Szolnok Megyei Néplap, 1975. szeptember (26. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-25 / 225. szám
1975. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tiszaligeti napok Ifjúság nagygyűlés Ejtöernyfts ugrások Kulturális és sportrendezvények lfB-ülés Jászberényben Napirenden a közművelődés Szolnok város Tanácsa, a KISZ városi Bizottsága és az MHSZ városi vezetése szombaton és vasárnap a Tisza- ligetben tizenharmadszor rendezi meg a fegyveres erők napja köszöntésere a Tiszaligeti napokat. Az ünnepélyes megnyitót szombaton délután két órakor tartják, utána .ejtőernyősök bemutatója. Ezt követően a műsorban járőr-, összetett honvédelmi kisdobos akadály és vacsorafőző verseny, valamint kispályás labdarúgó-, kézilabda- és röplabdamérkőzés szerepel. A strandon este hat óraikor medencebál kezdődik, közreműködik a budapesti Sztár együttes. Vasárnap reggel nyolc órakor rendezik az atlétikai verGáz van „Ez az ügy gázos ...” Jassz nyelven használatos ez a kifejezés akkor, amikor kényes témáról beszélnek. De ezt mondják akkor is, amikor gáztüzelésű berendezések ellenőrzése kerül szóba. Sajnos és sajnálatos, hogy a kettő egybeesik — vagyis a gáztüzelésű berendezések ellenőrzéséről beszélni kényes dolog ... „Tulajdonképpen még azt sem mondtam ki, hogy Jó napot, máris rámcsapták az ajtót” — panaszkodik egy szerelő. Ezt az ajtót most csapták be az orra előtt másodszor, harmadszor, sokadszor, de biztos, hogy nem először. Először akkor gerjedt haragra az ügyfél, amikor a TIGÁZ szerelője elmondta, szeretné ellenőrzni a készüléket. Az ilyen ellenőrzést a Nehézipari Minisztérium 11/ 1970-es számú rendeleté írja elő, mely szerint vezetékes fogyasztóknál három, propánbután gáz esetén pedig kétévenként kell megvizsgálni a készüléket A berendezések ugyanis meghibásod- hatnak, elromolhatnak — tömítések elkophatnak, a gáz szivároghat stb. — ami végzetes lehet életre, vagyonra egyaránt. Tehát nem „ltitalá- ció” ez, a lakó, (ügyfél) boszA bükkábrányi új erőmű építése előtt a terveket készítő ERŐTERV Vállalat szakemberei választ kívánnak kapni arra a kérdésre, hogy az erőműből kikerülő anyagok milyen hatással lesznek a mezőgazdasági senyeket. A Felszabadulási Emlékműnél 10 órakor ifjúsági nagygyűlést tartanak, eladója Léder László alezredes, az MSZMP városi párt- bizottságának tagja. Utána térzenét ad a Kilián Repülő Műszaki Főiskola fúvószene- kar-o, a strandon pedig megnyílik a haditechnikai — MHSZ — polgári védelmi kiállítás. A sportcsarnokban délután két órától gumiasztal-bemutatót rendeznek, a három órakor kezdődő Mindenki kedvére című műsorban pedig Levente Péter „Mi az igazság?”, Takács Jenő „Játékos bűvészet” és Csana- ki József „Marci bácsi” című összeállítását mutatják be. Rossz idő esetén a Ságvári művelődési házban rendezik a műsort. a gázzal szántására. Mindezt ed is mondta volna a szerelő, ha a durva hangú „huzat” be nem vágja az ajtót. Szolnokon a TIGÁZ-nak tízezer ügyfele van. A tízezer ügyfélből évenként 20—25- nek kell prédikálni, már-már könyörögni, hogy engedje be a szerelőt, a. készüléket ellenőrizni. Dehát miért ez az ellenállás? Felfordulást okoznak a szerelők a lakásban?/ Valószínűleg nem erről van szó, mert az ellenőrzéshez precíz műszereket használnak, amihez egy-két széket kell esetleg elmozdítani. Vagy nem tudják kifizetni a háromévenkénti ellenőrzési díjat? Ez sem lehet — mert ahogy a TIGÁZ vezetői elmondták, a dü ritkán haladja meg az Ötven forintot. A rátarti ügyfelek többsége a törvényt jól ismeri. így lehetne összefoglalni véleményük indítékát: csak ... Vagyis vélt állampolgári jogokon felbuzdulva kergetik ki a szerelőt. Az én házam, az én gázarn, — mondják. Egyről azönban megfeledkeznek, a házuk körül házak vannak, s mindez — az ellenőrzés — az ő érdekükben kultúrára. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési. intézete a környezetszennyezés mértékének megállapítására az új létesítményhez hasonló és már üzemelő gyöngyös-vi- sontai erőmű környékén folytat kísérleteket. Á fák védelmében Gombamódra „nőnek ki” a földből az új épületek* a városban új bölcsődék, óvodák, áruházak emelkednek. A városképbe már nem illő, régi földszintes házakat lebontják, helyükre újakat építenek. Máladozó falak omlanak le a buldózer roppant erejétől, dömper fordul, markoló csikorog a romokon •— áz építés' együtt jár a rombolással. Olykor azonban a, bontók, vagy éppen az építők „jóvoltából” felesleges rombolással is. A növényvilágra gondolok, azokra a fákra, bokrokra, amelyek a bontásra ítélt házak kertjében zöldellnek. Ha útban van, a leendő létesítmény helyén áll a fa, akkor — buldózer teljesítse a kötelességét — ki kell dönteni. De ha nincs útban? Akkor is kivágják... Nem régi a következő példa: Az Ady Endre úton a vásárcsarnok és a Vízügyi Szakközépiskola között a napokban bontottak le egy régi földszintes házat. Állt az udvarán egy hatalmas tízméter magas gyönyörű ezüstfenyő. Valakinek útjában állt... Még csak annyit erről; hogy a lebontott ház helyén autóparkoló lesz — itt-ott fákkal. A kis cserjék azonban, amelyeket ott elültetnek, csak hosszú évek alatt nőnek lombos, árnyékot nyújtó fákká. Egy szó mint száz, ahol megjelennek az építők, ott a viruló bokrok, cserjék helyén, hamarosan sóder-, tégla-, betonhalom áll. Szakemberek mondták, hogy Budapesten az építkezések területén deszkákkal hurkolják be a fák törzsét, nehogy megsérüljenek. Svédországban az építtetők „leltár szerint” adják át a területen lévő fákat az építők-, nek, s ha kivágják, kártérítésre kötelezik őket. Nálunk talán még az ejnye-ejnye is elmarad ... Sokat beszélünk arról, hogy a gyárkémények füstje, a kipufogó gázok szennyezik a város levegőjét, ugyanakkor nem sokat törődünk azzal, hogy a meglévő természetes „légtisztító berendezéseket” megóvjuk a pusztulástól. Szűkében vagyunk Szolnokon a zöld növényeknek. Védenünk kellene! Legalább úgy, hogy nem vágjuk ki, amit feltétlenül nem szükséges.. Hogy el lehet kerülni a pusztítást — arra fs van már példa, ha kevesebb is,. mint az ellenkezőjére. A Vörös Csillag úti 60 személyes bölcsőde építését hamarosan befejezi az ÉPSZER Vállalat, s az új épület körül gesztenyefák, orgonabokrok adnak majd árnyékot a gyerekeiknek. Nem új telepítés, ezek a fák ott nőttek fel. T. K. L. Jászberény ipari és mező- gazdasági szövetkezeteinek helye és szerepe a város közművelődésében, — erről szól a jelentés, amely a városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap megtartott ülésének napirendjén szerepelt. A vizsgált 4 mezőgazdasági és 3r ipari termelőszövetkezetben — a műszeripari szövetkezetei nem vizsgálták — 2423 dolgozót foglalkoztatnak. A szövetkezetek az idén több mint 630 ezer forintot fordítanak kulturális célokra. Az összeg egy részét saját kulturális kiadásaikra, másik részét a művelődési intézmények támogatására használják fel. Jelentős változás a szövetkezetnél, hogy a kevésbé hasznos kirándulások és az „egyéb” kiadások helyett nagyobb összegeket fordítanak olyan, a város egész lakosságát érintő kulturális rendezvényekre mint: a tudományos és kulturális hóMTESZ rendezvények Szolnokon A- Magyar Tudományos Egyesületek Szövetségének Szolnok megyei Szervezete ma délelőtt 9 órakor titkári ülést tart a Járműjavító Művelődési Házában, Madarász Tibor megyei titkár beszámol az első félév munkájáról, majd Ambrus János a Járműjavító igazgatója tart tájékoztatót a Diesel-programról a megyei szervezet 21 titkárának. Elnökségi ülését a MTESZ a 7. sz. VOLÁN Vállalatnál tartja, ma délután 14 órakor. Az egészségügyi dolgozók szakképzőséről Űj rendeletben szabályozták az egészségügyi dolgozók munka melletti középfokú szakképzését. 