Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-07 / 184. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXVL évL 184, sz. 1975. augusztus 7. csütörtök €3S89slsiSSZ€3Da nélkül K özérdeklődésünk az utóbbi években — akarva-aka- ratlanul — kiszélesedett. Ma már aligha akad felnőtt, dolgozó ember az országban, aki ne tudna egyet-mást a határokon túli gazdasági fejleményekről, a tőkés országokban és a világpiacon érvényesülő inflációról, az árrobbanásról, a nyersanyagok és ipari késztermékek megváltozott árarányairól, azokról a gondokról és nehézségekről, amelyeket a világméretekben érvényesülő gazdasági jelenségek* tendenciák okoztak, váltottak ki. Mindezekről ma már ßokan tudnak, de úgy tűnik, hogy nem eleget Amikor a világpiaci árrobbanás kibontakozott, gazdaság- politikánk azt az álláspontot képviselte — se tekintetben azóta sem változott —, hogy minden lehetőséges módon és eszközzel óvni, védelmezni kell a magyar gazdaságot a káros hatásoktól. A védelem fő eszköze a költségvetésből folyósított importártámogatás, amelynek összege rövid néhány esztendő alatt — szinte hihetetlen — huszonnyolcszorosára! emelkedett. Bár az idei év kezdetéh részleges termelői árrendezés történt, a költségvetés 1975-re majd 20 százalékkal volt kénytelen növelni a támogatás összegét, amelynek előirányzata — koránt sem biztos, hogy elegendő — most már 33 milliárd forint. Ez a hatalmas összeg arról tanúskodik, hogy a januári részleges termelő árrendezés csak egyes árarányváltozásokat érvényesített az importanyag- és az energiafelhasználás a népgazdaságnak változatlanul többe kerül, mint ahogy azt a felhasználók, a vállalatok és a fogyasztók érzékelik. Ha nincs baj realitás-érzékünkkel, ha nem akarjuk eltompítani azt, kell, hogy foglalkoztasson bennünket a kérdés: meddig és miből finanszírozhatja a költségvetés a hazai árak védelmét? Ennek a funkciónak és eredményének — az árszínvonal stabilitásának — óriási a társadalmi, gazdasági jelentősége, bár hátrányai is jócskán vannak. A meddig? — kérdésnek az az alapja, hogy a belső árak védelmezése évről-év- re nagyobb összeget emészt fel — ebben az évben várhatóan a költségvetés összkiadásainak legalább 10 százalékát — s a józan gondolkodás azt sugallja, ennek is van határa, amelyet már nem lehet átlépni. Erre a következtetésre jutunk akkor is, ha a miből? ösz- szefüggését vizsgáljuk. A közvélemény a költségvetést, amolyan „harmadik személynek” tekinti, amelynek az a dolga, hogy előteremtse a pénzt a szükséges kiadásokra, a beruházásokra, a társadalombiztosításra, az oktatásra s ha kell, a belső árrendszer védelmére. A miből? és honnan? gondjának megoldását a társadalom nem firtatja, azt a költségvetés, a pénzügyminiszter gondjának, feladatának véli. költségvetés azonban nem „harmadik személy”, avagy olyan valami, amely független a gazdaságtól, a társadalomtól. Bevételei tőlünk származnak, a vállalatok, szövetkezetek és az állampolgárok adó- és illeték- befizetéseiből; a költségvetés minden kiadását a gazdaság, a dolgozó, az értékalkotó .társadalom finanszírozza. Ha a költségvetés, a gazdaság és a társadalom valamilyen célra a tervezettnél, a lehetségesnél többet áldoz, annak fedezetét másmilyen társadalmi-gazdasági céljaink, kiadásaink szűkítésével, avagy a közös kasszába való befizetéseink növelésével lehet megteremteni. Tehát nemcsak a meddig? hanem a miből? kérdésben is mindannyian — a vállalatok & a szövetkezetek, az állampolgárok pedig termelő és fogyasztói mivoltukban egyaránt — érdekeltek vagyunk. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a világpiaci árváltozások anyagi-pénzügyi terheit tulajdonképpen eddig sem az államkassza, hanem gazdasá- gunk-társadalmunk egésze viselte — amelynek a kasszát rendszeresen meg kell töltenie, hogy amikor szükséges, kivehessen belőle — s nincs olyan csodaszer, pénzügyi megoldás, amely ez alól bennünket mentesíthetne. G. L MA: Tányérsapka, nyakkendő Közlekedési úttörők a Tiszaligetben 3. oldal A kilencedik szovjet ötéves terv befejező éve Az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, az életszínvonal alakulása a Szovjetunióban 4. oldal Jászsági krónika Képek, információk a Jászság községeiből 5. oldal Bóvli! a szokifiüÉásképzés hálózata összesen mintegy 400 millió forint értékű beruházással bővítik idén a szakmunkás- képzés hálózatát. Ez a jelentős fejlesztés is elősegíti hogy mind több fiatal szerezzen szakképzettséget. Az 1974—75-ös tanévben 267 szakmunkásképző iskolában az I—III. évfolyamon 175 ezer fiatal tanult. Idén 7 új iskolát adnak át összesen 130 tanteremmel bővült a szakmunkásképző hálózat. Hat iskola a most iparosodó vidéki városokban: Szekszárdon, Berettyóújfalun, Móron, Tö- rökszentmiklóson, Sárospatakon, valamint Fonyódon épül. A főváros legfiatalabb lakótelepén, Üjpalotán 24 tantermes nyomda- és textilipari iskolát nyitnak meg. Az 1975/76-os tanévben a tervek szerint 61 300 szakmunkástanuló kezdi meg tanulmányait az iskolákban. A teljes tanulólétszám mintegy 169 000 lesz. Ez némi csökkenést jelent az előző évihez képest Kiállításnézőben fi járási és városi pártbizottságok első titkáraival A járási, városi pártbizottságok első titkárai és titkárai a IIckl Állami Gazdaság és az AGROKER köz ös kiállító termében. A kis kerti traktornak tegnap is nagy sikere volt. Tegnap az MSZMP Szolnok megyei járási-városi pártbizottságainak első titkárai és titkárai látogattak a megyei jubileumi ipari- és élelmiszergazdasági kiállításra. A házigazda szerepét ezúttal Bálint Ferenc, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, a kiállítás operatív bizottságának titkára vállalta. Röviden tájékoztatta vendégeit a bemutató előkészítéséről, céljáról, majd köszönetét mondott a kommunista vezetőknek a kiállítás előkészítéséhez, rendezéséhez nyújtott segítségükért. A tájékoztató után a kiállítás megtekintésére invitálta a járási- városi pártbizottságok első titkárait, titkárait. Már az első percekben kiderült, hogy az ő látogatásuk rendhagyó. Nem egyszer egy- egy párttitkár mutatta be városa üzemeinek termékeit. Mindig és mindenhol szót ejtve a termelőkről, a szövetkezet, a vállalat, az egység otthon maradt névtelen szereplőiről. Ismerősként köszöntöttek mindenfelé a vendégek közül valakit a kiállító szakemberek, s mindenhol elsőként az eltelt hat nap sikereiről számoltak be. Dr. Kasuba Jánost, a karcagi városi pártbizottság titkárát kérdeztem a séta végén a látottakról: — Karcagi „lokálpatrióta” szemmel, nagyon büszke vagyok városunk három' egységének, a Szerszámipari Művek karcagi gyáregységének, a berekfürdői Üveggyár és a Híradótechnikai Vállalat bemutatkozására, s a Karcagi Állami Gazdaság itt is lemérhető fejlődésére. (Folytatás a 3. oldalon.) A nap híreiből Üdülés szakszervezeti Maiéval Ülést tartott az SZMI elnöksége Aczél György látogatása Pest megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán Pest megyébe látogatott. Ütjára elkísérte dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke, dr. Bíró Ferenc, a megyei párbizottság titkára és dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. A vendégek első útja Érdre vezetett, ahol megtekintették a Dagály utcai sorházépítkezést, majd a nagyközség korszerű művelődési házát keresték fel. A következő állomás a Biatorbágyon levő Ságvári Endre vasútépítő ifjúsági tábor volt, ahol Tóth János, a MÁV budapesti Igazgatóságának vezetője, Árpási Zoltán, a ‘Pest megyei KISZ-bizottság első titkára és Szabó Ferenc, a tábor parancsnoka fogadta a vendégeket, a fiatalok munkájáról, a tábor életéről Pék István, a MÁV budapesti Igazgatósága építési főnökségének igazgatója adott tájékoztatást A vendégek táborgyűlésen találkoztak a fiatalokkal, majd Aczél György válaszol! a feltett kérdésekre. Kenyérgyárak Csehszlovákiának Az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat — c Komplex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül — Csehszlovákiába szállít korszerű kenyérgyárakat. Az üzemek tervezését és kivitelezését teljes egészében a magyar szakemberek vállalták. A SZÖVTERV szakembereinek tervei alapján kerül sor a kivitelezésre. A technológiai berendezéseket az ÉLGÉP szállítja, és ugyanez a gyár a helyszínen szereli fel a sütőipari gépeket. Jelenleg már két kenyérgyár dolgozik Csehszlovákiában, az egyiket Sturovón, a másikat pedig Léván adták át. Az üzemek jó minőségű kenyeret és pékárut adnak a környék lakosságának. A kedvező tapasztalatok alapján az ÉLGÉP újabb üzemeket szállít a baráti országba, máris dolgoznak a dunaszer- dahelyi építkezésen és a szerelésen. Ezt az üzemet az év végéig átadják. Az ÉLGÉP. exportirodája újabb csehszlovákiai beruházások megvalósításáról is tárgyal. Kolostorból zenepedagógiai intézet A Kecskemét történelmi városközpontjában levő XVI—XVII. századi kolostor a jövőben a zenepedagógiai képzés szolgálatában áll. A patinás műemlék-épületben kapott helyet a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet. Átalakítását — eredetiségének hangsúlyozásával — 1973 végén kezdték meg, műszakilag a napokban adták át, avatására pedig szeptemberben kerül majd sor. Kiállítás Nyíregyházán Hatévi szünet után az idén ismét megrendezik Nyíregyházán Szabolcs-Szatmár megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek termékbemutatóját. A szeptember 15-én nyíló jubileumi kiállítás célja, a megye három évtizedes fejlődésének szemléltetése, s az észak-tiszántúli ipar és mezőgazdaság legkorszerűbb termékeinek ismertetése. A korábbi évekkel ellentétben ez évben már a sóstói idegenforgalmi központban épülő új kiállítási csarnok ad otthont a csaknem SO vállalat és gazdaság termékbemutatójának. Egy mondatban — Keszthelyen, az Agrár- tudományi Egyetemen szerdán ünnepélyesen megnyitották a 10. Georgikon nyári egyetemet, amelyen 9 ország csaknem 200 érdeklődője vesz részt. — Megalapításának het- venötödik évfordulóját ünnepli az idén a szentgotthárdi selyemgyár, amelynek dolgozói elhatározták, hogy a jubileum tiszteletére üzemtörténeti kiállítást rendeznek, s megkezdték az ezzel kapcsolatos tárgyak, emlékek, termékek, üzemtörténeti dokumentumok gyűjtését. — Jamaica nemzeti ünnepe alkalmából Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Michael Manley jamaicai miniszterelnököt. Jogsegélyszolgálat és üdülés, ez a két téma szerepelt az SZMT elnökségének tegnapi ülésén. Január elsején a megyében két munkahelyen, a Tisza Cipőgyárban és a TVM szolnoki gyárában szervezték meg a jogsegélyszolgálatot. E két vállalat szakszervezeti tanácsának jelentése alapján értékelte az SZMT elnöksége az új „jogintézményt”. Az ingyenes jogi tanácsadás és ügyintézés színvonalával népszerűségével, hasznosságával foglalkozó sokoldalú elemzésre lapunk hasábjain még visszatérünk. A jogsegélyszolgálat után arról kapott tájékoztatást az SZMT elnöksége, hogy hány ezren tölthették szabadságukat szakszervezeti üdülőkben, hány nagy család és gyermekét egyedül nevelő szülő kapott, vagy kap beutalót az idén. A Szolnok megyei szak- szervezeti tagok 5.91 százalékának (7 ezer 299) és 1125 gyermeknek jutott beutaló az az idén (összesen hatvanhatommal több mint tavaly). Az Idén 58 százalékkal több nagycsaládos és hetvenhét gyermekét egyedül nevelő szülő tölthette szabadságát szakszervezeti üdülőben. Az SZMT reprezentatív felmérést • végzett a munkahelyi üdültetésről. A felmérésben szereplő száznyolcvan vállalat 1900 felnőtt dolgozójának és 1070 gyermeknek biztosította, hogy vállalati üdülőben töltse el a vakációját, s mindehhez 600 ezer forint anyagi támogatást adott. A százalékokból, adatokból kiderül, és ez a lényeg, hogy több mint tízezer Szolnok megyei pihenhet kellemes környezetben, nem ezrekért, csupán néhány száz forintért. A teljesség kedvéért azonban meg kell jegyezni — a tájékoztatóban erről is szó esett — hogy a beutalók elosztása nem volt zökkenőmentes. Az elnökség elfogadta azokat a javaslatokat amelyek a gyors és pontoskbb tájékoztatás, a szervezettebb, tervszerűbb üdültetés érdekében elhangzottak.
