Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-12 / 188. szám
IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 12. Az ezüst karrierje Öntözés - kevesebb munkával A szórófej áthelyezésekor a szórófejtartó csövet függőlegesen kiemelik a talprészből, ugyanakkor zár a szelep és automatikusan megszakad a vízszolgáltatás in Ludas-kabaré Látod, ilyen a melasz — mutatjuk a jubileumi kiállítás cukorgyári pavilonjában iskolás fiúknak. Leírhatatlan fintor a válasz. Egy szó: mindenkinek mást jelent. Nekünk egykori csemegét, cukorpótló édességet, a negyvenes évek gyerekeinek kedvencét — de mesélhetem, ennek a srácnak már nem jelent semmit. Valahogy így lehettünk a Rádió Kabarészínháza különkiadásának első részével is, amely, 30 éves a Ludas Matyi alcímmel, a népszerű szatirikus lap legjobb írásából adott ízelítőt. A fiataloknak, a ma tizen-huszon- éveseinek bizonyára keveset mondtak, itt—ott talán érthetetlennek is tűntek a lap első számaiból idézett humoreszkek. Nem úgy azoknak, akik a háború utáni első éveket végigélték, s akik ma is jóízűen derülnek Darvas Szilárd, Gábor Andor, vagy éppen Tabi László, a romokból ébredő ország kusza viszonyait nagyon is találóan jellemző írásain. Hogy a humornak vannak klasszikusai, eddig is tudtuk. A kabarészínház új sorozata azonban azt is bizonyítani látszik, hogy az új kor, az utóbbi 30 év is adott ebben a műfajban maradandót. Valóban úgy van, ahogy bevezetőjében Tabi László mondta: a szerkesztők célja ez esetben nem a kacagtatás volt elsősorban, hanem az emlékez- tetés. Végül is kellemes em- lékeztetés, hisz a kor, amelyet az írások idéznek, reméljük egyszer s mindenkorra mögöttünk vannak. Az összeállítás valóban igényes, mint ahogy kaba- rébanjártas legjobb színészeink is kitesznek magukért. Közöttük a nem épp kabaré egyéniség Básti Lajos is, fanyar humora új szín a kabaré színpadán. Néhány verset Dinnyés József zenésített meg, kulturált előadásmódja jól illeszkedik a műsorba. Az egyetlen disszonancia Mikes György műsorvezetése volt. aki, amíg szűkszavú, nem is okoz gondot, amikor azonban féktelenül elereszti gondolatutánzatait, és elkezd morfondírozni azon, tulajdonképpen hány éves is ő — rögtön megérezzük: • ez már nem illik ide. Formailag sem, nem is beszélve a mondanivalóról, a felidézett humoreszkek ugyanis jóval veretesebbek. Faluról mindenkinek A munkahely és az otthon címmel készített félórás műsort Búzás Andor és' Kovács Jenő, a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben. Riportjukban azt boncolgatják, vajon a városban élő parasztember hogyan találja meg helyét, hogyan tudja egyeztetni munkáját és otthoni teendőit, milyen hatással van a munkahely a kisebb, a családi közösségre. A végig érdekes problémákkal foglalkozó riport akkor igazán figyelemkeltő, amikor a traktoros, a tehenész asszony, a szárító üzem vezetője beszélnek mindennapos gondjaikról. A műsor vezető publicisztikus eszmefuttatása viszont kissé terjengősre sikerült, okos gondolatait rövidebben, közérthetőbben is összefoglalhatta volna. — trömböczky — Az ezüst világpiaci ára az utóbbi másfél-két évtizedben folyamatosan emelkedik, s a szakemberek véleménye szerint nincs messze az idő, amikor értéke eléri, majd meghaladja az aranyét. Ennek következtében sok országban az a furcsa helyzet állt elő^ hogy az ezüsttartalmú pénzérmék a névértékűknél máris jóval többet érnek. A nemesfémeket — köztük az ezüstöt is — nem az ékszeripari felhasználásuk teszi különösen értékessé és keresetté, hanem az ipar egyre növekvő igényei „verik fel” az árukat. Az elektrotechnikában, a félvezetőgyártásban, a kriotechniká- ban, a rakétatechnikában ugyanis ma még pótolhatatlanok a nemesfémek egyedülálló tulajdonságai (korróziómentesség, vegyi hatásokkal szembeni közömbösség stb.). 