Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
\ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. szeptember 25. 4 Ekevasat a kardokból Cobrák és vesztesek MEGLEHETŐSEN rendhagyó módon tudósítottak a hírügynökségek kedd délelőtt Géniből, ahol az egyiptomi és az izraeli küldöttség tető alá hozta a sínai megállapodást. Eszerint az egyiptomi fél aláírta, míg az izraeli csak parafálta az egyezményt. Már önmagában ebből is kitűnik: furcsa megállapodás született. Mindenekelőtt azért, mert a Sínai-Fél- sziget csaknem kilenctized része változatlanul izraeli ellenőrzés alatt marad. Igaz, hogy visszakerül Egyiptom fennhatósága alá az Abu Rudeisz-i olaj mező, de ennek fejében Tel Aviv részben az amerikaiaktól, részben pedig Kairótól busás anyagi és politikai előnyöket csikart ki. Washington mindenekelőtt korszerű hadfelszereléssel fizet.. Ügy tudják, a tankelháritó rakéták kilövésére is alkalmas Cobra típusú helikopterből egy tucat »rár meg is érkezett Izraelbe. S ez még csak a kezdet: a Tel Aviv-.i kívánságlistára F 15-ös és 16-os vadászbombázók éppúgy rákerültek, mint lézerbombák és Lance-típusú rakéták. Kiegészíti a mohó étvággyal összeállított kérelemözönt a gazdasági bajokkal küzködő izraeli kormány anyagi megsegítése. Vitathatatlan, hogy Egyiptom rendkívül messzire elment a kompromisszumokban. Emiatt az arab egység újabb törést_ szenvedett. A sínai megállapodás két fő vesztese Szíria és a palesztinok ügye. . Damaszkuszban a szíriai parlament rendkívüli ülésén Ajubi kormányfő kijelentette: országa nem járul hozzá egy Izraellel kötendő egyezményhez olyan feltételekkel, mint Egyiptom. A miniszterelnök „Egyiptom nagy tévedésének” minősítette a megállapodást. Érthető az aggodalom: az egyezmény révén ugyanis egy esetleges konfliktusban, a vállalt kötelezettségek miatt Kairó tétlenül szemlélné, amint a harc fő súlya Szíriára, a palesztinokra és esetleg Jordániára összpontosulna. (Ebből a felismerésből született meg korábban Szíria és Jordánia szövetsége, mint az egyetlen lehetséges ellenlépés.) Teljesen figyelmen kívül hagyja a megállapodás a palesztin érdekeket, ami pedig a közel-keleti rendezés egyik alapkövetelménye. Ezzel összefüggésben az algériai hírügynökség megállapítja: „a részmegállapodás politikai célja mindenekelőtt az, hogy elterelje a figyelmet a palesztin problémáról és szakadást idézzen elő az arab világban.” GROMIKO és Kissinger legutóbbi találkozóin a sínai megállapodás is többször szóba került, örvendetes, hogy — a fennálló alapvető különbségek ellenére — a két álláspont abban nem tér el, hogy változatlanul szükség van a genfi békekonferencia megrendezésére. Az átfogó rendezéshez csakis ez az alaposan előkészített tanácskozás vezethet el. Addig minden egyéb megoldás — csupán részeredmény. Magyarország—India Kiemelt partnerünk a fejlődő országok közül Ha arra a kérdésre kívánunk válaszolni, mit jelent Helsinki a katonai enyhülés vonatkozásában, akkor a válasz szükségképpen két részből áll. Először: magába a záróokmányba belekerültek bizonyos fejezetek, amelyeknek vannak katonai vonatkozásaik. Nem titok, hogy ezekről igen sok időigényes vita folyt a második , szakaszban. Bizonyos nyugati körök — a hadgyakorlatok előrejelzésének és a csapatmozgások előzetes bejelentése ügyében — olyan követelésekkel léptek fel, amelyeknek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételek. Ilyennek kellett minősíteni azokat a kívánságokat, hogy az országok egészen kis hadgyakorlatokról is adjanak értesítést, amelyek határaiktól távol, nagy mélységben zajlanak le, hogy olyan csapatmozgásokról adjanak kötelező értesítést, amelyek nem jelentenek többet, mint hogy egy alakulatot egyik laktanyából a másik laktanyába helyeznek át. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az európai biztonság nem lesz megalapozottabb, ha olyan intézkedések deklarálását erőltetik, amelyeket a bizalom adott foka nem tesz lehetővé. Kölcsönös biztonság Az egybehangolt politikát folytató szocialista országok az értekezlet közösen elhatározott céljából indultak ki, abból, hogy a záróokmánynak elsősorban politikai funkciója van. Rámutattak arra, hogy a politikai atmoszféra az elsődleges, nem lehet tehát a szekeret a ló elé fogni: a realitásokból kell kiindulni, abból, hogy a katonai aspektusok különösen kényesek és időigényesek, hiszen ezekben az államok alapvető biztonsági érdekei jutnak kifejezésre. A létrejött kompromisszum a hadgyakorlatok előrejelzéséről és más kérdésekről' végeredményben teljesen reális, nem sérti biztonsági érdekeinket. Ami a bevezetőben feltett kérdésre adott válasz második részét illeti: a politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításához, ahhoz, hogy azokat visszafordíthaDiplomáciai kapcsolat a Szovjet- , unióval Harminc évvel ezelőtt, 1945. szeptember ^25-én vette fel a diplomáciai kapcsolatot a felszabadult Magyar- ország felszabadítójával, a Szovjetunióval. Akkor, három évtizeddel ezelőtt ez az esemény alapvető fordulatot hozott a fiatal magyar demokrácia életében. Az ország még romokban hevert, nyugati felében alig félesztendős volt a népi hatalom. Külkapcso- latai a területén folyt hosz- szan tartó harc és a régi hatalmi rend összeomlásának következtében szinte teljesen megszakadt. Nemzetközi tekintélyén csorbát ejtett volt urainak átkos politikája, az, hogy az országot kiszolgáltatták a hitleri Németországnak. Ilyen körülmények között az elszánt akarattal újjáépülő ország, a megfeszített erővel iSj életet létrehozó magyar nép, a demokratikus rend támogatása céljából döntő fontosságú volt a szovjet kormánynak a normális diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményező lépése. tatlanná tegyük, szükség van arra, hogy előrelépésre kerüljön sor a katonai enyhülés vonatkozásában is. Ha ilyen lépésekre nem kerül sor, az egy idő után visszahathat magára az enyhülésre. HaderöcsökKentés Közép-EurógsÉban Az egyik kulcsterület, ahol az eddiginél eredményesebb munkát remélünk — mint erre Kádár János is rámutatott a tahácskozást értékelő nyilatkozatában — a, kö- zép-európái haderők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások. A Hof- burgban a szocialista országok olyan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek csökkentenék a katonai szembenállás összetevőit, anélkül, hogy bárki egyoldalú előnyhöz jutna. A nyugati javaslatok csupán a szárazföldi erőkre vonatkoztak, noha a modern haderő legfontosabb ütőereje ko'runkban a légierő, továbbá a nukleáris rakétafegyverekkel felszerelt alakulatok. Emellett az előirányzott csökkentési periódus első szakaszában csak a Szovjetunió és az USA fegyveres erőit kívánták redukálni, érintetlenül hagyva más országok fegyveres erőit. E tervek elfogadása oda vezetett volna, hogy legfőképp szovjet szárazföldi erőket vontak volna ki a térségből: több mint kétszer akkora erőt vontak volna vissza, mint a visszavonásra kerülő amerikai csapatlétszám. A NATO-körök nem kis erőfeszítéseket tettek e tervek elfogadtatására, a közvélemény manipulására. Egyik legkedveltebb műszavuk az úgynevezett diszpari- tás, az erőegyensúly állítólagos hiánya a Varsói Szerződés és a NATO között — az utóbbiak kárára. Csakhogy az a „tudományos” érv nem állja ki a szembesítést a tényekkel. Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy az erőviszonyok a két katonai tömb között a csaknem három évtizedes történelmi korszak ideje alatt jöttek létre, s úgy alakultak ki, hogy a felek mindegyike megtette az intézkedéseket, amelyeket A második világháború győztes nagyhatalma, a Magyar- ország felszabadításáért any- nyi élettel, vérrel, szenvedéssel áldozó Szovjetunió kifejezésre juttatta, hogy nemzetközi tekintetben, a diplomácia szinterén is egyenrangú félnek tekinti hazánkat. Az antifasiszta koalíció vezető, és a hitleri fasizmus elleni közös harcban oroszlánrészt vállaló tagja ezzel a lépésével segítette Magyar- országot, hogy kitörjön nemzetközi elszigeteltségéből és felsorakozhasson a demokratikus haladás táborába. A Szovjetunióval való diplomáciai kapcsolat azért is döntő fontosságú volt az új Magyarország számára, mert ilyen módon, akkor került közvetlen kapcsolatba a szocialista nemzetközi politikával és a szocialista diplomáciával. A következő években, évtizedekben a kapcsolatból szükségesnek vélt biztonsága érdekében. Ilyen erőviszonyok közepette vált lehetővé a tárgyalások folytatása. Ha viszont a tárgyalásokat a kialakult egyensúlyi arányok megváltoztatására használnák fel, ez nem erősítené a biztonságot, épp