Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

n SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. augusztus 9. A Jubileumi kiállítás divatbemutatóján láttuk A Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárá­nak új modelljéből mutatunk be néhányat, A kockás átmeneti kabát a térdet ta­karja, pelerines változatban is viselhető. A kabát dísze a vágott, gombbal lezárt zseb. A férfi sportkabát különlegessége a nagy gallér, az alapszínnel megegyező csí- kozású kihajtóka, amely felgombolva, sál­lal is viselhető. Enyhén loknis, előlgombos kockás alj. rátett, zsebimitációval. Az összeállítás „fő­szereplője” a derékmellényke, legomboli nagy gallérral. Űjból divat, s az is marad a kívül hordható, kényelmes halászblúz. Félhosszú, bővülő aljjal, magastalpú cipővel viselte a maneken. Lakás — Otthon — környezet Á szoba falai Ha benézünk egy üreis szo­bába, nagyobbnak érezzük a teret, mintha ugyanebbe már berendezett formában kuk­kantanánk. Milyenre festes­sük, mivel díszítsük szobánk falát? A fal festése előtt két dol­got" kell végiggondolnunk, két olyan dolgot, amely adott, amely nélkül nem tu­dunk a magunk számára kel­lemes hangulatot teremteni. Az egyik: milyen bútorokkal vesszük körül magunkat, a másik: milyen kívánalmaink vannak a lakással, a szobával szemben, azaz: milyen em­berek vagyunk. E kérdések közül a máso­dik a fontosabb, hiszen a bútorok, amelyek körülvesz­nek bennünket — hacsak nem máséi voltak, — már Íz­lésünket tükrözik. A bútorok formája, alakja „rákopírozódik” a falra, szí­nük, súlyosságuk, vagy köny- nyedségük már meghatároz­za a szoba hangulatát, a fal színétől függetlenül is. Hideg—meleg színek Általános tanács a falfes­tés színének kiválasztásakor, hogy az erősen napos szobát „hűvös, hideg” színűre, az északi fekvésűt „meleg” szí­nűre kell festeni. Ez a tanács jogos, csak éppen kihagyja az embert, a szoba lakóját a számításból. És azt a tényt, hogy a szobát a dolgozók, az iskolába, óvodába, napközi­be járó gyerekek az év nagy részében és a nap nagy ré­szében nem nappali fényhél, hanem villanynál látják. Az egyes ember más és másféle viszonyban áll a hő­mérséklettel. Van, aki télen is kiskabátban jár, mert nem fázik. Az ilyen ember számá­ra elviselhetetlen a rózsa­színű, vagy vöröses árnyala­tú helyiség, akármelyik ég­táj felé is nézzen. Az élet al­konyán az emberek fázósab- bakká válnak. Az idős embe­rek már igénylik a szoba hangulatában is a meleg szí­nű falakat. Hideg színek: világoskék, kékeslila, szürke, zöld és ezek kevert árnyalatai. Meleg színek: vörös, na­rancs, rózsaszín, vöröses- sárga és ezek árnyalatai. Ha azt szeretnénk elérni, hogy a helyiség tágasnak, le­vegősnek hasson, válasszunk „levegő-színeket”, azaz kékes árnyalatokat, világos, sok fe­hérrel kevert hideg színeket. A meghittséget, a zártságot a sötét, meleg tónusok hang­súlyozzák: barnás, vöröses­színek. Ezek a tónusok össze­szűkítik a teret, alkalmasak arra is, hogy egy túlságosan nagy, magas helyiségben szűkítő hatást képviseljenek. Ebben az esetben elképzel­hető egy falcsík sötétre fes­tése, vagy a mennyezet és az egyik fal sötét színe. Sötét bútorok megkívánják a világos színű hátteret; öreg barnára pácolt, vagy politúrozott bútor mögött legszebb a fehér... Világos bútorok ugyancsak elviselik a fehéret (egyálta­lán a fehér az a szín, amely minden bútorral, minden fe­lülettel harmonizál), de szép mögöttük a sötét festés is. Mindkét esetben ügyeljünk azonban arra, hogy soha ne a bútorral azonos színű le­gyen a faL A mintás