Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. Július *: a Nők „férfi“ szakmában A szolnoki 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben két lány tanul tipikus „férfi” szakmát. Az egyik esztergályos, a másik rádió-tévé műszerész. — Kiskorom óta vonzódom a gépekhez, — vallja Marton Adrienn, laki Miskolcról került Szolnokra, az intézetbe. — Az érettségi után főiskolára jelentkeztem, az automatizálási szakra. Nem vettek fel, s így a rádió tévé műszerész szakmát választottam. Ez áll legközelebb az elképzeléseimhez, s egyben biztos pontot is jelent: lesz egy szakmám. — Hogy tanul? — Nem a legjobban. Nem volt olyan elektroipari előképzettségem, mint a fiúknak. Itt az osztályban rajtam kívül kilenc fiú van, de nekik sincs nagyobb érzékük a szakmához, mint nekem. — Nem furcsálják, hogy műszerész lesz? Marton Adrienn — Sokan csodálkoztak, pedig nincs benne semmi különös. Különben is ostobaságnak tartom, hogy a nőket csak egyes „női” munkakörökben tudják elképzelni. A szolnoki Vasipari Vállalat műszaki ipartelepén hatalmas vasdarabok. várják a megmunkálást. A hegesztő- pisztoly éhesen mar a fémbe. Szikiak pattannak, rés nyílik a vason. Nem könnyű Bővül a csempeválaszték A zalaegerszegi kerámia- és cserépkályiiagyár mintegy egymillió forintos költséggel fejleszti tófeji gyárában a falburkoló-csempe gyártását. A gyárbővítéssel a mostani 300 000 négyzetméterről 700 000 négyzetméterre növekszik az évi falburkolóanyag gyártás Tófejen. Nem csupán a mennyiség növekszik, bővül a választék is: sokszínű és különféle mintás csempét állítanak majd elő. Mondják, Magyaror- * szág legmélyebb része a Nagykunság. Az Adriai-tenger fölött ennyi meg ennyi meg ennyi méterrel van ugyan, de a környező világnál mégis lejjebb. Naív vagyok, ha mindezt szó szerint hiszem: ezt a bizonyos „lentiséget” másként érzikértik, olyan hangsúllyal, amiért még egy évszázada kesztyűdobás dukált. És én is hányszor, de hányszor megbotoznám ezt a Döbrögipoca- kú földet; máskor meg becézném, cirógatnám — szerelmes sem különbül. De ilyenkor sem képzelek a „fent” -ségről. A „lent” sem igaz. Inkább liftben érzem magunkat. Útközben vagyunk, emelkedőben. Azután fölüti fejét bennem a dac: Na és, ha „lentebb” vagyunk, mondjuk a haza gyomorszájánál? Itt jobban fáj, ha idesújt egy hír. Itt jobban érezzük a gyomoridegek vibrálását, ha nyugtalanul lapozzuk a reggeli újságot: ugyan, mi baj a világban? — Az én életemből tíz évet vett el a háború, a hadifogság. Azóta minden nap szorongva hallgatom a híreket. A két gyerek miatt, de talán munka. A sok férfi között egyetlen nő dolgozik. Pilyi Antalné a Ganz Villamossági Művek kilenchóna- pos tanfolyamán tanult meg Pilyi Antalné hegeszteni 1966-ban. Nagyon fiatal volt még, alig 16 éves. — Miért választotta éppen a hegesztést? — Vonzott ez a munka, és a több kereset. Az átlagfizetése jelenleg 2600 forint. A férje lakatosként dolgozik, 3000-t keres. — Tapasztal-e valami megkülönböztetést? — Megszoktam, hogy férfiak közt dolgozom. Sokat segítenek. Mi tagadás a férfiak többet keresnek. S persze számolni kell az előítéletekkel is. Egy nőt más erkölcsi mércével mérnek. — Mire gondol? — Például, ha egy férfi másnaposán jön be, a munkatársak nem ítélik el. De próbálna egy nő csak egyszer is . .. Pilyiné egy műszakban dolgozik, a másodikat az otthoni tennivalók jelentik, és hatéves kislányának nevelése. — Mit szólna, ha a lánya hasonló munkát választana? — Én sem bántam meg, hogy hegesztő lettem. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eldugott, a város perifériáján levő, 16. A műemlék, és műemlék jellegű épületekben gazdag Kőszegen folytatják a lakóházak és műemlék épületek felújítását. Erre a célra a negyedik ötéves terv időszakában mintegy nyolcvan millió forintot fordítanak. A híres lábasház után rendbehozták a Chernél utca 5. számú műemlék házat, a Juri- sich téren az úgynevezett Sgraffitos házat, s befejeződtek a Kelcz és Gyöngyös utcai, valamint az Árpád téri magamért is, hiszen még csak 58 esztendős vagyok. Sallai Mihály beszél. A Túrkeve szélén lassan pusz- tulgató egykori szélmalomban ülünk. Szeretem az itteni illatot. — Kétszáz éves biztosan van a malom. Apósomé, idős Molnár Kálmáné. 79 esztendős, borszerető, de nem részeges ember volt. Világéletében. Q a szélmalmot még a felszabadulás után is használta. Régen 11 vagy 12 szélmalom is volt Keviben, de a jövő-menő nagy viharok lebontogatták a tetejüket. Ennek a vitorláját is bepörgette egy vihar, leszakította, elröpítette az egyik szomszédba. Szóval veszélyes volt, úgyhogy lebontották a vitorlákat. Vagy húsz éve villanynyal morog a daráló. — Vége a szélmolnárság- nak? — Szerencsére. Bárkit megkérdezhet, a szélmolnárok voltak a kubikosok után a sz. húsboltjában két hónapig szünetelt az árusítás. A munkaerőhiány arra kényszerítette a vállalatot, hogy nőket is képezzen ki hentesnek. ■ A Vörös Hadsereg úti húsboltot több mint egy hónapja Nagy Imréné vezeti. — Újsághirdetésre jöttem. Örültem, hogy tanulhatok. A vállalat hús- hentesárusi tanfolyamát végeztem el. Azelőtt takarítottam. — Milyenek voltak az első benyomásai? — Attól tartottam, nem bírom majd ellátni ezt a munkakört. Az első hónapban szokatlan volt a munka, ismeretlenek a kollegák. Mindenre nagyon kellett figyelnem. A dörzsölt szállítók például könnyen átverhetik az embert. .. — Mit jelent a nagyobb megterhelés? Nagy Imréné — Nagyobb felelősséget. Jobban el vagyok foglalva — de nem is szeretem a tétlenséget. Ha itt végzek, sietek haza a Kertvárosba. Vár a két gyermek, a főzés, a takarítás. A boltban kicsi még a forgalom — elszoktak a vásárlók. De az energikus, kedves fiatalasszony bizakodik: — Remélem visszatérnek a régi vevők, igyekszem nagyobb áruválasztékkal visszahódítani őket. Constantin Lajos felújítási munkák. A Köztársaság téren hozzáláttak több műemlék jellegű épület felújításához. A város tanácsa és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, a képzőművészeti alappal karöltve sorra res- tauráltatja Kőszeg köztéri szobrait, műemlékeit is. Ennek során megkezdték a 17. századi láncoskút helyén 1818—1824. között felhúzott kupolás kútház helyreállítását. legszegényebb, legtörődöttebb emberek. Mert nem akkor dolgozott amikor akart, hanem amikor szél volt. Ha támadt a szél nem volt szundi. A szelet persze tudták szabályozni: hogy ha erős volt, félrecsavarták a vitorlavásznat. Ha még erősebb, a rén- deszkákat is leszedték. Még erősebb volt? Na megállj, mondta a molnár, majd befogom a második malomkövet is! Viharos volt? Nem legénykedsz mindjárt — így a molnár —, befogom a harmadik követ is. Beöntötte a terményt, mormogott a malom. Ha szél volt, muszáj volt darálni. A mi családunk — amiről én tudok — legalább 180 éve molnár. A malom földszintjén zajlik az élet. Emberek jönnek- mennek, hoznak egy-egy zsák terményt. Délután jöhetek Mihály bátyám? Jöhet. Zsákok; széna; két hatalmas malomkő; régi űrmértékek, a véka; a mai mérőszerszám, a Vadászati kiállítás Szolnokon A nagyszabású vadászati kiállítás előkészületei kezdődtek meg Szolnokon, az ország apróvadban egyik leggazdagabb területének központjában. Szeptemberben a tiszaparti Galériában rendezik meg a megye vadgazdálkodásának fejlődését bemutató reprezentatív tárlatot. Gazdag fotóanyag dokumentálja majd a megye vadgazdálkodásának átalakulását, a vadászat és a természet kapcsolatát. Korszerűsítik a dotiányfeldolgozást A dohányművelés gépesítése, a jobb munkakörülmények között végzett előkészítő munka és a kedvező időjárás gazdag dohánytermést ígér, a Jászság szövetkezeteinek. A járás hat termelőszövetkezetében 194 hektáron termesztik az idén a keresett hevesi és szabolcsi, valamint az egyre népszerűbbé váló, könnyű cigaretták gyártására alkalmas burley dohányt. A várható nagy terméshozam a nagyobb jövedelem mellett, nagyobb feladatokat is ad majd a betakarítás és a feldolgozás (szárítás) során, a termelőknek és a dohánybeváltó üzemeknek egyaránt. A szövetkezetekben már a korábbi években megteremtették a gazdaságos és folyamatos betakarítás feltételeit. A járásban hét kanadai gyártmányú Baltes dohányművelő kombájn és hét fűzőgép segítségével végzik az értékes növény művelését, az ültetéstől a betakarításig. A jászberényi dohánybeváltó üzemben is minden eddiginél korszerűbb módszerekkel tartósítják a dohányt. Tavaly gépesítették áz üzem 11 szárítókamrája közül az egyiket. A kísérlet bevált. Bebizonyosodott, hogy bár jelentős beruházással jár a dohányszárítás gépesítése, a költségek gyorsan megtérülnek. Enyhülnek az üzem munkaerőgondjai, s a gépi úton történő szárítással, jobb minőségű dohánylevelet kapnak. A kedvező tapasztalatok a gépesítés folytatására buzdították a dohánybeváltó üzem vezetőit. A tavalyi termes feldolgozása után elkezdődött az eddigi hagyományos módszerekkel üzemelő további tíz kamra átalakítása. Az idei termést már az átalakított kamrákban, korszerű gépek segítségével szárítják. mázsa; kalapácsos daráló..'. Az első emeleten már csak lim-lomok, portenger, pedig valamikor itt forogtak a malomkövek. Még feljebb már csak galambtanya van. — A ballai Állami Gazdaságnak 13 esztendeig voltam a kovácsa, tíz éve jöttem ide molnárnak, a tanács hívására. A lakosságnak darálok szemet, szénát a háztájikba. Ez a riport sem született volna meg, ha az idő nem lenne ilyen nyers: akkor itt állnának a kocsik kis csimő-cso- mó boglyákkal. Nekem nyáron kell dolgozni. Sokszor hajnali háromkor kelek (szé- nadaráláskor), itt vagyok naplementig, az jelzi a zárórát. Fő munkám a szénadarálás, mert a városban a por végett nem lehet csinálni. Itt meg senkit sem tüszköltet a por. Bejön a daráló-kisiparos két gyermeke. Ez itt Misi fiam, mutat Sallai Mihály egy Felújítják Kőszeg régiségeit Á NAGYKUNSÁG FELFEDEZÉSE TIRKflBARKfl Felszállásra kész az inkák léggömbje Michael Baker amerikai kutató — csoportjával — léggömb kísérletre készül. Feltételezik, hogy az utazásnak ezt a módját a perui inkák már kétezer évvel ezelőtt is ismerték. A kísérletet Limától 450 kilométerre délre, egy síkságon hajtják végre. Itt ugyanis nagyméretű térséget találtak, amelvet lebegő madár képe díszít. Véleményünk szerint ez egy Nincs szükség többé Az angol haditengerészet feladja egy évszázados hagyományát. Mint ismeretes, a Royal nagy hadihajóin évszázadok óta mindig közlekedett néhány macska is. A hadügyminisztérium rendelkezése értelmében a „tengerészmacskát” ezentúl a szárazföldön kell hagyni. Míg az 1700-as években végszükségben táplálékul szolgáltak, majd később a hajón elszaporodó egereket pusztították, inka „repülőtér” volt Az amerikai kutatók véleménye szerint az inkák a felfelé szálló füstből felismerték a levegőnél könnyebb testek repülésének lehetőségét. Majdnem háromezer köbméter térfogatú léggömböt készítenek olyan szövetből, amely megegyezik az inkák által használttal. A Kondor I. még ebben az évben megkísérli a felszállást. „tengerész-macskára” napjainkban, amikor számos konzerv, a rágcsálók ellen pedig többféle méreg áll rendelkezésre, nincs helye macskának a hajón. A tengerészmacskának egyébként napjainkban a bürokráciával is meggyűlne a baja, tekintettel arra, hogy nemrégiben új szabályokat vezettek be az állatok Nagy-Britanniába történő behozatalával kapcsolatban. Balett Thomas Mann egyik müvére Az NDK táncegyüttese — jelenti a Neues Deutscnland — bemutatta Siegfried Mat- thus Thomas Mann „Mario és a varázsló” című műve alapján készült táncjátékát. Az NDK táncegyüttesének új programjában a Mario és a varázsló mellett szerepel egy tánckép is, amelyben „Gran zafra” címmel a kubai cukornádaratóknak állítanak emléket. Az új műsort nemcsak hazájukban .mutatják be. Vendégszerep- 'lésre indulnak Bulgáriába, Etiópiába, Szomáliába, Szudánba, Tanzániába és a Jemeni Népi Köztársaságba is. A patkány megdicsőülése A napjainkig undorító csatomalakóknak és a járványok hordozóinak tartott patkányok Michel Dansel francia történész jóvoltából megdicsőültek. Dansel megalapította a „nemzetközi patkányakadémiát”. Az akadémia kiadja a „Rattus” cí- rpű folyóiratot, amelynek összeállításában a világ legnevesebb zoológusai vesznek részt. Emellett nyitnak egy könyvtárat, amelynek anyagát kizárólag patkányokról szóló kiadványok képezik. Az akadémia irodalomszakos tudósai azt igyekeznek kimutatni, hogy a francia nyelvben milyen nagy szerepe van a patkánnyal kapcsolatos kifejezéseknek. Danselt az a szándék vezeti, hogy bebizonyítsa : az évszázadokon át átkozott patkány valójában intelligens állat, jó megfigyelő és mindenekelőtt a tisztaság szerelmese. „Ne feledjük el — mondotta —j hogy ha az ember tiszta lenne, akkor a csatornák is tiszták lennének, következésképpen a szerencsétlen patkányoknak sem kellene a szennyben élniök. Tulajdonképpen a patkány az ember teremtette szenny igazi áldozata.” Tenger borította a A Mount Everest, a világ legmagasabb hegycsúcsa 20—30 millió évvel ezelőtt a tenger alatt volt — jelentette ki Kosaka japán geológus professzor. A professzor azután jutott erre a következtetésre, amikor megvizsgálta egy szikla kőzetének darabját amelyet Junko Tacsupa izom, szelíd fiatalemberre. Ö a másodikat végezte az egri tanárképző főiskolán, testnevelés, biológia szakon. Diszkoszvető, akárcsak a kislány. Erzsiké is másodikos volt, csakhogy a gimnáziumban, de szeretné követni a bátyját a főiskolára. Az idén országos serdülőbajnokságon harmadik volt, újságolják. Lány létére a feje fölé emel 65 kilót, pedig ő maga csak 57 kiló. Azt is megtudom, hogy a papa valamikor nagyon jól birkózott, csakhát a háború... A háború, amely miatt ma is szorongva lesi a híreket, aggódva pillant pedagógusnak készülő gyermekeire. Sallai Mihály áll, néz. Mit mondjak? Talán bíztatni kellene, ne tartson semmitől, semmi rossz hírt nem írok az újságba... De ilyen erős embernek ilyen nevetséges vigaszt? Arca sziklaarc, rajta verejték szaggatta erózió, a sok évtizedes, konok mun- ka nyoma. Körmendi Lajos KÖVETKEZIK: MADARASI PATRIÓTA Mount Everestet bei japán alpinista — az első nő, aki feljutott a Mount Everest csúcsára — néhány méterre a végső céltól vett mintául. A megvizsgált sziklakőzet olyan kristályos mészkő- kvarcréteget tartalmaz, amely nagy mélységben, melegvizű tengerben alakulhatott ki. A profesz- szor megállapította, hogy az egykori tengerfenék a földkéreg mozgása következtében eddig 8 848 métert emelkedett. Ügyes ötlet ötletes megoldással sikerült elérni, hogy Amszterdam egyik papírszeletekkel és régi újságokkal teledobált parkját megtisztítsák. A park bejáratánál táblát helyeztek el a következő felirattal: „Papírpénz és részvénylerakodó hely! Minden más pa- pímemű eldobása szigorúan tilos!” Japán dinnyebor A japán Sigei Hómmá, az Isikava Ipari Kutatóintézet munkatársának nevéhez fűződik a görögdinnyéből készült bor gyártási eljárásának kidolgozása. A dinnyéből kisajtolt léhez 4,5 százalék cukrot, erjesztőanyagot, borkősavat és glukózt adagolunk, majd tíz napig állni hagyjuk. Hat hónapi érlelés után a 12,5 fokos bort nehezen lehet megkülönböztetni a valódi szőlőbortőL
