Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-26 / 226. szám
1975. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 (Folytatás a 2. oldalról.) fő iránya. Az élelmiszeriparban a húsipar fejlesztésére összpontosítjuk erőfeszítéseinket. Gondoskodunk a hazai szükségletek teljes kielégítését biztosító cukorrépatermelés gazdaságos feldolgozásáról. Űj kapacitások létrehozását tervezzük a növényi és A szocialista építés alapelve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervező munkában a XI. kongresszuson elfogadott életszínvonal-politikai célokat tekintjük irányadónak. A növekedés mértékét természetesen hozzá kell igazítanunk munkánk várható eredményeihez. Számításba véve azokat a tényezőket, amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelését, a következő két évre csak szerény és az öt év egészére is az eddigi néhány százalékkal mérsékeltebb; de biztosított reálbér- és reáljövedelem-emelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk azzal, hogy a következő években is cipelnünk kell a fogyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nejn tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mértékben mentesítsük a termelői és az importárak színvonalában és arányaiban előálló változásoktól. Elhatározott szándékunk viszont, hogy a fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellenőrizzük, az árszínvonal növekedését a tervezett keretek között tartjuk és ezzel együtt olyan jövedelempolitikát folytatunk, amely kellő trzosítékot nyújt arra, hogy "•’.lamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjen. Továbbra is biztosítani kívánjuk a kiegven- s'ilvozott és választékos áruellátást. Számítunk arra, hogy a lakosság szükségleteinek kielégítésében a jövőben is részt vállalnak a szövetkezetek és a kisiparosok. Lehetőségeinkkel aránvban tovább kívánunk lépni a állati eredetű fehérjék hazai termelésének bővítésére. Az építőiparban a nagy létszámú és magas műszaki felszereltségű vállalati szervezetek továbbfejlesztésével meg kell oldanunk az egyre nagyobb és bonyolultabb beruházások gyorsabb kivitelezését. Az V. ötéves terv időszakában is folytatni kívánjuk jól bevált agrárpolitikánkat. szociális ellátás fejlesztésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folyamán, amikor arra a feltételek megérnek, tovább javítunk a gyermekes családok és az idős korúak anyagi ielyzetém. Üjabb intézkedéseket tervezünk az egészségügyi hálózat, a gyermekintézmények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak tekintjük a la- kásellátis javítását, mindenekelőtt Budapesten és a nagy ipari központokban, A településhálózatot úgy kívánjuk fejleszteni, hogy a következő öt esztendőben érzékelhetően tovább javulnak mind a városi, mind a falusi lakosság életkörülményei. A kormány ffsztában van azzal, hgoy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányító és szervezőmunkának, gazdaságirányítási rendszerünk hatékonysága növelésének. Ezért fontos feladatnak tartjuk, hogy az V. ötéves terv céljaival összehangoltan, kidolgozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejlesztéséhez szükséges intézkedéseket is. Abból indulunk ki, hogy gazdaságirányítási rendszerünk alapelveiben nincs szükség változtatásra. Viszont szándékunk,, hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a módosult feltételekhez és az újonnan jelentkező követelményekhez. Hogy minden olyan ponton javítsunk és változtassunk, ahol az a hatékonyság megnövekedőit követelményeinek érvényre juttatása szempontjából szükséges. Ez többek között azt is megkívánja, hogy az eddiginél jobban differenciáljunk. Konkrétabban számoljunk az egyes ágazatok gazdálkodási feltételeiben levő különbségekkel. A közgazdasági viszonyok alakításának igen fontos kérdése a termelői árak tervezése. Az árrendszerben és a konkrét termelői árakban olyan módosításáéit és változtatásokat tervezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy jobban közelítsünk a világpiaci árarányokhoz. Ez elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az árak, betöltve funkciójukat, a termelés és a gazdaság számára megfelelő orientációt adjanak. A már említett okok, mindenekelőtt a támogatások ugrásszerű növekedése következtében az elmúlt években olyan helyzet állt elő, hogy csökkent a költségvetésnek vállalati gazdálkodásból származó pénz bevétele, miközben a vállalatok jelentősen növelni tudták pénzalapjaikat. Ez a helyzet nem tartható fenn, ezért a pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövedelem közA Minisztertanács munkájában méginlkább mint eddig arra fogunk törekedni, hogy a valóság ismeretére alapozzuk döntéseinket és következetesen érvényt szerezzünk azoknak. Hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk a társadalmigazdasági fejlődés keletkező ellentmondásaira, intézkedéseink világosak, közérthető- ek legyenek, és lehetőleg mentesek maradjanak a bürokratikus vonásoktól. Határozottabban érvényt kívánunk szerezni a központi döntéseknek, de nem célunk a túlszabályozás. Számítunk a jelentős önállósággal dolgozóvállalatok, a vezetők felelős munkájára,kezdeménye- zéseire, mert felfogásunk szerint ez nem gátja, hanem feltétele a társadalmi érdekek teljesebb érvényesülésének. A központi irányítás is csak akkor nevezhető igazán hatékonynak, ha segít kibontakoztatni és helyes mederbe terelni a helyi kezdeményezést, és az öntevékenységet, a tartalékok feltárásának e fontos mozgatóit. Számolunk az ember növekvő szerepével, építeni kívánunk a növekvő szakmai tudásra, a dolgozó emberek alkotó erejére. A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mintegy ‘ 3 százalékát fordítjuk tudományos kutatásra és fejlesztésre, ez nagyobb arány, mint amit számos, hazánknál jóval gazdagabb kapitalista országban találunk. A tudománypolitikai elvek kidolgozása, a távlati tudományos kutatási terv megalkotása előre vitte azt a törekvésünket, hogy a kutató- tevékenység céltudatosan a valóságos társadalmi szükségletekhez kapcsolódjék. A kormány megelégedéssel tapasztalja, hogy tudósaink, kutatóink érdeklődése megnövekedett társadalmi életünk, a gazdasági fejlődés problémái iránt. A korábbinál jobb a tudomány és a termelés szakembereinek a kapcsolata, aktívabb együttműködésük. Ezt a folyamatot kell tovább erősítenünk. A világszónvonalhoz való felzárkózás megkívánja, hogy szellemi és anyagi erőinket még inkább azokra a kutatási területekre összpontosítsuk, ahol a legtöbb esé- számításba kell vennünk, Ivünk van az eredményt hozó munkára. Ugyanakkor hogy a célravezető megoldást egyre több területen a nemzetközi együttműködésben találjuk meg. Különösen a testvéri szocialista országok kínálta lehetőségeket kell jobban kihasználnunk. A tudományos eredmények átvétele, a tapasztalatok bevezetése és továbbfejlesztése éppen olyan fontos alkotó feladat, mint az önállóan végzett kutatás. Egyre növekvő igényekkel fordul népünk a társadalom- tudományok művelői felé. A szocialista tudat elmélyítépontosított hányadának növelése. A szabályozók módosításakor ezt a feladatot is meg kell oldani. Ugyanakkor növelni kell a vállalatok érdekeltségét a költségek csökkentésében, a gazdaságosság fokozásában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hatékonyság javítása tartalékaink teljesebb kiaknázása elengedhetetlenül szükségessé teszi a tervszerűség és a szervezettség növelését, az egységes szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok felszámolását. A központi és vállalati irányító munkában mindenekelőtt a termelés korszerűsítésének és a műszaki haladás meggyorsításának feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerűségének biztosítását, a munkaerőgazdálkodás megjavításának tennivalóit, a munka szervezettségének és a munkafegyelem javításának feladatait kell előtérbe állítani. sét, a társadalmi fejlődés új kérdéseinek megválaszolását várja tőlük. A már ismert és az óhatatlanul keletkező ellentmondások feltárásában és megoldásának elősegítésében csakúgy, mint a továbbhaladás útjainak