fal esetében nagy elővigyázatossággal kell el­járnunk. Ha azt akarjuk, hogy lakásunk kellemes, egy­séges hangulatú legyen, a minták csak egy-egy felüle­ten szerepeljenek. Mintás a fal — egyszínű legyen a bú­torkárpitozás, a függöny. Mintás bútorkárpitozás ese­tén a fal legyen egyszínű. Apró minta, sűrűn ismét­lődve, kitágítja a teret, opti­kailag nagyítja a helyiséget; nagy minta a falon kicsinyí­ti a helyiséget A csíkozást ugyancsak fel­használhatjuk — éppúgy, mint az öltözködésben, a függőleges csíkos ruha kar­csúsít, a vízszintes csíkozás erősít. A fal csíkozása, víz­szintesen hosszítja a helyisé­get a függőleges csíkozás magasít. Vigyázzunk a csí­kokkal, nehogy rabruhában érezzük magunkat nagyon kontrasztos színösszeállítás — tehát nagyon ellentétes színhatás pl. fekete és fehér, fekete és sárga — jóvoltából. Az is elképzelhető, hogy a falnak csak egy oldala csí­kos. A csillogó, fémes, fényes felületek — tükör, üvegezés ugyancsak nagyobbítják a teret, míg a matt felületek szürkítenek. A tapétázásra ugyancsak a fentebb elmondottak érvé­nyesek. A bútorok elhelyezésével is más hangulatot tudunk létrehozni. Ha a tágasság hí­vei vagyunk, tegyük búto­rainkat a falmellé. A funk­cióiknak megfelelő elrende­zésben — pl. a konyhai átjá­rás közelébe az étkezőasztalt, a fürdőszoba ajtó közelébe az ágyat, az ablak mellé a dol­gozó-tanuló asztalt. Térelválasztók Ha meghitt sarkokat aka­runk létrehozni, hogy a csa­lád tagjait, vagy az egyes párhuzamosan végzett folya­matokat elkülöníthessük, — pl. tanulás, varrás, kisgyerek, beszélgetés, tévézés, — akkor a bútorok kerüljenek merő­legesen a falra, s így alkos­sanak kis zugokat. A falak meghosszabbításai a térelválasztók, amelyek egyik típusa csak optikailag választja ketté, osztja meg a teret — virágállvány, ková­csoltvas elválasztó — másika viszont valóban falmeghosz- szabbító, mert átlátszatlan, elfér rajta könyvespolc, le­hajtható írólap, vagy akár beleépített tévékészülék. Falaink óvnak, védenek. Ha ízlésünk, egyéniségünk tükrözői is, jó hangulatte­remtőkké is válhatnak. T. A. Nyári receptek Tökbélleves. Közepes nagy­ságú tök belsejét egy kis fej vöröshagymával tegyünk fel főni két liternyi vízben. 20 dkg. leveszöldséget tisztít­sunk meg, vágjuk apróra, és fedő alatt pároljuk kevés olajban. Amikor megfőtt a tökbél, szűrjük le a levét, öntsük a megpárolt zöldség­re, ízesítjük sóval, apróra vágott zöldpetrezselyemmel és főzzünk bele májgaluskát. Májgaluska: egy kis doboz májkonzervet, egy tojást, zsemlemorzsát, sót, törött­borsot, pici reszelt vöröshagy­mát, aprói-a vágott zöldpetre­zselymet (vagy majoránnát) összedolgozunk, majd vizes kézzel apró gombócokat for­málunk belőle. Töltött tök: A fiatal tököt lehámozzuk, jól megmossuk, mindkét végét levágjuk, be­lét kiszedjük, sós, ecetes víz­ben elfőzzük. Elkészítjük a tölteléket. Sült húst ledará­lunk, sóval, törött borssal, reszelt hagymával, apróra vagdalt keménytojást és pá­rolt rizst, összedolgozzuk. A főző vízből kiszedjük a tököt, lecsepegtetjük és a töltelék­kel megtöltjük, majd kizsíro­zott tűzálló tálban tejfellel leöntve pirosra sütjük. Zöldséges marhahússzelet. Sovány marhahúst vásáro­lunk, felszeleteljük, kiverjük, besózzuk, meghintjük kevés törött borssal, majd forró zsírban, vagy olajban hirte­len átsütjük. Ha az összes húst átsütöttük, a sült zsír­hoz kevés vizet öntünk, fel­forraljuk és szépen lerakjuk a hússzeleteket. A tetejére szórunk apróra vagdalt fe­hér- és sárgarépát, egy ka­rikára vágott új hagymát, ke­vés zöldborsót, egy