1976 szeptemberétől a nyolc általános vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők — akik 17. életévüket betöltötték, de 35 évesnél fiatalabbak, és egészségügyi vagy szociális intézményben ápolóként vagy gondozóként dolgoznak — kétéves munkamelletti képzéssel szerezhetnek általános asszisztensi szakképesítést. nap, vagy a jászsági folklórnap. Jelentős az oktatási célokra fordított összeg, a segítség amit az iskola-rendszerű felnőttoktatás szervezéséhez, üzemi kihelyezett tagozatok létesítéséhez adnak. A szövetkezetek köz- művelődési munkájának bázisa a szocialista brigádmozgalom. A város szövetkezeteiben 63 brigád dolgozik. Tagjai hasznos ismeretekkel gazdagodnak a szocialista brigádok klubjában, a brigádvetélkedőkön, a munkaakadémiákon, munkavédelmi, család- védelmi és politikai oktatásokon. Fontos szerepet töltenek be a szövetkezetek a város köz- művelődésében, a művészeti csoportok, a klubok támogatásával. Jelentős a részvételük a városi- járási szintű kulturális rendezvényeken, együttműködésük a közművelődési intézményekkel. Különbözőek a munkahelyi művelődés feltételei. A Március 15. Tsz például klubkönyvtárt tart Tegnap délelőtt a Megyei Tanács VB termében tartotta alakuló ülését a Képzőművészeti Tanács. A Szolnok megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya mellett működő társadalmi tanácsadó testület létrehozásának célja; a képzőművészet és a társadalom kapcsolatának elmélyítése, a képzőművészeti alkotótevékenység iránti társadalmi megbecsülés elősegítése és kezdeményezése, a képzőművészeti kultúra elterjesztésének elősegítése, a képzőművészet eszközeivel a megye közművelődési törekvéseinek támogatása. A 11 tagú tanács munkájában a párt és tanácsi apparátus, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa képviselői, valamint művészek, művészettörténész múzeoló- gus, az ipari üzemek képviselője vesz részt. Mellettük az alakuló ülés javaslata szerint a következőkben megyénk mezőgazdasági területéről választanak tanácstagot fenn, a Kossuth Ts* székhaza akár színházi előadásokra is alkalmas. Kisebb kulturális rendezvényekhez megfelelő helyiséggel rendelkezik a Lehel Ruházati Szövetkezet. A Vörös Csillag Tsz-nek és a Lenin Tsz-nek egyáltalán nincs művelődési célokra alkalmas terme. A vb a jelentés értékelése során megállapította: javul a szövetkezetek kulturális munkája, tevékenységükkel jelentős helyet foglalnak el a város közművelődésében. Felhívta a figyelmet hogy a szociális és kulturális alap tervezésében és felhasználásában javítsák a kulturális alap arányait, nagyobb ösz- szeget fordítsanak — és nemcsak a kulturális alapból — a szakmai, munkahelyi oktatási feladatokra. A szövetkezetek vezetői fokozottabban segítsék és ellenőrizzék a kulturális bizottságok munkáját, a kulturális munkatervben meghatározott feladatok végrehajtását. Az első napirendi pont szerint a résztvevők megtárgyalták az 1975 évi munkatervet és a. megyei tanács vb által kidolgozott, a Kulturális Minisztérium által jóváhagyott működési szabályzatot. A Képzőművészeti Tanács elnökének Lengyel Boldizsárt, az MTVB Művelődésügyi Osztályának helyettes vezetőjét, titkárnak pedig Kiss Erzsébetet, az MTVB Művelődésügyi osztálya főelőadóját választották. A tanács működése megyénk teljes képzőművészeti életét a közművelődés minden területét érinti — minden valószínűség szerint jelentős eredményeket hoz művészeti életünkben. Ezután Kiss Erzsébet, tájékoztatta a résztvevőket az 1975 évi képzőművészeti kiállítási programokról és pályázatokról. Jelentős esztendőnek ítélte Szolnok jubileumi évét ebből a szempontból is. A Képzőművészeti Tanács következő ülése decemberben lesz. történik... H. J, A környezet védelméért Vizsgálatok az erőmű környékén Megalakult a Képzőművészeti Tanács Kiállítások, pályázatok 1975-ben Hontalanok zsákutcája Állandóan készüllek haza Rfiga Hoffmannék levelet BüH kaptak a Vöröske- resift útján. „Sógornőjük súlyos beteg, ha életben akarják látni, azonnal menjenek ...” A levelet Jénában keltezték, valamikor a negyvenes évek végefelé. A házaspár nem tétovázott, Hoff- manné mindenképpen látni akarta egyetlen húgát. Vonatra szálltak, s elindultak az ismeretlen felé- Ausztriában, valahol Salzburg közelében, megállították a vonat- jukat. Igazoltatás. Akinek nem voltak kellő dokumentumai, nem sokat teketóriáztak vele. A Hoffmann házaspárt is leszállították a vonatról, betették őket egy lágerbe. Az akkor még fiatal asszony hiába tiltakozott, hiába mutogatta a Vöröskereszt levelét, nem számított. Azt mondták: a háborúnak még nincs vége, csak fegyverszünet van. A Hoffmann házaspárnak . ekkor kezdődött igazán a háború. Moslékon éltek. Hetekig dúlt a harc köztük és lágerparancsnokok között. Magyarokkal találkoztak. Kétség- beesésükben végül is megtalálták azokat, akik segíteni tudtak. A gépszerelő szakmunkás idehaza hosszú ideig dolgozott egy cipőüzemben, mint felsőrész készítő. A feleségének is ez volt a szakmája- Ennek most nagy hasznát vették. Egy öreg cipőkészítő vette őket pártfogásba. Munkát, kenyeret adott nekik s kiszabadította őket a lágerbőL Most már ők kezdték kutatni a sógornőt. Meg is találták, de nem a Vöröskereszt segítségével. Kevelaar- ból érkezett a válasz. A házaspár el is jutott Nyugat- Németországba, megtalálta a rokont. Hoffmanné húga közben meggyógyult, férjhez ment, s akkor úgy látszott, hogy visszaút nem vezet Magyarországra. A kitűnő szakmunkás alkalmi munkát vállalt, később „stemperezett”, azaz bélyegzett a munkanélküliek táborában. — Egyszer jött egy német, 24 taxija volt. Azt kérdezte, nem mennék-e el hozzá, a javítóműhelybe. Elmentem. Egy idő múlva ismét stemperezett, majd egy lakatosüzembe került— Volt egy testvérház, abban béreltünk lakást... A testvérház afféle társasház volt, de nagyon sokat kellett fizetni érte. Hoffmann egy nagyobb céghez került esztergályosnak, ahol több pénzt ígértek. — A vállalkozó egy emberi után húsz márkát kapott a megbízóitól. Nekünk 2,80-at fizetett belőle. Az övé volt a haszon, a mienk a munka. Aztán egy kályhagyárba került, majd végleges munkahelyére, a Langen u Sohn- hoz, Krefeld Linbe, — Nem volt rossz ez a munkahely, pénzt is kerestem. Béreltem egy kis lakást. Az életünk ennek a kis lakásnak a falai közé szorult. Még Ausztriában meglett a kislányunk, csak a családomnak éltem. ■ De már évekkel ezelőtt megvettem ezt a kis telket itt Sze- lestén, s tervezgettünk, hogy házat építünk rá. A ház el is készült, Hoffmannék már' benne laknak, csupán a külsejét kell rendbe tenni- Szelestén, a szülőfaluban, pár száz méterre az arborétum közepén álló kastélytól, ahol hajdanában a báró úr lakott. — Milyen volt odakint az életük? — Volt jó is, rossz is. — Miért? Mi volt a rossz? — Az uram kitűnő munkás, megesett, hogy érte jöttek a gyárból. Legtöbbször még vasárnap is dolgozott. Keresett is szépen, mégsem éreztük jól magunkat. Sokat fizettünk a lakásért, a kosztért. Főleg az utóbbi, években feje tetejére állt minden. Mi idehaza építkeztünk, de Krefeldben meg kellett élnünk... Hoffmannak kétszer volt infarktusa. Magdaléne, a kislányuk, most huszonhárom éves. Nem kívánkozik vissza? — Nem, nem. Soha nem akarok Németországba menni, itt van az én hazám —■ mondja hibátlan magyarsággal. A szülőket dicséri, hogy a kint született gyermek eny- nyire tisztán, szépen beszéli az anyanyelvét- Ha semmit nem árulnának el magukról, akkor is' sok mindent megsejthetnénk Hoffman- nékról, kitartó, álhatatos és türelmes negyedszázadukról, amelyben állandóan készültek haza. Pósfai H. János (Folytatjuk.)