kimunkálásában, tartalmas szerep vár a társadalomtudományok művelőire. Az elmúlt években sokat tettünk az oktatás fejlesztése, az oktatási intézmények működési feltételeinek javítása. fokozatos kiegyenlítése érdekében. Állami eszközökből és széleskörű társadalmi összefogás révén az átlagosnál gyorsabban fejlődött a városi, a falusi és a peremkerületi iskolák színvonala. Különös figyelemmel, indokolt támogatással segítettük a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbjutását a felsőfokú tanintézményekbe. Előre léptünk a tananyag korszerűsítésében. Fontosságának megfelelő helyet kap oktatási rendszerünkben a világnézeti, a közösségi nevelés. A kormány tudja, hogy pedagógusaink nagy többsége — sokszor nehéz feltételek között — tehetsége legjavát adva, felkészülten, tiszteletre méltó hivatástudattal és eredményesen munkálkodik. Korszerű szocialista műveltséggel bocsájtja az életbe tanulóit, .felvértezve őket az alapfokú ismeretek-* kel, az önálló gondolkóöási készséggel, szocialista jellemvonásokkal. Mindezt nagyra értékeljük, és számon tartjuk pedagógusaink anyagi és erkölcsi elismerésének feladatait. Előirányozható beruházási eszközeinket elsősorban az általános iskolák, a szakmunkásképzés, a kollégiumi férőhelyek bővítésére és az iskolák közötti színvonal-különbség csökkentésére kívánjuk fordítani. A kormány nagy fontosságot tulajdonít a szakmai képzésnek és továbbképzésnek és úgy kívánja tovább fejleszteni, hogy az még jobban alkalmazkodjék népgazdaságunk, társadalmunk mai és távlati igényeihez. Az elmúlt években örvendetesen tovább gyarapodott népünk műveltsége, közötte a munkásoké ■ és a mezőgazdasági dolgozóké, nem utolsósorban azért is, mert a kulturális nevelőmunkába bekapcsolódott a szocialista brigádmozgalom. A művelődés, a műveltség egyéniségformáló és közösségteremtő erő. A kulturális színvonal szerves része a nép életszínvonalának. életmódjának, annak minőségi oldalát jelzi. Az alkotók, a művészek nemes társadalmi hivatása, hogy mind magasabb fokon ébresszék fel és elégítsék ki a nép kulturális igényeit. A kormány továbbra is min* dent megtesz, hogy a klasz- szikus és a kortársi a hazai és a nemzetközi művészet igazi, elsősorban szocialista értékei minél szélesebb tömegek számára váljanak hozzáférhetővé. A közművelődésben, amelynek fogalma és hatása az utóbbi években nemcsak szélesebb körű. hanem gazdagabb Is lett, nagy fontossága van a közösségi művelődési formák aktív fejlesztésének, a közoktatás és a közművelődés egységének. Az élet minden területén, széles kiprű társadalmi felelősség és koordinált összefogás alapján bővítenünk kell, és jobban ki kell aknáznunk az iskolán kívüli művelődés — mindenekelőtt a munkás- osztály és az ifjúság művelődésének — lehetőségeit. A Magyar Népköztársaság szocialista állam, kormánya központilag irányítja az állami szerveket, segíti és szervezi a szocialista építés feladatainak megvalósítását. A néphatalom további erősi- tésének fontos eszköze az állami élet, az államigazgatás, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése. Egy hónap múlva lesz huszonöt éve, hogy megalakultak a néphatalom szervei, a helyi tanácsok/ és eredményesen töltik be fontos államhatalmi, államigazgatási funkcióikat. Megerősödött népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepük, nagyobb az önállóságuk, növekedett a felelősségük. Fontos feladatnak tartjuk, hogy az állami élet fejlesztésének folyamatában — eddigi eredményeinkre tá- maszkodvva — a tanácsok tovább javítsák irányító és ellenőrző munkájukat, hogy a szocialista demokrácia szellemében növeljék a tanácsi munkában tevékenyen résztvevők számát. Az állami munka hatékonyságának fokozása és a szocialista demokrácia fejlesztése két egymással szorosan összefüggő feladat. Mi most és a következő években különös jelentőséget tulajdonítunk az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Az államélet fejlesztésével, a gazdasági építőmunkával, a szociális, kulturális, egészségügyi ellátással összeÁ szocialista országokkal való szoros egységünk és sokrétű együttműködésünk jól szolgálja mind népünk nemzeti, mind a szocializmus nemzetközi érdekeit. Híven teljesítjük a Varsói Szerződés iránti kötelezettségeinket, s törekszünk munkájának tökéletesítésére. Népünk érdekeinek megfelelően, aktív * részt vállalunk a KGST munkájában és erősítésében, a komplex program megvalósításában, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében. Erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal- Segítjük harcukat az imperializmus, a neokolonializmus ellen, á teljes politikai és gazdasági függetlenség kivívásáért, népeink társadalmi felemelkedéséért. A békás egymás mellett élés szellemében lényegesnek tartjuk a kölcsönös érdekű együttműködés fejlesztését a tőkés társadalmi rendszerű országokkal. A tőkésországokban is nőtt azoknak a vezető köröknek a befolyása, amelyek az emberiség számára a békés egymás mellett élést tartják az egyedüli járható útnak, rendszerű országokkal. 1 Mindezek eredményeképpen az utóbbi években számos bonyolult nemzetközi problémát sikerült rendezni, s jelentősen javítani a nemzetközi légkört, különösen Európában. Ékes bizonyítéka ennek a, Helsinkiben sikeresen lezajlott Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet. Helsinkiben ott volt a Magyar Népköztársaság küldöttsége is, s kifejtette égész népünk álláspontját: saját történelmünk tanított meg bennünket arra, hogy ne a fegyverek összecsapásában, banem az együttműködésben, a vitás kérdések békés megoldásában keressük az utat a biztonságos jelenhez, a jobb, a biztató jövőhözTermészetesen nem feledkezünk meg arról sem, hogy a tőkésországokban nem A kormány az eddigi eredményekre alapozva, a művelődéspolitikai határozatok szellemében kívánja megvalósítani a kultúra fejlesztésének támogatását. Törekvéseinkben számítunk a tudomány és a kultúra munkásaira, arra. hogy a rádió, a televízió hathatós segítséget nyújt a szocialista tudat fejlesztéséhez, a műveltség gyarapításához, a közösségi ember formálásához. függő állami feladatok megvalósításában fontos szerepe van a jogalkotásnak. Ezért az elkövetkező esztendőkben a jelenleg hatályos jogi rendezések korszerűsítését, illetve ahol erre szükség van, újak megalkotását tervezzük. Ezek közül kiemelem az államigazgatási eljárásról, a városépítésről, a honvédelemről, az állami vállalatokról, a környezet védelméről, és az államháztartásról szóló törvények tervezett megalkotását. A Magyar Népköztársaság kormánya aktív, kezdeményező külpolitikát folytat. Ez a külpolitika eredményes volt, ennek folytatásához kérjük az országgyűlés támogatását. Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése, hogy a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa népünk békés, alkotó munkájához. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kapcsolatait széles körűen fejlesszük. Különösen fontosnak tartjuk testvéri viszonyunk ápolását és fejlesztését igaz barátunkkal, a • szocialista világrendszer fő erejével, a világbéke megőrzésének legfőbb támaszával, a Szovjetunióval. A jövőben is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatai még sokoldalúbbá, gazdagabbá váljanak. mindenki híve az enyhülésnek, a békés együttműködésnek, s e körök ellenállásával a jövőben is számolni kell. Ennek arra kell ösztönöznie minket, hogy lankadatlanul munkálkodjunk az eddig elért eredmények megszilárdításáért, az enyhülés folyamatának elmélyítéséért és visszafordíthatatlanná tételéért. A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon és a feladatok felvázolásakor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fontos feladatok állnak előttünk. Bizonyos, hogy a fejlettség magasabb foka felé haladna és a világgazdasági helyzet alakulása következtében az előttünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeinkre alapozva, a szocialista közösség nagy családjában, javuló nemzetközi politikai viszonyok / közepette, magunk mellett tudva népünk cselekvő támogatását, optimisták lehetünk. Abban a biztos tudatban végezhetjük munkánkat, hogy elérjük célunkat. Kérjük a pártszervezeteket, a Hazafias Népfront aktivistáit, a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és valamennyi tömeg- szervezetünket. hogy törekvéseinkhez nyújtsanak segítséget. A kormány munkájához igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nélkülözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Kérem a Tisztelt ország- gyűlést, vitassa meg és fogadja el a kormány munkaprogramját. Köszönöm figyelmüket. Lázár György nagy tapssal fogadott expozéja után megkezdődött a kormányprogram fölötti vita. A délutáni ülésen elsőként Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (Szabolcs-Szatmár megye 2. vk.) szólalt fel. (Folytatás a 4. oldalon) Tovább fejlesztjük a termelési rendszereket A szocialista nagyüzemek mindkét formáját, az állami gazdaságokat és a termelő- szövetkezeteket is úgy kívánjuk továbbfejleszteni, hogy mind jobban ki tudjuk használni azokat a kedvező természeti adottságokat, amelyekkel országunk a mező- gazdasági termelés növeléséhez rendelkezik, és amelyek előnyösen hozzájárulhatnak importunk tehermentesítéséhez, devizabevételeink fokozásához. Fontos feladatunknak tartjuk azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehetővé teszik a korszerű iparszerű termelési rendszerek hatékonyságának növelését és további megalapozott kiterjesztését, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alkalmazását. A mező- gazdaságban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek munkájának fejlesztése mellett kellő figyelmet kívánunk fordítani a háztáji gazdaságok jelentős termelő tevékenységének továbbá elősegítésére. Azt tervezzük, hogy meggyorsítjuk a mező- gazdasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesztését, a raktári és a hűtőhálózat bővítését A közlekedés, a hírközlés, a keresükedelem és a szolgáltató ágazatok fejlesztésére a következő években is a beruházásoknak az utóbbi években jelentősen megnövelt hányadát tervezzük fordítani. Fejlesztési terveink reális megalapozásában fontos és növekvő szerepet szánunk a nemzetközi együttműködésnek,- a külkereskedelmi forgalom bővítésének.' Túlzás rfélkiil állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrásaink mozgósítása mellett egyre inkább a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek tudatos és kezdeményező kihasználásától függ. Csak a külgazdasági kapcsolatokra és ezen belül elsősorban a szocialista gazdasági integrációra alapozva tudunk a gazdasági fejlődést meghatározó ágazatokban előre lépni. A KGST- országokkal és mindenek előtt a Szovjetunóival való aktív együttműködésünk, a lefolytatott nemzetközi terv- koordináció V. ötéves tervünk megalapozásához már eddig is felbecsülhetetlen segítséget adott. A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján szükségesnek tartjuk a fejlett tőkésországokkal fenntartott áruforgalmi és kooperációs kapcsolataink bővítését is, de a jövőben is fellépünk a lehetőségek kiaknázását fékező diszkriminatív megkülönböztetések és korlátozások ellen. Külgazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepet szánunk a fejlődő országoknak. Határozott törekvésünk, hogy jobban és az eddiginél hatásosabban koncentráljunk azokra a térségekre, országokra, amelyekkel politikai és gazdasági szempontból hosszú távon is eredményesnek ígérkezik együttműködésünk. A Magyar Népköztársaság, mint eddig, a jövőben is korrekt és megbízható kereskedelmi partnere kíván lenni mindazoknak, akik a kölclsönös előnyök alapján készek velünk gazdasági kapcsolatokat teremteni, azokat bővíteni. Külföldi üzletfeleink jól tudják, hogy mint a múltban, a jelenben is pontosan teljesítjük szállítási és fizetési kötelezettségeinket, biztosan számíthatnak rá, hogy így lesz ez a jövőben is. n központi irányítás és a helyi kezdeményezés összhangja Szigorúan ellenőrizzük a fogyasztói árakat Törvények az államélet fejlesztésére n nemzetközi enyhülés szolgálja a népek igazi érdekeit
