Szolnok Megyei Néplap, 1975. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
V SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1974. július 4. Számadás sikerekről, gondokról Szakszervezeti küldöttértekezlet a Tisza Cipőgyárban Á Tisza Cipőgyár vállalati szakszervezeti tanácsa tegnap számolt be küldöttértekezletén az elmúlt négy esztendőben végzett érdekvédelmi munkáról. Az ülésen részt vett Szabó Borbála, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Tisza Cipőgyár művezetője, Túr zó László, a SZOT elnökség tagja, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Bede Lászlóné, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezető helyettese is. A tartalmas írásos beszámolóhoz Szabó Attila szb- titkár szóbeli kiegészítést fűzött. Kiemelte, hogy sok segítséget kaptak munkájuk értékeléséhez, a jövő feladatainak meghatározásához a közelmúltban megtartott választói taggyűléseken. Mintegy hatezer szervezett dolgozó foglalt állást a szak- szervezeti munka értékelésében, és fogalmazta meg igényeit. A szakszervezeti bizottság és tanács a termelést, gazdálkodást segítő tevékenysége központjában- a termékek minőségének javítása, a munkaversenyek szervezése, a szakmai képzettség fokozása állt. Terjedelmes részt kívánt a beszámolóból a gyáriak- élet és munkakörülménye, szociális helyzetének elemzése. Négy év alatt 30,1 millió forint volt a bérfejlesztés összege, ebből 12,1 millió forint a saját alapjukból jutott. Még mindig vannak azonban 1500 forinton aluli fizetésből élők — 450-en, ebből 89 százalék nő. A munkáslakás építési akció előkészítéséből, szervezéséből is jelentősen kivették részüket, javaslatukra több helyen indítottak egyműszakos „kismamakört”, s erélyesen felléptek a munkavédelem területén is. Fejlődött az üzemi demokrácia, különösen az értekezletet megelőző taggyűlések, vitafórumok hangulatából mérhető ez is. Az értekezlet hozzászólói területük sikereiről, gondjairól beszéltek. Több küldött szólt a bérpreferencia nem mindig helyes alkalmazásáról, a bejárók utazási gondjairól, a zsúfolt szociális épületekről. A vita összefoglalása után a küldöttek bizalmat szavaztak Szabó Attilának, aki újból a gyár szak- szervezeti titkára lett. T. Sz. E. Sokat javult a vízellátás Tanácsi vb ülés Karcagon Az elmúlt esztendőben tanácstagi beszámolókon, végrehajtó bizottsági üléseken, de a lakosság körében is sűrűn visszatérő beszédtéma volt a vízellátás. Az érdeklődést a sűrűn előforduló zavarok váltották ki Karcagon: kevés volt a víz, kicsi a nyomás, sok a gáz. Ez utóbbi miatt 1973-ban fölrobbant egy lakóház a város központjában. A tíz kút által naponta szolgáltatott csaknem 4 ezer köbméter víz kevés volt, mivel a hálózati veszteség 36 százalékos. Ennek hátterében azonban vízmérő nélküli fogyasztók állnak. Ma már sokkal jobb a helyzet — állapította meg a karcagi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén. A 2-es számú vízműtelepen két 600 köbméteres víztároló épült, az egyiket már fel is töltötték. A városban levő új víztorony hatására szinte teljesen megszűntek a zavarok. Tovább javul a helyzet, hiszen hamarosan két új kutat adnak át és 24 kilométernyi vízvezetéket felújítanak. Az erősen gázos ivóvíz tisztítására új típusú gázleválasztó berendezést építe- K. L. Rossz földeken, jó erdők (Folytatás az 1. oldalról.) tevékenysége az állattenyésztés és a növénytermesztés. Megyénkben a termőhelyi adottságok is kevésbé kedveznek az erdőtelepítésnek, mint az ország más részein. Talán ezzel is magyarázható, hogy, bár a megye állami gazdaságainak területéből 4,3 százalék erdő, még mindig jóval kisebb az országos átlagnál, ami 16 százalék. Pedig nagyon sokan szívesen pihennének fák között ha lenne hol. Az állami gazdaságok meg- alakúlásukkor nem rendelkeztek számottevő erdőterülettel. Az 1950-es évek elején kezdtek először erdősá- vokat telepíteni, de ez megyénkben mindössze 200 hektár területet eredményezett. Az erdők nagysága az új telepítések révén a közelmúltban elérte a 2355 hektárt. A negyedik ötéves terv előirányzata 910 hektár volt, de a megye gazdaságai csak 885 hektár erdősítést végeztek. Az erdő telepítésénél, ápolásánál legnagyobb nehézséget a kétkezi dolgozók hiánya okozza. Alapvetően fontos, hogy az erdőket már telepítésükkor alkalmassá kell tenni a gépi művelésre, a korszerű agrotechnika használatára. A széles hálózatba ültetett fák, a műtrágyázás és a vegyszeres ápolás meghozza az eredményt, s így a Jászsági Állami Gazdaság ültetvény- szerű nyár- és akácerdői nagyon szép látványt nyújtottak. A Tiszasülyi Állami Gazdaságba ellátogató szakemberek mélyfekvésű kötött talajon telepített nyárfaerdőt nézhettek meg. Ennek a területnek szántóföldi hasznosítása ráfizetés volt, mert öt évből négyszer elpusztította a termést a belvíz. A jövedelemszámítások alapján telepítettek ide erdőt, s azóta ezen a földön is nyereségesen termelnek. Az erdőgazdálkodási bemutatón résztvevő szakemberek ma a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság bar- tapusztai sertéskombinátja hígtrágya-hasznosító nyárfaerdejét és az állattenyésztési telep belső területének fásítását nézik meg. 1 A megye állami gazdaságai az ötödik ötéves tervben több mint ötszáz hektár erdő telepítését tervezik. S ezzel Szolnok megye is jelentősen hozzájárulhat a népgazdaságot elevenen érintő faanyaghiány enyhítéséhez. Braun Gy. Ma tartja alakúié ülését az új országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szervének, a 352 tagú országgyűlésnek első, alakuló ülését a parlamenti ügyrend értelmében az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg. Az alakuló ülésen dr. Papp Lajos, az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol a választások előkészületeiről és lezajlásáról, majd az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ, amely a választási jegyzőkönyvek alapján megvizsgálja, hogy a képviselők megbízólevele megfelel-e a törvényben előírtaknak. A mandátumvizsgáló bizottság tagjainak megbízólevelét a korelnök és a körjegyzők, mint bizottság vizsgálják meg. Az Elnöki Tanács és az áüandó bizottságok Az új országgyűlés első tanácskozásán megválasztja tisztségviselőit: az elnököt, az elnököket és a jegyzőket. A Parlament elnöke őrködik az országgyűlés méltóságán és tekintélyén, ügyel az ügyrend helyes alkalmazására, szervezi az országgyűlés munkáját és összehangolja a bizottságok tevékenységét. Ezen kívül gondoskodik az ország- gyűlés éves munkaprogramjának összeállításáról, vezeti a Parlament tanácskozásait, biztosítja az ülésed rendjét, hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az országgyűlést, szervezi annak nemzetközi kapcsolatait, s meghatározza az országgyűlés irodájának szervezetét és irányítja annak munkáját. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnökök egyike helyettesíti, akinek jogai ebben az esetben megegyeznek az elnökével. A jegyzők segítik az elnököt a tanácskozások vezetésében, s feladatuk az országgvűlés* összefoglaló jegyzőkönyveinek szerkesztése is. Az alakuló ülés másik fontos aktusa lesz a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztása. Az országgyűlés tagjai sorából választja meg az Elnöki Tanács elnökét, két helyettes elnökét, titkárát és 17 tagját. Ha az országgyűlés nem ülésezik, a Parlament jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés az Elnöki Tanácsot újonnan megválasztja. Az alakuló ülésen kerül sor a parlamenti állandó bizottságok, valamint a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság megválasztására is. Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlést törvényalkotó, ellenőrző tevékenységében, a társadalom alkotmányos rendjének biztosításában, és előmozdítsák az országgyűlés tárgyalásainak eredményességét. Az állandó bizottságok saját kezdeményezésükre mindazokkal a kérdésekkel foglalkozhatnak, amelyeket az állami és társadalmi élet valamely területén alapvető jelentőségűnek tartanak; javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak az országgyűléshez, az Elnöki Tanácshoz és a Minisztertanácshoz. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalásának előkészítése, valamint az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Parlament elnöke által eléjük terjesztett ügyek tanulmányozása és tárgyalása. (Az elmúlt ciklusban 11 ilyen munkacsoport tevékenykedett: építési és közlekedés; honvédelmi'; ipari; jogi, igazgatási és igazságügyi; kereskedelmi; kulturális; külügyi; mezőgazdasági; szociális és egészségügyi; terv- és költségvetési valamint mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság.) A bizottságok megválasztásuk után az országgyűlés elnökének összehívására alakulnak meg. További munkájukat soraikból választott elnökök, illetve titkárok irányítják. A bizottságok tevékenységük részletes szabályait az országgyűlés ügyrendje által meghatározott keretekben maguk dolgozzák ki. Az állandó bizottságoknak a Parlament munkájában betöltött szerepét húzza alá az alkotmánynak az a rendelkezése, amely törvénykezdeményezési joggal ruházza fel az országgyűlési bizottságokat. Az országgyűlés ügyrendje pedig kimondja, hogy törvényjavaslatok, indítványok bizottsági tárgyalásakor, azokkal kapcsolatban minden képviselőnek joga van a bizottsághoz javaslatot benyújtani, s ennek megtárgyalásakor tanácskozási joggal résri vehet a testület ülésén. A Minisztertanács Az eddigi gyakorlat alapján várható, hogy az Elnöki Tanács már az ülésszak idején megtartja alakuló ülését, majd javaslatot tesz az országgyűlésnek a Miniszter- tanács megválasztására. A javaslat alapján választja meg azután az országgyűlés plénuma a kormányt, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt. Az alkotmány paragrafusai értelmében a Minisztertanács védi és biztosítja az állami, társadalmi rendet és az állampolgárok jogait; biztosítja a törvények és törvényerejű rendeletek végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; irányítja a tanácsokat, ellátja tevékenységük törvényességi felügyeletét; biztosítja a népgazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik azok megvalósításáról; meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés irányát, a szociális és egészségügyi ellátás rendszerét, gondoskodik anyagi fedezetéről, stb. Feladatának ellátása során a Minisztertanács együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Működésükért a Minisztertanács az országgyűlésnek felelős, munkájáról köteles az országgyűlésnek rendszeresen beszámolni. Az újonnan megalakult országgyűlés megbízatásának most következő, öt esztendős időtartama alatt nem folyamatosan tartja tanácskozásait, hanem a feladatok diktálta időközökben ül össze. Az alkotmány előírása szerint azonban az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. .1 Hol sportolhatnak a szakmunkástanulók? Nincs elegendő tornaterem és szakképzett tanár—A segítség módjai Harmadfokú árvízvédelmi készültség a Duna szigetközi szakaszán Ülést tartott az SZMT elnöksége A szakmunkástanulók, munkásfiatalok testnevelésének, sportolásának megyei lehetőségeiről tárgyalt tegnap Szolnokon az SZMT elnöksége. Az MSZMP KB ifjúságpolitikai határozatában megjelölte a szakszervezetek feladatait e területen. Szolnok megyében jelenleg tizennégy szakmunkásképző intézetben 7 ezer 342 fiatal tanul. Ezekben az iskolákban néhány éve emelték a testnevelési órák számát. Most az első és a másodéves tanulóknak heti két-két órában, a harmadéveseknek heti egy órában tartanak test- nevelési órát. A tömegsportfoglalkozásokon rendezik meg az iskolai versenyeket, házi bajnokságokat. A fiatalok ezeken a rendezvényeken atlétizálhatnak, tornázhatnak, labdajátékokat játszhatnak. A tömegsportórák száma iskolánként változó, általában hat óra. Az iskolák között kupa- és bajnoki versenyeket is hirdetnek. Ezek célja, a tanulók tömeges bevonása az adott sportág rendszeres gyakorlásába. Néhány év óta hagyományosan megrendezik Karcagon a nagykun diákviadalokat, amelyeken a szakmunkásképző iskolák tanulói szép számmal képviseltetik magukat. Az 1974— 75-ös tanévben rendezték meg a megyében először a szakmunkástanulók olimpiáját. Ezt a versenysorozatot a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya, a megyei KISZ bizottság és a szakszervezetek megyei tanácsa hirdette meg. Ezenkívül a fiatalok részt vehetnek a diáksport- körök munkájában is. Néhány szakmunkásképző intézet — a 628. sz. kunszentmártoni, a 604. sz. törökszentmiklósi, és a jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet — szakszövetségi bajnokságokon is szerepel. Megállapították, hogy a testnevelés és a sportolás feltételei a megyében — néhány ok miatt i— nem ki- elégítőek. Szolnok kivételével mindenütt nagy gond, hogy kevés a szakképzett tornatanár. Tornatermekben is szűkölködnek a megyei szakmunkásképző iskolák. Saját tornaterme csak négy iskolának van, ebből is kettő szükségmegoldás. A szakmunkásképző intézetek közül öt bérel termet. Kun- szentmártonban már épül a tornaterem, Martfűn együtt van a pénz, csak nincs kivitelező. Komoly tornatermi gondokkal küzdenek még Mezőtúron és Tiszafüreden is. A tegnapi ülésen elhangzott néhány észrevétel, javaslat. Kérték a SZOT test- nevelési és sportosztályát, hogy azoknak a szakmunkásképző intézeteknek, ahol megkezdődött a kispályák építése, de egyéb nehézségek miatt nem tudják befejezni a munkát adjanak hathatós segítséget. Szorgalmazzák, hogy a munkahelyeken működő sportegyesületekben minél több szakmunkástanulót fogadjanak. A szakszervezeti szervek segítsék az intézetekben a testnevelési és sportmunkát társadalmi munkával, a sportlétesítmények építését pedig kölcsönadott erő- és szállítógépekkel A Duna szigetközi szakaszán csütörtökön délelőtt óránként két centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje, s ennek megfelelően az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Rajka és Vének között másodfokúról harmadfokúra erősítette az árvízvédelmi készültséget. Ugyancsak harmadfokú készültséggel vigyázza a Lajta magyar szakaszát is. Az ausztriai jelzések szerint Bécsnél csütörtökön tetőzött a Duna árhulláma. A duna- remetei vízmérce csütörtökön reggel még 577 centiméteres vízszintet mutatott, s az előrejelzések szerint még mintegy félméteres áradás várható a tetőzésig. A gátak azonban ennél magasabb árhullámok ostromát is biztonságosan kivédik. A Békéscsabára zúdult felhőszakadás következtében összegyűlt csapadék átmenetileg 70 hektáron 30 centiméter körüli vízborítást okozott, s 800 kertet, 500 mel-r léképületet fogott körül a víz, s mintegy 50 lakóházba is bejutott. Le kellett állítani a munkát a békéscsabai dohánybeváltóban és a férfife- hérnemű-gyár egyik részlegében. A városi tanács 52 ház lakóit helyezte biztonságba ideiglenes lakásokban, valamint a város három iskolájában. A Békési út melletti1 víztározónál hat nagyteljesítményű és 17 kisebb szivattyú segít a vízátemelés gyorsításában, ugyanis a tározóhoz vezető nyílt csatornák partját homokzsákokkal magasították meg, hogy az elöntött városrészekből gyorsabban elvezethessék a vizet. Szeged külterületén a felhőszakadástól felgyülemlett víz miatt másodfokú vízkárelhárítási készültségben szivattyúzással és egyéb módon apasztják a vizet Al- győn, Tápén és Petőfitele- pen. A Dunántúlon, a Tisza és a Körösök mentén mintegy 50 ezer hektár mezőgazdasági terület került belvízi elöntés alá. A vízügyi igazgatóságok 59 nagy teljesítményű szivaty- tyútelepet és számos hordozható szivattyút helyeztek üzembe, s így másodpercenként 100 köbméter vizet emelnek át a belvízcsatornákból a folyókba. Kielégítő ruházati ellátás Kooperációk a választék bővítésére A növekvő ruházati kereslettel a főbb cikkcsoportokban az iparnak sikerült lépést tartania az év első felében. Noha a forgalom a vártnál jobban megélénkült — a becsült 5,4 százaléknak a kétszeresével növekedett — a tervek időben történt egyeztetése és az időközben tett operatív intézkedések nyomán az ellátásban nagyobb fennakadás nem volt. A könnyűipari minisztériumban elmondották, hogy a Belkereskedelmi Minisztériummal már a múlt év végén összemérték a vállalatok kapacitását a kereskedelem által előrejelzett igényekkel, s ahol szükségesnek látták, a termelés átcsoportosítására kérték fel a vállalatokat. Annakidején úgy ítélték meg, hogy ágyneműanyagból, olcsóbb férfiingekből, bizonyos fajta pamut kötöttáruból és egyes lábbelifélékből a termelők kínálatát meghaladó keresletekre kell számítani. Sikerült azonban, részben hazai forrásokból, részben pedig importból, áthidalni a nehézségeket. *
