Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-07 / 184. szám

i I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. augusztus 1. . Uj szakasz kezdődött a feszültség enyhülésében Szovjet vezető testületek az európai biztonsági értekezietrői A Szovjetunió vezető tes­tületéi értékelték az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit és arról közleményt adtak ki: „Az SZKP Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa, miután mevizsgálta az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eredrné- ményeit, megállapította, hogy a 33 európai ország az Egye­sült Államok és Kanada ve­zető személyiségeinek a tör­ténelemben példa nélkül ál­ló találkozója nagy nemzet­közi jelentőségű esemény volt. E találkozóval új sza­kasz kezdődött a feszültség enyhülésében, fontos lépés történt a különböző társadal­mi rendszerű államok közöt­ti békés egymás mellett élés elveinek érvényesítése és az egyenrangú együttműködés fejlesztéséntek útján. A konferencia munkájá­nak sikeres befejezése meg­feszített, nagy munkának az eredménye, amelynek során nem csekély nehézségeket kellett leküzdeni. Az érte­kezlet eredményei összegezik azokat a megállapodásokat, amelyeket az összes részve­vők véleményének és érde­keinek figyelembevételével, közös egyetértéssel sikerült elérni. Ézek a megállapodá­sok nem szüntetik meg az ideológiai és a társadalmi rendszerbeli különbségeket, megfelelnek kontinensünk valamennyi népe érdekeinek. Nincsenek győztesek és le­győzőitek, nyertesek és vesz­tesek. A konferencia a józan ész diadala, nyereség mind­azoknak, akiknek drága föl­dünk békéje és biztonsága, A konferencia eredménye­ként elért megállapodások megfelelnek a békés egymás mellett élés js a nemzetközi együttműködés a béke és a népek szabadsága el veinek, amelyeket Lenin dolgozott ki, és amelyeket a szovjet állam egész történelme során védelmezett és továbbra is védelmez. A Szovjetunió vezető tes­tületéi hangsúlyozzák Leo- nyid Brezsnyev kiemelkedő hozzájárulását a kommu­nista pórt és a szovjet állam külpolitikái irányvonalának megvalósításához, a béke- progiam kidolgozásához és valóraváltásához. Ez a hoz­zájárulás óriási szerepet töl­tött be az enyhülés elérésé­ben. Leonyid Brezsnyev cél­tudatos és a béke ügye iránti fáradhatatlan gondoskodás­sá) telített tevékenysége nagy jelentőségű az európai konferencia összehívása és sikere szempontjából. Pár­tunk és a ázovjet nép nagyra értékeli ezt az aktív és ön­feláldozó tevékenységet, s teljes mértékben helyesli Leonyid Brezsnyevnek a Helsinki konferencián el­hangzott felszólalását. Az értekezlet lehetővé te­szi az európai béke és biz­tonság jelentős megszilárdí­tását. Az államközi kapcsola­toknak a konferencia rész­vevői által kidolgozott elvei arra hivatottak, hogy megfe­lelő alapul ■ szolgáljanak az agresszió és mindenfajta erő­szak kizárásához az európai országok közötti kapcsola­tokból. A konferencia záróokmá­nyában meghirdetett elvek — az államok szuverén egyenlősége és az államok szuverén jogait, beleértve a maguk politikai társadalmi, gazdasági és kulturális rend­szere szabad megválasztásá­nak és fejlesztésének jogát, az erőszak, vagy az erő­szakkal való fenyegetés el­utasítása, a határok sérthe­tetlensége, az államok terü­leti épsége, a viták békés rendezése, az egymás bel­ügyeibe való be nem avatko­zás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és önrendel­kezési joga, az államok kö­zötti együttműködés és a nemzetközi joggal kapcsola­tos kötelezettségek lelkiisme­retes teljesítése — arra hiva­tottak, hogy előmozdítsák a kölcsönös bizalom légköré­nek kialakulását Európában. Az európai béke és bizton­sági megszilárdításában ugyancsak fontos szerepet kell játszaniuk a bizalom megerősítésével kapcsolatos, a fegyveres konfliktusok ki­alakulása veszélyének csök­kentésére irányuló összehan­golt intézkedéseknek. A nemzetközi enyhülés egyre nagyobb mértékben telítődik konkrét anyagi tar­talommal. Az enyhülés7 kéz­zel foghatóvá tétele a lénye­ge mindannak, amit a va­lóban tartós és megingatha­tatlan európai béke érdeké­ben meg kell tenni. Magától értetődik, hogy rendkívül fontos kidolgozni az álla­mok közötti kapcsolatok he­lyes és igazságos elveit. Nem kevésbé fontos azon­ban, hogy ezeket az elve­ket megszilárdítsuk korunk nemzetközi kapcsolataiban, átültessük a gyakorlatba és a nemzetközi élet normáivá tegyük, ámelyeket senki sem sérthet meg. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsa abból in­dul ki, hogy a tanácskozá­son képviselt valamennyi ország megvalósítja a kidol­gozott és elfogadott megál­lapodást. Ami a Szovjetuniót illeti, a maga részéről így fog eljárni. Az említett elvek és meg­állapodások megvalósítása újabb komoly erőfeszítése­ket. a békét és az enyhülést ellenző erők által okozott nehézségek és akadályok le­győzését követeli a Szov­jetuniótól és minden béke­szerető országtól. Az európai biztonsági ér­tekezlet azoknak a pozitív lépéseknek az eredménye, amelyeket eddig tettünk földrészünkön a hideghábo­rúról az enyhülésre, a bé­kés egymás mellett élés el­veinek megvalósítására való áttérés ügyében. A tanács­kozás ugyanakkor kiindulá­si pont ahhoz, hogy Európát hozzásegítsük az előrelépés­hez a tartós békéhez, a há­ború kiküszöböléséhez veze­tő úton. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egység- párt központi napilapja teg­napi számában közölte azt az interjút, amelyet a Hel­sinki csúcstalálkozóról készí­tett Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával. Erich Honecker megálla­pította: a történelmi jelen­tőségű konferencia eredmé­nyes lezárásával jelentős lé­pést tettünk kontinensünk tartó békéjének biztosításá­ra. A Helsinki konferencia si­keréhez vezető legfontosabb tényezőként az NSZEP KB első titkára a nemzetközi helyzetet mindinkáhb meg. Jelenleg legfontosabb kér­dés a politikai enyhülés kiegészítése katonai enyhü­léssel. E téren egyik első­rendű feladatunk, hogy megtaláljuk a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséhez ve­zető útat. bármely érdekelt fél biztonságának károsítása nélkül, sőt ellenkezőleg — mindegyikük javára. Korunk legfontosabb kö- veteleményei, hogy elérjük a fegyverkezési hajsza csökkentését, majd kiküszö­bölését, előrehaladjunk az általános és teljes leszere­léshez vezető úton. Csök­kentsük a katonai szemben­állást Európában, s felszá­moljuk Európa ketté osztá­sát egymással szemben álló katonai tömbökre. Az értekezleten elfogadott záróokmány nemcsak az európaiak számára nagy je­lentőségű. Bolygónkon min­den emberneg joga van a békére. A feszültség enyhü­lésének el kell mélyülnie, ki kell terjednie a világ minden térségére. A Szov­jetunió kötelességének tart­ja, hogy ilyen irányban se­gítse elő a nemzetközi hely­zet fejlődését. A béke megszilárdulása kedvező lehetőségeket te­remt minden nép gazdasági társadalmi haladásának biz­tosítására Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége és a Szov­jetunió Minisztertanácsa fel­hív minden párt és tanácsi szervezet, felhívja minden szovjet ember figyelmét ar­ra, hogy az európai enyhü­lés megerősítése és fejlesz­tése, az országok és népek közötti együttműködés bő­vítése lankadatlan erőfeszí­téseket követel, amelynek célja a szovjet népgazdaság, tudomány és kultúra to­vábbfejlesztése, az ideológi­ai munka kibontakoztatása a szovjet emberek kommu­nista öntudatának nevelése, a kommunizmusért folyta­tott harcban tanúsított ak­tivitásuk emelése érdeké­ben. A szovjet emberek hatá­rozottan és feltétel nélkül támogatják az SZKP kül- és belpolitikáját, s ennek jegyében fokozzák munká­juk aktivitesát. Üjabb mun­kasikerekkel készülnek az SZKP XXV. kongresszusá­nak fogadására. IJzzel erő­sítik a béke, a népek biz­tonsága és szabadsága érde­kében folytatott lenini poli­tika alapját, amelyhez ren­díthetetlenül hű marad az SZKP és a szovjet állam... határozó békeerőket, a Szovjetunió és a többi szo­cialista állam egyre növek­vő jelentőségét, valamint egyes kapitalista államok reálisan gondolkodó elemei­nek fokozódó befolyását említette meg, majd aláhúz­ta az NDK-nak a biztonsági konferencia eredményeihez fűződő sajátos érdekeit is. Erich Honecker a Neues Deutschlandnak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta: „A Német Demokratikus Köztársaság becsülete és hi­te szerint fogja megvalósí­tani az aláírt dokumentu­mokat”. „Jelentős lépést teltünk kontinensünk békéjének biztosítására” , Erich Honecker nyilatkozata Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára szerdán délben Párizsba ér­kezett, hogy az MSZMP és a SZOT képviseletében részt vegyen , Benoit Frachon-nak, az FKP Politikai Bizottsága tagjának, a CGT díszelnöké­nek temetésén. Fogadtatásá­ra Le Bourget repülőterén megjelent Jean Garcia, az FKP Központi Bizottságának tagja és André Allamy, a CGT titkára is. Gáspár Sándor szerdán délután díszőrséget állt Be­noit Frachon ravatala mel­lett a fémipari munkások szakszervezetének párizsi székházában. Emlékíinnepség Hirosimában Japánban tegnap megem­lékeztek arról, hogy az ame­rikai légierő egyik gépe ke­reken 30 évvel ezelőtt dobta le az első atombombát Hiro­simára. Az 1945. augusztus 6-án bevetett atombomba ki­oltotta az akkóy 400 ezer la­kosú város minden második lakójának életét, s több tíz­ezer ember sebesült meg a bomba keltette tűzvész és rádióaktív sugárzás követ­keztében. Az atomtragédia 30. évfordulója alkalmából tegnap a hirosimai parkban emlékünnepséget tartottak. Az ünnep 40 ezer résztvevője egyperces néma csenddel tisztelgett az atombomba ál­dozatainak emléke előtt. I Munkás-megmozdulások Kínában Az AFP francia hírügy­nökség tudósítójának jelen­tése szerint Hangcsoui (Cse- csiang-tartomány) több mint 700 000 lakosú városban to­vább tartanak a munkásza­vargások. Az iparváros jelentős lét­számú munkásságát az bőszí- tette fel, hogy a maoisták újból megszüntették a válla­latoknál' a munka anyagi ösztönzését „amit a kulturá­lis forradalom” idején egy­szer már megszüntettek, de azóta visszaállítottak. A pekingi vezetők, az AFP szerint, a zavargások megfé­kezésére 11 000 katonát vezér- nyeltek Hangcsouba, s ezek a helyi alakulatokkal együtt megszállták a gyárakat és az üzemeket. A várost elzárták a külföldiek elől. A rend helyreállítása érdekében Van Hung-Ven és Teng Hsziao- Ping a Kínai KP Központi Bizottságának két elnökhe­lyettese a helyszínre utazott. Ä zavargások folytatódnak. Az AFP tudósítója azzal zár­ja jelentését, hogy az utcá­kon fegyveres járőrök cirkál­nak. Észak-Portugáliában teg­nap is folytatódott a jobb­oldali hecckampány. „Nem vagyunk az MFA-val”, „Ha­lál Otelóra!” (Otalo Sáráivá de Carvalho, a Copcon pa­rancsnoka) jelszavakkal a fasiszta elemek által feltü­zelt tüntetők ismét megro­hanták a Portugál Kommu­nista Párt és a Portugál De­mokratikus Mozgalom (MDP) helyiségeit a már hirhedtté vált Famalicaóban és Santo Tirsóban. A nyugtalanság — a AP jelentése szerint — átter­jedt az északi nagyvárosra, Portóra is. A Reuter úgy értesült, hogy Portóba csa­paterősítéseket küldtek. Ki­lengésekről érkezett hír az Azori-szigetekről is. Katpnai körökben csapat­erősítéseknek Portóba történt irányításával kapcsolatban kijelentették: „nem tűrhet­jük el a végtelenségig a po­Hz izraeli támadások miatt Libanon panaszt tett a Biztonsági Tanácsnál a Dél- Libanon ellen kedden végre­hajtott izraeli támadások miatt. Panaszában Libanon rámutat, hogy az izraeli ag- resszók „a közel-keleti bé­keerőfeszítések ' megtorpedó­zását szolgálják.” Szadat, egyiptomi államfő kedden Alexandriában fo­gadta Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnö­két. Megbeszélésük témáját a MENA hírügynökség nem (KOMMENTÁRUNK.) litikai pártok helyiségei el­leni támadásokban megnyil­vánuló anarchiát. Rendkívül súlyos az, ami’történik, de úgy véljük, hogy közvetlen parancsra cselekvő rendfenn­tartó erő képes lesz rövide­sen helyreállítani a nyugal­mat”. Az AFP ismerteti a kom­munista párt famalicaói szer­vezetének közleményét: „Ha ezek a fasiszta banditák egy nap kormányra kerülnek, ak­kor hazánk földjét a dolgo­zók, a demokraták vére fog­ja vörösre festeni. Az eré­lyes fellépés hiánya, a ha­bozás, a fegyveres erők meg­hátrálása, a szilárd állásfog­lalás elutasítása oda fog ve­zetni. hogy az erőszakos cse­lekmények végképp ellen­őrizhetetlenné válnak, a sza­badságjogok semmivé lesz­nek és elvész a fegyveres erők tekintélye.” ** ismertette, de kairói megfi­gyelők feltételezik, hogy fő­ként a Sinai-félszigetre vo­natkozó újabb egyiptomi—iz­raeli katonai megállapodás­ról, valamint a Libanon el­len kedden végrehajtott iz­raeli támadásokról volt szó. Más vélemények szerint szó­ba került az a nézetkülönb­ség is, amely a kampalai csúcsértekezleten mutatko­zott meg a Palesztinái és egyiptomi álláspont között Izrael ENSZ-tagságára vo­natkozólag. Mint korábban már annyiszor, ismét kiéleződött a hely­zet Libanon és Izrael határán. Válaszul az izraeli hadsereg egységeinek támadására, palesztin gerillák rakétatüzet nyitottak ellenséges célpontokra. A súlyos incidens ember- áldozatot is követelt. A világ közvéleményét joggal aggasztja az újabb el­lenségeskedés. Annál is inkább, mert a diplomáciai fronto­kon megélénkült a közel-keleti béke érdekében álló tevé­kenység. Néhány napja nem is annyira az amerikai kö- vetítéssel összefüggő hírek kerültek az érdeklődés közép­pontjába, mint inkább a belső arab frontok tisztázására tett lépések. Ezek sorában bizonyára fontos hely illeti meg Szadat egyiptomi államfő és Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke ale­xandriai eszmecseréit. Mint a megfigyelők tudni vélik, el­sősorban a Sinai-félszigetre vonatkozó újabb egyiptomi- izraeli megállapodást vitatták meg. Nem kerülhette el a két arab politikus figyelmét a Libanon határán lezajlott incidenssorozat sem, ami arra figyelmeztet, hogy ideje fél­retenni a kisebb jelentőségű nézetkülönbségeket és minden erőt a közös arab front összekovácsolására kell fordítani. Bizonyos eltérések máig sem tisztázódtak Egyiptom és a palesztinok között. Közéjük sorolható az a Kampalában, az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóján előterjesztett indítvány, amely Izrael ENSZ-ből való kizárását követelte. A javaslatot Kairó ellenzi, a palesztinok viszont támogatják. Bár a Közel-Kelet békéjének megnyugtató rendezése — ma már alig akad, aki ezt kétségbe vonná — a genfi kon­ferenciára vár, az arabközi nézeteltérések tisztázása nélkül ott sem lehet előbbre lépni. Ezért érdemel megkülönbözte­tett figyelmet az arab politikusok eszmecseréje. • Libanon panaszt telt a Biztonsági Tanácsnál — MEGKEZDŐDÖTT a bajkál—amuri vasútvonal villamosítása. A Szibériában levő uszty—ilimszki hőerő­műtől indul ki az a magasfe­szültségű távvezeték, amely az áramot szolgáltatja a vas­útvonal számára. A mintegy háromezer kilométer hosszú­ságúra tervezett vasútvonal 650 kilométeres szakaszát villamosítják. Ezen a szaka­szon néhány alagutat építe­nek, amelynek leghosszabbi- ka 16 kilométer. A bajkál— amuri vasútvonal, amely a Bajkál-tótól egészen a Szov­jetunió csendes-óceáni part­jáig húzódik, legkésőbb 1982- re készül el. — A TORINÓI FIAT cég közölte: megszünteti a nép­szerű 500-as kiskocsik gyár­tását. Palermói üzeme szere­lőszalagjáról a múlt héten gördültek le az utolsó FIAT 500-asok, az üzem a jövőben a 126-os kiskocsik összesze­relésével foglalkozik. — NÉPSZERŰ a Zsiguli — Nyugat-Európában ismert márkanéven a Lada — Bel­giumban. Az idei év első fe­lében a szovjet gépkocsiból többet adtak el az országban, mint amennyi amerikai gyártmányú autóra akadt vásárló. Az egy évvel koráb­bihoz képest a vásárlók szá­ma kétszeresére nőtt és csak­nem négyezer Lada kocsit állítottak forgalomba. — A NÉMET Szövetségi Köztársaságban az elmúlt hónapban tovább emelkedett a munkanélküliek száma. Hivatalos tájékoztatás sze­rint 1975. júliusában 1 035 200 munkanélkülit tartotak nyil­ván. — A NEMZETKÖZI Atom­energia Ügynökség legutóbbi jelentése szerint a világ atomerőműveinek együttes teljesítménye meghaladja a 82 ezer megawattot. Az adat erős növekedést mutat, hi­szen 1970-ben az össztelje­sítmény 16 300 megawatt volt. 1980-ra további — mint­egy 22 ezer megawattnyi — növekedéssel számol a bécsi nemzetközi szervezet. — A FINANCIAL Times szerint a British Petroleum Olajtársaság által nemrég az Északi-tengernek Angliát és Norvégiát elválasztó határ­vonala mentén felfedezett olajlelóhelyröl megállanítja, hogy az egyike lesz az Észa­ki-tengeren eddig felfedezett hat olajlclőhely legjelentő­sebbikének. Ezen a területen az olajlelöhelyek tartalékait 500—1000 millió barrelre be­csülik. — AZ ELMÚLT héten Trl- poliban aláírták Libia és Jugoszlávia megállapodását arról, hogy Líbia kőolajat ad el Jugoszláviának. 1 Magyar szakszervezeti küldöttség Benoit Fraction temetésén Az MFA-t és a kommunista pártot szidalmazták Észak-Portugáliában tovább tart a jobboldal támadása

Next

/
Thumbnails
Contents