karikára vágott zöldpaprikát, egy pa­radicsomot, beledobunk két babérlevelet, és fedő alatt az egészet puhára pároljuk. Ha kész, két deci tejfelben elke­verünk egy-két kávéskanál mustárt, egy kávéskanál cukrot, s ezt a keveréket rá­öntjük a húsra, dobunk bele három vékony szelet citro­mot. összeforraljuk. Ha szükséges, egy kis ecettel íze­síthetjük még. Metélt tész­tát, vagy makarónit adunk hozzá, de kitűnő zsemlegom­bóccal is. Frissítő ital. Egy adag va­níliafagylaltra öntünk egy üveg colát, hosszú nyelű ka­nállal felkeverjük, a tetejére teszünk két kávéskanál tej­színhabot, s úgy fogyasztjuk eL Hová menjünk kirándulni? Velence, Pákozd A Velencei-tó észak-keleti csúcsának közelében, domboldalon települt Velence község, kihasználva a természeti szépségek adta lehetőségeket. Az anya­község helye már a római időkben is lakott volt. Itt haladt át a hadiút Savaria, a mai Szombathely és Aquincum között. A község határában találtak is útjelző köveket. A „Velence” név eredetéről ma is megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint a régi halász kifeje­zésekből ered, mások szerint pedig a székesfehérvá­ri építkezéseken dolgozó olasz mesterek település­helye volt a község. Pákozd a Velencei-tó környékének egyik legne­vezetesebb községe. Ezen a környéken alakították ki a mintegy 420 hektáros rezervátumot, ahol kor­szerű kutatóállomáson tanulmányozzák a tó környé­kén fellelhető madárvilág titkait. A pákozdi nagy­szigetre rendszeres hajójárat közlekedik az agárdi strandról és a tó több más helyéről, hogy ennek a környéknek a szépségét is megismerhessék a kirán­dulók. Sokan meglátogatják az Angelika-forrást, a különleges alakú Oroszlán-sziklát. Sok, időszámítás előtti, régészeti leletet tártak itt fel a szakemberek az utóbbi időben. Feltárták többek között a hajdani Pákozdvár néven ismert hatalmas földvárat. Történelmünknek is jelentős eseménye fűződik a község nevéhez. 1848. szeptember 29-én itt vívták a honvédseregek ; győztes csatájukat Jellasics hadai ellen. Erre a történelmi eseményre emlékezve a kö­zeli Mészeg-hegyen 1951-ben hatalmas kőobeliszket állítottak, amelyet a Velencei-tó környékéről min­denhonnan látni lehet. Ennek az emlékműnek a ta­lapzatáról felejthetetlenül szép kilátás nyílik a tóra. Velence közelében kemping is van, akik tehát gépkocsival utaznak, vagy több időt szánnak a tó környékén tölteni, ott letelepedhetnek. Bevásárló táska Műrafiából 26 centiméter hosz- szú láncszemsort készítünk, er­re két láncszem és egy egyrá- hajtásos pálca váltakozásával kockákat horgolunk. Egy koc­kasor után kövektezik a min­ta: A fordulás után egy kétrá­hajtásos pálca, utána 2 lánc­szem, 2 ráhajtás, leöltünk a következő pálca elé, két rá- hajtáson áthúzzuk a hurkot, a többi marad a tűn; 1 ráhajtás, leöltünk a pálcába, két ráhaj- táson áthúzzuk a hurkot, a töb­bi marad a tűn; 1 ráhajtás, leöltünk a pálca mögé és há­romszor két ráhajtáson áthúz­zuk a hurkot. Ezzel a három­lábú pálcát be is fejeztük. 2 láncszem és ismét egy három­lábú pálca következik. 