Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-04 / 155. szám

ms. MT*» 1: (SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 5 „Egy frászt...” (?!) Egy levélírónk azt kérdez­te, lehet-e olyan beszédhely­zet, amelyben a címbeli „durva és udvariatlan” nyel­vi formát „egy művelt ember ajkára vesz”. Szótáraink va­lóban a durva és a bizalmas jelzőkkel minősítik azokat a kifejezéseket, amelyekben szavunk szerephez jut: frá­sza van, a frász töri, frászt kapott, frászt sem ér, a frász fogja meg, lekent neki egy frászt, majd kitöri a frász, frászkarikát stb., stb. Ha a szó életútját végig kí­sérjük, kitűnik, hogy eredetét és alapjelentését tekintve nem sorolható be az ún. dur­va kifejezések sorába. A né­met, közelebbről a bajor— osztrák nyelvből hozzánk ke­rült szó eredeti jelentése ugyanis görcsökkel, rohamok­kal jelentkező betegség, rágó­görcs. nyavalyatörés. A frá­sza van, a frász töri, frászt kapott kifejezések ebbe a fo­galomkörbe tartoznak bele. A frászkarika összetétel pedig a babonás gyógyításban azt a perec alakú süteményt ne­vezték meg, amely alatt át­bújtatták a rágógörcsökben, a nyavalyatörésben szenvedő ..frászos csecsemő” fejét. Megnevezték ezzel a kifeje­zéssel a gyógyító erejűnek hitt gyűrűt is a babonás em­berek. Később a bizalmas nyelv­használatban, főleg az indu­latos beszédben, állandó szó- kapcsolatként, átvitt jelentés­sel a nagy ijedséget, a testi­lelki megrázkódtatást, a be­teges vágyakozást nevezték meg a frász szóval. Az in­dulatos beszédben bosszús kívánságként Szoktuk emle­getni. A címbeli formát pe­dig tagadásra, elhárításra, visszautasításra használjuk fel. Vannak olyan beszédhely­zetek, amelyekben nagyonis jól teljesíti nyelvi szerepét. Ezért nem véletlen, hogy még költőink is gyakran fel­használják versbeli szóként. Hogy milyen változatos je­lentésekben és stflusértékek- ben, bizonyítják az alábbi részletek: „Kedvem volna váratlanul egy nagy frászt le­keverni” (Nyerges: Groteszk óda); „Aki minket meggya- láz, fárassza el azt a frász” (Nagy László: Táncbeli tánc­szók). Csanádi Imre három költeményében is szerephez juttatja szavunkat eltérő be­szédbeli szerepekben: „Hogy a frász tör bennünket” (Csa­nádi: Verebes); „Kár volt ugyan fundálnod mennyet- poklot, s frász tudná, mit nem.” (Csanádi: Egy lepré­selt szúnyogra). Szinnyei Merse Pál, a nagy magyar festő életsoráról írt Csanádi- versben is jól teljesíti a szó a neki való szerepet: „Pali vagy! egy frászt, Pál! Még pepecselgetsz? Jobb volna: vadásznál!” (Csanádi: Hóol­vadás). József Attila Bosszú­ság című versében is több nyelvi játéknál a frászkarika összetétellel való élés: „Azt hiszik, ha ők karikáznak, Te legalábbis frászkarikával fogsz karikázni.” Dr. Bakos József Ősbemutató Gyulán: VÉRES FARSANG Országszerte szokás, hogy nyaranta egy-egy tájegysé­get nevezetességeire, sajá­tosságaira építve rendez­vényfüzért állítanak össze a kirándulók, üdülők részére. Ezen rendezvények között rangos helyet foglal el kul­turális és művészeti esemé­nyeivel a gyulaiak nyári programja. Felsorolni is sok volna a változatos, sokrétű programot, amely a Várszín­háztól a kiállító termekig, a múzeumtól a könyvtárig, a diákünnepségektől a várjá­tékokig úgyszólván minden kulturális és művészeti terü­letet felölel. A Várszínház 12. évadjá­ban az idén, Görgey Gábor a színház felkérésére írt tra­gikomédiája a végvári vité­zek életét eleveníti meg. Az első bemutatóra. Veress Dá­niel, Véres Farsang című történelmi játékára július 4- én kerül sor, második „ős- bemutatós” darab az előbb említett Görgey tragikomé­dia, Törököt fogtunk címmel, amelyet július 19-én látha­tunk. A drámák, várjátékok mellett várhangversenyre is sor kerül, amelyen többek között fellép a gyulai kama­razenekar is. A folklór- és néptánc- műsorok között ki­emelkedő eseménynek ígér­kezik. A gyulai vásáron cí­mű összeállítás, amelyben a szegedi EDOSZ, a békéscsa­bai Balassi és a gyulai Kö­rös táncegyüttest Bőm Mik­lós rendezi színpadra. A fol­klór-összeállítás augusztus első három napján kerül be­mutatásra. Miénk a nyár A gyerekeké a nyár min­den áldásával — mondogat­juk mi felnőttek, mert öröm tudni, hogy ledobva a nehéz iskolatáskát, elindulhatnak felfedezni, amit a nyári va­káció tartogat számukra. Jó arra gondolni, hogy a Balaton, a táborhely, az üdülés és a kirándulás már nem elérhetetlen egyetlen gyermeknek sem. De a nyár nemcsak az iskolásoknak, hanem egyre több munká­ban megfáradt, magára ma­radt idős embernek is fe­lejthetetlen élményt nyújt­hat. Csodálatos nyár — mond­ták örömmel Jászberényben a szociális otthon öregjei, amikor a panorámás busz elindult velük a Balatonra. Azután kitudja hányszor is­mételték el az Abrahám-he- gyi üdülőben, Hévizén, vagy Badacsonyb am Szép ez a nyár — mondta a kirándulók legidősebbje, a százesztendős Sárközi Ist­vánná, a szociális otthon egyik lakója. Már nem tud­ja számontartani, hogy ki­lenc gyermeke, negyvenkét unokája és huszonnyolc déd­unokája közül melyik, hány­szor volt a Balatonnál. Csak azt tudja — mert nem lehet elfelejteni —, hogy ki­lencvenkilenc esztendős ko­rában látta először, és most százévesen másodszor a ma­gyar tengert. Mindkét alka­lommal a megyei és a vá­rosi tanács jóvoltából, tár­sadalmunk törődését élvez­ve, töltött — harminc idős társával együtt — kellemes, szép napokat az Ábrahám­hegy i üdülőben. A megyei tanács panorá­más buszt bérelt számukra, a jászberényi tanács pedig zsebpénzt és teljes ellátást biztosított a kirándulóknak, — társadalmunk gondosko­dást, az idős emberek meg­becsülését kifejező „teljes ellátást". — ia — Hulladéktelep vagy iskolaudvar? — A zajt még csak elszen­vednénk, — bár néha fülsi­ketítő csörömpöléssé vadul — mert „vigasztaló”, hogy tud­juk: addig tart, amíg a ko­csiról lerakják a lyukas lá­basokat, a rozsdamarta vas­hulladékot vagy a hordókat. Amit viszont nem bírunk megszokni — mert nem is le­het — az állati bőrök orrfa­csaró bűzét. Amikor befut egy-egy szállítmány, fojtoga­tó szag terjed szét feltartóz­tathatatlanul, ellepi az isko- le udvarát, beszivárog a csu­kott ablakon át is a tanter­mekbe, a lakásokba, az üzle­tekbe, olykor a csecsemő ott­honig is eljut Két iskola tanárainak és tanulóinak panaszát tartal­mazzák az előbbi sorok. Pa­naszuk jogos. Jászapátiban a Beloiannisz úti Általános Is­kola és a szakmunkásképző iskola közé évekkel ezelőtt egy hulladéktelep ékelődött, (a MÉH jászapáti részlege) és azóta is ott van. A Beloiannisz útra büszke lehetne minden jászapáti em­ber. A széles úton mutatós épületek, családi házak, isko­lák és korszerű üzletházak emelkednek. Büszkén mutat­nák meg mindenkinek, aki a községbe látogat, ha az út egyik oldalán, a nagyközség szívében nem éktelenkedne szeméttelepre emlékeztető hulladékával a MÉH-telep. A telep ottléte nemcsak esztétikai szempontból kifo­gásolható. Más ok miatt is. Az iskolaudvart elárasztó bű­zével, nem egyszer hetekig teremfogságra ítéli az általá­nos és a szakmunkásképző iskola mintegy ezer tanuló­ját. Évek óta akadálya ezen­kívül annak, hogy a két in­tézmény, elfogadható udvart alakítson ki magának. A szakmunkásképző isko­lában a nyáron befejezik a 800 ezer forintos költségű is­kolabővítést. Bevégeznék a tornakert építését is, mely­nek 40 ezer forint értékű fel­szerelését már meg is vásá­rolták. A tornakert helyét azonban hulladékok, állatbő- rok foglalják el. A nagyközségi tanács Isme­ri a problémákat. Saját gond­jai is ezek, hiszen a község­rendezési tervek megvalósí­tását is akadályozza. Évek óta próbálkoznak a MÉH ki­telepítésével. A község szélén, a vasút közelében megfelelő telket alakítottak ki a hulla­dékgyűjtés céljára. A MÉH azonban nem siet. Legutóbb képviselői úgy nyi­latkoztak a tanács vezetői­nek, hogy az ötödik ötéves terv időszakában talán „el­költöznek” a központból. Ez pedig még hosszú idő. Azt je- jenti, hogy a két iskola, a környék lakói továbbra is kénytelenek eltűrni — talán évekig — az esztétikai és egészségügyi szempontból egyaránt káros hulladéktelep jelenlétét. Vajon a tanács nem túl en­gedékeny ebben az ügyben? Nem hisszük, hogy nem tud­na érvényt szerezni a közér­deknek megfelelő döntésé­nek, hogy a MÉH a halogató nyilatkozat helyett sürgősen kiköltözzön a kijelölt telep­— ülés — Épülő kajak-kenu pálya A HOLT-TISZÁN ÉPÜLŐ KAJAK-KENU PÁLYA nemzetközi versenyekre is al­kalmas lesz. Ehhez csaknem ezer méter hosszúságban. 30 méterrel kell szélesíteni. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság markológépei állandóan dolgoznak, hogy a Jövő heti vidéki kaiak-kenu bajnokságra elkészüljön. ISMERETIEN IS? ETÖSÖK A szófogadók Patyolat-fiók, Szolnok. Két fiatal nő serénykedik. Ad­dig nincs baj. míg sorba ál­lok. Ügyfélnek néznek. — Asszonyom! ön is a Patyolattal mosat? — Ki maga?! — Újságíró — mondtam. — Kérem, tessék minket békén hagyni...! — Csak két perc.. 1 — Nem! Nem! Azonnal tessék kimenni... kérem. — Mitől tart? — A fegyelmitől... — Ki adná? — Az igazgató. — Nem a Patyolat munká­járól érdeklődöm... — Akkor sem! — Mint magánember?! — Sehogy. Fegyelmi. Írás­ban adták..., csak igazgatói jóváhagyással, csakis úgy... — Hallottak már az em­ber személyes szabadságá­ról?... — Igen. I „ de az sem ér meg egy fegyelmit... ne ha­ragudjon. A Kossuth téri üzlet ajta­jából megkönnyebbülten néz­nek utánam... T. Sz. E. Szobrászművész ceruzával Simon Ferenc vázlatfüzetében egy Bálint György plakett vonalait tervezi VÍZSUGÁR SZÁJBAN Szabálytalan riport agy szakrendelőbál — Doktor ár kérem, én azért jöttem ide a paradon­tológiai... — Üljön le! Kinyitja a száját, nem mozog, úgy ma­rad. Egyébként parodontoló- gia. Tükröt, szondát! — Jó, akkor parodontolő- giai szakrendelőbe, hogy meg­tudjam. .. — Kartont! Név, efm, fog­lalkozás, életkor, Írja kar­társnő! — Szóval az érdekel, hogy az átadás óta eltelt két hó­nap alatt... — Fogkő: bal alsó három­tól, jobb alsó háromig. — Hogyan illeszkedik be a városi fogászati el... — Bal lent négy, hat, he­tes hiányzik. — .. .látásba ez az iny- és fogágybetegségekkel foglal­kozó. .. — Jobb fönt egy, kettő, tö­més. — 11 .rendelő és milyenek a kezdeti tapasztalatok? — Acut gingivitis, öblít­sen. Kinyit, nem fog fájni! Most leszedjük a fogkövet. Volt-e valamilyen panasza a fogaival kapcsolatban ? öb­lítsen. — Nem, panaszom nem volt, most sincs semmi ba­jom és... — De még lehet. Minden a fogkővel kezdődik. Ez „tolja” le a fogról az ínyt, s vele együtt sorvad a fogágy. Ha nem szedjük le, megindulhat az ínysorvadás. Kinyit, nem mozog. (Zszszs. Dolgozik az ultra­hangos fogkőeltávolító.) — Rendben. Most menjen át a szomszédos helyiségbe tízperces szájzuhanyt vesz. Utána itt várom. Kérem a következőt! • * * — Erre tessék, a negyedik boxba. Foglaljon helyet La­zára a száját, beveszi a szóró­fejet, ráharap. Beállítom a hőfokot. Most jó, tíz perc múlva abbahagyhatja. A száj alakját, a fogsor hajlátást követő „zuhanyró­zsa” az íny külső-belső ol­dalára érős, vékony vízsuga­rakat spriccel. Minden fog­közbe külön-külön. Kelle­mes, bizsergető érzés, frissít a víz. élénkül a vérkerineés. Nem nehéz következtetni: épen marad a fogíny. nem lazul ki a fog. Ez kellene mindenkinek. • • • — Szolnokon eddig nyolc- százán fordultak meg a szakrendelőben beutaltként Legtöbbjük igen súlyos íny- és fogágybántalmakkaL Töb­ben a komplex kezelés után gyógyultan távoztak. Meg­szűntek az eddigi panaszaik. Ennél a betegségnél — a fogkővel kezdődő parodon- tózisnál — azonban a meg­előzés a mielőbbi kezelés a legfontosabb. Ez a gyógy­mód nem csodaszer. Meg­szüntethetjük a fogínyvér­zést, az ínysorvadást de ez csak azt jelenti, hogy a to­vábbi pusztulást megállítot­tuk. Az lenne ideális, ha a betegek rendszeresen jelent­keznének parodontólógiai szűrővizsgálatra, ahol „fel­térképeznénk” a fogaik álla­potát, a szükséges kezelések feltüntetésével. Ezt a mun­kát kezdtük el a most be­vezetett kartonozással, ame­lyet a körzeti fogászokkal együttműködve végzünk. — Mikor hallhatunk en­nek eredményéről? — Novemberben, a Szol­nokon tartandó I. országos parodontológiai tudományos ülésszakon, illetve naponta, a folyamatos betegellátásban. — Ha most lenne a konfe­rencia, miről számolna be? — Az egyre nagyobb szám­ban jelenetkező betegekről, a kezelés eredményességéről, s azokról a lehetőségekről, amelyeket még nem használ­tunk ki, de a jövőben sor kerül rá. Így például a cu­korbeteg-gondozóval való együttműködésről, a terhes­anyák fogászati ellátásának előkészítéséről.. — Megkaptam az első ke­zelést. Mi következik ez­» után? — öt-tíz alkalommal száj­zuhany — holnaptól kezdve. Ezen a recepten pedig száj- öblögetőt írtam fel. Váltsa ki, és használja, legyen szí­ves. A recepten aláírás: dr. Csordás József főorvos. L Zs. /)

Next

/
Thumbnails
Contents