Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-14 / 190. szám

1975. augusztus 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 *****^ **t| W , \ ,. ■; C s 4-ft; JfSg I« Rózsa emlékbe — kl-kl maga választ magának a téesz pompás rózsakertjéből Határozat a megvalósulás útján 4. űtakarékosság eredményei és gondjai Lehetőség mindemül van (Folytatás az 1. oldalról) bosenyszögi, mezőhéki, kun- 5<zentmártoni és törökszent­miklósi KISZ-fiatalokat hoz­tak a fasiszmus felett aratott .■győzelem emlékére rendezett ifjúsági nagygyűlésre, ame­lyen az észt vendégeken kí­vül részt vettek a gyár gaz­dasági, társadalmi és politi­kai vezetői is. A színházteremben ponto­san 18 órakor felcsendülő magyar, majd szovjet him- nnsz után Czoczor Gyuládé, a gyár üzemi KlSZ-bizottsá- gának titkára köszöntötte a nagygyűlés több mint 500 •résztvevőjét. Utána Szívós Antal, a megyei KlSZ-bizótt- ság első titkára lépett a mik­rofonhoz. — Baráti szeretettel üdvöz­löm, a KISZ-fiatalokat, akik az első magyar—szovjet if­júsági barátsági fesztivál al­kalmából megyénkbe látogat­tak — mondta bevezető sza­vaiban a szónok. Beszédében felelevenítette a magyar—szovjet barátság történelmi múltját, előzmé­nyeit. Szólt a két ország ha­ladó mozgalmairól, kiemel­kedő tudásainak, politikusai­nak kapcsolatáról, akik más nyelven beszéltek bár, de közös ügyet szolgáltak: a szabadságért, a függetlenség­ért harcoltak. — Az orosz példa hatásá­ra alakult meg 1918-ban a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után győzött hazánkban is a forra­dalom, és 1945 volt a leg­nagyszerűbb példája annak, hogy két nép őszintén egy­másra találhat, ha közös, igaz ügyért küzd — mondta a nagygyűlés előadója, majd így folytatta: A magyar és a szovjet emberek harcokban edződött barátsága most a békében, a fiatalok között is tovább él. Ennek a fesztivál­nak az a célja, hogy gazda­godjék a két nép, a Komszo- rrrol és a Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség kapcsolata. fi táncos A szőke, kék szemű Agu Mait, mint a Söprus — ma­gyarul Barátság népi tánc- együttes tagja vesz részt az I. magyar—szovjet ifjúsági barátság fesztiválon. — Szinte az egész életemet a tánc tölti ki, — mondja magáról. — A leningrádi Ba­lettmű vészek Főiskolájára já­rok. Negyedéves vagyok. Ba­lettoktató szeretnék lenni. Amit nem lehet szavakkal ki­fejezni, azt nagyszerűen le­het a mozgással érzékeltetni. Van néhány tanítványom. Szabad időmben őket taní­tom balettozni. — Először jár Magyaror­szágon. Milyenek az első be­nyomásai? — Sőt külföldön is most vagyok először. Az éjszakai Budapest látképe tetszett a legjobban. Gyönyörű volt a Duna, a hidak, a kivilágított Halászbástya. Rokonszenve­sek a magyar emberek. Mi, észtek kissé zárkózottak va­gyunk, nehezén oldódunk fel. Az itt lakó emberek közvet­— Kérem vendégeinket, vi­gyék magukkal megvénk if­júságának jókívánságait — fejezte be beszédét Szívós Antal, és a fiatalok vastap­sától kísérve átadta Tarum Loorának, a csoport vezető­jének a megyei KlSZ-bizott- ság ajándékát: Szabó László szolnoki szobrászművész grá­nitból faragott Vöröskatoná­ját. Tarum Loora az észt cso­port vezetője köszönte meg a kedves ajándékot. — Holnap reggel elutazunk — mondta — és jó szívvel gondolunk majd arra, hogy a világ egy kis országának városában nagyon sok jóba­rátunk él. Fiatalok — mint mi — akik szerencsés kor­ban születtek. Nem élték át a háború borzalmait, nem tudják, milyen érzés testvért, szülőt, barátot, elveszíteni. Hálás szívvel gondolunk a testvérmegyénkben élő ma­gyarokra, akik oly tisztelettel lenek, barátságosak, szeretet­tel közelednek hozzánk. So­sem fogom elfelejteni a Ma­gyarországon eltöltött napo­kat. Már csak azért sem, mert megtanultam magyarul — táncolni... Ezentúl eav csárdás is szerepelni fog az együttesünk műsorában. Aki fordít A húszéves, bájos Anne ArüVäli szintén először jár külföldön. A tallinni film­gyárban dolgozik. A reklám­filmek szövegét fordítja észt­ről oroszra. — A foglalkozásomból adó­dóan a kedvenc időtöltésem a mozi. Láttam á szolnoki Tallinn mozit, Tallinnban is szívesen elfogadnám — mondja hibátlanul, nagyon szép kiejtéssel oroszul. — Ám ha újrakezdhetném az élete­met, akkor tovább tanulnék. — Mégr nincs késő ... — Jövőre jelentkezem a tallinni Pedagógiai Főiskolá­ra, népműt/elő szákrá. Műve­lődési házban fogok dolgozni. Szeretek táncolni, fiatalokkal foglalkozni. — Hogyan tetszik a Szol­nok megyei program? őrzik a hősi halált halt szov­jet katonák emlékét. Azt kí­vánom, ne ismerjék meg, milyén a háború, de ne fe­lejtsük el, hogy volt és em­berek millióinak életébe ke­rült. — A fesztivál két utolsó napját Budapesten töltjük. A búcsúest gálakoncertjén be­mutatkozik majd a mi kis csoportunk ének- és tánc- eggyüttese is, akiknek műso­rát a nagygyűlés résztvevői is láthatják — búcsúzott ezek­kel a szavakkal, és Szívós Antalnak átadta a Kornszo- mol tallinni bizottságának emlékzászlaját. A nagygyű­lés után közös műsort adtak az észt vendégek és a ven­déglátók. Ezzel a program­mal Valójában befejeződött a Szolnok megyében tartózkodó észt ifjúsági delegáció műso­rának hivatalos része. Ma délelőtt búcsút vesznek a megyétől és visszautaznak a fővárosba. — Nagyon sok látnivaló van itt, csak a mi időnk saj­nos kevés, hogy mindent megnézhessünk. Sebaj majd visszajövök... fiz öttusa-bajnok Viktor Dorbekről már a termete, testalkata elárulja, hogy aktív sportoló. A 22 éves taxisofőr háromszoros ifjúsági öttusa-bajnok az Észt SZSZK-ban. — Voltam versenyen Len­gyelországban és Finnország­ban is. Ott ugyan nem nyer­tem meg a bajnokságot, de bejutottam a legjobb tíz kö­zé. A jövőben szeretnék még jobb eredményeket elérni. Ehhez persze rengeteget kell még edzenem. Nem múlhat el egyetlen nap sem sportolás nélkül. Ha lejár a munka­időm, irány a pálya. Utána rendszerint moziba megyek, vagy táncolni. Ennyi mozgás­ra szükség is van, hisz egész nap a Volán mellett ülök. — Találkozott kollégákkal? Kipróbálta a magyar taxit? — Eddig még ném, de biz­tosán lesz rá lehetőségem, ha másképp nem, mint utasnak. A KB határozata többek között azt is kimondja, hogy az 1975. évi terv sikeres meg­valósításának fontos feltéte­le, hogy váljék össztársadal­mi üggyé gazdasági tartalé­kaink feltárása és hasznosí­tása. Ennek érdekében min­den gazdálkodási és költség- vetési szerv készítsen konk­rét tervet”. Amiről az előbbi­ekben szóltunk — a jó ter­mékszerkezet, a termékek Legyen az kicsi vagy nagy üzem, vállalat, szövetkezet, az ésszerű takarékosságra mindenütt vart mód és lehe­tőség. Egyik helyen nagyobb, másutt kisebb. Érdemes pél­dául végiglapozni a jászbe­rényi Hűtőgépgyár energía- és anyagtákarékossági intéz­kedési tervét. Pontosan ki­dolgozták a tennivalókat, amelyeknek végrehajtása így rendszeresen, szinte személy­re szólóan ellenőrizhető. Szó sincs arról, hogy eddig paza­roltak volna, csak éppen ez­után ésszerűbben, még több tényező figyelembevételével, az import anyagok belföldi­vel való helyettesítésével akarnak több mint 40 millió forintot megtakarítani. Ter­mészetesen úgy, högy köz­ben nem romlik gyártmánya­ik minősége. A Volán 7. sz. Vállalata is elkészítette tervét, az abban foglaltak betartását szigorúan ellenőrzik. Mint azt Tugvi Gábor, az üzemi pártbizott­Mégis, mi az, ami gondot okoz a határozat maradékta­lan végrehajtásában? Min­denekelőtt az alkatrészellá­tásban meglévő ésszerűtlen- ségek. A vállalat nem kap egyedi alkatrészeket, csak előszerelt egységeket. így például egy kardántengely 4600 forintba kerül, Meg kell venniük, jóllehet abból csak a 46 forint értékű gumiágyra van szükségük, vagy a 600 fo­rint értékű kardánkeresztek­re. Ml lesz a többivel? A rak­tárba kerül, és egy idő után kiselejtezik őket. „Sírni tud­na az ember, amikor ezt lát­ja” — mondta a pártbizott­ság titkára. A csavarhiány­ról, amely már krónikus, ta­lán felesleges is lenne szólni, ha a vállalatnak nem kelle­ne óriási ráfizetéssel egye­dileg gyártani őket. A Volán 7. sz. Vállalata a 400—500 járműjéhez az egyébként szé­riában gyártott 5 filléres csa­varokat 1—2 forintért tudja előállítani. És ebből rengeteg kell, mert sokszor egv kicsiny csavar'hiánya akadélvozza a gépkocsi üzemeltetését. Van más példa is — saj­nos! A vállalat több Kárpáti tehergépkocsit kapott, s égy kocsi 90 ezer forintba kerül, havonta ugyan 20—25 ezer forintot keres a vállalatnak — amikor „megy”! Csakhogy EgyiitlmSkiidési szerződés Együttműködési megálla­podásokat kötött a közel­múltban a budapésti Bútor­ipari Vállalat. A Nagykunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­dasággal létrejött ötéves szerződés célja, hogy az ed­dig is meglévő, alkatrész szállításokra vonatkozó ke- reskédélmi kapcsolatokat ki­terjesszék a műszáki és szak­mai együttműködésre is, kü- > lönös tekintettel a hazai lombosfák anyagának — a népgazdasági érdekekkel is megegyező — szélesebbkörű bútoripari felhasználására. versenyképessége, a termelő­berendezések, a munkaidő ki­használása, az ésszerű gaz­dálkodás a legnemesebb anyaggal, az emberi erővel és így tovább — mind a ta­karékosság fogalomkörébe is tartozik. A gazdálkodó egységek ezen intézkedések mellett a határozatban előírt takaré­kossági terveket is elkészí­tették. ság titkára és Bede László gazdaságpolitikai felelős, vál­lalati fődiszpécser elmondta: emelkedett az úgynevézett pótfuvarok száma (amikor nótkocsit is kapcsolnak a te­herautó után), és az ehhez kapcsolódó árutonna-kilomé­ter teljesítmény. Üj, korsze­rű telepükön most már arra is van lehetőség, hogy min­den megtett 5 ezer kilomé­ter után műszerrel ellenőriz­zék a gépkocsimotorok mű­szaki jellemzőit. ígv ha üzemanyagból túlfogyasztás van, megszüntethetik. Rend­szeresek az oktatások a géo- kocsivezetők körében, anya­gilag és erkölcsileg is felelő­sek, érdekeltek a szocialista brigádok a fajlagos üzérn- anvagf elhasználás csökkenté­sében. A szigorú, következe­tes munka, ellenőrzés ered­ménye, hogy az első félévben az 1.1 millió forintos takaré­kossági térvükből 7ÓÓ ézer forintot már realizáltak. most is 5—6 ilyen kocsi áll jobb sorsra várva a telepen, mert nem kapnak a fékrend­szerhez membránt. Egy membrán, amikor kapható 100 forintba kerül. Egyébként bármelyik vállalatnál, terme­lőszövetkezetnél érdeklőd­tünk a további takarékossági lehetőségek iránt, szinte ki­vétel nélkül az alkatrész- és a csavarhiányt említették, amely krónikusan sújtja a vállalatokat, a gazdaságokat. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz-ben például elmondták: „Sokszor a fél országot be kell járnunk, ahaíg egy IFA tehergépkocsihoz alktrészt tudunk szerezni”. Mindez pedig nemcsak azért káros, mert óriási több­letkiadásokra kényszerít, ha­nem azért is, mert az embe­rek, akik nagyon is jól isme­rik a takarékossági terveket, intézkedéseket, a teljesítés­ért való erőfeszítéseket — hi­szen annak maguk is tevé­keny részesei, — az ilyen ész- szerűtlenségeket látva azt mondják: „Amit mi megtaka­rítunk a réven, elmegy a vá­mon. Érdemes akkor csinál­ni?” Az alkatrészhiány, a csa­varhiány országos gond, nem Szolnok megyei sajátság. Ép­pen ezért az országos főható­ságoknak kellene végre in­Ez a két kívánsága lenné többek között a jászladányi Egyetértés Termelőszövetke­zét vezétőinek is. Nem felej­tették ugyanis még él, hogy mennyit kellett bajlódni az aratással a csapadékos idő­járás miatt, viszont a cukor­répa, a kukorica és a szója nagyon meghálálná az esőt. A szántásra váró földek nem kívánnak egy csepp vizet sem, hiszen a nehezen mű­velhető talajokon még így is megdolgoznak a mélyén szán­tó ékék. A nyári mélyszán­tásra váró területek 35—4Ö százalékát! fejezték bé a tézkedniök ezekben az ügyek­ben. A fegyverneki Vörös Csil­lag Tsz takarékossági tervé­ről a következőket mondta Czimmer József elnök: — Sokféle intézkedést fo­ganatosítottunk. Megszüntet­tük többek között a gépek üres járatát Eddig minden nyáron este a kombájnok be­vonultak a majorba, reggel pedig újra kimentek a gabo­natáblákra. Az idén már éj­szakára is kinn maradták a gének a földeken, tartályko­csival vittük ki az üzemanya­got, helyben történt a tanko­lás, a gépjavítás. Jobb volt a gépek kihasználása is: ahogy az idő engedte, azon­nal munkába tudtak állni. Intézkedtünk, és számon kér­jük az üzemanyaggal, a ta­karmánnyal, a műtrágyával való takarékosságot. Például ma már 11 százalékkal keve­sebb takarmányt használunk fel a húscsirkék előállításá­nál, mint ahogy eredetileg terveztük. Értékes kísérlet Amikor a termelőszövetke­zet párt-alapezervezetei a ta­karékossági tervet tárgyalták, akkor hangzott el a javaslat: ólyán étetőberendezést kell felszerelni, amélvik pontosan adagolja a takarmányt és ísy néttí ttiégy veszendőbe sém­in!. Ez a gazdaság például ősz ■ szesen mintegy 800 ezer fo­rint értékű megtakarítást tervezett erre ftz éVre. És fiai­val a gazdaság vezetői tisztá­ban vannak azzal, hogy a ta­karékosság hosszú időre fezó- ló feladat, olyan termelési eljárásokkal is kísérleteznek, amelyek szintén ezt a célt szolgálják: így a rét- és le­gelőgazdálkodásnál a műtrá­gyát, az öntözést és az alta­lajlazítást alkalmazzák. Az idén kaszáltak először a kí­sérletbe vont területről, és az első kaszáláskor 500—600 mázsa lett a hektáronkénti hozam. Ügy számítják, ha valamennyi rét- és legelőte­rületüket így feljavítiák, a megtermelt fű elégendő lesz a szarvasmarha és a juh tar­tására. így felszabadul az a terület, amelyen eddig egy­nyári szálas takarmányt ter­meltek, és azon értékesebb növényt tudnak majd ter­meszteni. Nem szólva arról, hogy az új módszerrel a fű előállítási költsége a terme­lőszövetkezetnek hektáron­ként 6—7 forintjába kerül, míg az egynyári szálastakar­mányé 13—21 forintba. Ol­csóbb takarmánnyal. de ugyanolyan hatásfokúval tud­ják maid ellátni a jószágot. Most 150 hektáron termesz­tenek ilyen altalailazításos módszerrel füvet, de az ösz- szes legelőteríiletiik 50Ó hek­tár. és ugvanígv feljavítják a szikés földeket is. Varga Viktória Következik: Beruházási bonyodalmak munkát. Énnél sokkal job­ban állnak a tarlóhántással, mert á 2 ezer 80Ö hektáron — amelyről már lekerült a borsó, a tavaszi árpa és az őszi búza — a napokban por- hanyítják q talajt utoljára a tárcsák. A tarlóhántás végig követ­té á gabonábetakafító gépe­két, és möst sém marad él a tárcsa áz olajlent arató kombájnok mögött. A silóku­koricát is vágják a gépek, vi­szont a szervestragyá-szórók még egyelőre pihenőre kény­szerülnek. Bánui az észt delegációból Krámkus balok Szárazság és eső Politikai gyűlés Martfűn

Next

/
Thumbnails
Contents