Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

1975. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ma hazánkba érkezik az indiai államfő Felmérés tanulságokkal Tanácskozott a MTESZ megyei Szervezetének elnöksége „Őszinteség, bizalom, testvériség” Pravda-cikk egy évfordulóról Tegnap a VOLÁN 7. sz. vállalatánál tanácskozott a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnöksége. Az elnökségi ülés első napiren­di pontjaként Madarász Ti­bor titkári beszámolóját hallgatták meg a .résztve­vők. A beszámolóban többek között szó esett a MTESZ Szolnok megyei Szervezeté­nek idei rendezvényeiről. A 11 ezer résztvevő a kiállítá­sok, a konferenciák és az előadások sikerét biznoyít- ja. A beszámoló megvitatá­sánál több hozzászóló meg­említette: jobban elő kelle­ne készíteni és propagálni a Fiatal Műszakiak, Közgazdá­szok Társaságának pályáza­tát. Országosan ugyanis 1Í8 munka érkezett a bíráló bi­zottsághoz, ebből Szolnok megyét csak 6 pályázat kép­viselte. Szó esett arról is, hogy a nagyobb elismeréssel ösztönözni lehetne a fiatal szakemberek alkotókedvét. Az ülés második napi­rendi pontjaként dr. Berecz- ki Lajos, a MTESZ Szolnok megyei Szervezetének elnö­ke ismertette az üzemi, egye­sületi tevékenységről készült felmérés eredményeit, ta­Séta a pihenőerdőben Máskor a fák levelei ilyen­kor már rozsdaszínt öltöttek, most üdezöldek, nyáriasak. A sűrű erdőségben itt, ott át- szürődő napfény hatására még nyílnak a vadvirágok, kék fehér, sárga szirmok bukkan­nak elő a zöld pás^jtj^l, fiön- picsélő méhek zsong iák, körül a természet őszeVéji ajándé­kát a vadvirágokat. Az újszá- szi erdei pihenő és tornapark évszázados és fiatal fái alatt jobbára csend honol. A ját­szótér környékén viszont élénkébb a lárma, szöszkefejű kisfiúcskák, vidáman csivítelő kisleányok próbálják ki a má- szókákat, versenyeznek ki tud helyből nagyobbat huppanni a sárga homokba. Egy szerelmes pár a romantikus kis völgy fölé emelt fahídon át őgyeleg a festőién szép erdei sétány felé. Az útkereszteződésben ki­függesztett, jól olvasható táb­lát egy idősebb házaspár ve­szi szemügyre: mennyi idő alatt lehet megtenni kényel­mes léptekkel az 1800 méte­res, gyönyörű erdei sétautat? A következő táblán már azt vizsgálják, mikor kell a pul­zusszámot mérni, hogyan le­het megmozgatni a kissé el- tespedt derekakat a létrasze- rü alkalmatosságon? A sűrű erdő öleléséből előbukkanó tisztáson egy család telepedett le. Az alkalmi mezei teríté­ken gyümölcs, hűsítőital, cu­korka. A kicsinyek izgatottan keresgélnek a közeli geszte- nyefa alatt egy kis zsákmány­ért. A szülök tollaslabdáz­nak, a gyerekek a fociban le­lik örömüket. Jó levegő, kitágult tüdő, eszményi környezet. A városi zajos, füstös levegő után, oázis. Az erdei pádon, egy öreg fa alatt üldögélő ember­től hallom a megjegyzést: gyönyörű ez a pihenő és sé­taerdő. Megilleti az elismerés, aki létrehozta: köszönet az erdőgazdaságnak. A nap már a látóhatár peremén hunyo­rog, amikor útnak indulunk. Felejthetetlen, szép órákat töltöttünk a szolnokiak új ,,mekkájóban”, de ahogyan el­néztem, többen is elfértünk volna ezen a szép, verőfényes szeptember végi vasárnapon. — endrész — pasztalatit. Az elmúlt esz­tendőben ugyanis a MTESZ elnökségének, a megyei párt- és tanácsi szervek fel­kérésére kérdőíveket készí­tettek, s ezt elküldték 110 termelő vállalathoz, intéz­ményhez. A visszaérkezett 39 kérdőív adatait az elmúlt hónapokban feldolgozták, értékelték. A 39 termelő vállalat, intézmény több mint 54 ezer dolgozót foglal­koztat, ez 25,7 százaléka a megye aktív keresőinek. Eb­ből 1 644-en felsőfokú, 5 385- en pedig középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Ezek a számok főként a ter­vező és kutató vállalatoknál nagyobbak. A számok mö­gött azonban itt-ott komoly gondok húzódnak meg. Több helyen például technikusi munkakörben dolgoznak a mérnökök, máshol ugyanez történik, csak fordítva. A 39 termelő vállalatnál és intéz­ménynél 1 450 MTESZ-tag tevékenykedik, ez a megyei szervezet tagságának 40,2 százaléka. Ebből levonható az a következtetés, hogy jó szervezéssel még mindig többszörösére növelhető a MTESZ tagjainak száma. Sok helyen adott a lehetőség Több mint három évtizedes történetében az eddigi legje­lentősebb együttműködési szerződését készítette elő a martfűi 6Qjsza Cipőgyár. Ok- tóber 32-éri a Budapesti Nem­zetközi Vásáron öt évre szóló megállapodást köt a TANIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lattal. A dokumentumban mindkét fél rögzíti feladatait, a gyár garantálja, hogy meg­felelő mennyiségben és minő­ségben gazdaságosan gyártja a külkereskedelem által igé­nyelt lábbeli mennyiséget, a TANIMPEX pedig megfelelő piacról gondoskodik a KGST országokban és a tőkés pia­cokon egyaránt. Új vonása lesz az együtt­működésnek, hogy a gyár, illetve a TANIMPEX szocia­lista brigádjai is külön feje­zetbe foglalják közös tenni­valóikat a gazdasági célkitű­Partizánok útján újabb csoportok, szákbizott­ságok alakítására. A felmérés választ adott arra is, hogy hányán vettek részt a MTÉSZ-tagok között szakmai képzésen. Örvende­tes, .hogy megyei szerveze­tünk országos szinten is megállja helyét, mert a ta­gok — élve a lehetőséggel — a továbbképzést igénylik. Az értékelés során kide­rült, hogy a vizsgált 39 vál­lalatnál 1,180 ezer forintot költöttek könyvekre, 804- féle folyóiratot járatnak, s 114 millió fornitot fordítot­tak műszaki fejlesztésre. Az utolsó adat azért lényeges, mert az elkövetkező öt év­ben ■az új beruházásokkal szemben a már meglevők rekonstrukciója kerül előtér­be. Ehhez szakmáját értő műszaki és közgazdász szak­emberek kellenek, akiknek képzéséhez nagyban hozzá­járulhat a MTESZ Szolnok megyei szervezete. A tanácskozás további ré­szében az elnökség tagjai meghallgatták Kerekes Fe­renc igazgató beszámolóját a VOLÁN 7. sz. Vállalat tevé­kenységéről, majd üzemláto­gatáson vettek részt. H. J. zések, a kooperáció sikeréért. A megállapodást egyébként egy nagyobb horderejű nem­zetközi szerződés is kiegészí­ti, a vállalkozáshoz ugyanis az Angol Richmond kereske­delmi cég is csatlakozik. A tőkés ország partner vállalata a londoni cipőgyárak szövet­ségének támogatásával, köz­reműködik az angliai fel­vevő piacok bővítésében. A Tisza Cipőgyár ugyanis már korábban betört a nyugati országok piacára, női csizmákat exportált, mintegy 150—200 ezres évi nagyság­rendben. A szerződés aláírá­sától a csizmaexport további növelésének lehetőségét vár­ják, legalább évi félmillió pár megrendelésével. A TA­NIMPEX egyébként a cipő­gyár egyik legnagyobb expor­tálója, a bőrlábbelik 30 szá­zalékát, közel 3 millió pár értékesítését végzi, így az együttműködésnek különösen nagy a jelentősége. F. A . Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke 1905. május 13-án Delhiben szüle­tett. Főiskoláit Delhiben és az Uttar Pradesh állambeli Gondában végezte, s Lon­donban, Cambridgeben jogot tanult. 1931-ben lépett be a Nem­zeti Kongresszus Pártba. 1935- ben tagja lett az asszami tar­tományi törvényhozó testü­letnek, majd 1936—38. között az asszami kormány pénzügy- minisztere volt. 1938—39-ben az Angolok bebörtönözték a „Satyagraha” mozgalomban való részvétele miatt. 1940— 45 között az Angolok politikai tevékenységéért fogva tartot­ták. Asszam állam főügyésze­ként működött 1946-tól 1952- ig. 1954 és 1957 között a köz­ponti parlament felsőházának tagja, 1957—65-ben az assza­mi kormány pénzügy-, igaz­ságügy-, illetőleg községié j- lesztésügyi minisztere volt. 1974. augusztusától köztár­sasági elnök. Az ENSZ közgyűlés 30. ülésszakán folytatódik az ál­talános politikai vita. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere beszédében egyebek között hangoztatta, hogy a politikai légkör javu­lására különösen kedvező hatással voltak olyan ese­mények, mint az indokínai háború befejezése, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sikeres le­zárása. A politikai enyhülést most katonai enyhüléssel kell kiegészíteni — mondot­ta Fischer. Knud Andersen dán kül­ügyminiszter felszólalásában egyebek között, arról beszélt, hogy az ENSZ-nek hatékony eszközökkel rá kell kény­szeríteni a dél-afrikai fajül­döző rezsimet arra, hogy vessen véget Namibia tör­vénytelen megszállásának. Max Van Der Stoel hol­land külügyminiszter síkra szállt a világszervezet egye­temessége mellett. Afganisztán képviselője felszólalásában ugyancsak üdvözölte az új szovjet kez­deményezéseket méltatta az európai biztonsági értekez­let sikeres befejezését A Csád Köztársaság kül­ügyminisztere hangoztatta, meg kell előzni a nukleáris fegyverek további elterjedé­sét s biztosítani kell a le­szerelési világértekezlet mi­előbbi összehívását. Imelda Marcos, a Fülöp- szigeti elnök külön képvise­Harminc évvel ezelőtt, 1945. szeptember 25-én a Szovjetunió bejelentette, hogy kész diplomáciai kap­csolatokat létesíteni 'a Népi Demokratikus Magyaror­szággal. A diploínáciai kapcsolatok helyreállításának évforduló­járól Moszkvában, a ma­gyar nagykövetség épületé­ben szerdán ünnepségen emlékeztek meg, melyen szovjet részről Nyikolaj Ro- gyionov külügyminiszterhe­lyettes és Pjotr Fedoszejev akadémikus a szovjet—ma­gyar baráti társaság elnöke is résztvett. A tegnapi Pravda „őszin­teség, bizalom, testvériség” címmel terjedelmes cikket közöl az évforduló alkalmá­ból budapesti tudósítójának tollából. Az SZKP Központi Bizottságának lapja hangoz­tatja, hogy országaink kö­zött már akkor harminc év­vel ezelőtt létrejöttek az új, lője rámutatott, hogy a fegyverkezési hajsza beszün­tetése eredményeként a megtakarított összegek egy részét a fejlődő országok gazdasági és szociális hala­dásának céljaira lehetne fordítani. Milos Minies jugoszláv kül­ügyminiszter felsszólalásá- ban hangsúlyozta: Helsinki szellemében Jugoszlávia szé­lesebb együttműködésre tö­rekszik szomszédaival, a bal­káni és a földközi-tengeri államokkal. Minies síkra- szállt az izraeli csapatok kivonásáért valamennyi meg­szállt területről. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere felszólalá­sában a többi között elítélte a Portugália ügyeibe való A finn külügyminisztéri­um letétbe helyezte az or­szág állami levéltárában az európai biztonsági és együtt­működési konferencia záró- dokumentumának eredeti példányát, amelyet a 35 részvevő állam vezető sze­mélyiségei augusztus 1-én Helsinkiben írtak alá. Mint a finn távirati iro­da jelentette, a konferencia minden részvevője megkapta e történelmi dokumentum hiteles másolatát. szocialista típusú kapcsola­tok alapjai, amelyeknek tel­jes és sokoldalú kifejlődése a következő évtizedek fo­lyamán ment végbe- „A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság testvéri szö­vetsége, szoros együttműkö­dése megfelel mindkét or­szág népei közös érdekeinek, elősegíti gyorsabb előrehala­dásukat”. A Pravda tudósítója az évforduló alkalmából meg­szólaltatja Sík Endrét, Péter Jánost és a magyar közélet más neves személyiségeit, Fuja Frigyes külügyminisz­tert és Huszár István mi­niszterelnökhelyettest, akik a magyar—szovjet politikai, gazdasági együttműködés sokoldalú, intenzív fejleszté­sének történelmi szerepét, mai eredményeit, jelentősé­gét méltatják a legtekinté­lyesebb szovjet lap hasáb­jain. külső beavatkozást, majd kiemelte: a szocialista or­szágok álláspontja az, hogy a politikai enyhülést mielőbb leszerelési intézkedésekkel kell kiegészíteni. Az izraeli—egyiptomi csa­patszétválasztási megállapo­dással kapcsolatban az NDK külügyminisztere megállapí­totta, hogy „részleges lépé­sek nem helyettesíthetik a kérdés teljes megoldását”. Oskar Fischer végezetül em­lékeztetett rá, hogy az úgy­nevezett német kérdés már megoldott a két független, el­térő társadalmi rendszerű né­met állam kialakulásával. „Bárki, aki tagadja ezt a történelmi tényt, veszélyezte­ti a népek békéjét és bizton­ságát” — mondotta. Olavi Mattila, finn kül­ügyminiszter hivatalosan át­nyújtotta Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárnak az EBK záródokumentumának má­solatát egy levél kíséretében, amelyben azt kérte, hogy a dokumentumot az Egyesült Nemzetek hivatalos okmá­nyaként köröztessék. Waldheim áz Egyesült Nemzetek köszönetét fejez­te ki a finn kormánynak, és hangsúlyozta a Helsinkiben zárult konferencia nagy je­lentőségét. Komplex együttműködési szerződés a Tisza Cipőgyár és a TANIMPEX között Aláírás az októberi BNV-én Folytatja lankáját az ElSZ-közgyüés Letétbe helyezték az EBK-chartít A jászberényi 1876. számú Komarov úttörőcsapat kis­dobosai és úttörői tegnap akadályversennyel kezdték a Magyar Úttörők Szövetsé­ge Országos Elnöksége által hirdetett „Úttörők vagyunk mi” és az „őrizzük a lán­got” mozgalmat. Az úttörők Salgótarján és Salgóbánya környékén a partizánok útját járva egésznapos túraverse­nyen vettek részt, a kisdo­bos rajok otthon, Jászbe- réhyben mérkőztek egymás­sal. Öregek napja Cibakházán Hagyomány a nagyköz­ségben, hogy minden év szeptemberének utolsó va­sárnapján rendezik fheg az öregek napját. A tanács ve­zetői az idén nyolcszázötven idős cibaki embernek küld­tek meghívót, A belterüle- • ten lakókat a művelődési házban, a külterületieket pe­dig a Bátor-szőlőben köszön­tik, és vendégelik meg. Mindkét helyen délután há­rom órakor kezdődik az ün­nepség. Az idén két házas­pár az öregek napján ün­nepli házasságkötésének 50. évfordulóját. Hontalanok zsákutcája ‘ Élni csak itthon lehet HPJMA szelíd tekintetű fia- talember sokáig mered maga elé. „Az biztos, másként is alakulhatott vol­na az életem.*’ Ikertestvére itthon fnaradt, családi háza, családja, kitűnő szakmája van. S neki mire tellett a híres Bayer-cégnél? Még nincs negyven éves, de öt- vennek látszik. Tizennyolc évesen ment el s már töri a magyart. Nehezen, szagga­tottan törnek fel belőle a mondatok, mintha súlyos be­teg volna. Fogsora egészsé­gesen villan. — Vegyipari munkásként dolgoztam az NSZK-ban. Idehaza géplakatos szakmát szereztem. Amikor elmen­tem, 1956 decemberében, nem tudtam megmagyarázni ’ miért teszem. Most sem tu­dom. De egyben biztos va­gyok: nincs keserűbb ke- ityér a hontalanok kenyeré­nél. Köln-Buch einben lakott, onnan járt a 16 kilométerre levő munkahelyére. Egy idő óta egyetlen izgalom mele­gítette: a hazalátogatás lehe­tősége. Jött is, amikor csak tehette. S most végleg itt­hon marad. A sárvári Gecse Zoltánnál jóval előbb határozott a bői Győrvári család, ötvenhat­ban mentek el ők is. Hogy miért, ők sem tudják meg­magyarázni. Talán azért, mert az „öregek” nem néz­ték jó szemmel, hogy a két fiatal egymást választotta? Elmentek, kint összeházasod­tak, négy évig meghányta- vetette őket a sors, aztán ha­zajöttek. Három apró gye­rekkel jöttek, s fiatalasszony tudta, hogy itthon nemsoká­ra megszületik a negyedik is. A Kossuth utca 4-ben, a szülői házban laknak. Jó- szagú szellő járja az udva­rukat, ahol beszélgetünk. Együtt a család. A nagyszü­lők is itt vannak. Körbeül­jük a kerti asztalt, derűs, már-már idilli ez az emléke7 zés. — Élni csak itthon lehet — fogalmazza meg a íiatalasz­szony, a négy gyermek anyja. — A másfél évtized megmutatta. Ha kint mara­dunk, ki tudja, hova sodort volna bennünket a honta­lanság?' A férj a Gabonaíelvásárlő Vállalat hegyfalui telepén dolgozik. A feleség a terme­lőszövetkezetben, a csirkék­nél. A gyerekek közül a leg­idősebb, Ottó. A nagymama szavaival: „erős, mint a vas”. Bázelben született, Szombathelyen dolgozik az egyik nagyvállalatnál. Most tizennyolc éves. István, aki­re a nagymama a „fürge gyerek” jelzőt illeszti, ke­reskedelmi iskolába jár Sop­ronba. Hergiswillben szüle­tett 17 évvel ezelőtt. Sop­ronból minden nap hazajön, még a kópházi nagymamá­hoz sem költözne el, mert itthon a legjobb. Ibolyát is a nagymama ^.konferálja be”, azt mondja: „akkora, mintáz anyja! Tizenöt éves, most végzi az általános iskola nyolcadik osztályát. Szorgal­mas lány, az anyja se főz jobban. Egyszerre három helyre küldött levelet: Szom­bathelyre cukrászfelszólgáló- nak, Sopronba kertésznek, Sárvárra bőrdíszművesnek jelentkezett. A három közül végülis a negyediket vá­lasztotta: Csepregre megy, a ruhaüzembe. Ülünk az asztalnál, a nagy­mama emlékezik. — Hányszor, de hányszor elmentem Budapestre. Leveleztem a fél világgal. Nem tudtam volna belenyu­godni, hogy kint maradja­nak. Az idősebb Győrvári is közbeszól: — Aki itthon is dolgozik, jól él, annak itthon is Ame­rika van. A szavak pontos jelentésén nem érdemes tűnődni. A ki­vándorolt magyarok közül sok-sok ezernek biztos, hogy jól megy a sora. De idege­nek maradnak életük végéig, az biztos. Ma már a kintről küldött fénykép a kprülállt autóval nem hat meg' senkit. Itthon is mind többen ké­szíthetnek ilyen fotót. Azokat, akik visszatértek, nem kell meggyőzni erről. Élni csak itthon lehet! Ki tudja, hány világot járt he­lyett fogalmazta meg ezt az igazságot Győrvári Istvánná?' Pósfai H. János (VÉGE) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents