Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 13. A szerkesztőség postájából Elgondolkodtató eredmények A megrovástól a pénzbírságig Mit kell tudni a társadalmi bíróságok eljárásáról ás intézkedéseiről Egy kis ráadás Teljesítette tervét a söripar :— olvashattuk a söripari vál­lalatok dolgozóinak lapjában, az első félévet mérlegelő ve­zércikkben. A terv. teljesíté­se — a 3675 millió hektoliter sör gyártása — nem volt könnyű feladat, mutatott rá a cikk írója is. A számadat meghökkentő, de még csodá­latosabb, hogy ez sem tartott lépést a szinte felső határ nélküli sörigénnyel. Nincs elegendő sör, lépten- nyomon ezt halljuk. Ha csak egy csepp is a több millió hektoliter sör tengerében, de mégis figyelemre méltó a Kőbányai Sörgyár kisújszál­lási kirendeltsége szocialista címért küzdő brigádjainak vállalása. Három fejtő- és egy sörleadó brigád júliusban kommunista műszakot szer­vezett, s mintegy 60 ezer pa­lack sörrel — úgyszólván rá­adásként igyekezett enyhíteni az egyre növekvő sörszom- jon. A kommunista műsza­kok munkabérét — mint ahogy azt már februárban is tették -r a város fejlesztési alapjára ajánlották fel. Száz Ferene kirendeltségvezető Kisújszállás Kenyérkeresőben Üjszászon volt egy felújí­tott, villanyüzemű pékség, amit é -'tetlen okok miatt leállító _.c. Azóta Szolnokról szállítják a kenyeret — hol idejében, hol nagy késéssel. Esetenként reggel 8-kor nincs kenyér! A nagyobb baj az, hogy legtöbbször gyenge mi­nőségű, másnapra megsava- nyodik, ehetetlen. Kénytele­nek vagyunk a jószágokkal megetetni, ez pedig pazar­lás. Az emberek — akik tehe­tik — vidékről hoznak ke­nyeret. Augusztus 5-én ma­Házastársi pótlék D. L. túrkevei olvasónk 1969-ben ment nyugdíjba — írta. Nyugdíjának összege akkor 1054 Ft volt, az új szabályozás szerint 1975. jú­lius 1-től 1350 Ft. Kérdése az, hogy kaphat-e házastár­si pótlékot, s ha igen, kell-e ezt kérnie, vagy hivatalból intézkedik a Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóság. Házastársi pótlékot az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdí­jas kaphat, ha nyugdíjának összege 1975-ben a havi 1500 Ft-ot nem éri el. Ebbe az összegbe az ösztönző nyug­díjpótlék nem számít be. A nyugdíjast az után a vele együtt élő házastárs, vagy legalább egy év óta megsza­kítás nélkül együtt élő élet­társa után illeti meg házas-1 társi pótlék, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy rok­kant, és akinek a nyugellá­tása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özve­gyi nyugdíj legkisebb össze­gét (1975-ben a havi 710 Ft- ot) nem haladja meg. Meghatározott, feltételek­kel az öregségi, a munka­képtelenségi és a növelt ösz- szegű öregségi, munkakép­telenségi járadékos Is kaphat házastársi pótlékot. A házastársi pótlék havi összege 300 Ft. Ha a nyug­díj összege a havi 1200 Ft-ot meghaladja, házastársi pót­lék címén az az összeg jár, amely a nyugdíjat havi 1500 Ft-ra egészíti ki. A házastársi pótlék eme­lése iránt nem kell kérelmet benyújtani annak a nyug­díjasnak, aki ez év júniusá­gam is Jászalsószentgyörgyre mentem kenyérért kerékpár­ral. Az úton 34 kerékpárossal találkoztam, akik kenyeret hoztak. Tíz órakor már min­den üzletben kifogyott, min­denütt azt mondták: elhord­ták az újszásziak ... Vannak, akik Jászladányból, Jászkis- érről, Szolnokról hoznak kenyeret. Mennyi hasznos, munkára fordítható idő megy így veszendőbe, és mennyit bosszankodik a lakosság! Mi­ért és meddig? Törőcsik József Új szász Nem feledkeznek meg rólunk A túrkevei Búzakalász Tsz vezetősége nem feledkezik meg nyugdíjas tagjairól. A közelmúltban is ebéden lát­tak mindenkit vendégül. Jól­eső érzés tudni, hogy gondol­nak ránk, nyilvántartanak bennünket, segítenek gondja­inkban. Szívesen hallgattuk a tájé­koztatást a termelőszövetke­zet fejlődéséről. G. Szabó Károly Túrkeve Új életet lehet kezdeni öt éve készülök nyugdíjba menni. Végre a hatvanadik évemben rászántam magam. Sok szó esik arról, hogy az ember életében nagy válto­zást, egyben lelki megráz­kódtatást okoz ez az időszak. Kicsit feleslegesnek érezzük magunkat az aktív munka befejezésekor. Ennek a félő szemléletnek vége. A XI. pártkongresszus annyit és olyan szeretettel foglalkozott a nyugdíjasok­kal, az öregekkel, hogy szin­te úgy érzi az ember: új éle­tet lehet és kell kezdeni. Hi­bán már kapott házastársi pótlékot. Igényelnie kell azonban a házastársi pótlé­kot annak, aki havi 1321 Ft- ot elérő nyugdíjat kapott, illetőleg június 30-a után lesz ■ jogosult házastársi pót­lékra. A házastársi pótlék iránti kérelmet a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (1820. Buda­pest, Váci út 69—79) kell beadni, ha a nyugdíjat e szerv folyósítja. Ha a nyug­díjat a MÁV Nyugdíj hivatal folyósítja, a kérelmet ide kell küldeni (1062. Budapest, Népköztársaság útja 66.). A kérelemben közölni kell a nyugdíjas nevét és lakcímét, a folyósítási törzsszámot (ez rajta van a nyugdíjszelvé­nyen), továbbá a házastárs (élettárt) születési évét, hó­napját, napját, helyét és anyja leánykori nevét. Nyi­latkozni a kell a nyugdí jasn ak a kérelemben arra vonatko­zóan, hogy házastársával együtt él, továbbá hogy há­zastársának nyugellátása baleseti nyugellátása, kere­sete, jövedelme 1975-ben a havi 710 Ft-ot nem haladja meg. Csatolni kell a kére­lemhez a házassági anya­könyvi kivonatot. Ha a nyugdíjas az élettárs után igényli a házastársi pótlékot, nyilatkoznia kell arra is, hogy egy év óta együtt él­nek. Olvasónknak azt taná­csoljuk, hogy a fentieknek megfelelően megírt, s a kért mellékletekkel ellátott ké­relmét haladéktalanul küld­je el a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, lehetőleg ajánlott levélben. Gyermekgondozási segélyen V. I.-né karcagi olvasónk tavaly szeptemberben szült, szén továbbra is megbecsült tagjai vagyunk a társadalom­nak. Rajtunk is múlik, ho­gyan rendezzük életünket. Szerintem, ha a termelő munkában nem is tudunk részt venni, nem szabad el­szakadnunk a munkahe­lyünktől. Aktívan tevékeny­kednünk kell a társadalmi munkában, nem szabad el­szakadnunk munkatársaink­tól, az emberektől. Így nem is maradunk egyedül, nem maradunk társtalanok. Tóth Zsigmondné Mezőtúr Az illetékesek intézkedtek Az engedélyre vár a posta Július 23-án közöltük Menyhárt Józsefné szolnoki olvasónk levelét, aki azt ki­fogásolta, hogy a Várkonyi téren nincs levélláda. A Deb­receni Postaigazgatóságtól válaszolt dr. Kiss Zoltán igazgatóhelyettes. „Lapjuk július 23-i számá­ban megjelent „Egy-egy le­véllel baktatunk” című pa­naszt megvizsgáltam. Meg­állapítottam, hogy Szolnok 2. sz. postahivatal — már a cikk megjelenése előtt — az igényeket felmérte. Ennek alapján levélszekrény elhe­lyezését tervezem a Várkonyi István tér 7. sz. körzetében. A városi tanács, valamint a rendőrség illetékeseitől az engedélyt, illetve a közigaz­gatási bejárást megkértem. Az engedély megadása után a jelzett helyen a kért levél­szekrényt felszereltetem. Addig is kérem, hogy szíves­kedjenek Menyhárt Józsefné és a környéken lakók türel­mét kérni.” az idén novemberben újra gyermeket vár. Kérdezi, hogy a jelenlegi 800 Ft összegű gyermekgondozási segélye a szülési szabadság lejárta után milyen összegű lesz. A gyermekgondozási se­gély a gyermek három éves koráig annak a dolgozó nő­nek jár, aki a szülést meg­előző másfél éven belül ösz- szesen 12 hónapig munkavi­szonyban állt, legalább hat­órás munkakörben foglalkoz­tatták, és munkáltatója ré­szére a fizetés nélküli sza­badságot engedélyezte. Fel­tétele a gyermekgondozási segélynek az is, hogy a dol­gozó nő munkaviszonya a szüléskor fennálljon, illetve a határozott idejű munkavi­szonya a szülési szabadság ideje alatt, vagy ezt követő­en szűnjön meg. A kormány népesedéspoli­tikai határozata szerint a gyermekgondozási segély ha­vi összegét 1974. január 1-i hatállyal az első gyermek után 150, a második gyer­mek után 250, a harmadik, s minden további gyermek után 350 Ft-tal növelték. En­nek következeiében a segély összege: első gyermek után havi 800 Ft, második gyer­mek után 900 Ft, harmadik gyermek — s minden to­vábbi gyermek után — havi 1000 Ft. Olvasónk a szülési sza­badság letelte után első gyermekének három éves koráig 1700 Ft, ezt követően havi 900 Ft gyermekgondo­zási segélyt kap második gyermekének három éves koráig. Lebontás helyett kiállítás Alig néhány hónapja, hogy Jászberényben átadták a köz- művelődési intézmények ál­landó kiállítótermét. A hang­zatos nevet — mi tagadás — akkor sokan megmosolyog­ták. A kiállítótermet ugyanis egy lebontásra ítélt romos épületben hozták létre. Tör­ténete a következő: a KE­RAVILL új műszaki boltot épített, abba költözött át. Ré­gi épülete üresen maradt Jászberény főterén. Ezt a he­lyiséget vették birtokukba a város közművelődési intéz­ményei. Festéssel, takarítás­sal, némi átalakítással „kipo­fozták”, így hozták létre — a város történetében először — az állandó kiállítótermet. Azután az idei tudományos és kulturális hónap rendez­vényeként, május 13-án ott Tiltották meg ifj. Szabó Mi­hály karcagi fazekas népmű­vész kiállítását. Az elsőt újabb rendezvé­nyek követték. Nem egészen négy hónap alatt öt kiállítást rendeztek, az egyébként le­bontásra ítélt épületben. A bemutatóknak több mint tíz­ezer látogatója volt. Ennyi ember kiállításon az elmúit négy év alatt nem fordult meg Jászberényben. Az emberek többsége, te­hát nemcsak az „ínyencek” kis csoportja, igényli ezeket a kulturális szolgáltatásokat. Elgondolkodtató és figyel­meztető eredmények ezek. Azt bizonyítják, hogy Jász­berényben van létjogosultsá­ga egy állandó kiállítóterem­nek. Fél év alatt 12 ezer hálózati ellenőrzés Szabálytalanságok a húsbontásnál A minisztérium ellenőrzési programja alapján fél év alatt 10 országos, emellett sok helyi, megyei és fővárosi vizsgálatot, összesen 12 ezer hálózati ellenőrzést tartottak és 1800 vásárlói panasz nyo­mán intézkedtek a kereske­delmi felügyelőségek — kö­zölte keddi sajtótájékoztató­ján a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban dr. Lugosi La­jos, az Országos Kereskedel­mi Felügyelőség vezetője. Egyebek között megállapí­totta. hogy a népesedéspoli­tikai határozat hatására ked­vezően változott az ipar és a kereskedelem együttműkö­dése, s jó ellátást biztosíta­nak gyermekruházati cik­kekből. A hús- és húskészít­mények értékesítését ismét 1300 helyen vizsgálták az ellenőrök, akik a korábbinál kevesebb, de még mindig sok szabálytalanságot tapasztal­tak elsősorban az ipari hús­bontásnál. Vizsgálták az ide­genforgalmi területek ke­reskedelmi és vendéglátóipa­ri munkáját, az utazási iro­dák tevékenységét. A négy­napos koncentrált ellenőrzés kiegyensúlyozottabb élelmi­szer és javuló zöldség-, gyü­mölcsellátást tapasztalt, s a korábbinál kisebb összegű, de nagyszámú szabálytalan­ságot, fogyasztói megkárosí­tást állapított meg. Az országos vizsgálatok többsége kiterjedt az árellen­őrzésekre is, s összegében a gazdálkodó szervek javuló ármunkáját állapította meg. Ennek ellenére a helytelen árazás vagy minőség meg­határozás miatt fél év alatt több mint 2,5 millió forintot vontak el a vállalatoktól. A törvénytiszteletre, a jog­követelésre nevelés sajátos szervezeti formáját jelentik a termelő munkahelyen lét­rehozható társadalmi bírósá­gok. Lehetőséget teremtenek ahhoz, hogy a dolgozók mondjanak ítéletet olyan társaik felett, akik megsértik a törvénye­ket, a szocialista együttélés normáit, kárt okoznak a népgazdaságnak, dolgozó tár­saiknak, megsértik a munka- fegyelmet, italoznak, család­jukat elhanyagolják. Cselek­ményükről a legközelebbi munkatársak, az üzemi, mun­kahelyi kollektíva előtt kell számot adniuk. A hevelésnek az a módja — amint illetékes igazságügyi szervek elmond­ták — többnyire eredménye­sebb, mintha a dolgozót az állami bíróság vagy más álla­mi szerv (fegyelmi hatóság, szabálysértési hatóság) vonná felelősségre. A társadalmi bí­róságok ugyanis az ítélet mellett segítséget is nyújta­nak a megtévedt — hibáját belátó — dolgozónak ahhoz, hogy ismét becsületes és hasznos tagja lehessen a munkahelyi kollektívának. Formáját tekintve a társa­dalmi bíróság általában há­romtagú tanácsban működik. A dolgozók közösségét kü­lönösen érdeklő, nagyobb je­lentőségű ügyekben a tanács öttagú is lehet. Társadalmi szervről lévén szó, a bíróság tagjai társadalmi munkában, munkaidőn kívül, díjazás nélkül végzik tevékenységü­ket. A tárgyaláson a társadalmi bíróság elnöke ismerteti, hogy kinek és milyen ügyét tárgyalják, az ügyben milyen iratok és bizonyítékok áll­nak rendelkezésre. Ezután megadja a szót az ügyben ér­dedéit dolgozónak, aki előad­hatja védekezését. Ezt köve­tően a társadalmi bíróság meghallgatja a tanúkat, akik kötelesek az igazat elmonda­ni. A tárgyaláson a dolgozók közül bárki felszólalhat, vé­leményt nyilváníthat, kérdé­seket tehet fel, az érdekelt dolgozó mellett és ellen egy­aránt. (Az állami bírósági el­járásban erre nincs lehető­ség, a két bíróság közötti kü­lönbség ebben is kifejeződik.) A tárgyalás befejezése előtt a társadalmi bíróság elnöke is­mét megadja a szót a dolgo­zónak, hogy a bizonyítékok­ra, okiratokra, a dolgozó tár­sai által elmondottakra vo­natkozóan tegye meg észre­A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság két­ezerötszáz dolgozója Szolnok és' Pest megyében 40 ezer hektár területen gazdálko­dik. A gazdaság idei ered­ményterve 18,5 millió forint, az elmúlt fél évet azonban — a pártkongresszus tiszte­letére indított munkaver­seny és ezen belül az anyag és energiatakarékosság kö­vetkezményeként — 13,5 millió forint nyereséggel zárták. A túlteljesítés elsősorban a faipari és a fakitermelési munkákból adólik. Az első fél évben 60 ezer köbméter vastagtörzsű fát dolgoztak fel. Az 54 ezer 700 köbmé­ter alapanyagból 28 ezer 590 köbméter különböző ter­méket — ipari és mezőgaz­dasági ládákat, bútoralkat­részeket, parkettákat, rako­dólapokat — készítettek a nagykőrösi és a pusztava- csi feldolgozó üzemükben. A gazdaság két nagy üze­mében egyébként tekintélyes beruházás kezdődött, öt év­vételeit, mondja el vélemé­nyét, vagy védekezését még egyszer adja elő. Ezt követő­en a társadalmi bíróság tag­jai zárt tanácskozáson szó­többséggel hoznak határoza­tot, amit a tanács elnöke ki­hirdet, és a határozatot az érdekeltnek írásban is meg­küldik. Fő intézkedései közé tarto­zik a társadalmi bíróságnak mindenekelőtt az, hogy azt a dolgozót, akinek felelősségét az eljárás során megállapí­totta, társadalmi figyelmez­tetésben vagy megrovásban részesíti. Ezután kimondhat­ja, hogy a dolgozó a legköze­lebb kifizetésre kerülő nye­reségrészesedés vagy ilyen jellegű jutalom egy részét (legfeljebb azonban a felét) nem kaphatja meg. Kimond­hatja azt is, hogy a dolgozó meghatározott ideig nem ré­szesülhet a vállalati igazga­tója által esetenként adható jutalomban, ez az idő azon­ban egy évnél hosszabb nem lehet. Nem tartozik a nyere­ségrészesedés fogalmába a hűségjutalom, a jubileumi jutalom, a célprémium. Eze­ket a társadalmi bíróság nem vonhatja el. Fegyelmi vétség esetén ja­vasolhatja a társadalmi bíró­ság a vállalat igazgatójának, hogy a dolgozót helyezze ala­csonyabb munkakörbe vagy azonnali hatállyal bocsássa el. Bűncselekmény vagy sza­bálysértés miatt ötszáz fo­rintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Becsületsértés, rágalmazás, könnyű testi sér­tés bűncselekménye esetében intézkedésre csak akkor ke­rül sor, ha az ügyet a társadalmi bíróság békéltetéssel nem tudja elintézni. Anyagi természetű vitás ügyekben az adóst — ha nem vállalja önként a tartozás megfizetését — arra kötelezi, hogy a követelést igazoló dolgozóknak járó pénzössze­get fizesse meg, vagy megfe­lelő szolgáltatást teljesítsen (például adja vissza a köl­csönkért pénzt, különböző dolgokat). Mellékintézkedés­ként — csakis akkor, ha a dolgozót elmarasztalták és az előzőekben ismertetett fő in­tézkedések válamelyikét al­kalmazták — a társadalmi bíróság kártérítésre is köte­lezheti a dolgozót, ha cselek­ményével az kárt is okozott; a. kártérítésre kötelezés mér­téke nem lehet több ezer fo­rintnál. vei ezelőtt kezdtek bútor­alkatrészeket készíteni akác­fából, s ez a kezdeménye­zés bevált. Ezért Pusztava- cson az akácfa feldolgozásá­ra 50 millió forint költség­gel épül egy üzem, Dr. Papp Mihály igazga­tó elmondotta, hogy mint­egy 100 millió forint költ­séggel felújítják a nagykő­rösi üzemüket is. Az> első ütemben, november 7-re el­készül a kétszázötven sze­mélyes szociális épület és az anyagmozgatáshoz szük­séges 10 tonnás, 50 méter fesztávolságú daru. A szep­temberben kezdődő második ütemben felépül a korszerű fűrészüzem és elkészül a hozzá szükséges teljes úthá­lózat. A befejező szakasz­ban új hőközpont, valamint szárító és feldolgozó épül. A gazdaság három év múlva a jelenlegi 400 millió forintról félmilliárd forint­ra növeii évi termelési ér­tékét. ft« H Jogsiobőly szerint Butoralkatreszek ládák, parketta Eredményes félén a fafeldolgozóknál %

Next

/
Thumbnails
Contents