fel tartalékainkat. Amint már említettem, az előttünk álló időszakban is várható, hogy bizonyos kedvezőtlen körülmények megnehezítik a dolgunkat. Természetüket, várható hatásukat már a miniszterelnöki expozé is jellemezte. Igaz, hogy a népgazdaságunkat negatívan érintő külső feltételeket nem áll módunkban megváltoztatni, azok tőlünk független folyamatok következményei. Hibát követnénk el azonban, ha minden gazdasági problémánkat erre vezetnénk vissza, és nem néznénk szembe a saját munkánk gyengeségeivel, a gazdaságpolitika megvalósításában tapasztalható következetlenségekkel. Világosan kell látnunk, hogy a gazdasági munka színvonalának a javítása, az anyagi és szellemi erőinkkel való ésszerűbb gazdálkodás, a megváltozott körülményekhez való gyorsabb alkalmazkodás a kedvezőtlen hatások ellensúlyozásának döntő feltétele. A kormány programja helyesen vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek a tervgazdálkodás további jaA kormány munkaprogramja kiemelt figyelmet fordít a gazdasági fejlődésre Túlteljesítettük a 15 éves lakásépítési tervet Bondor József felszólalása