ellenkezőleg. .. Más szóval a történelmileg kialakult erőviszonyokat adott realitásoknak kell tekinteni: az európai status quo szerves részének: Remélhetően a nyugati álláspont most, Helsinki szellemében közeledni fog a realitásokhoz: az elért politikai előrehaladás megköny- nyíti majd az előrehaladást ez ügyben. Helsinkinek pozitív hatása lehet más két- és többoldalú fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra is: például a SALT-megbeszélésekre. És hogy ez valós lehetőség, az tükrözi, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben azonos szövegű tervezetet terjesztett be, amely megtiltja a természeti környezet katonai célokra történő befolyásolását. Az is bizonyosnak látszik, hogy az eddiginél jobb lehetőségek alakultak ki a leszerelési világkonferencia összehívásához, ahol a tárgyalóasztal mellett minden államnak helye lesz. Kern utópia 1. .New Yorkban az ENSZ- palota kertjében áll egy szép szobor „Kovácsoljatok ekevasat a kardokból”. Vucse- tics műve, a Szovjetunió ajándéka. Utópisztikus feladat? Bizonyos, hogy nagyon messze van a nap, amikor minden fegyverből ekevasat kovácsolnak. De a világ ma — Waldheim ENSZ- fötitkar ismertette ezt az adatot — évi 350 milliárd dollárt fordít katonai kiadásokra és a kiadások meredeken emelkednek. Ez ellentmond a józan észnek és a záródokumentum egész szellemének is. És így az már nem látszik utópiának, hogy holnap új egyezmények szülessenek és megindulhasson végre egy ellenirányú folyamat: az egész emberiség érdekében. és közvetlen hatásból a testvéri együttműködés, valamint a többi európai szocialista országgal kialakított és egyben együttesen képviselt szocialista külpolitikai irányvonal fejlődött ki. Ez a külpolitika hatalmas sikereket mondhat magáénak. Az erőviszonyoknak a szocialista tábor javára történt megváltozásának és az egyeztetett politikának köszönhető a békés egymás mellett élés eszméjének és gyakorlatának térhódítása, az enyhülés irányába tett lépések, a helsinki konferencia — általában együttesen és egyenként a szocialista országok súlyának, nemzetközi tekintélyének világméretű növekedése. Ezért emlékszünk megelégedéssel és megbecsüléssel e 30 évvel ezelőtti eseményre. N. JL Holnap Budapestre érkezik F. A. Ahmed, az Indiai Köztársaság elnöke, aki Lo- sonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Állami, politikai érintkezés Magyarország 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Indiával. 1951-ben létesítettünk külképviseletet Üj-Delhiben. 1959-ben nagyköveti szintre emeltük diplomáciai kapcsolatainkat. Kétoldalú kapcsolataink 1960-ig meglehetősen szük- körűek voltak. A hatvanas évek elejétől a magas szintű látogatások pozitív változásokat eredményeztek. Az első nagy jelentőségű látogatás Apró Antal — akkor miniszterelnök-helyettesként tett — 1961. évi útja volt Indiában. Ezt követően kormányfőként dr. Münnich Ferenc, majd Kállai Gyula utazott Indiába, Indira Gandhi Magyarországra, s azután három elnöki lá- , togatásra került sor: Loson- czi Pál 1968-ban, illetőleg dr. Zakir Husain 1968-ban és V. V. Giri 1970-ben tárgyalt a partner-országban. A magyar—indiai viszony kölcsönösen barátivá vált a magyar kormánynak a dél- ázsiai szubkontinens 1971-ben kialakult háborús konfliktusban elfoglalt álláspontja következtében. Indiai részről nagy elismeréssel fogadtók kormányunk megértő és segítőkész állásfoglalását. Az egyre élénkebbé váló kétoldalú kapcsolatokat tartalmasán fejlesztik a miniszteri, miniszterhelyettesi kölcsönös látogatások és különféle szakdelegációk útjai. Az 1972. évi miniszterelnöki találkozón létrejött megállapodásnak megfelelően 1974 júniusában első alkalommal került sor a külügyminisztériumok közötti kétoldalú konzultációra miniszterhelyettesi szinten, s 1974 október—novemberében megtartották a magyar—indiai gazdasági vegyes bizottság első ülésszakát. Pozitív hatással volt a kétoldalú kapcsolatok további fejlődésére Fock Jenő miniszterelnökként tett hivata- ■los, baráti látogatása Indiában 1974. novemberében. Az indiai elnök küszöbön álló magyarországi látogatása kapcsán meg kell említeni, hogy India kormánya a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben a korábbinál fokozottabb mértékben igyekszik támaszkodni a szocialista országokra. Ezt mutatja, hogy indiai részről hangsúlyozott politikai jelentőséget tulajdonítottak J. Ram mező- gazdasági miniszter közelmúltbeli magyarországi útjának és hasonló várakozással tekintenek F. A. Ahmed mostani látogatása elé. A Magyar Szocialista Munkáspárt és az Indiai Kommunista Párt kapcsolatainákto- vábbi erősítését szolgálja, hogy pártküldöttségünk részt vett az IKP 1975. januárjában tartott X. kongreszsusán. Az utóbbi években megélénkültek a társadalmi és tömegszervezetek közötti közvetlen kapcsolatok is. A Hazafias. Népfront aktívan együtt.mű-x ködik az Indiai Nemzeti Kongresszus Párttal; ennek keretében került sor 1974 októberében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront elnöke indiai látogatására. Sokrétűek a szakszervezeti kapcsolatok. Tervezik, hogy a SZOT-1976- tól segítséget nyújt az indiai szakszervezeti káderképzéshez. Az Országos Béketanács és az Összindiai Béke- és Szolidaritási Szervezet közötti rendszeres és szoros kapcsolat már több mint húsz esztendős múltra tekint vissza. Személj’esen is közvetlen kapcsolatban _ áll egymással Budapest főváros Tanácsának elnöke és Delhi polgár- mestere, s ezen a téren is sor került kölcsönös delegációcserékre. A Magyar Nők Or- szágps Tanácsa gyümölcsöző együttműködést folytat különböző indiai nőszervezetekkel. A SZÖVOSZ húsz éve tart kapcsolatot indiai partnerszervezetével. Kereskedelmi kapcsolatok, gazdasági együttműködés Magyarországnak a fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmében India kiemelkedő szerepet játszik: az összes export-import forgalmat figyelembe véve 1973- ban a második helyen állt. Távlati gazdasági kapcsolataink formálásában Indiát kiemelt piacnak tekintjük. A két ország közötti árucsereforgalomnak az 1971. január 1-én életbe lépett hoSszú lejáratú, ötéves külkereskedelmi és fizetési megállapodás adja meg a kereteit E megállapodás kölcsönösen biztosítja a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását. Indiára vonatkozó távlati kereskedelempolitikánk számos esetben találkozik az indiai gazdaságfejlesztési el- képezélesekkel. Indiából származó behozatalunk körülbelül 90 száza-v lékban a magyar népgazdaság számára fontos mezőgazdasági és anyag-jellegű cikkekből áll, s legjelentősebb tételei: fehérjetakarmányok, frissítő vasérc, csillám, jutaáru, nyers pamutszövet, félkész bőrök, kávé, tea, bors, dohány. Az utóbbi években vásároltunk Indiától kézi számológépeket, járműalkatrészeket, hanglemezeket, különféle kozmetikai cikkeket, jéggyártó berendezéseket stb. Kivitelünk túlnyomó hányadát — körülbelül 80 százalékát — hengereltáru, különféle vegyianyagok és gyógyszeralapanyagok jelentik a közvetlen anyagexport nagyságrendjét elsősorban meghatározó acéltermékek árai különösen kedvezőek részünkre. A gépexport részesedése kivitelünkben mintegy 20 százalék. Kulturális együttműködésünk mintegy másfél évtizedes hagyományokkal rendelkezi k, s, kapcsolataink kiterjednek tudományos területekre is. Indiát a fejlődő országok között — politikai kapcsolatainkkal összhangban — kiemelt partnernek tekintjük a kulturális és tudományos együttműködés terén is. E kapcsolataink alapja az 1962- ben aláírt kulturális egyezmény, amelyet kétévenként aláírt munkaterv végrehajtásával töltünk meg tartalommal. E munkatervek viszonylag tág és rugalmas keretei lehetővé teszik, hogy az együttműködést kiterjesz- szük olyan — főleg újkeletű — ágazatokra is, amelyek számára egyéb szerződéses keret még nem létezik, viszont az együttműködés bővülésével, mélyülésével kikerül a munkatervekből és önálló, államközi egyezményes keretet kap például a műszaki-tudományos együttműködés. A munkatervek alapján történő tudományos együttműködésben fokozottabb hangsúlyt kapnak a tírsada- lomtudományok. Felsőoktatási együttműködésünk a továbbképzést szolgáló ösztöndíjak felajánlásán túl kiterjed a helyszíni oktatás formáinak kialakítására és bővítésére is. Kimondottan kulturális vállakózások: kiállítások kölcsönös bemutatása, részvétel egymás országában a nemzetközi kiállításokon, művészegyüttesek aseréje. Vajda Péter G. Puskin, a Szovjetunió első nagykövete a demokra-< tikus Magyarországon, katonai tiszteletadás közepette megérkezik az Országháza előtti Kossuth térre. HARMING Eue történt