0 Az ezüstnek azonban van egy felhasználási területe — a film- és fotópapír —, amely hihetetlenül nagy mennyiséget igényel e nemesfém ve- gyületeiből. Napjainkban az a helyzet, hogy a* világ ezüst- termelésének egyharmadát pénzverésre használják fel, égyharmadára a fényképészeti ipar tart igényt, s csupán a fennmaradó rósz áll egyéb ipari célok és az ékszer-, dísztárgykészítők rendelkezésére. Az ezüstszükséglet már évek óta sokkal nagvobb, mint a termelés, s a különbséget csak a felhalmozott készletekből lehet fedezni. Ráadásul az ezüst termelését igen nehéz fokozni, mert nem önálló bányászati termék, hanem az ércekben más fémek „kísérőjeként” fordul elő. A fotofilmek kidolgozása során a rögzítő (fixáló) nát- riumtioszulfát-oldat ezüst- bromidot old ki a fényérzékeny emulzióból. A rögzítőfürdő általában 3 ezrelék ezüstöt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy 1000 liter oldat ezüsttartalma körülbelül 3 kilogramm. Kiszámították, hogy érdemes összegyűjteni Kiállta a kísérletek próbáját és megkezdték annak az ultrahanggal működő vakvezető szemüvegeknek a sorozatgyártását, amelyet egy angol tudós konstruált. A speciális szemüvegkeret középső részén három adó-vevő korong helyezkedik el. Ezek sugározzák ki rövid időközökben az ultrahang-impulzusokat, illetve fogják fel a visz- szaérkező jeleket. A sugárnyaláb 60 fokos sugárkúpban, mintegy hat méter távolságon belül „tapogatja le” a környező tárgyakat, majd a visszaverődő hallhatatlan hangok erősítő készülékben alakulnak át megfelelő magasságú „dallamos” hangokká. A jobb és a bal fül számára a szemüvegkeret szárába épített kis műanyag csövecskék közvetítik a sztereó- hang két összetevőjét, így a vakvezető készülék térbeli tájékozódást tesz lehetővé. A tárgyak távolsága a hangmagasságból állapítható meg. A távolabbi — de még hat méteren belüli — tárgyakról visszaverődő ultrahangokat magas hangként érzékeli a vak ember. Amint közeledik a tárgyhoz, egyre mélyül a hangjelzés. A visz- szaverődő felületek minősége is befolyásolja a hangjeleket (más hangot ad az utca aszfaltburkolata, mint a fűvel borított felület). A környezetről visszaverődő ultrahana fotólaboratóriumokból az egyébként elfolyásra ítélt rögzítőoldatot és „kitermelni” belőle az ezüstöt.- Hazánkban jelenleg az Állami Pénzverő foglalkozik a fotólaboratóriumok egy részéből begyűjtött fixiroldat- ból, illetve a régi filmek (többnyire röntgenfilmek) felületi emulziórétegéből való ezüstvisszanyeréssel. A rögzítőoldatból évi egy topna, a filmekből pedig másfél tonna ezüsthöz jutnak hozzá. A szakemberek becslése szerint ezenkívül még évente öt-hat tonna színezüstöt nyelnek el a csatornák, a szennyvízemésztő gödrök. Egyik kutatóintézetünk olyan készüléket fejlesztett ki, amellyel „házilag” el lehet végezni az ezüstkinyerést, tehát elmaradhat a begyűjtés, a szállítás és a tárolás sokféle gondja, s a környezetszennyezés is csökkenhet. A készülék elektrolitikus módszerrel választja ki a fixálóoldatból az ezüstöt, akként, hogy a munkaidő végeztével a fürdőbe egy anó- dot és egy katódot süllyesztenek, amelyet áramkörbe kapcsolnak az éjszakai órákra. Reggelre a kátédon ezüst válik ki, a rögzítőoldat pedig mintegy „megfiatalodik”, így jóval tovább használható. E berendezést persze az ország több száz kisebb-ha- gyobb fotólaboratóriuma számára készítik. Ezért jó tudni, hogy az amatőr fotósok akként „termelhetik ki” az ezüstöt, hogy az előzőleg lú- gosított fixálófürdőhöz 10 százalékos nátriumszulfid oldatot öntenek. Ennek hatására dús fekete ezüstszulfid csapadék képződik, amely gyorsan leülepszik. Az üledékről a letisztult oldatot le kell szívni, majd melegíteni kell a visszamaradt víz eltávolítása érdekében. Végül szűrőpapíron lehet megszárítani az 50—60 százalék ezüstöt tartalmazó port. gokból meglehetősen összetett hangkép alakul ki, s ebben a „hang-birodalomban” csak körülbelül 20 órai gyakorlás után tud kiigazodni a világtalan személy. A kedvező terméseredmények elérése — a korszerű temvBsztésmódokkal és megfelelő biztonsággal — a legtöbb növénynél ma már szinte elképzelhetetlen öntözés nélkül. A szokásos öntözési megoldások azonban jelentős munkaigényűek, méghozzá nagyobbrészt az igen költséges és egyre nehezebben biztosítható kézimunkát kívánják meg. Ezért fontos minden olyan próbálkozás és megoldás, amivel az öntözés munkaigénye és ezzel a költsége csökkenthető, ugyanakkor a kiterjesztésének munkaerő-gátjai leküzdhetők. A szilárd bélelésű és a még nem egy helyen megtalálható egyszerű földnyitással kialakított burkolatlan ideiglenes öntözőcsatornáknál hasznosabbak lehetnének a már kipróbált hordozható hajlékony vízelzárók. Ezek ugyanis helyettesíthetnék a kevésbé megbízható és időről-időre ismételten kézimunkát kívánó hagyományos földgát-zárat. Még tovább csökkenthetnék a vízelzárás kézimunkaigényét a beépíthető és az időjárásnak megfelelően — beállítható óraszerkezettel, illetve távvezérléssel — működtethető vízelzárók. A csatornákból a víz másik, alacsonyabb szintű csatornába emeléséhez és a növényekhez vezetéséhez általában olyan szivornyát alkalmaznak, amelyet minden az újabb öntözés megkezdésekor fel kell tölteni vízzel. Ma már olyan szivornyák is ismertek amelyek köny- nyebben üzembe helyezhetők, mert kiegészítették tartalék víztartó résszel. A csatorna vízszintjének megemelésekor ezekben enélkül is megindul a vízáramlás, hogy fel kellene tölteni vízzel. A nővénysorok végén, a többnyire ugyancsak kézierővel kialakítható vízvezeA vakvezető szemüveg hajlékony kábellel csatlakozik a könnyű, zsebben elhelyezhető kisméretű erősítő és átalakító egységhez. tő barázda helyett előnyösebb lehet a sorközöknek megfelelő távolságokban kilyuggatott fóliatömlő vízvezetésre. Ez a magasabbren- dű vízvezető árokból a sorközökbe juttatja a nyílásain át a vizet. Még tökéletesebb és jobban szabályozható a vízmennyiség, ha nyitható- zárhaló csőcsonkokkal ellátott tömlőket ágaztatnak ki a csatornákból, vagy árkokból. Ezek a tömlők kétszázháromszáz méter hosszúak is lehetnek, és műanyagból készítve csekély a súlyuk. Az egyre nagyobb tért hódító esőztető öntözési módnál, mindenekelőtt az öntözőcsövek súlyának csökCsábítónak látszik a gondolat, hogy a városokat behálózó és az országokat átszövő kábelrengeteg helyett majdan a szabad atmoszférát használhatnánk átviteli csatornaként a telefonbeszélgetések lebonyolításához. A Siemens-cég kutatói bebizonyították, hogy igen nagy frekvenciájú lézesugár segítségével megvalósítható lesz az ilyen átviteli hálózatok kiépítése. Igaz, egyelőre csak úgy, hogy a lézersugaras adó- és vevőállomások „látják” egymást. A lézersugarak nagy előnye, hogy igen koncentrált nyalábban terjednek, így viszonylag keveset csillapodnak terjedés közben, és átviteli sávszélességük igen nagy. A kutatók a kísérleti lézerösszeköttetést két, egymástól kentésével, az egy személy által is könnyen áthelyezhető könnyű fém és műanyagcsövek általános használatával könnyíthető az öntözés munkája. Ezenkívül az olyan kapcsolószerkezetek lehetnek előnyösek, amelyekkel a csövek néhány kézmozdulattal, lehetőleg lehajlás nélkül gyorsain össze- és szétkapcsolhatók. A több csőtagból összekapcsolt, akár széles táblát is átérő teljes számyvezetékek áthelyezése is megoldható a csőtagok szétkapcsolása és a fárasztó egyenkénti áthelyezése nélkül. ha a csöveket kerekekre szerelik, amelyeken vontathatok. 5,4 kilométerre lévő állomás között valósították meg, ún. Cassegrain-teleszkóook segítségével. A teleszkóp az elől lévő, központosán felfüggesztett, 3,2 cm átmérőjű okulár tükörből és a mögötte 180 cm távolságra elhelyezett 35 ernes objektív tükörből áll. A kísérlethez széndioxid lézert alkalmaztak. A tapasztalat az volt, hogy mérsékelt eső, köd és hó esetén is még biztonságos információ-átvitel valósítható meg. Legkorábban két új távbeszélő-szolgáltatás esetében számíthat alkalmazásra a lézersugaras átvitel: az egyik a képtelefon, a másik a számítógép- és adatátviteli-közpon- tok közötti összeköttetés. Gyermeksírás ellen hanglemez Mi a teendő, ha a csecsemő sokat sír, s nehezen hagyja abba a sírást? A legtöbb szülő nagyon hálás lenne, ha tudná! Most a segítségükre siettek az egyik tokiói klinika orvosai. Magnószalagra rögzítették azokat a hangokat, amelyeket a csecsemő még magzatként az anyja méhében hall. Az anyai szív dobogása hallatán — átlagosan 41 másodperc elteltével — a csecsemők abbahagyták a sírást, és a legtöbb ,.kísérleti” csecsemő mély álomba merült. A japán Tosiba hanglemez- gyártó cég nagy példányszámban bocsátotta ki a gyermek- sírás elleni lemezeket. B. J. Biztonságosabb a fehér botnál Kábelrengeteg helyeit Üzenetátvitel—lézersugárral \