32 centiméter hosszúságú tég­lalapot horgolunk, ezt a kez­déshez hasonlóan egy kocka­sorral fejezzük be, 2—3 rö­vidpálca sorral körülhorgoljuk, utána pontosan összehajtjuk, két oldalán összehorgoljuk. A táska felső szélére még 3 sor rövidpálca kerül úgy, hogy előbb a két fülnek megfelelő hosszú láncszemsort iktatunk be, s a rövidpálca sorokkal ezt is szélesítjük. Hogyan töltse el gyerme­künk minél ésszerűbben és hasznosabban a nyári szün­időt? Számos jótanáccsal szolgál­hatnánk. Ám minden gye­rekre érvényes recept nincs. Elsősorban az életkort, a környezetet és a tanuló egyéniséget kell tekintetbe vennünk a vakációs tervké­szítéskor, mert valamiféle elképzelés minden családban születik. Alapvető elvként kimond­hatjuk, hogy sem az agyon­szervezett, a gyerek minden idejét betáblázó, sem a cse­meténket teljesen szabadjá­ra hagyó vakáció nem jó. Az előbbi azért nem, mert a szünidő elsősorban az ak­tív pihenést, a kikapcsoló­dást szolgálja. A gyerek tartózkodjék sokat a szabad levegőn, mozogjon kedvére, sportoljon, hogy ősszel tes­tiekben és szellemiekben pi­henten, megerősödve tér­hessen vissza az iskolába. Ha viszont kötöttségek nél­kül, szabadjára hagyjuk a gyereket, a hirtelen megnö­vekedett szabad idejével nem tud mit kezdeni. Az unalom pedig nem egyszer viszi bele olyan kalandokba, amelyeknek súlyos követ­kezménye lehet: akár a fe­lesleges hősködés során szer­zett testi sérülés, akár olyan szórakozás, amely esetleg a rendőrségen ér véget. A tervezésnél vegyük fi­gyelembe, hogy a vakáció-; ban a gyerek megszokott életformájából csak a rend­szeres napi tanulás iktatódott ki. Egyébként a családon belüli teendőit ugyanúgy vé­gezze el, sőt nagyobb szere­pet vállalhat a szünidőben. Az ellenőrzés sem változhat. Most is tudjunk róla, hogy hova megy, kivel és a ha­zatérés időpontját is szab­juk meg. Lássuk el korának és érdeklődésének megfelelő olvasnivalóval. Nagy kérdés, vajon tanul­jon-e a gyerek a szünidő­ben? Azokból a tantárgyak­ból, amelyekből gyengén áll, nem árt, ha néha előveszi a tankönyvet. Hisz olyan so­kat felejtenek a nyáron a gyerekek, hogy vita folyik a vakáció ésszerűbb felosztá­sáról is. Nos, vegye elő a könyveket, de ne ezt az uta­sítást adjuk: ülj le és ta­nulj! Inkább együtt vegyük elő és idézzük fel a fonto­sabb anyagrészeket. Akár dolgozni megy a gyerek, akár hosszabb időt tölt rokonoknál, vagy külön­böző táborokban, ahhoz ra­gaszkodjunk, hogy a sza­badságidőnk alatt velünk együtt legyen. Akár otthon, akár valamilyen nyaralóhe­lyen töltjük el a rendelke­zésünkre álló két-három he­tet. Gyerek nélkül talán eredményesebb a kikapcso­lódás, kellemesebb az üdü­lés, de arra gondoljunk, hogy a közösen átélt kelle­mes napok, az együtt meg­élt élmények ismét szorosra fűzik a családtagok között az év közi rohanásban nem egyszer meglazult kapcsola­tokat, melegséget adnak a családi együttlétnek. Ilyenkor ismerjük meg újra gyerme­keinket, csodálkozunk rá­juk, hogy mennyire mások, mint korábban hittük. Üj szokásokat vettek fel, új te­rület iránt fejlődött ki ben­nük érdeklődés, némely tu­lajdonságuk felerősödött. A gyerek állandóan változik, s ilyen hosszabb kötetlen együttlét során döbbenünk rá erre. Ilyenkor beszélhet­jük meg nyugodtan a prob­lémáinkat, most van alkal­ma a gyereknek is, hogy el­mondhassa, amit már olyan régóta szeretne, de mi siető­sen mindig félbeszakítottuk őt, vagy úgy tettünk, mint­ha figyelnénk rá, de máshol jártak a gondolataink. A nyaralás együtt eltöltött idő­szaka jó alkalom arra, hogy helyreálljon ismét a gye­rek és szülő közötti bizalom és harmónia. Ilyenkor derül­het fény arra is, hogy miért engedetlen, vadóc gyerme­künk. Mi rejlik magábazár- kózottsága mögött, miért ideges, agresszív. A bizalom, a nyugodt légkör sok min­denre ráirányítja szemünket és megoldással kecsegtet. Kár lenne elszalasztani a családi harmónia helyreállításának ezt a kedvező alkalmát. Átányi Horváth László ő j i Vakáció és családi együttlét A bútorok elhelyezése

Next

/
Thumbnails
Contents