Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 26. a r Biszku Béla: Ez a program megfelel az össznemzeti céloknak (Folytatás a 3. oldalról.) A kormány munkaprog­ramjának, amelyet a Minisz­tertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az országgyűlés elé terjesz­tett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk 1*1.. kongresszusa és az idei vá­lasztások után ez társadal­munk soron levő tennivalói­nak és a kormányzati fel­adatoknak az első, konkrét körvonalazása. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez a program egészében és részle­teiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott össznemzeti céloknak. Ilyenformán, amikor a tisz­telt országgyűlés megvizsgál­ja a kormányprogramot és állást foglal, valójában arról dönt, hogyan valósítsa meg a kormány a következő évek­ben a pártkongresszuson ki­dolgozott és elfogadott, majd a választásokon egész dolgo­zó népünktől egyöntetűen tá­mogatott politikát. Más szó­val: mit teszünk, mit kell Terveink realizálásának legfőbb záloga, Rogy tovább erősödik a munkásosztály ve­zető szerepe, a szövetkezeti parasztsággal való szilárd egysége, az értelmiséggel és a szocializmus minden hívével való szoros összefogása. Az­zal a hatalmas erővel, amit a szocialista nemzeti egység képvisel, a jövőben is minden feladatunkat meg tudjuk ol­dani. Most, amikor a kor­mány előterjesztése alapján a következő évek munka- programját tárgyaljuk, né­pünk bizalomteljes támo­gatását érezve tekinthetünk a jövőbe. A kormán^ munkaprogram­jának alapvető vonása, hogy céltudatosan és helyesen fog­lalja össze és önti konkrét formába azokat a teendőket, amelyeket a kongresszusi határozatok tartalmaznak. Az állami munka egész te­rületén, mind a bel- és a kül­politikában, mind a gazdasá­gi és a kulturális építőmun­kában, mind pedig az élet­színvonalpolitikában folytat­juk az eddigi, nagy eredmé­nyeinkkel igazolt irányvona­lat. A program ezzel biztosít­ja a kormányzati tevékeny­ségben a szükséges folyama­tosságot. Ugyanakkor végig­vonul rajta az a határozott törekvés, hogy a munkát, a végrehajtást minden vonalon tovább kell javítani, figye­lembe véve a változó körül­ményeket. A kormányprogram vala­mennyi feladat meghatározá­sánál az ország érdekeit és szükségleteit tartja szem előtt. Ezeket reálisan egybeveti a valóságos feltételekkel és le­hetőségekkel. Csak olyan fel­adatokat jelöl ki, amelyek­nek a teljesítéséhez megvan az erőnk, megvannak a lehe­tőségeink. A programból az is kivi­láglik, hogy a kormány a fel­adatok sikeres végrehajtását egész irányító tevékenységé­tennünk a fejlett szocialista társadalom építéséért. s A kormányprogram be­nyújtása és aiz országgyűlés­nek ezzel kapcsolatos állás- foglalása kiváltképpen idő­szerű most, annikor negyedik ötéves tervünk finisében va­gyunk, és Ötödik ötéves ter­vünk konkrét. előkészületein dolgozunk. Amennyire fontos, hogy vi­lágos távlatok vonzásában rakhatjuk egymásra a jövő építőköveit, éppoly nagy je­lentőségű, hogy a kormány munkaprogramjában elő­irányzott feladatok megoldá­sa során bizton építhetünk dolgozó népünk cselekvő közreműködésére. Az idei képviselőválasztás eredménye tükrözi a dolgozó nép egysé­gét, a szocializmust építő társadalom tenniakarását. A választás eredményében is erőteljesen megnyilatkozott a munkásosztály, a párt po­litikája iránti egyetemes bi­zalom, és az az eltökéltség, hogy a dolgozók egyetértőén támogatják a népszavazásra feltett politika valóra váltá­sát. nek a továbbfejlesztésével, még több tervszerűséggel és céltudatossággal, még széle­sebb körű szervező munká­val kívánja előmozdítani. Ezekben az erőfeszítésekben a kormány számíthat a párt, a Központi Bizottság teljes támogatására. A kormányprogram tekin­tetbe veszi, hogy a fejlett szocialista társadalom felépí­téséért végzett munka döntő területe a gazdaság. Ennek tudatában kiemelt figyelmet fordít a gazdasági fejlődés kérdéseire. Azt már az előzetes ada­tok is megmutatják, hogy si­keresen teljesítjük negyedik ötéves tervünket. Tudjuk, hogy a külső gazdasági fel­tételeknek időközben bekö­vetkezett, váratlan változásai nem csekély mértékben meg­nehezítették tervszerű mun­kánkat. A kormányprogram előre vetíti, hogy a következő cik­lusban, az ötödik ötéves terv éveiben is szilárd alapokon, tervszerűen folytathatjuk gazdasági építőmunkánkat. Annak ellenére, hogy a kö­vetkező időszakban is nem kevés kedvezőtlen körül­ménnyel kell számolnunk, a népgazdaság dinamikus nö­vekedésének, a termelékeny­ség emelkedésének, a gazda­sági hatékonyság szüntelen javulásának az alapján és azzal arányosan az életszín­vonal emelését is biztonságo­san tervezhetjük. Arra van szükség, hogy minden szinten elmélyülten elemezzék a gazdálkodás he­lyi feltételeit, a termelés és a hatékonyság fejlesztésének a lehetőségeit. Nem utolsó­sorban pedig arra van szük­ség, hogy a politikai és a gazdasági vezető szervek őszintén beszéljék meg a dol­gozókkal ezeket a kérdése­ket, és az eddiginél is jobban támaszkodjanak segítőkész­ségükre. vitásához, a termelés szerke­zetének folyamatos korszerű­sítéséhez, a beruházások ha­tékonyságának annyira kí­vánatos fokozásához, az ész­szerű takarékosság általános érvényesítéséhez szükségesek. Ezeknek a követelmények­nek megfelelően tervezi meg az állam irányító, gazdaság- szervező feladatait. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányí­tást, egyidejűleg növeljük a vállalatok önállóságát és fe­lelősségét. A központi irányí­tás hatékonyságának növelé­se és a vállalati önállóság érvényesítése a gazdaság tervszerű fejlesztésében előt­tünk álló feladatok megoldá­sának két — összetartozó és a gyakorlatban is együtt ér­vényesítendő — oldala. Az ezzel kapcsolatos kérdések közül külön is szeretném hangsúlyozni: a kormány he­lyesen és felelősen jár el, amikor a gazdasági folyama­tok olyan szabályozására tö­rekszik, ami jobban megfelel a szükségleteknek és össz­hangban van a népgazdasági érdekekkel. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasá­gi feltételek között dolgoz­zanak. Nem helyénvaló, hogy miközben az államház­tartás részesedése a társadal­mi tiszta jövedelemből csök­kent és gondokkal is küzd­ve, nagy erőfeszítések árán teljesítheti feladatait, aköz­ben egyes vállalatok részese­dése indokolatlan mértékben nőtt. Ezt a termeléssel nem arányos bérnövelésre is fel­használták. Mindez összes­ségében rontja a népgazda­ság egyensúlyi helyzetét. Az irányítási rendszer további finomításával, a szabályozók helyesbítésével gondoskod­nunk kell róla, hogy a vál­lalatok valóban lehetőségeik arányában vegyék ki a ré­szüket a fejlesztési beruhá­zásokból, a feladatok teljesí­téséből. A tiszta jövedelem foko­zott koncentrációját nem ön­célúan szorgalmazzuk. A kormányzati munkával kell biztosítanunk, hogy az or­szág legnagyobb termelővál­lalatai további korszerűsíté­sükhöz, műszaki színvonaluk fejlesztéséhez, termékszerke­zetük átalakításához megfe­lelő anyagi eszközöket kap­hassanak, mert nagymérték­ben ettől függ egész nép­gazdaságunk fejlődése. Nemcsak gazdasági, ha­nem fontos társadalom- politikai kérdés is. hogy csökkentsük, szüntessük meg az elosztásban még tapasztalható aránytalan­ságokat. Már évek óta visszatérően hangoztatjuk, hogy nem engedhetjük meg a nem munkából származó, illetőleg a végzett munkával nem arányos jövvedelmek szerzését. Ügy vélem, jogos követelmény, hogy az eddigi intézkedéseket újak is köves­sék, s eltömjük az ilyen jö­vedelmek« ek a forrásait; egyben a személyes anyagi érdekeltségnek megfelelően tovább ösztönözzünk a jobb munkára. A belpolitikai életben fő törekvésünk az állami mun­ka fejlesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka min­den síkján és minden lánc­szemében növelnünk kell a hatékonyságot, hogy biztosít­hassuk céljaink, terveink, nolitikánk, társadalmi érde­keink érvényesülését. A tanácsok úgy tehetnek a legjobban eleget az állam- igazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erősítik népkép­viseleti, önkormányzati funk­ciójukat is. Ez fontos össze­tevője a szocialista demok­ráciának, amelynek a to­vábbfejlesztése a kormány- programban megjelölt idő­szak egyik legfontosabb tár­sadalompolitikai követelmé­nye. Ezen annak tudatában kell munkálkodnunk, hogy a szocialista demokrácia to­vábbi kibontakoztatása és hatékony működésének elő­mozdítása egyáltalán nem mellékes területe munkánk­nak. hanem a szocializmus építésének döntő alkotórésze. A kormány elnöke a szo­cialista építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkap- csolataival, a nemzetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetértékelése ebben a te­kintetben is reális és meg­győző. Külpolitkiánk célja: békés építőmunkánk pillé­reinek további szilárdítása, külső feltételeinek állandó ja­vítása azáltal, hogy erősítjük kapcsolatainkat a Szovjet­unióval. a szocialista orszá­gokkal; híven teljesítjük kö­telezettségeinket, amelyeket a Varsói Szerződésben vál­laltunk; mind teljesebben részt veszünk a szocialista integráció kibontakoztatásá­Gazdaságosabban, olcsób­ban, szervezettebben és gyor­sabban — így összegezte a miniszter beszéde elején az építőipar törekvéseit, majd részletesebben is elemezte a lakásépítés ütemét, s az ipari nagyberuházások megvalósí­tásának helyzetét. Egyebek között elmondotta: , — Pártunk 1960-bgn meg­hirdetett 15 éves lakásfej­lesztési terve alapján nap­jainkban adják át az egy- milliomodiik lakást. Ezzel a jelentős távlati program nemcsak teljesül, hanem né­hány tízezerrel több lakást is építünk. Több mint egy­millió lakás felépítése mér­hetetlenül nagy munka. Megvalósításához sok millió tonnányi építőanyag, be­rendezés és szerelvény le­gyártása, helyszínre szállítá­sa és gondos összeszerelése kellett. — Országunkban mintegy 3,5 millió lakás van. A la­kásépítési program megvaló­sításával ennek 30 százaléka 15 évesnél nem idősebb, te­hát újonnan épített lakás. — A lakásépítésben ma még a mennyiségi szempon- tök a döntőek. Társadalmi célunk, hogy minden család mielőbb önálló lakáshoz jus­son. Ugyanakkor hosszabb távon fontosnak tartjuk az építendő lakások alapterüle­tének növelését is. A lakásépítés fejlesztésére Vonatkozó párt- és kormány- határozatok legfontosabb feladatként a fővárosban és a vidéki városokban, vala­mint a fejlődő ipari telepü­léseken lakó munkáscsalá­dok, a nagycsaládosok, to­vábbá a fiatal házasok la­káshelyzetének megjavítását jelölik meg célként. Bondor József ezután a közművesítésben és a fel­újításban mutatkozó gondok­ról beszélt, majd így foly­tatta: Erőfeszítéseinket a lakásépí­tési költségek növekedésének mérséklésére összpontosít­juk. Olyan szemléletet kell érvényesíteni — és ennek érdekében központi intézke­déseket tenni —, amelyek az alapvető funkciók sérelme nélkül biztosítják a gazdá­ban. a testvérországokkal va­ló gyümölcsöző együttműkö­désben. Ma, a helsinki csúcstalál­kozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszo­nyok kedvezően változtak a béke erői javára. Ez lehető­séget nyújt arra, hogy a ter­vezett ütemben, biztonságo­sabb körülmények között folytathassuk építőmunkán­kat. A helsinki csúcstalálko­zó létrejöttében és sikerében kiemelkedő szerepe volt az európai szocialista országok­nak. elsősorban a Szovjet­uniónak, akárcsak napjaink­ban abban a harcban, amely a helsinki alaoelvek gyakor­lati érvényesítéséért folyik. A helsinki csúcstalálkozó­nak a történelmi jelentősé­ge abban áll, hogy elismerte a második világháború után létrejött tényleges európai helyzetet, beleértve a hatá­rokat. Emellett új lehetősé­geket tárt fel a béke bizto­sításában. a különböző tár­sadalmi rendszerű államok együttműködésében. Helsinki után a cél válto­zatlan: az enyhülési folya­mat továbbfejlesztése, az európai biztonság erősítése, az együttműködés kiterjesz­tése más területekre. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gya­korlatban is mindinkább tért fognak hódítani? Mindenek­előtt az, hogy az ott elfoga­dott elvek megfelelnek az európai népek legelemibb ér­dekeinek, békéjének és biz­tonságának. E realitással mindenkinek számolnia kell. Kifejezzük azt a reményün­ket. hogy az aláíró országok kormányai ennek szellemé­ben folytatják tevékenysé­güket. A Szovjetunió és a szocialista testvérországok szoros egységben, a maguk ságosabb lakástípusok építé­sét, a költség-mérséklést cél­zó műszaki feltételeket. — Közismert, hogy a be­ruházások megvalósítási ide­jének indokolatlan elhúzódá­sa milyen nagy népgazdasági veszteséggel jár. A kapaci­tások késői belépése miatt jelentős a nemzeti jövedelem kiesése. — A nagyberuházások gyors megvalósítása elsőren­dű népgazdasági érdek, ar­ra azonban reálisan nem szá­míthatunk, hogy a hozott intézkedések alapján beru­házási tevékenységünk fo­gyatékosságai rövid időn be­lül megszűnnek. E téren a gyökeres változás szívós és következetes munka ered­ményeként — reálisan csak több év alatt várható. Ezért átmeneti megoldásokra is szükség van. A kormány ki­emelte azokat a beruházáso­kat, ahol a megvalósításban számottevő gyorsítást kell elérni. — Az állami nagyberuhá­zásokon az építőiparnak 1975-ben 8,5. milliárd fo­rintot kell beépítenie. A feladatok koncentráltan je­lentkeznek, az egy beruhá­zásra jutó építés nagysága átlagosan 20—25 százalékkal nő az előző évhez képest. El kell érni, hogy a nagyberu­házások — köztük különösen a kiemelt kilenc — megva­lósítási folyamata gyorsuljon. — Intézkedéseink hatása érvényesül a nagyberuházá­sok építési feladatainak ed­digi teljesítésében. Kedve­zően alakul a befejezésre előirányzott beruházások megvalósítása, több beruhá­zás fő létesítményeit már üzembehelyezték. — Az elért eredmények mellett el kell mondanom azt is, hogy §zámos esetben a régóta ismert nehézsége­ken és bajokon rendkívüli intézkedésekkel sem tudtunk alapvetően változtatni. így nincs kellő előrehaladás a beruházások megfelelő elő­készítésében. A kormány eltökélt szán­déka. hogy nem rendkívüli intézkedésekkel, hanem a népgazdasági terv megsza­részéről állhatatosan küzde­nek az ott elfogadott okmá­nyokban foglaltak megvaló­sításáért. A Magyar Népköz- társaság mindent megtesz, hogy a helsinki megállapo­dás szellemében tovább erő­södjön az európai országok békéje, együttműködése. Ehhez a küzdelemhez szi­lárd pozíciót biztosít a Szov­jetunió. a szocialista orszá­gok növekvő szerepe, be­folyása, a Varsói Szerződés ereje, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megva­lósuló és napról napra bő­vülő együttműködése. A helsinki csúcstalálkozó mégalapozta az európai kon­tinens biztonságát, azonban a világ különböző térségei­ben még számos tűzfészek parázslik. Állást foglalunk amellett, hogy a biztonságot teremtő és garantáló tartós békét ki kell terjeszteni a világ valamennyi övezetére. A kormány munkaprog­ramja, amelyhez most a parlament jóváhagyását kéri. felelősen és reálisan irá­nyozza elő a társadalom és a kormányzat teendőit. Ha azokat végrehajtjuk, ha terv­szerűen és jól dolgozunk, ha feladatainkat a valóságos követelmények színvonalán teljesítjük, akkor a követke­ző években is elérhetjük cél­jainkat: népgazdaságunk to­vábbra is tervszerűen, dina­mikusan fejlődik, tovább épül szocialista társadal­munk, emelkedik az életszín­vonal. A kormány munkaprog­ramját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a magam nevében a tisztelt országgyűlésnek el­fogadásra ajánlom. A vitában felszólalt Bon­dor József építésügyi és- vá­rosfejlesztési miniszter. bott keretei között teremti meg azokat a feltételeket, amelyek a beruházási folya­mat egészének ezen belül a nagyberuházások megvaló­sításának számottevő gyorsí­tását a jövőben biztosítják. Az állami intézkedéseken túlmenően olyan szemlélet­nek kell érvényesülnie, hogy a beruházásokban érintettek a társadalmi érdekeknek megfelelően végezzék mun­kájukat Az építőiparban ezt a magatartást minden szervezettől elvárjuk — zár­ta beszédét Bondor József. A nap folyamán a vitá­ban felszólalt Méhes Lajos (Győr-Sopron megye 4. vk.), a Vas-, Fém- és Villamos- energiaipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára. Győ­ré Sándor (Pest megye 9. vk.), az abonyi Ságvári End­re Termelőszövetkezet elnö­ke, Pályi Sándomé (Veszp­rém megye 3. vk.), a pere- martoni Vegyipari Vállalat üzemvezetője, dr. Vida Mik­lós (Budapest 21. vk.), a Fő­városi Gázművek műszaki igazgatója, Mráz Tibor (Bor­sod megye 11. vk.). a put- noki bányaüzem királdi ak­nájának főaknásza. K. Papp József (Tolna megye 5. vk.), a Tolna megyei Pártbizott­ság első titkára, Tollár Jó­zsef (Zala megye 6. vk.) gyárigazgató, Horváth László (Somogy megye 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnö­ke, Marjanek József (Fejér megye 12. vk.), a móri Köz­ségi Tanács elnöke, Géczi Já­nos (Nógrád megye 6. vk.), a Nógrád megyei Pártbizott­ság első titkára, Péterfi Fe­renc (Vas megye 4. vk.), a szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi gyárának művezetője, Mérten Lajos (Komárom megye 9. vk.). az MSZMP Komárom megyei Bizottságának osztályveze­tője. Ezzel az országgyűlés csü­törtöki munkanapja — ame­lyen felváltva töltötte be az elnöki tisztet Apró Antal, Péter János és Raffai Sa­rolta —%véget ért A képvi­selők ma délelőtt 10 órakor a kormány munkaprogram­jának megvitatásával foly­tatják tanácskozásukat A központi irányítás és a vállalatok önállósága Ez annál is inkább nélkü­lözhetetlen erőforrás, mert ha azt akarjuk, hogv a kor­mányprogramban is felvázolt terveink valóra váljanak, még többet kell tennünk a gazdaságunkban rejlő tarta­lékok, lehetőségek feltárásá­ért és hasznosításáért. Meg­győződésünk, hogy ezek a tartalékok és lehetőségek még a tervezettnél is na­gyobb fejlődést tesznek lehe­tővé számunkra! Fel kell szá­molni a vezetők egy részéről tapasztalható passzív és kez­deményezőkészséget nélkü­löző magatartást, mert ez le­fékezi a dolgozók tettrekész- ségét is, ami nélkül nem tár­hatjuk fel tartalékainkat. Amint már említettem, az előttünk álló időszakban is várható, hogy bizonyos ked­vezőtlen körülmények meg­nehezítik a dolgunkat. Ter­mészetüket, várható hatásu­kat már a miniszterelnöki expozé is jellemezte. Igaz, hogy a népgazdaságunkat ne­gatívan érintő külső feltéte­leket nem áll módunkban megváltoztatni, azok tőlünk független folyamatok kö­vetkezményei. Hibát követ­nénk el azonban, ha minden gazdasági problémánkat erre vezetnénk vissza, és nem néznénk szembe a saját mun­kánk gyengeségeivel, a gaz­daságpolitika megvalósításá­ban tapasztalható követke­zetlenségekkel. Világosan kell látnunk, hogy a gazdasá­gi munka színvonalának a javítása, az anyagi és szelle­mi erőinkkel való ésszerűbb gazdálkodás, a megváltozott körülményekhez való gyor­sabb alkalmazkodás a ked­vezőtlen hatások ellensúlyo­zásának döntő feltétele. A kormány programja he­lyesen vázolja fel azokat az intézkedéseket, amelyek a tervgazdálkodás további ja­A kormány munkaprogramja kiemelt figyelmet fordít a gazdasági fejlődésre Túlteljesítettük a 15 éves lakásépítési tervet Bondor József felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents