Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

1975. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kiáliítqsnézőben II KISZÖV bemutató termeiben Alkalmi — középen égszínkék menyasszonyi — ruhák a szolnoki minőségi szabóktól Hatvankét egység, ipari, háziipari és építőipari szö­vetkezet szerepel — négy- száznegyven négyzetméteren — a megyei kiállításon. i — Sok jó elfér együtt! — mondja Ipolyszegi Mihály, a megyei KISZÖV elnökhelyet­tese, a szövetkezetiek kiállí­tásának gazdája. A tizenhat- ezer ipari, háziipari, építő­ipari szövetkezetben dolgo­zó Szolnok megyei ember munkájából a rangos, színes bemutatón háromszáz ter­mék és kétszáz fotó ad íze­lítőt, mutatja fejlődésüket, míg a szolgáltató tevékeny­ségükről diafilmek adnak számot. Az elnökhelyettes növékvő exportkötelezettségeikről, a közvetlen lakossági szolgál­tatásokról beszélt: — Ruhát, cipőt, bőrtáskát egyre többet kémek tőlünk külföldre is. Egy példát em­lítek, már megkötöttük az ADIDAS francia céggel azt a szerződést, mely szerint százötvenezer sporttáskát gyártunk neki jövőre. A köz­vetlen lakossági szolgáltatá­saink a 8 forintos hajvágás- tól a 400 ezer forintos csa­ládi ház építéséig terjed. Közben aztán ezerféle tevé­kenység, 1,7 milliárd forin­tos évi termelési tervvel. Kecskés László, a szolno­ki Minőségi Szabók Ruházati Szövetkezetének elnöke, a bemutatott alkalmi ruhákról beszélt. Lakossági igényt elé­gítenek ki ezzel. Évenként 15 ezer megrendelőjük van, s mindezt százhúsz szakmun­kás napi munkája elégíti ki. A törökszentmiklósi Házi­ipari Szövetkezet gyermek­ruháit nagyon kedvelik a Szovjetunióban. A modellek tanúsága szerint érthető: csi­nosak, tartósak és moder­nek. A közkedvelt krepp ágyneműjük belföldi igények szerint készül. A szolnoki Háziipari Szö­vetkezet fő terméke a bébi- és leánykaruha, de nagyon kelendő saját tervezésű és készítésű hímzett blúzaik. A vert és horgolt csipkéik az ügyes újszászi és szolnoki asszonyok kezét dicséri. A szolnoki Textil- és Bőr- feldolgozó Szövetkezet kon- fekciós ruhái belföldön és külföldön is találnak piacot A bemutatón is látható szí­nes iskolatáskái nyolc—tíz­féle formában már most kap­hatók az üzletekben. A mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet termékeinek 90 százaléka tőkés exportra ké­szül. Felső- és sportruhái di­vatosak, kedveltek. A Lehel Ruhaipari Szövetkezet egyen­ruhákra „specializálta” ma­gát, a posta, a vasút, a köz­lekedés dolgozóinak egyen­ruháit gyártják, s mutatják itt be. A Kunsági Bőr- és Tex­tilruházati Szövetkezet Kis­újszálláson van. Aranypla­kettel jutalmazták szűrterí­tő j ükét. Szépek a gyermek­ruhái, ők is sok terméket küldenek a Szovjetunióba. A törökszentmiklósi Ruhaipari Szövetkezet műszaki vezető­je, Társi Gyula kalauzol vit­rinjük előtt, ök az orkán-, tájfun, osaka, laminált anya­gú termékeikkel büszkélked­hetnek. A Szolnok és Kör­nyéke Bőripari Szövetkezet edző- és ortopédcípőit és az export táskák változatait mu­tatja be, míg a legnagyobb ruhaipari szövetkezet, a szol­noki Vörös Csillag képvise­lői kunszentmártoni telep­helyükkel dicsekedtek, az or­szág legmodernebb szabó- és varrógépeivel évenként mint­egy 102 ezer férfinadrágot készítenek. A karcagi Cipőipari Szö­vetkezet méltán büszke férfi félcipőire. A szép kidolgozá­sú, munkaigényes lábbelik tetszetősek és tartósak. Éven­te húszezer fatalpú papu­csot is készítenek, ebből saj­nos legkevesebbet a Szolnok megyei kereskedelmi válla­lat rendelt. Kár. Nem teljes a sor, hisz hat­vankét egység gazdag kiál­lítását láthatjuk a KISZÖV bemutatótermében. Ami vi­szont mindannyiukra vonat­kozik: méltó képe 16 ezer szövetkezeti dolgozó köz­hasznú tevékenységének. Áz SZMT újítási bemutatóján A mindig jobbra, többre törekvő embert példázzák a megyei jubileumi kiállítás területén rendezett újítási bemutató tablói, gépei, szer­kezeti, makettjei. A szakszervezetek megyei tanácsa összeállításában a megyénk nagyobb vállalatai­nál folyó újítási tevékeny­séggel, annak eredményeivel ismerkedhet meg a látogató. A vállalatok, üzemek mű­szaki fejlesztési, újítási mun­kája rendkívül nagy jelentő­ségű. Minden területen meg­találhatók azok az alkotó emberek — szakmunkások, műszakiak — akik munkája eredményeképpen a terme­lés folyamatai korszerűbbé, eredményesebbé válnak. Az SZMT újítási kiállítá­sán tizenkilenc vállalat, gyáregység, intézmény büsz­keségei láthatók, képen, ma­ketten, s ahol erre mód volt — közvetlenül a tárgy be­mutatásával. A grafikonos és számso­rokkal teleírt tablók arról tanúskodnak, hogy megyénk­ben is van újítási kedv, egy­re többen hasznosítják el­képzeléseiket, ötleteiket üze­mük, mindannyiunk hasz­nára. T. Sz. E. A jászberényi Hűtőgépgyár nagy sebességű digitális adattárolója. Főleg a fejlesztő- kutató munkát segíti, különösen a gyorsan lejátszódó jelenségek vizsgálatánál alkal­mazható, de felhasználható számos, hagyományos mérési módszerekkel megoldhatat­lan feladat elvégzésére is. Dj típusú növényvédő gépeket állítanak munkába Az idei rendkívüli idő­járás a mezőgazdasági ter­melőknek nemcsak az állan­dó esőzések miatt adta fel a leckét; legalább ekkora gondot okoztak a párás, szin­te trópusias időjárásban je­lentkező növényi fertőzé­sek, betegségek, amelyeknek „orvoslására” szinte szünet nélkül működtetni kellett a növényvédő gépeket, beren­dezéseket. A tapasztalatok alapján ké­szítették el a MÉM-ben a növényvédelem középtávú fejlesztési koncepcióját, amely egyebek között elő­irányozza a felszerelések és az eszközök, valamint a vé­dekezésben egyre inkább al­kalmazott repülőgépek és he­likopterek számának növelé­sét. 1980-ig mintegy 10—12 ezer újabb növényvédő gé­pet kell munkába állítani ahhoz, hogy megvédhessék a termést a kórokozóktól és a különféle betegségektől. Kö­zöttük lesz már a budapesti Mezőgazdasági Gépgyár ön­járó növényvédő gépe is, en­nek kísérletei sikerrel biz­tatnak. A MÉM szakemberei sze­rint az eddig létrehozott hat mezőgazdasági repülőgép-bá­zis alkalmas arra, hogy bő­vítsék a repülőgép-szolgála­tot. 1980-ban mintegy 100— 120 merevszámyú repülő­gép és 5Ö—60 helikopter se­gíti majd a mezőgazdászo­kat a védekezésben. Arra számítanak, hogy növekszik majd a repülőgépeket igény­bevevő gazdaságok száma is. Idén mintegy 380 üzem él e szolgáltatás előnyeivel, szá­muk 1980-ra előreláthatóan megkétszereződik. A BARÁTSÁG KÖVETEI T egnap megérkeztek a I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál vendégei. Nyolcszáznyolcvanan — távoli és szomszédos népektől, Moszkvából, Lenin- grádból hozták a barátság üzenetét. A fesztivál része annak a folyamatos eseménysorozatnak, amely a szovjet és a magyar fiatalok kapcsolatát mind szorosabbá fűzi, s mely hagyomá­nyokban oly gazdag, hogy aligha tudná bárki akárcsak a leg­jelentősebb mozzanatokat is felsorolni. Ha a közvetlen előzményeket vesszük sorra, akkor emlí- fenünk kell a barátsági táborokat. Ifjúmunkások, paraszt­fiatalok, diákok őrzik emlékezetükben a tábori élményeket. < Szólnunk kell nagy beruházásainkon dolgozó ifjú szovjet szakemberekről, avagy a Bajkál—Amur vasútvonal építésére utazott magyar fiatalokról, a Szovjetunióban tanuló egyete­mistáinkról és a Komszomol—KISZ együttműködési prog­ramjáról. S ezek csak a legutóbbi esztendők kiragadott példái, y Az alkalom, az időpont megválasztása ennél többet kínál, de • úgy is mondhatjuk: — így pontosabb — ennél többre kötelez. Felszabadulásunk és a hitleri fasizmus felett aratott győze­lem harmincadik évfordulójának évében, a három évtized történései adják valamennyi beszélgetéshez, ünnepi műsorhoz a hátteret. A felszabadulás, az újjáépítés, az a közösen vívott harc, amelyet a két testvéri ország pártja, kormányai folytat­tak és folytatnak a szocialista országokkal együttesen, a világ békéjéért, Európa biztonságáért. ^ A fesztivál politikai tanácskozásán, a keszthelyi konfe- ' rencián arról is szó esik majd, hogy a világpolitika nagy ese­ményeiben, az antiimperialista harcban, a szocialista társada­lom építésében milyen szerepet tölt be az ifjúság. A helsinki biztonsági értekezlet, a záródokumentum aláírásához közeli időpontban különösen jó érzéssel emlékezhetünk arra, hogy ennek a tanácskozásnak a sikeréért a fiatalok is tettek egyet s mást, éppen a szocialista országok ifjúsági szervezeteinek kezdeményezésére. Jó érzéssel állapíthatjuk meg a szovjet és magyar politikai küldöttség tagjai, hogy országaink fiataljai­nak akciói nem múltak el nyomtalanul. És megállapíthatják azt is, hogy a szocialista társadalom felépítéséből méltókép­pen veszi ki részét az ifjú nemzedék. :\ A fesztivál persze, nemcsak politikai tanácskozások­ból, nagygyűlésekből áll. Mindkét delegáció készült arra is, hogy ízelítőt adjon népe művészetéből, kul­túrájából. Számos műsor, gálaest szórakoztatja az érdeklődő­ket. A vendéglátók mindenütt bemutatják szűkebb pátriájuk gazdasági eredményeit, sor kerül a mozgalmi tapasztalatok cseréjére is. S ami legalább ennyire fontos: a fesztivál idején a magyar és szovjet fiatalok ezrei között szövődik barátság. A küldöttekkel, akiktől élőszóban lehet kérdezni, akikkel gyorsabb az ismerkedés, és az otthonmaradottakkal, a szovjet fiatalok sokaságával, akiknek a fesztivál alkalmából Magyar- országról levelet, képeslapot küldenek. Hogy a barátság még élőbb, közvetlenebb legyen. t ,.i t ; ■ Próbatétel előtt az Ifjú Gárda Elmélyedt arcok az oktatáson Távol a világ zajától, a tiszaligeti KISZ-táborban négy hatalmas sátor terpesz­kedik a labdarúgó pálya mellett. Az egyikben gráná­tokat, puskákat, gázálarco­kat és néhány furcsa mű­szert látok, a másik kettő­ben ágyakat. A negyedikben asztalok, székek, magnó, hangszóró, vetítővászon és vetítők. A fülledt levegőjű sátorban kék egyenruhás fiatalok figyelik a diafilmet és jegyzetelnek. Kérdés röp­pen: — Milyen hatása van az atombombának? Csak nem valami katonai táborba tévedtem? De nem: lányok is ülnek bent. Aztán feltűnik a zubbonyok ujján levő fehér-piros embléma. Rajta I. G. jelzés. Ifjú Gár­da. Ez tehát a szolnoki ifjúgárdisták „edzőtábora”. — Polgári védelmi foglal­kozást tartunk — mondja Nagy Károly, a Szolnok me­gyei Állattenyésztési Állo­más vegyészmérnöke, szak­előadó. — Foglaljon helyet Egy óra hosszat tart a ve­títés, miközben közösen meg­beszélik a látottakat — Így megy ez este ha­tig — mondják a tízperces szünetben a gárdisták. — Csak a téma változik. Utá­na még egy órát alakizunk. — Es délelőtt? — Reggel hatkor kelünk, aztán délig rajonként „ed- zünk”. Vagyis gránátot dobálnak, úsznak, lőnek, futnak. A délután a tanulásé. — Fárasztó lehet ez a fe­szített program — jegyzem meg. — Nyerni akarunk. Nem akármilyen verseny megnyerésére készülnek. Augusztus közepén Szolno­kon lesz az országos ifjúgár­da szemle. A megyét ők képviselik. Nem véletlenül: ők a legjobbak a megye gár­distái között. A „tartalékok­kal” együtt harmincán ké­szülődnek a nagy sereg­szemlére. Közülük tizenket- ten lányok. — Megállják a helyüket — mondja róluk Bokodi László, a szakasz parancs­noka. — A legkiválóbbak vannak itt. A felkészüléshez segítséget kapnak a néphadseregtől, az MHSZ-től, a rendőrségtől és a munkásőrségtől. De tá­mogatja őket a Vöröskereszt, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem és a Nagyal­földi Kőolaj és Földgázter­melő Vállalat. A kőolajosok segítségével irigylésre méltó felkészülési tervet dolgoztak ki. A parancsnok ehhez már csak ennyit tesz hozzá: , — AZ idén kapott felsze­relést és támogatást össze sem lehet hasonlítani a ta­valyival. Móst már csak raj­tunk múlik... Befejezetlen mondatára el­mosolyodnak a fiatalok. Tud­ják ők is. De azt is, hogy nem lesz könnyű a verseny. Rajtuk kívül még 18 megye egy-egy és a főváros három Ifjú Gárda szakasza áll so­rompóba. Constantin Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents